Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-03 / 180. szám

1991. AUGUSZTUS 3. Hazai körkép 3 A változó igényeknek megfelelően korszerűsítették a tiszafüredi Áfor- töltőállomást. Könnyűszerkezetes védőtetővel és raktárhelyiséggel bővült a benzinkút, ahol ezentúl 95-ös oktánszámú ólommentes euroszuper is kapható. A kezelőépület bővítésével lehetőség nyílt arra, hogy a kútnál nagyobb^választékot tudnak kínálni autóápolási és felszerelési cikkekből. Az úgynevezett szigetesítésnek köszönhetően pedig lényegesen növekedett a töltőállomás áteresztőképessége. Fotó: N. Zs. Béke - győztesek nélkül Vélemények a frontvonal egyik oldaláról (Folytatás az 1. oldalról) Az „ügyek” középpontjában az országosan is nyilvánvaló, ál­datlan gabonaértékesítési hely­zeten túl, a megyei termelők, va­lamint a Megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat közöt­ti szerződéses, ezen belül is árvi­ta állt. Az előzmények és a törté­nések február, április időszakára nyúlnak vissza, amikor is a GMV és a mezőgazdasági üzemek kép­viseletében tárgyaló Megyei Ga­bona Választmány egyeztetésé­nek eredményeként, a vállalat a termelőkkel termeltetési és ter­mékértékesítési szerződést kö­tött, többek között búzára. A szerződés tonnánként 6.100 fo­rintos takarmánybúzára, fix áron jött létre, minden, az árat érintő és arra vonatkozó kitétel nélkül. Rendhagyónak számított a vállalat és üzemek viszonyában az a helyzet is, hogy a vállalat ez évre elzárkózott mindennemű, a raktáraiba történő beszállítással kapcsolatban felmerülő költség- térítéstől. Ilyen előzmények után, szinte az aratás kezdetével azonos időben kereste fel a GMV körzeti üzemeinek vezetése a mezőgazdasági termelőket, a ter­més átadás-átvételének bonyolí­tására vonatkozó megállapodás megkötésére. Ez önmagában tel­jesen helyénvaló volt, hiszen a bonyolítási megállapodások év­tizedes gyakorlat szerint szüksé­geltettek a szerződés kiegészíté­seként. Az viszont felháborodást és ellenállást váltott ki - és erre példa sem volt korábbról -, hogy a megállapodás keretében ármó­dosítási ajánlatot is tett a vállalat, akadályközlésre, a körülmények változására, stb. hivatkozva. Mindezt szóban, és csak sokkal később írásban tette meg. Nem vitatható, hogy akár a bú­za értékesíthetősége, akár a vi­lágpiaci ár, akár pedig a tőzsdei kínálat, kereslet és az árak alaku­lása nem biztatott sok jóval, csakhogy itt egy élő, kétoldalú szerződésről volt szó, amelyet egyoldalúan megváltoztatni és a másik félre kényszeríteni nem le­hetséges, csak abban az esetben, ha azt a másik fél elfogadja. A tárgyilagosság miatt idekí­vánkozik az is, hogy a termelők körülményei legalább oly mér­tékben változtak meg, mint a vál­lalat helyzete, figyelembe véve az energia-, a műtrágya-, a nö­vényvédőszer-, az alkatrészárak, a hitelkamat és egyebek draszti­kus emelkedésének költségnö­velő hatásait. Világosan kell lát­ni azt is például, hogy az ágazat első számottevő árbevételéről van szó, melyben mintegy 10 hó­napja van a termelők befektetett pénze. A búzaárbevételi idő­szakra ütemezték a hitelek ese­dékességét, és erre alapozták az őszi munkákra való felkészülést is. Az események menetében egy sor egyeztetés és egyezkedés kö­vetkezett a választmány, a szö­vetségi tisztségviselők és a válla­lat között. Ezek lényege, hogy a vállalat az ellene felvetett komp­romisszumos javaslatok mind­egyikét elvetette, viszont részé­ről egyetlen, az álláspontok kö­zelítését célzó felvetés, javaslat sem hangzott el. A megmereve­dett helyzetben, az üzemek, kö­rülményeik mérlegelése és szorí­tó helyzetük figyelembevétele után, folyamatosan kény­szerültek - az egyértelműnek ítélhető jogi helyzet ellenére - a vállalati ármódosító ajánlat elfo­gadására. Az „ügy” június 27-i kipattanása után, pontosan egy hónapra, július 27-én (szomba­ton) megállapodás született a szerződésmódosítási ajánlatot még mindig el nem fogadó 14-15 üzemet képviselő szövetségi tisztségviselők és szövetkezeti elnökök, valamint a vállalat ve­zetői között. Ennek értelmében a vállalat az eredeti szerződésben rögzített mennyiségeket és ára­kat (6.100 és 5.900 forint/tonna) érvényben lévőnek tekinti, a szolgáltatási díjtérítésekben az üzemekkel - körülményeik kü­lönbözősége miatt - egyedileg egyezik meg. Szerencsére - és erről ne feled­kezzünk meg - az aratás eddigi menetét az igazuk mellett kitartó üzemek átadási korlátozásán, ami szinte elviselhetetlen fe­szültségeket és további költsége­ket okozott, valamint a már hi­vatkozott kiadós csapadékon kí­vül nem hátráltatta semmi. Min­denki végezte a munkáját, ki a kombájn vezetőfülkéjében, ki a szállítójárműveken, ki a szérűn, a szárítóüzemnél, magtárban, stb. reménykedve, hogy országo­san és megyeileg is megoldódik a „gabonaválság”. A kormány időközben hozott döntései, ami az 1,3 millió tonna búza állami garanciával történő exportlehetőségét és az állami tartalék készletek 600.000 ton­nával történő növelését illeti, or­szágosan keretét adják a felgyü­lemlett gondok levezetésének. Szerencsére a kormány dönté­seit követő napokban a megyén­ket érintő és foglalkoztató konk­rét ügy végére is pont tehető. Legalábbis a termelők és érdek- védelem részéről ezt szeretnénk, ezen leszünk. Ez az a bizonyos „mérkőzés”, amelynek csak vesztesei voltak. Az idei kam­pány tapasztalatait és tanulságait bizonyára sokan, sok szempont és érdek alapján fogják értékelni. Egynéhány előzetesre már most is vállalkozni lehet. Például is­meretes, hogy a világpiaci árak nyomottak, exportlehetőség nem látszott, az országosan minimá­lis, megyénkben 11 százalékos területcsökkentés ellenére a jó telelés és kedvező fejlettség re­ményekre jogosított a termést il­letően. A kormány késve reagál a nyilvánvalóan előrevetülő helyzetre, bizonytalanságban és feszültségben tartva a termelő­ket, felvásárlókat egyaránt. Ezek a kiragadott példák kormányzati előrelátást igényeltek volna, és igényelnek sürgősen ezután is. A legnagyobb árat akkor fizetjük, ha elhúzódó vagy késve hozott döntések miatt ilyen, vagy ha­sonló halyzetet „újraterme­lünk”. Ami a termelőket illeti, a kár­pótlási törvénnyel, annak végre­hajtásával is összefüggésben a lehető leghamarabb tisztában kellene lenniük a jövő év és a további évek termelési, ezen be­lül gabonatermelési irányaival és belső arányaival. Természetesen vannak az ügynek kölcsönösen mérlege­lendő és értékelendő tanulságai mind a vállalat, a termelők és érdekvédelem szempontjából, melyeket ki-ki a helyzete és ér­deke alapján le fog vonni. Az üzemek egy részében szá­mottevő lemaradás keletkezett az aratásban, a kiadós csapadék már eddig is mázsákat vett el, és a beltartalmi értékek is negatív irányban változtak. Innentől kezdve már csak nehéz aratásról beszélhetünk, melyet egy továb­bi csapadékos periódus szárítási költséggel tovább terhelhet. Ilyen előzmények és körülmé­nyek alapján bízunk abban, hogy a továbbiakban termelő és felvá­sárló viszonyában már a köl­csönös együttműködési készség és a korrekt partneri viszony lesz jellemző. Papp László, titkárhelyettes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége Gyógyszertár - vállalkozásban Magánpatika nyílt Szanda- szőlősön. Van már maszek bol­tunk, autójavítónk és éttermünk, de magánpatikát nyitni - nos, er­re eddig országosan is kevesen vállalkoztak. Mohiné Tóth Mária, aki ko­rábban a martfűi gyógyszertár vezetője volt, úgy_ gondolta, hogy megpróbálja. Új, nagyobb lakást vásároltak, és a földszin­ten kialakították a patikát.- Amikor az első magánpatika megnyílt az országban, már ak­kor fölvetődött bennem a gondo­lat. Ez nem mindennapi feladat, igazi erőpróba. Csak az engedé­lyekre fél évet kellett várni. A zetési kedvezményeket adnak. Ezen kívül szerződésem van a Szolnok és Pest Megyei vala­mint a Fővárosi Gyógyszertári Központtal. Persze az lenne az igazi, ha közvetlenül a gyáraktól lehetne rendelni, úgy olcsóbb volna a gyógyszer.- Mennyiben más feladat ma­gánpatikát vezetni, mint álla­mit? r- Érdekesebb. Az emberek is közvetlenebbek, elmondják a gondjaikat.- On szerint meg lehet élni eb­ből a tevékenységből?- A vállalkozásban benne van az is, hogy nem sikerül, de nem- Szent Orbán Szandaszőlős védőszentje volt. Az elnevezés­sel kedvezni akartam az itteniek­nek. A magánpatikában mindent egyedül kell csinálni. Szerencsé­re sokat segít a férje a beszerzés­ben, az adminisztrációban. Mivel a környéken nincs má­sik gyógyszertár, gyanítható, hogy nyitva tartási idő után is érkezik vevő.- Igen, volt már úgy, hogy este fél 10-kor csöngettek. Innen ugyanis nem egyszerű bemenni a városba. Fotós kolleganőm megjegyzi, hogy biztos bosszantó lehet, ha valaki este vagy vasárnap egy Magyar Vállalkozási Alapít­ványból kaptam kölcsönt. Egy gyógyszertár indítása tőkeigé­nyes, a befektetett pénz megtérü­lése pedig hosszú ideig tart.- Honnan szerzi be a gyógy­szereket?- Kilencven százalékát a Hun- garopharmától. Szerencsére ez előnyös üzleti kapcsolat, mert fi­ezzel a félelemmel kell nekifog­ni. Egyelőre a bevétel jó részét be is fektetem. Ha valami iránt érdeklődnek az emberek, azt pil­lanatok alatt be kell szerezni, hogy holnap is idejöjjenek. így aztán jószerivel nincs is hiány­cikk nálam.- A patikát Szent Orbánról ne­vezték el. Miért? C-vitaminért csönget be. Pa­naszáradatot várunk (ehhez va­gyunk hozzászokva), ehelyett Mohiné Tóth Mária így vála­szol:- Ez egyáltalán nem baj. Ha valaki úgy érzi, hogy rieki a C- vitamin fontos, jöjjön csak!-pé- Fotó: K. É. &^^,pÖK k 60 -70%^ 20-307 £j4GED/V\£K/NYEL SZOLNOK, Csanádi krt. 8/a. MARTFŰ, Lenin u. 1/a. KARCAG, Kossuth tér 11-13. TÚRKEVE, Petőfi tér 2-5. KUNSZENTMÁRTON, Köztársaság tér 12. MEZŐTÚR, Dózsa Gy. u. 3. *6079«/ I*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom