Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-28 / 200. szám
1991. AUGUSZTUS 28. Gazdasági tájoló Morzsák a munkajog útvesztőiből Úgy tűnik napjainkban igazán kifizetődő kellő jártasságra szert tenni a munkajog útvesztőiben. Egyre több olyan példával lehet találkozni, amelyek turpisságát csak hosszadalmas bírósági tárgyalások sorozatán lehetséges felderíteni, és a jogsértésre rávilágítani. Jelenlegi, „túlbiztosító” munkajogi szabályozásunk nem képes kellő érdekvédelmet nyújtani - különösen a munkaerőpiacon kiszolgáltatott helyzetben lévők számára nem. A joggal való visszaélés jó példája a maximálás próbaidő kikötése. Főként üzletkötők alkalmazása esetén biztosít ez jó esélyt arra, hogy egy-egy árucikk piaci bevezetésére fordított, fáradságos munkájának gyümölcse a cég zsebébe pottyanjon. ___________ A másik , jó fogás”: létszám- leépítések során, hogy a munkáltatók meggyőzik a munkavállalót, a rossz csengésű munkáltatói felmondás helyett válassza a munkaviszony közős megegyezéssel történő megszüntetését. A legtöbb esetben így a munkáltató a felmondási időre járó munkabért is megspórolja. A munkajogi furfangok közül is külön kiemelést érdemel az az igen „gazdaságos” megoldás, amikor a munkáltató a vele munkaviszonyban álló alkalmazottal fizetteti ki annak a műhelynek a bérleti díját is, amelyben dolgoztatja. Az ismertetett példák is jól érzékeltetik, mennyire szükség van munkajogunk átfogó újraszabályozására. Kevés a több pedagógus is 1980 óta az oktatás személyi feltételeinek javítása érdekében több intézkedés született, amelynek eremdényeként a pedagógusok száma 10 év alatt nagyobb arányban nőtt, mint a tanulólétszám. Az 1990/91-es tanév elején a megye közoktatási intézményei' ben 7451 kinevezett, - teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott - úgynevezett törzstag pedagógus (továbbiakban pedagógus) oktatott, az 1980/81. évinél csaknem egyötödével és az 1985/86. tanév elejinél is 5,4 százalékkal több. A „tanerőállomány” összetétele a kedvező változások ellenére sem teljesen kielégítő, a megyében ugyanis a nem pedagógus végzettségűek aránya majdnem kétszerese az országosnak, és a nyugdíjjogosultságot szerzett, illetve nyugdíjasként foglalkoztatott pedagógusok hányada is magasabb annál. Az 1990/91-es tanév elején a kinevezett pedagógusok 7 százaléka (519 fő) nem rendelkezett pedagógiai képesítéssel. Ezen belül iskolafokozatonként nagyok az eltérések: a szakmunkásképző iskolákban csaknem egyharmados, ezzel szemben a gimnáziumokban és az alsófokú oktatási intézményekben 2 százalék körüli a részarányuk. A pedagógusok több mint háromnegyede nő, s ez a pálya erőteljes elnőiesedését jelzi. A pedagógusok döntő többsége teljes munkaidőben dolgozik, a rész- munkaidőben foglalkoztatottak mindössze másfél százan voltak. A pedagógusok háromnegyede egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik, további 14 százalékuk egyéb felsőfokú tanintézetben szerezte diplomáját. Közel 900 főnek középfokú vagy annál alacsonyabb szintű végzettsége van, ami a kinevezett pedagógusok több mint egy- tizedét jelenti. Az állomány legnagyobb hányada - egyharmada - általános iskolai tanár, csaknem egynegyedük tanító és egyötödük óvodapedagógus. Középiskolai tanári képesítése a felmérés időpontjában 13 százalékuknak volt. A tanév elején 154 pedagógus-álláshely maradt betöltetlen. Az emiatt hiányzó munkaerőt, illetve a különféle okból tartósan távollevőket 636 fő helyettesítette. Többségük óvodapedagógus (31 százalék), valamint általános iskolai tanító (22 százalék), de igen magas (közel 25 százalék) a pedagógiai végzettség nélküliek aránya. Az utóbbinak alig több mint egytizede rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Vásár után, vásár előtt Lassan vége a nyárnak. Erre figyelmeztet az is, hogy az áruházak kirakataiból a jövő év meleg évszakának kezdetéig bekerültek a raktárakba a nyári vásárokat hirdető táblák. Hát ez is elmúlt, öregebbek lettünk néhány hónappal. Ám ruházatunk sem fiatalodott ez idő alatt. S ahogy egyre laposodó pénztárcáinkat nézegetjük rájövünk, igénybe kell vennünk a kereskedők által kínált kedvezményeket. Körbenéztünk néhány nagyobb szolnoki vállalatnál, milyen szezon utáni árcsökkentéseket terveznek a következő időszakban. A Skála Áruházban a lakástextil-osztályon kínálnak konfekcionált összekötő, illetve nagy szőnyegeket 30 százalékos ármérsékléssel ezen a héten, majd amíg a készlet tart. Szeptember végére, október elejére tervezik a Szövetkezeti Hetek lebonyolítását, ahol a szokásokhoz híven nagyszabású kiárusításokat tartanak. A Centrum Áruházban a nyári vásárból megmaradt készletet kínálják a különböző ruházati osztályokon 30-70 százalékos kedvezménnyel. Érdemes megnézni a nyári ruhákat, pólókat, fürdőruhákat, amíg lehet. Folytatódik a Nyereményözön, minden 500 forint érték után sorsjegyet kap a vásárló, amivel ajándékokat nyerhet. A Meteor Kereskedelmi Vállalatnál, a Thököly úton a mintateremben jugoszláv import függönyök félárért várják új tulajdonosaikat hétfőtől két héten át. A nagykereskedelmi raktárban öltönyöket, átmeneti kabátokat és bőrárukat lehet 30-40 százalék kedvezménnyel vásárolni a készlet fogytáig. Lassan rákényszerülünk, hogy figyelemmel kövessük az árleszállításokat annak érdekében, hogy legjobban jöjjünk ki fogyó forintjainkból.-bA gazdasági tájoló a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének közreműködésével készül. Szerkeszti: V. Szász József A rajtvonal is messzi van Takarékpénztári Starttapasztalatok egy hét után Naponta 10-15 ügyfél is érdeklődött az OTP megyei központjában a Start-hitel igény- bevételének lehetőségeiről a nyár eleji „téves’ ’ meghirdetést követő hónapokban. Közismert, hiába, hiszen az eredeti elképzelések szerint a konstrukció nem működhetett. Az OTP augusztus 21 óta - miután a kormányzat nem sokkal korábban eldöntötte, milyen mechanizmus segítségével kívánja is a Németországból kapott pénzt a magyar gazdaságba pumpálni - foglalkozhat „startolni” kívánó ügyfeleivel komolyan. Az érdeklődés természetesen azóta sem csökkent. Csak hát! A Takarékpénztár csupán néhány hitelkérelmet tudott eddig Jász-Nagykun- Szolnokból befogadni, mert a pályázók közül csak kevesen képesek a Magyarországnak adott pénzkeretet biztosító német bank által előírt szigorú pénügyi feltételeknek megfelelni. Lehet, hogy túl sok is lesz a megyénknek Juttatott, eddig kevesellt 35 milliós Start? JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK ELSŐ FÉLÉVE Megnevezés 1989 1990 1991 1991 I. félév az előző év I.fél[. félév %-ában évben Lakossági pénz- és áruforgalom Pénzbevételek /mR 121,8 121,8 120,9 28778 Pénzkiadások /mFt117,7 27657 A kiskeresked. eladási forg, mill.Ft fogyasztói folyó áron 119,1 114,2 101,1 17874 összehasonlító áron 101,9 90,7 73,0 Lakáshelyzet Az épített lakások száma 145,9 71,6 77,3 269 A megszűnt lakások száma 51,8 100,8 39,8 51 Ipar A termelés 99,18 94,4 88,0Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 101,8 99,5 97,2A foglalkoztatottak száma, fő 98,0 94,9 90,5 45464 A foglalkozt. havi bruttó átlagbére, Ft 120,9 123,0 134,3 13601 Értékesítés saját term, összehas. áron 97,2 95,9 87,7Ezen belül külkereskedelmi célú 120,7 101,1 80,8Kivitelező építőipar A saját ép.-szer. tev. értéke, millió Ft 100,8 114,3 71,2 883 A foglalkoztatottak száma, fő 96,6 100,2 97,7 4534 A foglalkozt. havi bruttó átlagbére, Ft 121,0 127,0 111,3 11373 Mezőgazdaság* Szarvasmarha-áll. (az időszak végén) 99,0 95,7 94,2 90 Sert. áll. (az idősz. végén) 1000 db 98,0 94,9 95,0 314 (* Gazdálkodó szervezetek összesen) (Forrás: Tájékoztató 1991.1. félév. KSH JNSz Megyei Igazgatósága) Rögös út a kárpótláshoz „Legalább a törvényt ismernék” Csaknem három hete, hogy hivatalosan is elkezdődött a kárpótlási ügyek előkészítése. Nem telt el zökkenőmentesen az első időszak, hiszen az igénylők mellett az illetékes hivatalok is még csak gyakorolják a bonyolítást. Az eddig felmerült kérdésekről a Földhivatal Szolnok városi vezetőjétől, Kovács Jánostól, valamint az ügyfelekkel közvetlenül kapcsolatot tartó főelőadótól, Szabó Bélától kaptunk tájékoztatást. Elmondták, hogy az igényükkel jelentkezők egy része szinte teljesen tájékozatlanul jelenik meg náluk. Rengeteg többlet- munkát okoz az is, hogy a hiányzó adatok felkutatását rájuk bízzák az ügyfelek, holott a dokumentumok a termelőszövetkezeteknél vagy a helyi önkormányzatoknál fellelhetőek lennének. A földhivatalnál csak kiegészíteni kellene azokat. De már az is előrelépés lenne a jelen állapothoz képest, ha magának a kárpótlási törvénynek az ismeretében kezdenének hozzá az igények bejelentéséhez, az ehhez szükséges igazolások beszerzéséhez. Hatósági bizonyítványt abban az esetben adnak ki, ha másként nem bizonyítható a jogosultság. Hangsúlyozták, hivataluk csak igazolásokat adhat, az igényt a Kárrendezési Hivatalhoz kell bejelenteni. Szükséges a két hivatal szoros együttműködése. A napokban ülnek le egyeztetni az eddig tapasztaltakat. Erre annál is inkább szükség van, mivel a kárrendezés bejelentését átvevőknek nincs jártasságuk telekkönyvi munkák végzésében. A földhivatalok megyei vezetői csütörtökön kapnak eligazítást aktuális ügyekben. A törvény végrehajtását segítő útmutatók így csak egy hónapos csúszással kerülnek a kezükbe, pedig szükségesek a hatékony munkához. Hiszen minden ügyfélnek más, egyedi a problémája. Bizonyos esetekben 20-40 éves nyilvántartási űrt kell áthidalniuk a dolgozóknak. Ez a munka mint mondják, olyan mint az ásatás, pontosan nem lehet tudni, mire bukkan az ember. Sokan kémek teljes felvilágosítást. Van, aki csak őse nevével állít be az igazolásokat megkérni, komoly szakértelmet igényel a szálak felderítése. Ám, aki igazán szerette a földjét, az minden régi papírral rendelkezik. Bonyolultnak tartják az ügyfelek az ügyintézést. Annak idején - emlékeznek - amikor elvették tőlük a földet elég volt egy aláírás. E ten gondok ellenére a hivatalokban segítőkészen fogadják a kárpótlásra igényt tartókat. Arra számítanak az illetékesek, hogy a következő időszakban felkészültebben fogadhatják a felkészültebb igénylőket. bcs Munkaerőpiac, 1991. augusztus KÖRZET Álláshelyek Állástkeresők Munkanélküliek“* Munkanélküliekből pályakezdők Munkanélk. segélyes járadékos6* Munka- 1 nélk ráta sz. db váltb) +/sz. 13 váltc}+/sz. f3 váltc)+/száma fő váltc)+/száma fő váltc*+/% Szolnok 404 +55 4766 +235 4081 +363 420 +91 2660 +667 6,6 Jászberény 48-8 1441 +202 1405 +232 154 +45 1084 +217 4,8 Karcag 75 +25 1641-41 1604-33 131-31 1216 + 121 10,7 Kisújszállás 50683 + 110 665 + 147 80 +3 495 + 120 7,6 Mezőtúr 21 + 13 1515 +82 1477 + 104 97-8 1269 + 114 9,5 Tiszafüred 10-5 1502-2 1438 +113 167 +23 1097 + 182 14,4 Törökszentmiklós 47 +45 1671 +338 1557 +343 194 +55 1219 +306 9,1 Kunszentmárton 25858 +121 851 + 133 78 +8 626 +136 7,3 Jászapáti 21679 +52 675 +69 59 +23 578 +86 7,0 Kunhegyes 71031 +34 1015 +55 101 +17 778 +25 9,5 Martfű 5-106 733 +87 699 +102 99 +6 525 + 109 4,6 ÖSSZESEN 713 + 14 16520 +1218 15467 +1628 1580 +232 11547 + 1888 7,6 ^ Munkaviszonyban nem állók, pályakezdők, háztartásbeliek b) Előzetes adat (pályakezdők nélkül) c Változás 1991. július hónaphoz képest Gazdálkodó kisszervezetek Nyereséget az építőipar hoz Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1990. december 31-én 574 vállalati, magán és jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, illetve egyszeres könyvvitelt teljesítő egyéni vállalkozó - a továbbiakban kisszervezet - működött. Számuk egy év alatt 16 százalékkal bővült. A kisszervezetek mobilitását mutatja, hogy gazdasági munkaközösségek száma kétötödével, az ipari szolgáltató szövetkezeti szakcsoportoké közel egynegyedével gyarapodott, az egyszeres könyvvitelt teljesítő egyéni vállalkozóké azonban kétharmadával kevesebb lett egy év alatt. Az említett kisszervezetekben mintegy ötezer fő dolgozott, 15 százalékkal több mint az előző évben. A foglalkoztatottak legnagyobb hányada kiegészítő tevékenységként végezte a munkát, nem egészen egyötödük volt főfoglalkozású. Ez utóbbiak létszáma egy év alatt több mint száz, a kiegészítő tevékenységű- eké több mint ötszáz fővel emelkedett, a fenti arányok azonban lényegében nem változtak. Á keresletnek megfelelően egy év alatt a foglalkoztatottak számát az ipari és a kereskedelmi tevékenységet végzők tovább növelték, míg az építőipari tevékenységet folytatók csökkentették, sorrendben 35, 137 és 20 százalékkal. A kisszervezetekben tevékenykedők bevallott átlagos havi bruttó jövedelme gazdasági áganként és az alkalmazás minősége szerint differenciáltan alakult. A főfoglalkozásúak havonta 10885 forintot - ezen belül a tagok 13561, az alkalmazottak 8830 forintot kerestek, átlagosan 2,7 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A kiegészítő tevékenységet folytatók átlagos havi bruttó keresete egy év alatt 6,4 százalékkal emelkedett és 6569 forintot tett ki. Ezen belül a tagok 6740, Az elmúlt évben legeredményesebben az építőipari kisszervezetek gazdálkodtak. Ezzel szemben a legnagyobb veszteség a mezőgazdasági, valamint a kereskedelmi tevékenységet végzőknél, elsősorban az egyaz alkalmazottak 2991 forintot kaptak. Bevallásuk szerint a kisszervezetek 1990-ben 1,3 milliárd forint adóköteles bevételt értek el, ami az előző évinél 45,0 százalékkal magasabb volt. A termelési és kezelési költségek ennél gyorsabban, 49,6 százalékkal növekedetek. A bevételek és a költségek különbsége 13,ó millió forintot tett ki, mely alig több mint egyharmada az egy évvel korábbinak. A termelési költségek több gazdasági ágban meghaladták az adóköteles bevételt. szeres könyvvitelt teljesítő egyéni vállalkozók körében jelentkezett. A két utóbbi gazdasági ágban a veszteség az előző évinek töb- szöröse volt. (Forrás: KSH) A kisszervezetek fontosabab gazdálkodási adatai, 1990 Összes adóköt. bevétel Termelési és kezel, költség Eredmény bevétel és költség különb.) 100 Ft bevételre jutó Megnevezés eredmény költ__ millió bt Ft Adatok millió forint ÖSSZESEN 1310 1296 14 1,04 98,96 Ebből: Ipar 477 470 7 1,56 98,55 Építőipar 359 323 36 10,00 90,00 Mezőgazdaság 38 49-11-30,87 130,87 Közlekedés 20 20 0 3,53 96,47 Kereskedelem 223 235-12-5,24 105,24 Egyéb anyagi tevék. 166 173-7-4,26 1(M ,26
