Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-12 / 187. szám
4 A szerkesztőség postájából 1991. AUGUSZTUS 12. Késői köszöntő Kiss Imréné mezőtúri olvasónk levelét augusztus 8-án kaptuk meg. Mint írta, utazása miatt jelentkezik csak most soraival. Igyekszünk hát mielőbb közreadni. (A beküldött fotót nem tudjuk közölni.) „Július 26-án töltötte 102. életévét Mezőtúr híres szűcsmestere, a köztiszteletben álló Benedek István. Küzdelmes, nagy válságokkal terhes életéről az elmúlt években már több ízben is megemlékeztek a megyei és a helyi lapok. Meghitt, derűs nyugalmat árasztó otthoni környezetében köszöntötték fel az önkormányzat képviselői. Kedves nevelt lánya és veje vigyázzák napjait. Az ő segítségükkel nézhettük meg a féltett ereklyét, az 1932-ben készített dohánybama- fekete selyemvirágos irha félbundát, mely igazi remeke a szakmának. Kézről kézre járt az a gyönyörű ónfedelű üvegkupa is, amelyből a családi legenda szerint Kossuth Lajos is ivott. Szobája falán elhunyt szeretteinek emlékei őrzik a múltat. Fotók, festmények, művészi kézimunkák idézik szüleit, fiatalon elhunyt, festőnek is tehetséges testvérét és két feleségét. Az elhangzott jókívánságok mellé talán annyit lehetne hozzátenni, hogy még sokáig szeretnénk Pista bácsit látni kis sétabotjával városunk főterén és a templomban, hogy másokat is erőssé tegyen az ő hite és példája: „Az Úr megtámogat minden ele- sendőt, és felegyenesít minden meggömyedtet. ’ ’ Kissé késve, utólag kívánunk - olvasóink nevében is - minden jót Benedek Istvánnak! Erzsiké néni embersége Kórházból, műtétről jöttem haza nemrég. Sorra látogatnak meg jó barátok, rokonok, ismerősök. Ki szeretetből, ki illendőségből. Ki tudja, kit mi motivál. Örülök jelenlétüknek, érdeklődésüknek. Szívesen fogadom a virágokat, a süteményeket, az erősítésemre szánt gyümölcsöt. Úgy gondolom, az érkezők őszintén kívánják, hogy mielőbb meggyógyuljak. Kivel-kivel hosszú órákat is képes vagyok beszélgetni, olyankor elfelejtek fájdalmat, gyengeséget. Mindezek ellenére a legmeg- hatóbb pillanatokat egy egyszerű asszony által küldött őszibarack- befőtt szerezte. Almomban se gondoltam, hogy a nemrég megözvegyült, szüleim utcájában lakó, általam alig ismert asszony gondol rám, s befőttet küld édesanyámtól. Megérintett Erzsiké néni embersége, szeretete. Meglepő ez, ebben a szeretet nélküli világban. Kaphattam volna mannát, bármit, ezzel a befőttel nem ért volna föl. Eszembe jutott, hogy Erzsiké néni - akivel egyébként magam egy-két mondaton túl talán soha nem váltottam szót - lánya, Csősze is meglátogatott korábban, amikor beteg voltam. Rá se számítottam akkor. S lám: rájuk mindig lehet számítani. Kár, hogy nagyon kevés Erzsiké nénivel, Csőszével találkozunk napjainkban. Bálint Zsuzsa Abony Egy kisvállalkozó nagy kálváriája Sok kisnyugdíjas hónapokkal ezelőtt szomorúan hallgatta, hogy Mezőtúron bezár az egyetlen hatósági húsüzlet, ahol mindig lehetett jó árut kapni 30-50 százalékos kedvezménnyel. Ez különösen a mi számunkra érthetően azt is jelentette, hogy már- már nem hetente, hanem kéthetente is alig kerülhet a tányérunkba hús. Bizakodó csak a bolt vezetője volt, aki ígérte, hogy a hálás vevőket nem hagyja cserben, vállalkozóként új üzletet nyit. Elhatározását tett követte, azonban arra a kálváriára, amit végigjárt, s jár ma is, nem számított. Optimista volt, s bátrabb a lehetségesnél, mivel