Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-08 / 184. szám
1991. AUGUSZTUS 8. Az Uj Néplap Martfűn 5 Itt a Royal Crown Cola! A héten már az üzletekben lesz A múlt héten nagy volt a sürgésforgás az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt. telepén. Hogyne lett volna, amikor próbagyártás kezdődött: Hernádi Pál főmérnök az amerikai partner küldöttével figyelte a cukorolvasztást, a mixe- lést, a gyártást, hogy mielőbb (s már e héten) Magyarországon is bemutatkozzék az RC-Cola, a legújabb idítőital. Július végén licenc és palackozási szerződést írt alá a gyár igazgatója a Royal Crown Cola Co. International céggel, mely szerint alkoholmentes üdítőital-gyártás kezdődik Martfűn, s egy jó minőségű termékcsalád mutatkozhat be a hazai vásárlóközönségnek, amelynek első tagját, talán már a héten megtalálják az áruházak, boltok polcain itt a megyében is a vásárlók. A beruházási tervet az igazgatóság ez év márciusában hagyta jóvá, a műszaki átadás múlt hónap 19-én megtörtént, a próbagyártás pedig július végén megkezdődött. Az RC Cola értékesítése a sörgyár Rt. kereskedelmi szervezetének teljesen új feladatot jelent, hiszen az eddig gyártott kétféle sör értékesítésének nagy részét két fő- részvényes vállalta magára. A co- laértékesítés viszont már a gyár kereskedelmi szervezetének feladata lesz. Ez persze arra is jó alkalom, hogy szoros kapcsolatot építsenek ki a kiskereskedelemmel. Az előkalkulációk szerint a 2,5 dl-es üveges RC Cola ajánlott fogyasztói ára 9 forint lehet. Az első gyártás 350 hektoliter colát jelentett, s igaz, ami igaz: (kóstolás után mondjuk), finom ital az új üdítő. Ez persze nem véletlen, hiszen a Royal Crown Cola Co. cég az USA harmadik üdítőital-gyártó cége. A világ cola-fővárosában, Colombusban alapították 1905- ben, a azóta az USA-ban található 175 palackozója mellett a világ 55 országában árusítják üdítőit. A martfűiek remélik, itthon is kedvelt lesz az üdítő, s hamarosan az RC-Cola-család többi tagjával is megismerkedhetnek a magyarok. Képünkön a Mixer látható, amelyet a héten már megszokott üzemi rendben működtetnek a sörgyár dolgozói. - Mit mondhatnánk még? - Egészségükre! Nyugdíjasok Napközben minduntalan nyugdíjassal találkozik az ember a városban. Miért ne? - kérdezhetné bárki, - hiszen a nyugdíjasnak éppen napközben mindig ráérős az ideje. Ráérős, - sóhajthatná bele a vitába a nyugdíjas, - hiszen mégha szeretne is, egy keveset se dolgozhat a többség, hiszen a munka, a munkahely egyre kevesebb. Pedig biztosan sok martfűi nyugdíjas szívesen besegítene itt-ott. Legalábbis az egészséges, még nem nagyon idős nyugdíjasok. Mert így igaz: épp csak forintokkal több átlagnyugdíjuk a megyei átlagénál. A társadalombiztosítás adatai szerint pontosan 1199 embernek visz havonta nyugdíjat a postás a városban. A majd ezerkétszáz nyugdíjas átlagban 7322 forintot kap. A megyei átlag (ezek az adatok 1991 márciusából valók) pedig 7300. Martfűn általában 35-40 év nehéz munkája után érik el a korhatárt az emberek. Itt mindig dolgoztak - mióta csak lehetett, s ennek az idén ötven éve - a nők is. Ezt a hosszú munkáséletet úgy látszik, egyelőre csak szavakban ismeri el a társadalom... Vállalkozók: Kereskednek és szolgáltatnak, adót is űzetnek rökszentmiklós, Tiszaföldvár, Szentes, Budapest. Azért azt se hallgassuk el, hogy a vállalkozók rendes adófizetői a városnak. Sőt: a legújabb kötelezettséget, a nyugtaadásit se sértik meg. Képünkön: a butiksor kellemes színfolt is a martfűi újvárosi részen, a Szolnoki út közelségében. Az alapítvány neve: Reménység Az alapozás utolsó harmadában a református templom Hajdú Lajos tiszteletes úr a ti- szaföldvári lelkészlakban a református egyház négyszázéves múltjáig vezeti vissza a