Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-07 / 183. szám

4 1991. AUGUSZTUS 7. Nyílt tér Még egyszer Tenyőszigetről A termőföld védelmében Az FM Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Földművelésügyi Hivatalának munkatársai nagy figyelemmel kísérték az Új Nép­lapban folyó vitát a Holt-Tisza partján lévő úgynevezett tenyő- szigeti részen kialakításra váró telkekkel kapcsolatosan. Miután ez a téma 1989-ben egyszer már vizsgálat tárgyát képezte, az ak­kori városi tanács vb. telekkiala­kítással kapcsolatosan olyan ál­lásfoglalást hozott, hogy csak akkor járul hozzá a zártkertek ki­alakításához, ha a szükséges jó­váhagyásokat a Víz- és Csator­namű Vállalat beszerzi. Szá­momra ismeretlen ok miatt ez a téma a mai napig a hallgatás ho­mályába veszett. Feltételezem azért, mert nem találtak a megol­dásra törvényes lehetőséget. Új­ra előszedve a témával kapcsola­tos dokumentumokat, a követke­zőket lehet megállapítani: A rákóczifalvi Rákóczi Mgtsz, és a Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat adás-vételi szerződés keretében 1989. október 26-án 77 hektár és 5844 m2 termőföld területére kötött szerződést. A vételi díjat 30 millió forintban állapították meg. Ezt követően 1989. május 31-i dátummal az akkori városi tanás vb. műszaki osztályának vezető­je a Víz- és Csatornamű Vállalat megkeresése kapcsán hivatalos leiratban nyilatkozik. A határo­zatot pontosan idézem: „...A Vá­rosi Tanács VB műszaki osztálya elvileg hozzájárul a zártkerti hasznosításhoz, azonban ehhez be kell szerezni valamennyi érin­tett szakhatóság elvi hozzájáru­lását és telekkialakítási tervet kell készíttetni. Ennek engedé­lyezési eljárását az érvényben lé­vő jogszabályi előírások figye­lembevételével kell lefolytatni.” Ennek a feltételnek a mai napig nem tett eleget a vállalat, sőt, az egész üzlet bonyolítását rábízta a LIMIT Kft.-re. A Limit Kft. a Tisza Limes Kft.-t bízta meg, hogy a Víz- és Csatornamű Vál­lalat kezelésében lévő szántóte­rület termelésből való kivonásá­hoz a szakhatósági hozzájárulást szerezze meg. Tisztelt Igazgató Úr! Szeret­ném me|kérdezni, hogy a válla­lat tulajdonát képező szántóterü­let időközben kft.-tulajdonba ment át? Ha igen, akkor a kft.­nek kell a hivatalos procedúrát vállalni, a kérelmeket saját jo­gán, mint önálló jogi személy, a vállalat kihagyásával folytatni. Meg kívánom jegyezni még, hogy ez a terület külterület, és itt kapcsolnám be a Megyei Jogú Önkormányzati Testület állás- foglalásával kapcsolatos észre­vételemet, mely szerint illetékte­lennek tartom a testület döntését abban a formában, ahogy az Új Néplap hasábjain ez megjelent, mivel külterületi termőterületek esetében az önkormányzat ké­szíttethet távlati rendezési ter­vet, vagy a már kialakított zárt­kertek esetében hozhatott volna döntéseket, amelyben célul tűz­heti ki a közigazgatási terület­hez való kapcsolását. Ez termé­szetesen már üzleti kérdés, ahol az új tulajdonossal meg kell ál­lapodni újabb adásvételi szerző­dés keretében. Az olvasót nem kívánom ter­helni a jogszabályok felsorolásá­val, de az idevonatkozó jogsza­bály szerint zártkertté azon terü­let nyilvánítható a termőterüle­tekből, amely régi értelemben (de még ma is él) nagyüzemi mű­velésre alkalmatlan és legalább 5 hektár nagyságot meghaladó te­rület. A testület döntést csak ak­kor hozhatott volna e témával kapcsolatosan, ha már a Víz- és Csatornamű Vállalat