biztatást kapott mindenütt (szóban). Meg hát ő is olvasta az ígérgetéseket, melyeket különböző programokban ma is hirdetnek: segítik a szolgáltatás, a lakossági ellátás fejlesztését. Ami ezután következett, azt csak erős akaratú, elszánt, az embereket tisztelő és szerető egyén tudja végigcsinálni - vállalva a szakadatlan szélmalomharcot az „illetékesekkel”. Végre engedélyezték az üzletek megnyitását. Ez maga a csoda, a siker valósága. A „mini” saját vágóhíd azonban még nem kapott „zöld utat”, ami másutt természetes és támogatott. Azaz, nem mindenben és mindenütt megy ez ilyen nehezen. Milyen kár, hogy eddig hallgattunk a bolt vezetőjére, s nem gyűjtöttünk sok-sok aláírást tiltakozásunk jeléül, vagy lemondtunk a tömegdemonstrációról. Talán kevesebb kudarcélménynyel, hamarabb a nagyközönség szolgálatába állíthatta volna az üzletet. Gondoljuk, megérdemli az általános tanulság mellett leírni nevét. Köszönjük Zuppán Zoltán vállalkozónak és az őt segítőknek munkáját. Roszik Pál kisnyugdíjas Mezőtúr Hozzászólás cikkeinkhez A gyerekek ragaszkodnak nevelőikhez Munkatársunk július 27-én megjelent „Pofonok vagy Kéte- lyek”című írásával nem ért egyet N-né J. Cs. szolnoki olvasónk, aki azt kérte, nevét ne közöljük. Indokát elfogadjuk. Személyesen ismer sok, Homokon nevelkedett gyereket, s természetesen ott munkálkodó pedagógust is. Nem tudja elképzelni - írta -, hogy bármelyik nevelő vemé a tanulókat, főleg nem úgy, ahogy a riportban megszólaló Csaba és László elmondta. Azt még elhinné, hogy a titokban történő cigarettázásért kapnak egy pofont, ami jogos is volna. Levélírónk szerint nem szabad mindent komolyan venni, amit - az általában beteg - gyermekek mondanak. Az intézményt kedvezőtlen színben tüntette fel az újságíró - véli. Különben is, nem tegnap történt az állítólagos eset, hanem két évvel ezelőtt. A Csaba és László által említett pedagógust (pedagógusokat) is meg kellett volna hallgatni. Igaz, helyettük vagy nevükben nyilatkozott az iskola igazgatója. N.-né azt tapasztalta hosszú évek során, hogy a gyermekek ragaszkodnak nevelőikhez! (Újságban) levelezés helyett - személyes tárgyalást! Építőipari Kisszövetkezet, a FE- MÉP Faipari Kft., valamint a Szállító-Javító Kft. dolgozói (száztizenhét aláírás) „aláírással” jelent meg. Dr. Fazekas Sándor, Karcag Városi Önkormányzat polgármestere az ön- kormányzat nevében Laskovics János úrnak, az imént említett kisszövetkezet elnökének címezte hozzánk küldött levelét, amelyet kivonatosan közlünk: Tisztelt Elnök Úr! A 363/1991. sz. levelével, melyben Ön azt állítja, hogy a Városi Önkormányzat megalapozatlan döntést hozott, amikor a Városi Bíróság épületének felújítási munkáit nem a Nagykunsági Fém- és Építőipari Kisszövetkezetnek „ítélte oda”, a képviselő- testület 1991. július 9-i ülésén foglalkozott. Számomra érthetetlen, hogy ezen az ülésen Ön miért nem fejtette ki véleményét személyesen is, megkönnyítve ezáltal a testület véleményalkotását. (Az ülés időpontjáról külön írásos értesítést küldtem.) Az önkormányzat véleménye szerint az Ön által írt levél hangneme elfogadhatatlan, tartalma pedig jelentős részben téves információkon alapul. Egy levél tartalma nyilván nehezen választható el annak formájától, hangnemétől. Az Ön írásában felvetett gondok és súlyos vádak komolyságát maximálisan elismerve, mégis kérdés számomra, hogy mi indokolja azt a sértő, nemritkán