földváriak hitéletét - amihez 1939-ben csatlakozott az alig-település, Martfű. Innét kapta a lelki szol-, gálatot egészen 1962-ig. Aztán - magyarázni se kell miért - nagy szünet következett egészen a közelmúltig. A martfűi hívők ez idő alatt azonban nem szüneteltették valamennyien hitéletüket, hanem a vallásgyakorlás legegyszerűbb módját választották sokan: hazajártak, Kunszentmár- tonba, Öcsödre templomba is. Most készül egy felmérés, vajon hány református él a-kisváros- ban, s egyelőre úgy tűnik, legalább 900-1000 református ember máris gyakorolja vallását. A tiszteletes úr azonban nem véletlenül talán, azt is megjegyzi; még mindig tapasztalható félelem az emberekben. Mindazonáltal a templom, a martfűi református templom már épül. Az alapozás utolsó harmadában járnak építői, s ha ez a mostani szeszélyes időjárás engedi, még augusztus legelején a lábazat zsaluzása és a torony vasbeton szerelése is elkészül. Az időjárásnál is szoronga- tóbb gond azonban a pénz. Koránt sincs még minden rendben, az anyagiakkal. Igaz, kaptak adományokat a kezdethez is, a továbbiakban azonban az eddigieknél is több pénzre lesz szükség. A megyei önkormányzat után, amely 110 ezer forintot adott, a helyi önkormányzat is hozzájárult az építkezéshez a telekkel, s a közművekkel. Kereken egymillió forintot küldött a nemes célra a miniszter, dr.Andrásfalvy Bertalan is a közelmúltban. Remélhetőleg egyházi, világi adakozásból fölépül a templom, amelynek alapkőletétele oly szép ünnepség volt a közelmúltban Martfűn, s a püspök, Kocsis Elemér is ellátogatott a hívők nagy örömére. Az alapkő különben megörökítette a jelent az utókornak. A szokásos pénzérmék mellett elhelyezték benne a helyi újság, a MÁS, a Reformátusok Lapja és az Új Néplap egy-egy példányát is. A református egyházközösség a martfűi templom fölépítése javára alapítványt hozott létre. A Reménység alapítványt a helyi OTP-fiók kezeli, s nagyon remélik, hogy az adakozók megtalálják a módját ebben a nehéz világban is, hogy hozzájáruljanak az építkezéshez. Különben a tervek szerint (a makettről olvasóink is láthatják) a templom az idén fölépül, jövőre a tetőszerkezet és a berendezés, belső építkezés marad. Kivitelezője az Építőipari Innovációs Kft. - Szolnokról. A legújabb szokás szerint a templom fölépültéig változatlanul istentisztelet van a református hívőknek a Május 1. úti iskolában a hónap minden második és negyedik hetének végén. Hogy az érdeklődés nőttön-nő, mi se bizonyítja jobban, mint az, hogy a júniusi püspöki látogatáson tizenhárom kisgyereket tartottak keresztvíz alá Martfűn. Martfűn sosincs óvodagond Sőt: több kisgyereket vihetnek óvodába Manapság, amikor szívhez szóló kérelmek jelennek meg, amelyek közadakozásra buzdítanak pl. a fővárosban óvodák céljaira, Martfűn nyoma sincs a gondnak. Igen, az önkormányzatok sok településen nem vállalják - nincs miből - az óvodák költségeit. Nos, Martfűn tapasztalt óvónők szerint az utóbbi tíz évben egyetlen kisgyerek fölvételi kérelmét se kellett hely hiányában elutasítani. Sőt: az idén megvalósuló terv az is, hogy az egykori pártházban is óvodát alakítanak ki a legrégibb településrészen, s újabb lehetőséget adnak a szülőknek. Ami igaz, igaz, kell is, hiszen most ötszázra becsülhető az óvodáskorú gyermekek száma a városban. Háromszázhetvenegy gyermek elhelyezésére van most lehetőség, (sok kisgyerek otthon van gye- des anyuval, kistestvérrel). Sólyom Dezsőné, az önkormányzat megbízott igazgatási osztályvekolaköteles gyermekről van szó, - ez utóbbiak iskolakezdés előtt egy évvel valóban fontos, hogy megismerkedjenek a közösségi élettel, a kis, kezdeti feladatokkal. Az óvónők véleménye szeÁdám Lászlóné is úgy tudja: Martfűn évtizedeken át az egyik legnagyobb gond a lakossági szolgáltatásokkal, a kereskedelmi ellátással volt. Magyarul: kevés volt a bolt, korlátozott az áruválaszték, nem volt kisiparos, alig-szolgálta- tásról beszélhettek évtizedeken át. Most azt mondja, csak a legutóbbi egy év alatt 67 százalékkal nőtt a vállalkozások száma. A szám szerint: 167 vállalkozásban nyolc- vanan főállásban, ötvennyolcán másodállásban dolgoznak, még a nyugdíjasok között is vannak húszán, akik vállalkozásra adták fejüket. Ipari tevékenységet száztízen, kereskedelmit huszonötén, vendéglátást tizenegyen választottak. Szerencsére az ipari tevékenység túlnyomó részét a lakossági szolgáltatás címszó alatt végzik, s a legtöbben építőipari-javító szolgáltatást vállalnak. Persze az is igaz, hogy a városon kívül is vállalnak munkát, ha a rendelő más- honnét érkezik.- Van cipész, fodrász elég? - hitetlenkedem. . - Döntse el, aki ismeri a várost, elég-e, - válaszol - hat olyan cipész van a városban, aki nemcsak javít, készít is rendelésre, aztán van főállású fodrász nem is egy a szolgáltatóházban, de nyolcán saját kis üzletet nyitottak a város különböző pontjain. Ádám Lászlóné - az önkormányzat szakelőadója - azt azonban elismeri: a szakmán belüli szakosodás például a kereskedelemben még rejt lehetőséget a vállalkozóknak. Martfűn nem volt s nincs bútorbolt, csak konfekcióra szakosodott üzlet, s nincs lakásfelszerelési szakbolt se. így aztán olykor-olykor még ma is előfordul, ami harminc évvel ezelőtt mindenhetes volt: a vásárló utazik. A bevásárlóhelyek szinte változatlanok: TöTakarékszövetkezet a városban Martfűn már a működése második évtizedébe lépett a Tiszaföldvári Takarékszövetkezet kirendeltsége. Kiss Bálintné vezető elmondja, hogy a városlakók náluk is szívesen gyűjtik forintjaikat. A betétállományuk 10 millió körüli, s ennyire tehető az adósságok összege is. Mert köztudomású, hogy a takarékszövetkezet is ad kölcsönt. Igaz, mostanában már nem kémek olyan gondtalanul kölcsönt az emberek, mint akár öt-hat évvel ezelőtt is. Ennek nemcsak a magas kamat az oka, hanem a létbizonytalanság is, - amelyről aztán se ótépé, se takszöv. nem tehet. A Szolnoki úton álló takarékszövetkezeti irodába sűrűn benyitnak azért az emberek. A takarékszövetkezet ugyanis szolgáltatásokkal is a martfűiek rendelkezésére áll. Náluk fizetik be a villanyszámlájukat azok, akik nem átutalási betétről teljesítik kötelezettségeiket. Igaz, átutalási betétszámlát is kezelnek mintegy százötven ügyfelüknek. Ők a számlavezetői a Tyereskova Lakásszövetkezetnek, s a Hungária Biztosító díjait is ők gyűjtik be. Különben a városban kétezer ember tagja a takarékszövetkezetnek. Ennyi a részjeggyel is odatartozásukat vallók száma. Akárhogy számolunk is, nem kevés ez a szám, hiszen majdnem a lakosság negyedét teszi ki. Képünkön egy szürke, esős délelőtt - a világos, jól berendezett óvodában. zetője a nyári nagy karbantartás idején is talál módot rá, hogy összeülhessünk egy kis óvodai traccspartira Őze Irén és Hegedűs Pátemé óvodavezetőkkel. Őze Irén a városi, összevont három óvodát vezeti. Kilenc csoportban 225 kisgyerek nevelése a feladata társaival. Hegedűs Pé- temé is két óvodát vezet, hét csoportban 146 kisgyerek jár ezekbe. Mondják, valóban jó a helyzet, s különösen jó, hogy egyszerűen nem lehet nemet mondani fölvételi kérelemre. Különösen nem, ha veszélyeztetett, vagy isrint igen jó a kapcsolatuk a szülőkkel, s nemcsak a szakma, hanem a szülők is elismerik színvonalas szakmai munkájukat, ami aztán az iskolákban is bebizonyosodik. Kísérletező, kezdeményező a martfűi óvónőgárda, a Május 1. úti például a hagyományok ápolásában jeleskedik, a Munkácsi úti pedig kommunikációs rendszerű szakképzésben. írta és összeállította: Sóskúti Júlia Fotó: Korényi Éva
