Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-31 / 203. szám
1991. AUGUSZTUS 31. Megyei körkép 3 Hogyan vállalhatunk munkát Németországban? A német munkaerőpiac telítettsége miatt 1973 óta „toborzási stop” van érvényben az országban. Ez azonban csak a három hónapot meghaladó, nem önálló kereső tevékenységre vonatkozik. Mind a szezonális munkavállalási (három hónapos időtartam), mind pedig a vendégmunkavállalói megállapodás engedélyezésére magyar részről az Országos Munkaügyi Központ illetékes. A tartózkodási engedélyt a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségén, illetve a Pécs környékén lakók a pécsi főkonzulátuson szerezhetik be. A kérelemhez csatolni kell három útlevélfényképet, a munka- szerződés munkaadó általi igazolását, valamint be kell mutatni az érvényes útlevelet. Az engedély megadásának időtartama változó, mindenkor az eset bonyolultságától, illetve különlegességétől függ. A munkaszerződés megkötésekor figyelni kell arra, hogy a munkaadó megkösse a törvényben előírt biztosításokat (betegség-, szociális és nyugdíjbiztosítás). A munkaidőt, bért, túlóradíjat, szabadságot, s az egyéb juttatásokat az iparban központilag meghatározott tarifaszerződések szabályozzák. t A szerződésszegés következménye - amely a munkaadóra és a munkavállalóra egyaránt érvényes! - az azonnali felmondás lehet, illetve kártérítés követelése. A normál felmondási időt - a munkaviszony tartalmától függően - a törvény, illetve a tarifa- szerződés szabályozza. Ferenczy-Europress Szentléleki táborozok A Borsod megyei Szentiéleket nem a Szentlélek szállta meg két hétre, hanem a borsodi és az alföldi gyerekek serege. Több mint félszá- zan „vadásztak” a Bükkben gyógynövényekre, és eldobott szemetekre az általános iskolás lányok és fiúk, akiket a Miskolci Vörösmarty Művelődési Ház hívott meg táborozni. Ez az életmód különösen az alföldi gyerekeknek tetszett, akik csak évente egyszer-kétszer láthatnak hegyeket, a hegyekben kis és nagy erdei állatokat, vadon élő gyümölcsöket, cifra nevű gyógynövényeket. Mint a derécfü- zikét, kéküstökű csormolyát, cic- kafarkot, gyíkot, mókust, őzikét, szarvast és tehenet. Nagy Richard, Farkas Zsolt, Szajkó Zoltán és a többiek, akik Szolnokról vagy Miskolcról jöttek 13 évesen bizony nem sokszor találkozhattak efféle furcsaságokkal, amelyek épp oly természetesek egy falusi gyereknek, mint a városinak a csodaautók, a drága biciklik vagy a villamos... Nagy élvezettel hallgatták Soltész Ágnes népművelő, Hegedűs Károly és Gyüre Bálint erdészek szavait az erdei vadregényes életről, az erdőgazdálkodásról és a kirándulási szokásainkról (többek között ez utóbbiért kellett a gyerekeknek természetvédelem címszó alatt összeszedni a „civilizált” emberek szemeteit - az egyikük például használt Liberóra bukkant az egyik út mentén...). A szakemberek segítségével a tűzgyújtás, favágás fortélyaival is megismerkedhettek a rövid, de annál intenzívebb „oktatáson’ ’ amelyen bizonyára a kisdiákok sejtjeibe ivódott természetvédelem, az állatok és növények szeretete. Ők biztosan nem fognak szemetelni az erdőkben... (temesi) Tilos a marha- és sertéshús-behozatal További intézkedésig nem engedélyeznek szarvasmarhaimportot, ám a bérmunka és a közvetlen re-export egyedi elbírálás alapján továbbra is engedélyezhető. Emellett a tenyészállat-behozatal sem esik korlátozás alá - döntött legutóbbi ülésén az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság. A bizottság meghatározta a sertésimport nagyságát a 95-120 kilogrammos kategóriában. Eszerint maximum 100 ezer darabot hozhatanak be szeptember 30-áig az országba, az érvényes magánjogi szerződés bemutátá- sa esetén. A tenyészállatimport viszont nem esik korlátozás alá. Malacra és süldőre ellenben új kiviteli engedély további intézkedésig nem adható ki. További intézkedésig megtiltották a sertés- és marhahús-behozatalt. Erre semmilyen formában nem adnak engedélyt. Viszont a szarvasmarha- és a marhahúskivitel - a döntés szerint - az eddigiek szerint engedélyezhető. Ugyanez vonatkozik a sertéshúsra is. A sertéshúsexportról az a határozat született, hogy a 95 kilogrammos kategóriától a továbbiakban legfeljebb 100 ezer darab az év végéig (december 31-ig) folyamatosan kivihető az országból, figyelembe véve a belföldi ellátáshoz szükséges árualapot. Az engedélykiadás feltétele: érvényes magánjogi szerződés és visszavonhatatlan budapesti kifizetésű akkreditív (vagy ezzel azonos értékű okmányok) bemutatása. (MTI) Gyenge méztermés - takarmánykukoricaexport Az idei gyenge akácméztermésre való tekintettel az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság úgy döntött, hogy 1000 tonna akácméz hozható be az országba. Az importméz csak belföldön forgalmazható, exportra semmilyen formában nem kerülhet. A takarmánykukorica kivitelének engedélyezését az Agrárpia- , ci Rendtartást Koordináló Bizottság érvényes magánjogi szerződéshez és visszavonhatatlan budapesti kifizetésű akkreditív (vagy ezzel egyenértékű okmányok) bemutatásához köti. Az exportengedély-kérelmet az NGKM-hez történő benyújtás előtt a Földművelésügyi Minisztérium illetékeseivel kell egyeztetni. (Ez az intézkedés visszavonásig érvényes). Az Érdekegyeztető Tanács szerint Januártól lehetséges az új Munka törvénykönyve Jövő év januárjától szükség van az új Munka törvénykönyvére - fejezték ki igényüket a munkavállalók, a munkaadók és a kormány képviselői az Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén. Ezért készek az egyeztetésre, hogy minél kevesebb eltérő állásponttal, s minél előbb kerüljön a törvénytervezet a parlament elé. Lehetőség szerint társadalmi konszenzust kellene elérni, de ez legalább egy-két hónapos egyeztetést igényel - mondották a munkavállalók. Javasolták: alakítson a három fél szakértői ad hoc bizottságot a konkrét parag- rafusonkénti vitára, szövegezési feladatokra. Az ÉT következő plenáris ülése már csak azokkal a vitás pontokkal foglalkozzon, amelyek ügyében a szakértők nem tudnak megegyezni. A munkaadók és a kormány képviselői elfogadták a javaslatot a szakértői bizottság létrehozására. Ezután a vita elején általános kérdésekről volt szó. A törvény- tervezet első részének további tárgyalása során a munkavállalók egységes szabályozást kértek a versenyszférára, a közszolgálatra és a közszolgáltatásra. Megállapodtak abban, ha nem is egységes törvény készül, de a törvény elején utalnak majd a köz- szolgálat és a közszolgáltatás területén dolgozókra. Rögzítik, hogy e területek sajátosságait egy külön törvény rendezi. Egy másik munkavállalói felvetésre a kormány vállalta, hogy külön rendelettel szabályozza a bedolgozói jogviszonyt. A kormány nem zárkózott el az elől a munkavállalói kérés elől sem, hogy a bíróság előtti munkaügyi viták előtt kötelező, előzetes egyeztetést, írja elő a törvény. Ä munkaadók kifogásolták, hogy amennyiben a dolgozók felvételénél, munkaviszonyuk alatt vagy munkaviszonyuk felmondásakor hátrányos megkülönböztetésre hivatkoznak, akkor a munkaadók kötelessége a bizonyítás. A dolgozóké legyen a bizonyítási kötelezettség - mondották. A kormány képviselője kifejtette: ez nem lehetséges, a dolgozók sohasem képesek bizonyítani egy hátrányos megkülönböztetést. A munkaadóknak viszont nem jelent különösebb nehézséget döntéseinek indoklása. A munkaadói oldal ezt elfogadta. A törvénytervezet második részének vitája a munkaadók és a kormány közötti párbeszéddé vált. A munkavállalók - mivel e résszel kapcsolatos álláspontjukat még nem véglegesítették - csak tájékozódtak a másik két fél álláspontjáról. A munkaadók képviselői többek között azt kifogásolták, hogy az üzemi tanácsoknak véleményezési jogot adna a törvény a dolgozókról készítendő személyügyi nyilvántartás kialakításánál, a személyügyi vezető kinevezésénél, illetve a munkáltatói belső szabályzatok létrehozásánál. Szigorítást kértek az üzemi tanács, üzemi megbízottválasztási feltételeknél, a szak- szervezeti képviselet meghatározásánál, a szakszervezei tisztség- viselők munkaidő-kedvezményénél, felmondási védelménél. A munkavállalók képviselői a törvénytervezet harmadik részéhez adtak részletes, 26 pontos javaslatot. E javaslatok közül többnél a tárgyalás során csaknem konszenzust értek el. Konszenzust értek el lényegében a tárgyalófelek abban, hogy a természetbeni munkabér és kollektív teljesítménybér intézményét ne a törvény, hanem