bűnbakkereső, provokatív hangnemet, amely a levél jelentős részét áthatja, és elfogadhatatlan mind a gazdasági életben, mind a karcagi közéletben is .. . Nincs tudomásom arról, hogy akár én, akár a képviselő-testület ilyen hangnemet használt volna bárkivel kapcsolatban is, hivatalos megnyilatkozásai során. Joggal várjuk tehát el, hogy a hozzánk fordulók is betartsák az általánosan elfogadott érintkezési normákat. Ami a testülethez írott levél tartalmát illeti, abban olyan pontatlanságok, illetve csúsztatások vannak, amelyekkel Önnek, mint az események kezdetektől fogva tevékeny résztvevőjének, nyilván tudomással kellett bírnia. Ezek közül mindjárt az első helyre kívánkozik, hogy a kérdéses munka odaítéléséről nem a képviselő-testület döntött, hanem a fővállalkozó - egy zártkörű, meghívásos árajánlatkérést bírált el, ahol kikérte az önkormányzat képviselőinek véleményét is. A meghívott hat kivitelező közül három pályázott. A legalacsonyabb árajánlatot a szolnoki bejegyzésű, de karcagi tagokkal, illetve alkalmazottakkal is rendel- kező Kas Kft. tette. Az önkormányzati képviselők felhatalmazása arra szólt, hogy a legalacsonyabb árajánlatot támogassák, hiszen a műszaki tartalom adott volt. Mivel a bíróság felújítása az Igazságügyi Minisztériummal közös beruházás, és mindkét fél rendkívül szűkös anyagiakkal rendelkezik, a több százezer forintos árkülönbözet alapján döntöttek a kedvezőbb ajánlat mellett a fővállalkozó, illetve az ön- kormányzat képviselői. Ami azt az ajánlatot illeti, hogy a vitatott árkülönbözetet a szövetkezet közcélra fel kívánta ajánlani, ez kétségtelenül elhangzott, de levélben az Elnök úr elmulasztotta feltüntetni, hogy az árajánlatok elbírálása után egy héttel került erre sor. Az egész levelet áthatja az a vád, hogy ezen munka meg nem nyerése miatt a szövetkezet ellehetetlenül és munkanélkülivé válnak az ott dolgozók, és ezért az önkormányzatot terheli a felelősség . . . Szerintem a kép nem ennyire egyszerű. Mindenekelőtt el kell gondolkodni azon, hogy vajon a szövetkezet vezetője megtett-e mindent az adott helyzetben azért, hogy minél több munkát szerezzen. El kell gondolkozni azon, hogy Ön, Elnök úr, vajon időben tájékoztatta-e az önkormányzatot arról, milyen fontos a szövetkezetnek ez a munka, amikor a bírálás után és nem előtte kereste fel a polgár- mestert. El kell gondolkozni azon, hogy vajon mennyire lehet eredményes az üzleti életben az a retorziókat kilátásba helyező tárgyalási és levelezési mód, amelyet az Elnök úr választott? El kell gondolkodnia a szövetkezet tagságának azon, hogy vajon mennyire volt eredményes üzleti stratégia az, hogy az elmúlt egykét évben három kft. is alakult a szövetkezet tőkéjének igénybevételével. Ön levelében felteszi a kérdést, hogy vajon kinek fűződött személyes érdeke az önkormányzat tagjai közül ahhoz, hogy a vitatott munkát ne a Nagykunsági Fém- és Építőipari Kisszövetkezet kapja meg, hanem más. Kérem Önt, hogy név szerint nevezze meg azt vagy azokat, akikre gondol! Ne rágalmazzon általánosságban! A gazdasági verseny szabályait rögzítő törvényes rendelkezések kizárják az olyasfajta megkülönböztetést, amelyre Ön hivatkozik. Nem tudok olyan ön- kormányzatról, amely kizárta volna a vidéki vállalkozókat a helyben végzett munkák elnyeréséből. Ezt az is tanúsítja, hogy a karcagiak is szép számmal vállaltak munkát más településeken. Egyébként tájékoztatásul