rendezte volna saját hatáskörében a zárt­kertté nyilvánítást és a testület­nek a feladata a továbbiakban e területen az, hogy előírja a zárt­kertekkel kapcsolatosan, hogy a létesítendő szerszámos, raktá­rok, tárolók, melyeknek alapte­rülete 30 m2-nél több nem lehet - hogy helyezze el, milyen anyagból építse, tehát magyarul: az építéssel kapcsolatos hatósági feladatok előírása. Most viszont úgy tűnik mintha a testület mind­ezt figyelmen kívül hagyta vol­na. Döntött: csatornázni kell, burkolt utat építeni, erdősávot lé­tesíteni, ami - szeretném újra hangsúlyozni - hatáskörileg nem tartozik a testületre. A tisztánlátás érdekében a la­kosságot is szeretném tájékoz­tatni, hogy a Holt-TiSza partnak ez a része a repülőtér leszállp pályája alatt fekszik és a Holt-Ti- szával párhuzamosan, a kijelölt terület közepén egy magasnyo­mású gázvezeték húzódik végig. Ez a két tényező úgy érzem, meghiúsította a korábban is, de a jövőben is a vállalatnak azt az elképzelését, hogy ott üdülőtel­keket alakítsanak ki, ezért most burkoltan, a törvényes előíráso­kat kijátszva, csak zártkertről be­szél. A zártkerttel kapcsolatosan a továbbiakban szeretném azt is az olvasók tájékoztatásául el­mondani, hogy a zártkert-kiala- kítás nem kíván csatornát, vil­lanyvezetéket, burkolt utat, csu­pán egyszerű területkijelölést, földutakkal. Ez esetben valószí­Torgyán megválasztása kapcsán Az SZDSZ ajánlat megfontolandó Petronyák László, az MDF or­szággyűlési képviselője megvédte a jelenlegi kormánykoalíciót Tor- gyán kisgazdapárti elnökké vá­lasztása után Kis János ellenében. Érveit gyöngének érzem, de ez nem a képviselő úr hibája - ez a koalíció a jelenlegi felállásban máT védhetetlen! A kisgazdák bevoná­sa már az induláskor is kétséges eredménnyel biztatott. Néhány nosztalgikus jelszón, (bort, búzát, békességet - Isten, haza, család) kívül mást nem hoztak ebbe a há­zasságba. Illetve a hozomány ré­sze volt még etikailag elfogadható, Az Új Néplap politikai vitafóruma nű, hogy a most meghirdetett vé­telár töredékéért sem kelnének el ezek a telkek. Tisztelt Vitázók! Azzal szeret­ném ezt az Új Néplap hasábjain folytatott vitát befejezni, hogy jó lenne, ha példaként szolgálna a termőfölddel kapcsolatosan má­soknál is ez az ügy, hiszen a me­gyében - más formában ugyan - hasonló jogszabályellenes vagy a most életbe lépő jogszabályok­ban tervezett elképzelésektől el­térő tendenciák felfedhetők. Az átfedések, mint a Víz- és Csatornamű Vállalat esetében két kft. bevonása; feltehető, hogy nem egészen tisztességes utat kí­vánnak választani hatósági szempontból, miután a bírósá­gok, ügyészségek egyéb jogviták miatt leterheltek, gondolom szá­mukra sem hiányzik, hogy mun­kájukat ilyen ügyekkel is tovább nehezítsük. Megkívánja a tisztességes tá­jékoztatás, hogy ilyen nagy lét­számú új tulajdonost becsü­letesen informáljunk az előtt, mi­előtt egy ilyen kétes értékű adás­vételi szerződést aláír vagy elfo­gad, hisz a szerződések megkö­tése után csak bírósági úton lehet a jogvitákat tisztázni. Kérem Önöket, a legdrágább kincsünk, a termőföld védelme érdekében próbáljanak olyan törvényes utat választani, amely a későbbi jogvitákat megelőzi. Dr.Török István hivatalvezető FM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatala MSZDP-álláspont Szakszervezeti irányelvek A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt Szakszervezeti-Ér­dekvédelmi Munkacsoportja