a kollektív szerződés szabályozza. A természetbeni munkabér minimummértékéről a szakmegbeszélésen döntenek. Ugyancsak szakértői megbeszélést tartottak indokoltnak például arról, hogy a felmondási idő - különösen a munkaadó felmondásánál - lehessen hat hónapnál hosszabb, a végkielégítés ügyében, abban, hogy a munkaközi szünet tartozzék a munkaidőbe, illetve a készenlét, ügyelet pontos szabályozásánál. Patthelyzet alakult ki például a jubileumi jutalom visszaállítására, a túlmunka elrendelhetőségének további korlátozására vonatkozó kéréseknél. A tárgyalófelek egyetértettek abban: minél eredményesebb szakértői munkával kell biztosítani a feltételeket, hogy egy hét múlva ismét napirendre tűzhesse az új Munka törvénykönyv tervezetét az ÉT plenáris ülése. Köszönet az aratóknak Az 1991. évi nyár ismét igazolta, hogy az aratási, nyári betakarítási munkák időben és jó minőségben történő végrehajtása nagy erőpróbája embernek, gépnek egyaránt a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági nagyüzemeknek, háztáji és kisegítő gazdaságoknak ez óv nyarán megyénkben mintegy 172.000 ha területről - melyből 142.000 ha-t a kalászos gabona tett ki - kellett betakarítani, biztonságba helyezni a nyári betakarítású növényeket. A feladat nagyságát jelzi, hogy a nevezett terület a megyei szántóterületnek több mint 43 százalékát, a bevetett tsz közös szántónak 50 százalékát reprezentálja. A fenti területről több mint 760.000 to sze- mestermónyt helyezett biztonságba az az 5000 fő tsz-tag és AG-dolgozó, illetve 2000 fő kisegítő - főleg nyugdíjas, diák - aki a nyári kampány során az aratási, betakarítási szállítás, szárítás és egyéb kapcsolódó munkákban tevékenykedeti. A mezőgazdasági nagyüzemek - anyagiak híján - uj kombájnokkal, szállítójármüvekkel, bálázókkal nem tudták növelni betakarító kapacitásukat, jórészt az 50 százalékban nullára leírt kombájnokat, szállítójárműveket kellett költségtakarékosán üzemképes állapotba hozni. A gépszemlék tanúsága szerint ennek zömmel sikerült is a gazdaságokban eleget tenni. Évek hosszú sora óta nem volt ugyanis arra példa eddig, hogy új betakarító gépkapacitás ne lépett volna be a nyári kampány során az elhasználódottak helyébe. A kalászos gabona terméskilátások kedvezőek voltak. Ezt mind az üzemi becslések, mind az arajjáskezdeti eredmények visszaigazolták. Őszi árpából megyei szinten 4.776 kg/ha, őszi búzából 119.000 ha területről ha-onként 5.176 kg-os hozamot sikerült realizálni, de borsóból is a 2.599 kg/ha- os hozam az eddig elért egyik legjobb eredményként értékelhető. Szövetségünk elnöksége áttekintette a nyári kampány eredményeit, ezúton is szeretné elismerni a tsz-ek tagságának, állami gazdasági dolgozóknak, Továbbá az ellátásban, felvásárlásban közreműködőknek az erőfeszítéseit, akik a kánikulával is dacolva tették a dolgukat becsülettel. A betakarítási körülmények drasztikus rosszabbodása (100-180 mm eső, búzák megdőlése stb.) ellenére megyénk nagyüzemeinek döntő többségében eredményesen szervezték, irányították a nyári kampányt, így megyénk agrárágazata nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ha megkésve is, de biztonságba került az ország kenyere, a tervezett exportáru-alap. Az utóbbi évtizedek egyik leghosszabb és legnehezebb aratása fejeződött be. A kampány során a sajtóban, rádióban kevesebb szó esett a kombájnosokról, az aratókról, a közvélemény figyelme is inkább a terményátadásra, a termelők, felvásárlók elkeseredett harcára, az úgynevezett “gabonahá- borúra” irányult. Ezért is szükségesnek tartjuk, hogy az aratási, nyári betakarítási munkákban derekasan helytálló mezőgazdasági dolgozóknak ismételten elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki. Bízunk benne, hogy a jövő évi kenyerünk megalapozása, előkészítése során is hasonló szakszerűséggel és lelkiismeretességgel járnak el az agrárágazatban tevékenykedők, mint azt az előző években tették. Bizakodunk, hogy ez esetben a jövő évi kenyerünk is biztosítva lesz. Szolnok, 1991. augusztus 29. JÁNOSI MENYHÉRT Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége elnöke BENEDEK FÜLÖP Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége titkára *63205/1*