szeretném közölni, hogy eddig valamennyi városi beruházást helyi kivitelezőkkel végeztetett el az önkormányzat, és a bíróság felújítása is 90 százalékban karcagi dolgozóknak ad megélhetést. Kérjük, hogy mindezen tényeket szíveskedjék megfontolni és a szövetkezet dolgozóival megismertetni. Mindenképpen le akarom továbbá szögezni, hogy a képviselő-testület elismeri azt a munkát, amit a szövetkezet dolgozói Karcag városért tettek, és ezúton kérem Önt, hogy szíveskedjék hivatalomban felkeresni annak megbeszélése végett, hogy miként segíthet az önkormányzat nehéz helyzetükön! Triennálé vagy biennálé? „Idestova egy évtizede rendezi felváltva Mezőtúr és Karcag a keramikusok seregszemléjét, az Alföldi Fazekas Triennálét. A kétévenkénti kiállítás házigazdája az idén Karcag”. A Kántor Sándor emlékére rendezett fazekastriennálét ajánló cikkük - július 18. - a fenti mondattal kezdődik. Az érdekes, figyelemfelkeltő írás azonban félreérthető: Amennyiben a kiállítást kétévenként rendezik, akkor biennálé, nem pedig triennálé. A triennálé ugyanis háromévenként rendezett eseményt, kiállítást stb. jelölhet csak. Gondoljunk csak a 3 férfiúból álló triumvirekre! A cikk később a negyedik mezőtúri triennálét emlegeti, majd az idei, immáron ötödik Alföldi Fazekas Triennáléról olvashatunk. Amennyiben az idei, ötödik triennálét közel egy évtizede rendezték meg, akkor 5x3, azaz 15 évnek kellett volna eltelnie az első időpont óta. Szeretnénk tudni, kétévenkénti kiállítást, azaz biennálét rendeznek-e a keramikusok, mert ha igen, akkor a triennálét a nyomda okvetetlenkedő ördöge juttatta véletlenül a nevezett írásba. Rimóczi Gáborné Hamar Márta Szolnokból elszármazott budapesti lakos) Észrevételét köszönjük. Igaza van! Természetesen az információ szerzője (is) tudja, hogy a triennálé háromévenkénti bemutatót, kiállítást jelent. A tárgyalóteremből Ittasan, jogosítvány, rendszámtábla nélkül! Őt hidegen hagyta az, ami sok százezer autótulajdonost elkeserített. Az egekig szökő benzinárak mellett a felhőket súroló kötelező gépjármű-felelősségi biztosítási díj, ami tovább nehezíti az amúgy is nehéz életet. A másokét, de nem az övét - mondogatta -, mert őrá semmiféle rendelet nem vonatkozik. Gépkocsiján például nincs rendszám- tábla, így kikerült a biztosító „látószögéből”. A jogosítványát pedig nem vehetik el. Mert már elvették... Kökény Sándor, Zagyvarékas, Mező I. út 34 szám alatti lakos a „több minden szabad” reményében helyezte magát törvényen kívüli állományba. Elmondása szerint elege van abból a törvényből, amely eddig már hétszer büntette. Büszkén vallja viszont, hogy nem dicsekvés, ha élménybeszámolóin elmondja: a létező bűncselekmények szinte minden formáját megtapasztalta már. Büszke továbbá arra is, hogy nála nincs uborkaszezon. A „balhék” elkövetése és a büntetés-végrehajtási intézetbe „költözés” közötti időt is kihasználja. Legutóbb például ez idő alatt egy igen jövedelmező akciót bonyolított le: birkákat lopott. A bírósági tárgyalásra tehát előzetes letartóztatásból és fegyveres kísérettel jött. A vádiratból ott kiderült, hogy Kökény ez év április 30-án jócskán ittas állapotban száguldozott kocsijával Jászladány belterületén. A közúti közlekedés szabályait még azzal is megsértette, hogy vezetői jogosítvány nélkül ült az 1991 eleje óta rendszámtábla nélküli kocsi volánjához, Akkor, amikor ugyancsak ittas vezetés miatt a