ala­kuló ülésén irányelveket fogalma­zott meg a szakszervezetekkel kapcsolatban. Ezeket az irány­elveket az MSZDP Országos El­nöksége 1991. július 30-i ülésén megtárgyalta, és az MSZDP hiva­talos szakszervezeti álláspontja­ként fogadta el. 1. Az MSZDP legfontosabb fel­adata a munkavállalói érdekek po­litikai megjelenítése. Nem tesz kü­lönbséget a különféle szakszerve­zetek között. Szándékában áll kap­csolatot kiépíteni minden szak- szervezeti irányzattal, tömörülés­sel. 2. A szakszervezet megítélésé­nek alapja az általa végzett érdek- védelmi munka és ennek haté­konysága, eredményessége. 3. Valamennyi szakszervezet­nek és szakszervezeti tömörülés­nek joga van anyagi bázishoz. 4. A rendszerváltás egy átmeneti időszakra szükségessé teszi a tör­vényhozás beavatkozását, de ez káros folyamatok elindítója is le­het, mint minden testidegen be­avatkozás a társadalmi szervezetek életébe. 5. Az ágazati-, szakmai szak- szervezetek tradicionális vagyoná­nak esetleges kisajátítása jogelle­nes. Ennek a vagyonnak az adott ágazat, szakma mindenkori érdek- védelmi szervezeteiben kell ma­radnia. 6. Támogatjuk a gyakori szak- szervezeti választásokat, hogy ez lehetőséget nyújtson olyan szak- szervezeti vezetés kialakítására, ami mindenkor megfelel a munka- vállalók igényeinek. 7. A szakszervezet „nagyságá­nak ’ ’ mértéke egyedül a tagság lét­száma. Minden más kritérium ha­mis, és elítélendő. 8. A vagyoni alapok átcsoporto­sításának mindenkor a szakszerve­zetek taglétszámához kell kapcso­lódnia. 9. Az úgynevezett „szakszerve­zeti konföderációknak” (autonó­mok, ÉSZT, Szolidaritás, stb.) amelyeknek taglétszáma eseten­ként sokszorosa egyes „nagy” szakszervezeti szövetség taglét­számának, ugyanolyan súlyhoz kell jutni a jogi rendezésnél, mint a„nagyoknak”. 10. Az MSZDP álláspontja sze­rint az érdekvédelmi válság akkor fog megszűnni, ha a szakszerveze­tek problémáikat a szociáldemok­rata alapértékek mentén történő politizálással próbálják megolda­ni. 11. A szakszervezeti válságért felelősek az egykori demokratikus ellenzék vezető pártjai, mivel a válság kirobbanása javarészt an­nak következménye, hogy a parla­ment nem rendezte időben az ér­dekvédelemjogi kérdéseit. Felelő­sek az egykori állampárt utódtestü- letei, mivel szakszervezeti vezető kádereiket késlekedve vonták (vonják) ki egyes szakszervezetek­ből, így késleltetve a munkaválla­lói bizalom kialakulását. MSZDP Országos Elnöksége de a gazdaság fejlődését nem segí­tő reprivatizációs álmuk, s Tor- gyán úr, ez a hatalmi mámorba beleszédült önjelölt néptribun. El­gondolkoztató, hogy mi iszonya­tosan felháborodtunk azon, ha a parlamenti ellenzék bírált, néha persze akadékoskodott - tette azt, amit az ellenzék általában tenni szokott. Torgyán József az elmúlt évben igazi ellenzékiként viselkedett - lá- zított, földet osztott, kormányt akart buktatni, új választásokat kö­vetelt - s mi legfeljebb a fogunkat szívtuk. A kisgazdák belügye lenne, hogy kit és milyen manipulációk révén választanak pártelnöknek, ha nem lennének egy demokrati­kus koalíció tagjai. Igaza van Pet­ronyák képviselő úrnak - Torgyán doktor stílusát „sokan díjazzák” - sajnos! Hasonló stílussal egy ger­mán úriember ragyogó karriert fu­tott be. Neki is esélye lesz rá, ha gazdasági életben nem lesz pozitív elmozdulás. Ürügy mindenképpen akad az elégedetlenségre: ez a kár­pótlási törvény nem az, amit a kis­gazdák ígértek választóiknak, így akkor is elégedetlenek lesznek ve­le, ha sikerül végigvinni. Pedig ez sem biztos - hiszen az őszre népszavazást kezdeménye­zett a kárpótlási törvény ellen né­hány parlamenten kívüli szerve­zet. (Egy évvel ezelőtt ez ragyogó ötlet lett volna, ma féléves huzavo­na s az országgyűlés döntése után már felesleges izgalomkeltés lesz!) Ipari miniszterünk ugyan­csak őszre „ígéri” ágazata mély­pontját. Forró őszünk és kemény telünk lesz - már ami a gazdaságproblé­mákat illeti. Az elégedetlen töme­get lehet manipulálni - s ne is re­méljük, hogy „Torgyán Józsefet megérinti előbb-utóbb a bölcs mérsékletesség szelleme.” Vihar előtti csend van most pártja háza- táján, gondolom a nagy belső tisz­togatásra készül. Az új szervezet már végképp nem lesz azonos az­zal a párttal, amivel annak idején a koalíciós megállapodást kötöttük. Ami Kis János ajánlatát illeti, bizony megfontolandónak tartom, s nem utasítanám el úgy kapásból, mint ahogyan Kónya úr tette az Új Magyarországnak nyilatkozva. Azt mondja Petronyák úr, „az el­lenzéki szerep kényelmes pozíciót biztosít” - hát ezt a pozíciót most úgy tűnik, feladná az SZDSZ. Most nem a versenytárs testvér­pártot akarja feláldozni a koalíció oltárán! Nyilván Kis Jánosék lát­ják azt, amit mi nem akarunk tudo­másul venni: pozitív gazdasági el­mozdulás híján a Torgyán (Thür- mer?) féle demagógok esélye erő­södik fel. S azt is látják, a négyes koalícióban talán lenne annyi szel­lemi potenciál, ami elegendő a már lenn is érezhető gazdasági ered­mény produkálásához. A segítőkész gesztusok az ellen­zék részéről eddig is megvoltak, csak nem akartunk róla tudomást venni. Nem értem, miért viselke­dünk úgy, mintha állandó kam­pány időszakában élnénk! Nem ér­tem, miért nem jött el az az idő­szak, amikor mint Konrád György mondja: „a harcosokból kollégák lesznek”? Persze elképzelhető egy kisebbségi kormányzás is, ez viszont az eddigieknél nagyobb kompromisszum-készséget köve­telne meg. Minderről meg lehetne, (s talán meg is kellene) kérdezni a választásokon győztes parlamenti párt tagságát. Tudom, hogy a kor­mányalakítás, a koalíció átalakítá­sa a kormányfő joga, de neki, mint pártelnöknek az sem lehet teljesen érdektelen, hogy ebben a kérdés­ben mögötte állunk-e! Talán a többes szám első sze­mélyből az is kiderül, hogy melyik párt tagja vagyok - voltam? A fen­tieket csak a saját nevemben írtam! Hasznos Rozália Jászberény A kapitalizmusról szóló íráshoz Megszelídítették, vagy megszelídült? Dr.Keresztes Eszternek „A ka­pitalizmus megszelídítése” cí­mű írásához szeretnék néhány megjegyzést fűzni elsősorban a félreértések és a leegyszerűsítő értelmezések ellen. A kapitaliz­mus megítélése évszázados vi­tákban alakult. Kétségtelen, hógy a szociáldemokrata Bersn- tein mellett Kautskynak is törté­nelmi érdemei vannak a kapita­lizmusjövőképének felvázolásá­ban. Ma már nyíltan kimondhat­juk, hogy Lenin egyik legna­gyobb tévedése volt a rothadó, haladó kapitalizmusról adott jel­lemzése. A kapitalizmus válto­zása azonban bonyolult, sokrétű okokra vezethetők vissza. Közü­lük csupán néhányat szeretnék megemlíteni. Tény, hogy a Szov­jetunió és a szocialista világrend- szer, a forradalom exportjával fe­nyegette a világot és ez a fejlett országokat egy sor (katonai, po­litikai, gazdasági, szociális stb.) ellenlépésre késztette. A szociáldemokrácia pedig hatalomra kerülve a kapitaliz­mus „megreformálásá”-ból vet­te ki a részét. Mindezek figye­lembevételével azonban nem mehetünk el szó nélkül a kapita­lizmus belső megújulási vagy fejlődési jelenségei mellett sem. A 30-as években az USA-ban bevezetett New Deal (a.70-es évekig az egész tőkés világ gaz­daságpolitikája lett) és a szocia­lista tervgazdálkodás közös sajá­tossága volt - az alapvető kü­lönbségek ellenére - az állam rendkívüli szerepe a gazdaság- ■ ban. Talán ez a hasonlóság is hozzájárult ahhoz, hogy a 40-es évek elején már megjelenjen a konvergeciaelmélet. A két rend­szer közeledését Brzezinsky pl. úgy képzelte el, hogy a kapitaliz­mus „szocializálódik”, míg a szocializmus „liberalizálódik”. Érdemes ezen az evolúciós fejlő­dési koncepción elgondolkodni. A pluralizmus elmélete a szá­zadforduló táján jelenik meg, majd a 30-as években kezd ter­jedni, igazi fellendülése azonban a 60-as évekre esik és a 80-as években tetőzik. A pluralizmus jelentése: a sok­féleség elismerése és tolerálása. Ennek a sokféleségnek több ve- tülete is van:- Az ideológiában a pluraliz­mus minden - nem társada­lomellenes (ez azonban nehezen megfogható) - eszme szabad ter­jesztését jelenti, szemben a mo- nizmussal (pl. egyes vallások, a sztálinizmus, hitlerizmus stb.), mely csak a maga egyedülvaló- ságát ismeri el, s minden egyebet tilt vagy üldöz.- A gazdasági pluralizmus lé­nyegében a különböző gazdasá­gok (nagytőke, kisvállalkozó, szövetkezet, munkásrészvényes stb.) együttélését elfogadja azo­nos játékszabályok betartásával.- A politikai pluralizmus nem egyszerűen többpártrendszert je­lent, hanem olyan demokráciát, amelyben - önkéntes szervező­dés folytán létrehozott szerveze­tei révén - valamennyi társada­lmi csoport képviselteti magát a hatalomban. Róbert Dahl, ameri­kai szociológus szerint a dönté­sek kompromisszumos jellege biztosítja az ellentmondások el­lenére e politikai stabilitást. A többség döntéseiben a leszava­zott kisebbség érdekeit is figye­lembe veszi. A pluralizmus azért válhatott a demokrácia szinoni­májává, mert a zsarnoki rend­szerek (fasizmus, sztálinizmus) ellen állított alternatívát az egy osztály diktatúrájával szemben a különböző érdekcsoportok kö­zös hatalomgyakorlását. Végül a globális problémák megjelenése a 70-es évek elején a Római Klub jelentéseiben - ha nem is azonnal - sokkolta a vilá­got. Rá kellett döbbenni, hogy a két világrendszer közti háború az emberiség pusztulását jelenti; hogy a Föld nyersanyag-, ener­gia- és élelmiszertartalékai nem állnak arányban az emberiség létszámának növekedésével (lámcsak visszaköszön Malthu- se); végül a környezetszennye­ződés - a levegő és az ivóvíz- készletek nagy fokú károsodá­sán túlmenően - természeti ka­tasztrófával fenyeget (erdők, tengerek élőlényeinek pusztulá­sa, az'ózonlyuk következményei stb.). Mindezek együttvéve nyil­vánvalóvá tették, hogy az embe­riség nem élhet a régi módon s a fennmaradás csak közös össze­fogással valósítható meg. E fel­ismerés mutatkozik a felelős­séget érző kormányok tevékeny­ségében: bel- és külpolitikájá­ban egyaránt. Persze sok még a régi elem is... A kapitalizmust megszelídí­tették-e vagy megszelídült, lehet rajta vitatkozni. Gondolom, ez is, az is közrejátszott megválto­zásában, hiszen közismert a köl­csönhatás szerepe a fejlődésben. Tény, hogy más ma, mint pl. 50 évvel ezelőtt volt. Mató Vazul Szolnok A megjelent írások tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom