Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-26 / 198. szám
14 Érdekességek—furcsaságok 1991. AUGUSZTUS 26 Kétperces monológ Az új névadó mozgalomról Tessék, tessék...,jelentkezhet bárki, akinek van jó ötlete a budapesti margitszigeti Úttörőstadion átkeresztelésére. Az első díj 5.000 forint! Igenis, szükségeltetik az új név, mert tudnivaló, hogy immár kialvóban van a túlideologizált, formaságokba merevedett, felnőttessé vált gyermekmozgalom lángja. Ahogy kerül párezer forint a legötletesebb keresztszülők jutalmazására, kerül majd a pecsétek, nyomtatványok, ilyen-olyan anakronisztikus feliratok kicserélésre is. S mert félúton nem szabad megállni, szerezni kell némi pénzmagot az Úttörővasút nevének magyarosítására, a sok helyütt hivalkodó „úttörőtábor” feliratok átfestérésre, a „pajtás” titulus kiiktatására, az úttörőknek, kisdobosoknak szóló kiadványok ad acta tételére. (Szerencsére az úttörőkolbászt már régen cserkészkolbászként adják-ve- szik.) Jó, jó, sok kicsi sokra megy! Pármilliót biztosan kóstál az egész nyakkendős hóbelevanc kiradírozása a nevelésügy, a legifjabbak életének palettájáról. Dehát megéri... Az új névadó mozgalom hevületét helytelen volna oktalan kíváncsiskodással lehűteni, mégsem kerülhető meg a kérdés: ha az úttörőmozgalom el is tűnik a süllyesztőben, ha vannak is cserkészek és más szervezetek, amelyek szeretnének a helyébe lépni, lesz-e olyan gyermekmozgalom, amely legalább annyit, netán többet, jobbat nyújt, mint elődje? Nem kellene a névcserék, a keresztelő-pályázatok mellett (helyett) inkább ezzel foglalkozni? Mégha ez kissé felnőttes is, a névkeresőjáték pedig - gyerekes. V ___________________________________________J K ét férfi törvényes házassága Hoornaar, Hollandia: Gerard Kuipers Ibi és Frans Stello 1991. augusztusában a házasságkötő teremben, ahol 20 évi együttélés után, végre törvényesen is ösz- V^zeházasodtak. j \ Ha lejár a járadék Javaslat családi kisegítő támogatásra A foglalkoztatáspolitikai törvény két évben határozza meg a munkanélküli járadék folyósításának időtartamát. Az azonban nem derül ki a jogszabályból, hogy mi lesz azokkal, akik ezt követően sem tudnak elhelyezkedni. Mint a népjóléti tárca illetékesétől megtudtuk, az ősszel parlament elé kerülő szociális törvény rendelkezik majd arról, hogy ilyen esetben milyen családi kisegítő támogatás vehető igénybe. Az elképzelések szerint jövedelemkiegészítő támogatást kapnak mindazok a családok, amelyekénk megélhetése azért kerül veszélybe, mert a család egyik tagja hosszabb - két évet meghaladó - ideig nem tud elhelyezkedni. Nem jár viszont támogatás azoknak a munka- nélkülieknek, akiknek családtagjai közül többen is dolgoznak, jól keresnek és összjövedelmük jócskán meghaladja a létminimumot. Az még nyitott kérdés, hogy hol húzódik majd a jogosultság határvonala; de annyi valószínűsíthető, hogy a minimális megélhetési költségek közelében. A terv mindenesetre az, hogy ha a család jövedelme családi pótlékkal együtt sem éri el a létminimum szintjék, akkor azt - az új támogatási rendszer szellemében - ki kell egészíteni legalább a létminimumot fedező összegre. Ha azonban a rendezett anyagi körülmények között élő család valamelyik tagja hosszabb távon munkanélkülivé válik, nem biztos, hogy az új metódus szerint jogosult lesz a járadékra. Viszont az alacsony keresetű családok - főként a gyermekesek - esetében már a két esztendő lejárta előtt is adható jövedelem-kiegészítés, ha az egyik kereső állás nélkül marad. Azt még ezután tisztázzák a szakemberek, hogy az ilymó- don nyújtott átmeneti jövedelem-kiegészítés jogosít-e nyugdíjra, illetve a nyugdíj- korhatár betöltésekor, a munkaviszony kiszámításánál miként vehető figyelembe. Magániskolák közügyei Állami támogatás - fejenként 15.000-54.000,- forint Az iskolaalapítás feltételei A tanügyi berkekben a múlt oktatási évben megkezdődött privatizáció (mintegy 50 maszek óvodát, iskolát jegyeztek •be) a szeptemberben kezdődő iskolaévben minden bizonnyal új lendülettel folytatódik. A művelődési tárca illetékeseinek tájékoztatása szerint az engedélyezési eljárása során körültekintően vizsgálják, hogy rendelkezésre állnak-e a képzéshez szükséges anyagi eszközök. Az előírás az, hogy magánintézményt csak az alapíthat, aki biztosítani tudja legalább egy évre a működés pénzügyi fedezetét. Ezért a beadványhoz csatolni kell az egy tanévre szóló költségvetést - ám ebben fel lehet sorakoztatni még meg nem levő, de bevételként biztonsággal kalkulálható tételeket, például a normativ állámi támogatást, a tandíjbefizetéseket, a bankhitelt vagy az alapítványi támogatást is. Az engedélyezésnek természetesen alapfeltétele az is, hogy a magániskola megfeleljen az általános tartalmi követelményeknek. Munkáját arra a nevelési-oktatási tervre kell alapoznia, amelyet a művelődési és közoktatási miniszter adott ki. Külön miniszteri engedély szükséges ahhoz, hogy az iskola e tervtől eltérjen, egyedi megoldásokat alkalmazzon, illetve kísérletet folytasson. Az óvodai nevelési programot és az iskolai nevelési-oktatási tervet a minisztériumhoz kell benyújtani, amely a szakmai megítéléstől függően adja meg használatához az engedélyt. Ha az alapító rendelkezik a magánintézet létesítésének és fenntartásának jogával, még be kell szereznie a működési engedélyt, amelynek megadására óvoda és alapfokú iskola esetén a helyi, középfokú tanintézet esetén pedig a fővárosi, megyei önkormányzati szervek illetékesek. Az érvényes rendelkezések szerint egyébként a privatizáció csak általános iskolára, gimnáziumra, szakközépiskolára, szakmunkásképző iskolára, szakiskolára, alapfokú művészetoktatási intézményre, di- ákotthonrra, kollégiumra és óvodára terjedhet ki. Ha viszont az alapítók az előírt kritériumoknak megfelelnek, automatikusan jogosultak a költségvetési törvényben meghatározott normatív állami támogatásra. A fejenként számított támogatási összegek a következők: óvoda 15.000,-Ft általános iskola 30.000,-Ft szakközépiskola 54.000,-Ft gimnázium 44.000,-Ft szakmunkásképző intézet 33.000,-Ft A normatív támogatás nem pusztán anyagi szempontból jelentős; jelzi azt is, hogy az állam teljes jogú tanintézetnek ismeri el a magániskolákat, ha egyéb szolgáltatásaik mellett - legalább egy teljes értékű minimumképzést kínálnak a beírat- kozóknak. Mit ígér az új tanév? Továbbtanulás, szakképzés - lányoknak- Egészen biztos, hogy megnehezülnek a feltételek a lányok számára mind a középiskolai továbbtanulás, mind a szakképzés szempontjából - állítja Szűcs Miklós, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közoktatási főosztályvezetője. Ennek alapvető oka az ország ismert gazdasági helyzete, s abból fakadóan a növekvő munkanélküliség. A főosztályvezető azonban gyakorlati tanáccsal is szolgál az érintett fiataloknak és szülőknek:- Az utóbbi időben - aligha véletlenül - nagyon megnőtt az érdeklődés a gazdaasszony- és házvezetőnőképzés iránt. Ez az oktatási forma ugyanis hasznos ismeretekkel látja el a holnapi, holnaputáni háziasszonyokat, feleségeket és kismamákat. Ugyanakkor jó motivációt ad az esetleges későbbi szakmatanuláshoz, továbbképzéshez, hiszen a jelentkezők alapfokon tanulnak gyors- és gépírást, vendéglátási, csecsemőgondozást, s elsajátóthatják az idősebbek ápolásának, gondozásának ismereteit.- Akik pedig mindezt megtanulják, akár már a tanulás mellett pénzkereseti lehetőséghez juthatnak. Hogy csak egy példát említsek; bekapcsolódhatnak a falusi turizmusba, mert rendelkeznek mindazzal a tudással, ami a hazai vagy külfödi vendéglátáshoz szükséges.- Ennek a szakirányú képzésnek egyébként nagy előnye, hogy feltételeinek megteremtése az önkormányzatok számára nem jelent olyan tehertételt, mint más szakképző intézetek kialakítása. A tapasztalatok szerint a gazdasszonyképző jól működik az általános iskolára vagy a szakképző intézményekre épülve, de persze lehet művelődési házakban vagy más hasonló intézményekben is tanítani. Összeállításunk anyagát a Ferenczy-Europress cikkeiből válogattuk. Nem fontos, érdekes Világnyelv lesz a japán? A japán nyelv»egyn*jiép- szerűbb világszerte. New- Yorkban, Párizsban sorra nyílnak az iskolák, ahol ezt a nehéz nyelvet tanulják. A világon több mint 3 millióan ismerkednek a japánnal,-s az hamarosan világnyelv lesz. Ausztrália több gimnáziumában a japán kötelező tantárgy, a párizsi Berlitz nyelvközpontban tavaly már háromezren tanultak japánul. Sok amerikai egyetemista a mindenki számára kötelező külföldi szemesztert már nem Angliában vagy Franciaországban tölti, mint korábban, hanem Japánban. Tíz év alatt az itt tanuló amerikaiak száma megnégyszereződött. Korábban főleg diákok mentek Japánba, manapság azonban egyre több üzletember utazik oda nyelvtanulás céljából. Mind többen vannak azon a véleményen, hogy a japán nyelvé a jövő, míg tíz éve főleg egzotikus volta miatt vágtak bele e különös nyelv tanulásába. Egyébként nem minden japán örül ennek a nyelvtanulási láznak. Egy tokiói bankszakember szerint: „Azelőtt a külföldiek előtt nyugodtan beszélhettem japánul, ma már meg kell gondolnom, mit mondok...” Kutyakávéház New York. Még a sokat megélt Times Square-n is feltűnést kelt a buldogkávéház. Ez is volt a cél. A furcsa építméní a Rocketeer című filmben szerepel. Fekete búza A búzáról eddig mindig csak egyetlen jelző jutott eszembe: szőke. Debrecen környékét járva most egy újabbat tanultam a gazdáktól: a fekete búzát. A túlérett kalászok - mint az üszkös végtagok - megfeketedtek a száron. Se magnak, se kenyérnek nem jó már ez a gabona. Lehet, hogy szakemberek serege dolgozik azokon a kimutatásokon, amelyekből kitűnik majd, hány hektáron maradt az idén aratatlan a gabona. Talán azt is megtudjuk rövidesen mennyit veszítettünk a túlméretezett vetésterületekkel? Vagy éppen talán arról szólnak majd a számok, mennyit takarítottunk meg a hiába el nem végzett aratással? Arról, hogy mi kárt okoz a lélekben, az itt-ott újjászülető vállalkozókedvben az ilyen földek látványa? Esetleg azt mérlegelik a hivatalok hűvös szobáiban, hogy mennyi lesz jövőre az ugar, mennyi gabonát kell importálni, hogy kenyér is kerüljön meg takarmány is az ólakba? Szomorú látvány a feketél- lő búza. Szomorú az aratatlan tábla. j Nemcsak Magyarországon kevesebb a turista 1 "lííL • ' * 1 • rjj Válságban az európai idegenforgalom * P* A múlt évben kereken 8 millió amerikai, kanadai, japán és ausztrál turista kereste föl a nyugat-európai országokat, ahol 104 milliárd dollárt költöttek. Idén annyira lecsökkent az idelátogatók száma, hogy a forgalomkiesés eléri a 40 milliárd dollárt. A turizmus 250 ezerrel kevesebb emberinek ad munkát. Bár az utóbbi hónapokban ^erősödött a dollár, kevesebb amerikai nyaral Európában. Inkább újra felfedezik a régi és kedvelt utazási célpontokat, melyek számukra még mindig olcsók: Mexikót, Hawait, sőt, még Ausztráliát is. Az ,,egy amerikai Párizsban” kivételnek számít. Az Eiffel-torony liftkezelője is igazolhatja: idén 11 százalékkal kevesebb turistát szállított fel a 276 méter magas torony tetejére, mint tavaly. Nemcsak a Balatonnál kevesebb a vendég a megszokottnál; brit szakértők szerint egész Európának számolnia kell azzal, hogy idén mintegy 3 millióval kevesebb látogatója lesz a nyugati kontinensről és Japánból. Az európai utazási irodák egyesületének gazdasági vezetője, Peter Lloya-Jones szerint az európai idegenforgalmat gazdasági csőd fenyegeti. • • Önarckép? Szegeden a magyarságkutatók tanácskoztak, történelmünk során immár harmadszor. Budapesten névsort tettek közzé azokról, akik főszerepet vállalnak a magyarok 1992-re tervezett világkongresszusán. A jugoszláviai Magyarkanizsán a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségek sorsát vitatták. Mit tanulhattunk, ami fontos? A hungarológiai kongresszuson újból tapasztalhattuk a gönczi bölcsességet: nagyon kell ügyelnünk, hogy sem a korábbi, sem a közvetlenül meghaladott korszak értékei közül ne vessünk el egyet sem. A 2 év múlva tartandó világkongresszus programja fel reméli rajzolni a világ magyarságának helyét a XXI. század küszöbén. A déli szomszédságban megrendezett fórum pedig - szerencsére - igazolta, hogy türelemmel feszült körülmények között is lehet megoldásokat keresni kényesebb nemzetiségi problémákra is. Mit tanulhattunk, ami még fontosabb Hogy ahol hárman együtt vannak, háromféleképpen látják, melyek a múlt, a jelen és a jövő magyar értékei. Hogy a magyarság világkongresszusának előkészítésekor az is téma, ki kivel nem hajlandó egy levegőt szívni. Hogy vannak, akik azt is kifogásolják, ha a szomszédság nemzetiségi ügyekben, illetékes politkusa rendszeresen tanácskozni kíván akutális dolgokról. Mit tanulhattunk, ami a legfontosabb? Egy sok évtizede külföldön élő magyarnak kellett felhívnia újból a figyelmet arra: azt nem kifogásolja a világ, hogy azt mondjuk a „Föld Isten kalapja”. Azt viszont nem szeretik, ha hozzátesszük, hogy „mi vagyunk a bokréta rajt.” Szóval: legyünk magyarok. De ne magyarkodjunk, akkor se, ha a vendégünk a pápa és nemzeti ünnepnapot ülünk.
