Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1991-09-14 / 215. szám
2 Hazai körkép 1991. SZEPTEMBER 14. Az állami költségvetés helyzete Kasszamérleg Az első nyolc hónap alatt a magyar állami költségvetés hiánya elérte a 69,2 milliárd forintot, mivel a bevételek összege 465,6, a kiadásoké pedig az 534,8 milliárd forint volt. A hiány augusztus hónapban 7,9 milliárd forinttal növekedett, ami 1,9 milliárd forinttal kevesebb a júliusi adatnál - állapítja meg az a tájékoztató, amelyet a Pénzügyminisztérium j uttatott el pénteken a Magyar Távirati Irodához. A gazdálkodószervek nettó befizetései elérték a 91,9 milliárd forintot, az augusztusi 6,6 milliárd forintos egyenlegnövekedés 5,6 milliárd forinttal maradt el az első héthavi 12,2 milliárd forintos átlagtól. Csökkent a nyereségadó és az állami vagyon utáni részesedés befizetésének aránya, de jelentősen emelkedtek a vám- és importbefizetések. A gazdálkodószervezetek a támogatások közül a termelési árkiegészítést és a dotációkat továbbra is jelentős mértékben veszik igénybe. A fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések jelentősen emelkedtek, miközben a fogyasztási ártámogatások növekedése mérséklődött. Ezen a területen 150,3 milliárd forint nettó bevételi többlet alakult ki. Az augusztusi növekedés 23,3 milliárd forint, ami 5,2 milliárddal több az első' héthavi átlagnál. A központi költségvetési szervek támogatása alig haladta meg az időarányosan előirányzott összeget annak ellenére, hogy az egész évben a támogatás 6-7 milliárd forinttal lesz magasabb az előirányzottnál. Augusztusban a költségvetés 2 milliárd forintot utalt ki, a kormányhatáskörben elhatározott rendkívüli családipótlék- és nyugdíj-kiegészítésre. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó bevételek és kiadások egyenlege 78 millió forint többletet mutat. A bevételek egy része világbanki hitelfelvétel, a másik része pedig a magyar kormány által nyújtott hitelek törlesztéseiből származott. A kiadások között is a világbanki hitelek törlesztése volt a legnagyobb tétel. A költségvetés hiányának fedezésére 45 milliárd forint jegybanki hitel és a kincstárjegy-kibocsátásból befolyó összegek állnak rendelkezésre. A kibocsátott kincstárjegyállomány értéke augusztus végére elérte a 34,6 milliárd forintot. A kincstárjegyállomány dinamikus emelkedése a július 1-jé- től kibocsátott két új típusú értékpapírnak köszönhető. Csupán augusztusban 12,8 milliárd forintos volt az növekedés. A két hónap alatt 6 milliárd forintért keltek el változó kamatozású kincstárjegyek, és 1,3 milliárd forint értékben váltottak vissza kincstárjegyeket. így az augusztus végi állomány elérte a 4,6 milliárd forintot. A likviditási kincstárjegyek állománya augusztusban 10,5 milliárd forinttal emelkedett, és 18,8 milliárd forinttal zárt. Vita a felsőoktatásról Ugyan a képviselő-választási kapmánv idején ajelöltek szinte mindegyike szót emelt a szolnoki főiskolák létéért, az eltelt másfél év alatt azonban mégsem került sor a tegnapihoz hasonló eszmecserére, amelyet Fodor Tamás képviselő kezdeményezett. Az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke a megye- székhely három főiskolájának oktatóival, hallgatóival találkozott a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozatán. A fórumon Fodor Tamás kijelentette, hogy a felsőoktatási törvénytervezet jelenleg nincs napirenden, akárcsak a közoktatási vagy a szakképzési, illetve az akadémiai törvény. Az eszmecsere mindenkinek „jól jött”, hiszen a képviselő első kézből tájékozódhatott a főiskolák életéről, s az oktatók, hallgatók pedig egyben az ország- gyűlési bizottság alelnökének mondhatták el gondjaikat. A találkozón sok szó esett a felsőoktatás finanszírozási koncepcióiról, lehetséges módjairól. Mindenki egyetértett abban, hogy a felsőoktatás fejlesztése, korszerűsítése egy hosszú távú beruházás, s mint ilyen, többet érdemelne a költségvetésből. Legalább ekkora súllyal szerepelt azonban a beszélgetésen a képzés színvonalának, tartalmának javítása is, hiszen a versenyhelyzetben majd még inkább lesznek kevésbé vonzó, illetve ostromlott felsőoktatási intézmények is, s a diplomát nemcsak a benne szereplő osztályzat, hanem maga az iskola is minősíti. Hogy mikor lesz azonban törvény a jelenlegi tervezetekből, azt nem tudta megmondani a bizottság alelnöke sem. Emlékülés Széchenyi tiszteletére Szeptember 21-én lesz Széchenyi István születésének két- századik évfordulója. Ebből az alkalomból emlékülést rendez a megyei TIT más intézményekkel közösen Szolnokon. A Széchenyi István-emlékü- lést október 4-én és 5-én tartják meg. A kétnapos tanácskozáson Benda Kálmán történész, akadémikus elemzi Széchenyi hatását korunkra, majd korreferátumok hangzanak el „a legnagyobb magyar” többek között a vasúti közlekedésben, a Tisza szabályozásában kifejtett tevékenységéről. Kerek születésnapot ünnepel a TIT is. A százötven esztendős társaság múltjáról, jelenéről Szurmay Ernő, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei TIT elnökségének örökös tagja tart előadást az emlékülés megnyitóján. Másnap ugyancsak előadásokkal folytatódik a tanácskozás. A szakemberek, tudományos kutatók Széchenyi-idézésén túl a magyar folyami hajózás jelenéről, a holtágak hasznosításáról, az árterekről, a vízszabályozás hatásáról az állat- és növényvilágban, továbbá a tájalakítás és a kultúra összefüggéseiről értekeznek. A rendezők tiszai hajóúttal is kedveskednek az eszmecsere résztvevőinek, s konzultációt tartanak a Milléren is. Az érdeklődők jelentkezését szeptember 15-ig várja a megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társaság. Segítségre várva A nemzetközi közösségnek, az európai államoknak segíteniük kell Magyarországot abban, hogy megoldja azokat a szociális problémákat, amelyek a piacgazdaságra történő áttérésből származnak, és súlyos gondokat okoznak mind az ország lakosságának, mind a kormányzatnak. Egyebek között ezt hangoztatta dr. Surján László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke az Európai Demokratikus Unió konferenciáján pénteken elmondott beszédében. A magyar miniszter pártelnöki minőségében vesz részt az unió tanácskozásán, amelyen csaknem harminc ország konzervatív, kereszténydemokrata, illetve liberális pártjainak képviselői folytatnak megbeszélést a francia fővárosban. Surján László leszögezte: a piacgazdaságra történő áttérés nem csupán olyan gondokat jelent, amelyek például a munkanélküliség növekedéséből származnak. Az áttérés során meg kell oldani, hogy a korábban béren kívülinek tekintett juttatások beépüljenek a bérből és fizetésből élők jövedelmébe, s az állam ezzel mentesüljön egyes kötelezettségek alól - anélkül, hogy az érintettek károsodnának. Erre azonban a magyar gazdaság jelenlegi állapotában még képtelen. Kormányszóvivői tájékoztató Módosítani kell a foglalkoztatási törvényt László Balázs kormányszóvivő szokásos péntek délelőtti tájékoztatóján beszámolt arról: akormány csütörtöki ülésén megtárgyalta a munkanélküliség idei és jövő évre várható alakulását, valamint a helyzet kezelését célzó intézkedéseket. A tájékoztatón Schamschula György munkaügyi minisztériumi államtitkár kijelentette: a Szolidaritási Alap, amelyből a munkanélküliek segélyezését folyósítják, gyakorlatilag az év vége előtt kimerül. Mivel a munkanélküliek nem maradhatnak ellátás nélkül, a kormány eldöntötte: a Foglalkozási Alapból 1,5 milliárd forintot átcsoportosít a segélyezésre, a további összegeket pedig a költség- vetésnek kell magára vállalnia. Egyidejűleg a kabinet kötelezte a munkaügyi tárcát, hogy október 1-jéig tegyen javaslatot a foglalkoztatási törvény módosítására. Ennek lényege: 1992 végére a Szolidaritási Alapot önfinanszírozóvá kell tenni. Erre az időszakra a tárca 500 ezer munkanélkülire számít, és a munkanélküliek segélyezésére szánt összeg meghaladja majd a honvédelmi költségvetés összegét. Az önfinanszírozás csak úgy valósítható meg, ha a jelenlegi 1,5 és 0,5 százalékos befizetéseket összességükben 6 százalékra emelik. Mielőtt az erről szóló előterjesztés a kormány elé kerülne, a tárca az Érdekegyeztető Tanács elé viszi, amelynek konszenzusára számít. Ezzel összefüggésben elhangzott, hogy nemzetközi összehasonlításban minden ország törekszik az önfinanszírozás megvalósítására, de az ország várható gazdasági helyzete sem teszi lehetővé, hogy a jövőre jelentkező körülbelül 50 milliárd forintos költséget a költségvetés viselje. A munkanélküliek száma augusztus végére meghaladta a 251 ezret. Különösen Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében súlyos a helyzet. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy nincs megfelelő apparátus és jogszabály a munkanélküli-járadék kifizetésével kapcsolatos visszaélések ellenőrzésére. A valódi megoldás az lenne, hogy a privatizációs bevételek egy részét, körülbelül azok 15-20 százalékát foglalkoztatási célra használják fel. Egy kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: a foglalkoztatási törvény módosításának tervezetében az is szerepel, hogy két évről másfél évre csökkentik a munkanélküli-járadékra való jogosultságot, és lecsökken- tik annak maximális összegét a minimálbér kétszeresére, illetve két és félszeresére. A kormány csütörtöki ülésén foglalkozott az országos közúti hálózat fejlesztésének 10 éves programjával, amelyet átgondoltnak, koncepciózusnak és ésszerűnek talált. A vitában két probléma vetődött fel: a finanszírozás kérdése, valamint az, hogy a közúti vagy a vízi, illetve a vonatközlekedés kapjon prioritást. A kabinet első olvasatban foglalkozott a kormány tulajdonosi és privatizációs stratégiája című előterjesztéssel és az ahhoz kapcsolódó munkaprogrammal. Ez a koncepció a kormány négyéves gazdasági programjára támaszkodik, és részletesen vázolja a megvalósítás alapelemeit. A stratégia célja: a modem polgári jogállam és a szociális piacgazdaság kívánatos tulajdoni szerkezetének kialakítása. Ezt az előterjesztést a kabinet bizonyos finomítások után, várhatólag a jövő héten újra megtárgyalja. A privatizáció kezdeményezése az elképzelések szerint átkerül a vállalati és befektetői szférába. A cél az, hogy a versenyszférában lévő állami vagyon aránya 50 százalék alá csökkenjen, és a külföldi tőke részaránya a jelenlegi 3 százalékról 20 százalékra nőjjön. Az előterjesztők javaslata szerint megváltoznának az állami vállalatok jelenlegi irányítási formái: 1992. december 31-ig társasági formába kellene átalakulniuk, illetve amelyek ezt nem teszik meg, azok államigazgatási felügyelet alá kerüljenek, és 1993 végéig történne meg az átalakulásuk. A stratégia másik lényege, hogy váljon szét az állam tulajdonosi és privatizációs funkciója. Jövö héten pénteken Nyílik a 94. Őszi BNV Megyénkbeli cégek a díjazottak között (Folytatás az 1. oldalról) A rendezők szerint az idei őszi BNV lehetőséget kínál arra, hogy ez a seregszemle a nagyközönség részére jó hangulatú, információkban gazdag eseménnyé váljon, ugyanakkor a szakemberek is elérhessék céljaikat. A több mint 72 ezer négyzetméteres kiállítási terület, a 37 országbeli tizenkét árucsoportot reprezentáló, 2005 kiállító sokrétűsége és a BNV-vel egy időben rendezett három társkiállítás - így a játékokat bemutató IN- TERPLAYEXPO, a kereskedelmet és vendéglátást átfogó HO- VENTA, illetve a PRIVÁTEX- PO - mindenesetre jó alapot szolgáltathat mindehhez. Mint megtudtuk, az idén első ízben jelentkezik exportcikkeivel a vásáron - főként bútorokkal, zárszerkezetekkel - Szváziföld. A kelet- és közép-európai rendszerváltozások, valamint hazánk Dél-afrikai Köztársasággal történő kapcsolatfelvételének hatására mufat érdeklődést a kis dél-afrikai királyság Magyarország iránt. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a BNV Igazgatósága az idén az államszövetség megalakulásának 700. évfordulóját ünneplő Svájcot tisztelte meg a díszvendég címmel. Bizonyára érdekes színfoltja lesz akiállításnak a Hungexpo Sevilla Stúdiója által kialakított Andalúz utca is, ahol mindenki megtalálhatja majd Dél-Spanyolország színeit, hangulatát, ízeit, amellett, hogy az 1992-es Sevillai Világkiállításról is sok mindent megtudhat. Mindenképpen formabontó volt a tegnapi sajtótájékoztató, mivel az előző évek gyakorlatától eltérően ott adták át a vásári nagydíjakat és díjakat is. Füzesi János, a BNV szakmai díjbizottságának elnöke elmondta, hogy összesen 148 pályázat érkezett be hozzájuk, s ebből a szakmai zsűri 9 terméket talált vásári nagydíjra alkalmasnak, 21 termék pedig vásári díjat kapott. Szűkebb pátriánkból, Jász- Nagykun-Szolnok megyéből három vállalat termékei is elismerésben részesültek. Ezek szerint a szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet „Voyage” utazószettje és a megyei húsipari vállalat - melynek új neve Solami - „Magyar” kolbász- és szalámi- termékcsaládja vásári nagydíjat, a Szolnoki Tejipari Vállalat terméke - az ultrapasztőrözött féltartós habtejszín - pedig vásári díjat kapott. N. T. Opel Astra — márciustól hazai összeszerelésben (Folytatás az 1. oldalról) A hazai vásárlók márciustól háromféle motor- és kétféle karosszériaváltozat (ötajtós kombilimuzin és kombi) közül választhatnak majd. Az alaptípus 1,4 literes, magától értetődően katalizátoros motorja 60 lóerős, és 160 kilométeres sebességgel is képes repíteni a kocsit. A fogyasztása pedig tartós 90-es tempó mellett mindössze 5,1- liter ólommentes benzin, ami egy négy méter hosszú családi autónál bizony nagyon kedvező. Akinek ez a motor nem lenne elég erős, az 1,6 literes, 75 lóerős erőforrással is megrendelheti az Astrát. A dízelrajongók sem maradnak azonban hoppon, mert a magyar Opel valószínűleg az 1,7 literes, katalizátorral ugyancsak kiegészített gázolajos erőforrással szintén kapható lesz. Az igazi műszaki csemege viszont nem a motortérben található. Az autó kifejlesztésénél ugyanis minden eddiginél nagyobb súlyt fektettek az aktív és passzív biztonság növelésére. Ennek érdekében módosították az eddig is kiváló fékrendszert, 34 százalékkal növelték a karosszéria úgynevezett torziós szilárdságát, az oldalirányú ütközések hatásának csökkentésére pedig kettős acélmerevítőket építettek az ajtókba. Ugyancsak kuriózum ebben a kategóriában az első ülések övfeszítő rendszere vagy az integrált ülésrámpa. Érdekesség a mikrofilter levegőszűrő, amely nem engedi az utastérbe a port, a füstöt és a virágport. Emellett még hosszasan lehetne sorolni azokat a műszaki megoldásokat, amelyek az Astrát kiemelik a kategóriájában. Szó ami szó, a legifjabb Opellel talán a jelen pillanatban létező legmagasabb színvonalú autótechnika és gyártási kultúra fog meghonosodni hazánkban. Persze az is biztos, hogy ezek a kocsik nem lesznek olcsók, de a világ legnagyobb ipari konszernje, a General Motors bizonyára versenyképes árakkal próbálja majd meghódítani a magyar autópiacot. Laczi Zoltán Terepszemle a szolnoki szegénynegyedben (Folytatás az l. oldalról) Mint alapvető problémát vetették fel mindketten a két lakótelepet ellepő patkányáradatot (ami hovatovább Szolnok megoldatlan gondja lesz), a csótányok sokaságát, vagy a nyitott árkokban pangó vizekből felszálló bűzt, szúnyog- és békainváziót. Az említett lakótelepen a közúti hálózat olyan, hogy esős időben „se ki - se be”, mindent ellep a sár. Mindkét helyen nagy vita támadt arra vonatkozóan, hogy dolgoznak-e az ott élők vagy nem. Ennek valódi felmérését a két cigányügyi megbízott magára vállalta. A gyermekek többsége jár iskolába, egy részük kisegítőbe, más részük a város egyéb általános iskoláiba. Kérdésként merül fel itt is, hogy valóban jámak-e iskolába? A lakások állapota többnyire enyhén szólva hagy maga után kívánnivalót, de fellelhető olyan porta is, ahol rend van. Az utóbbi időben egyre több szegénységbe süllyedt magyar család költözik ezekbe a lakónegyedekbe. Dr. Kollár József tapasztalatcserére indul a nyugat-európai szegénytelepek helyzetének és az ott folyó segélyezőmunkáknak a tanulmányozására. A helyzet tegnap Szolnokon is felméretett, tennivaló van bőven, melyet nem elméleti, hanem gyakorlati síkon kell majd megoldani. (ksz)