Jászberényi Városi Bíróság 14 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, és 1 év 2 hónapra eltiltotta a járművezetéstől. A Jászberényi Városi Bíróság dr. Gondos Imre tanácsa hozott ítéletet a vádlottak padján szinte már törzsvendégnek számító Kökény Sándor ügyében. Ittas járművezetés miatt mint többszörös visszaesőt 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A közúti járművezetéstől másfél évre „fosztotta” meg. A bíróság kimondta, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős.- ésalBonyolítás és bolondítás. Ezúton kell sajnálattal közölnöm, hogy a jászjákóhalmi polgármesteri hivatal nem küldött „Szerencsés felépülést!” feliratú kártyát Graig Shergold angol kisfiúnak. Ez így nagyon gonosz megállapításnak tűnik, de mindjárt megindokolom. Amikor először a kezembe került a kisfiú neve és kérése - kb. két évvel ezelőtt a Vasárnapi Hírekben -, gyorsan szaladtam a postára, nehogy elkéssek, teljesülhessen utolsó kívánsága még életében, hogy ő kapja a legtöbb lapot a világon és bekerülhessen a Rekordok Könyvébe. Igaz, hogy akkor még képeslapot kértek. Amennyi felkérést viszont azóta kaptam ez ügyben, annyi képeslap már nincs forgalomban községünkről, sőt az egész Jászságról sem. Azért a nevem szerepelt még a jászberényi könyvtár által küldött üdvözleten is. Aztán kezdett a dolog gyanússá válni: hála Istennek, hogy a kisfiú azóta is életben van, ez biztos a gondos ápolás eredménye, az viszont nem tudom, minek az eredménye, hogy még két év után is hétéves. Úgy látszik, amellett, hogy nem romlott az egészségi állapota, nem is öregszik. Mostanság viszont úgy tűnik, intézményesített kézbe került az ügy: egy bizonyos Hungária Hobo Kft. bonyolítja a levelezést, akiken keresztül az évtizedeken át viruló, egymást hülyítő levélláncok mintájára lehet tíz további címre küldeni a felhívást. Itt aztán a dolog végképp gyanússá vált. Eme kisfiú - aki lassan már nagyfiú lesz - még sehol nem jelent meg riportban, fotón - egyáltalán hogy néz ki, és léte- zik-e? Én is segítettem már több olyan gyerek kezelési költségeinek előteremtésében, akik fotóval, bővebb tájékoztatással megjelentek itt-ott, de egy komolytalan akcióban nem vagyok hajlandó részt venni. Ez a levelezés most már a hivatalokba is „begyűrűzött”, s miután a megye több polgármesteri hivatala is hivatalos levélben felkért az akcióban való részvételre - s a jelek szerint nekik más gondjuk nincs is, mert buzgón sokszorosítottak -, ezért született e levél. Támadt egy ötletem: mivel nálunk - Jászjákóhalmán - most az egyik legnagobb gond az: hogyan tudják néhányan megvenni a téli tüzelőjüket, miután már étkezésre is alig futja, ezennel elindítok egy láncot: polgármesteri hivatalunk szeretne bekerülni a Rekordok Könyvébe, mint olyan hivatal, mely a világon a legtöbb brikettet kapta postán. Rajta hát: küldjön címünkre egy szem brikettet, és ezt a felhívást továbbítsa tíz helyre! Thank you! Fodor István Kérjük olvasóinkat, hogy észrevételeikkel, panaszaikkal személyesen vagy telefonon augusztusban - szabadságolások miatt - lehetőleg délelőtt 9 és 11 óra között keressék fel szerkesztőségünket. Megértésüket köszönjük. V_____________________________________J Az oldalt összeállította: Farkas Ferencné zöltünk e helyen egy levelet, amely a Nagykunsági Fém- és Július 8-án Kedvező döntésre várnak a karcagiak címmel köAz első közös fedél alatt... Fotó: N. Zs.
