Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-26 / 198. szám

1991. AUGUSZTUS 26. Sportextra 7 Éremeső Párizsban A francia fővárosban zajló 24. kajak-kenu világbajnokságon régi szép napjainkat idézik versenyzőink, kis túlzással talán azt is állíthat­nánk, mindenki érmet nyert közülük, aki hajó­ba szállt. vb harmadik németek - Bluhm és Gutsche - is megtréfálták bajnokainkat, így szintén meg kellett elégedniük a bronzzal. Egyre késett a várt győzelem. Szerencsére már nem sokáig. Erről a C-II 500 méteren induló Pálizs Attila A CsIpes-Gyulay-Abrahám-FldeJ négyes ismét legyőzheted ennek bizonyult senyszámában hasonló ered­mény született, a Dónusz-Mészáros-Kőbán-Gyulay négyes nem tudta befogni a németek repülő hajóját. A hosszabb távon, a K-IV 1000 méterén egyér­telmű esélyeskárt vágott a távnak az Ábrahám Attila, Csípés Ferenc, Fidel László, Gyulay Zsolt összetételű „négyesfogat”. Idén kenter- be verték az egész világot már a különböző nemzetközi versenyeken, előzetes reményeink szerint ez most sem sikerülhetett másként Meggyőző fölénnyel, magabiztosan utasítot­ták maguk mögé a németeket és a harmadik helyezet cseh-szlovákokat Csípés emellett egyéniben is begyűjtött még egy ezüstérmet, így nem panaszkodhattak a szakvezetők az eredménytelenségre. Vasárnap a kenu kettesek hosszútávú verse­nyén újabb nem várt magyar siker született, Pétervári Pál, Gyulai István jóvoltából. Bár so­káig csak a negyedik helyen haladtak, de aztán maguk mögé utasították a szovjeteket, s azon­nal az előttük viaskodó francia és román egy­Gyulai Zsolt nyitotta meg a sort az 500 mé­teresek küzdelmeiben. A rajtnál kicsit bera­gadt, s ez sprintszámról lévén szó döntőnek bi­zonyult, de így is harmadik lett Kőbán Rita a nők hasonló viadalán élete legjobb teljesítmé­nyével centiméterekkel maradt csak le a dobo­gó legfelső fokáról, másodikként érkezett cél­ba. A Gyulay-Csipes páros esélyesként vágott a K-II500 méters futamának, ám nem számolt a fekete lónak számító spanyol duóval, a Ro- man-Sanchez kettőssel. Ráadásul az egykori és Szabó Attila gondoskodott Óriási küzde­lemben a célfotó alapján a mieinket hirdették ki világbajnoknak a szovjetekkel szemben, ez­zel megtört a jég, megszületett első aranyér­münk. Győzelmet vártunk Dónusz Évától és Mészáros Erikától, sajnos hiába, ők is „csak” ezüstöt szereztek. A K-IV-esek rövidtávján a Fidel-Ádám-Adrovicz-Ábrahám összeállítású magyar legénység egy helyet lépett előre ta­valyhoz képest, ezzel talán mondani sem kell, másodikok. A gyengébb nem hasonló ver­ség nyomába eredtek. Nekik lett igazuk, mert hamarosan nemcsak elhúztak mellettük, hanem mintegy 50 méte­res előnnyel elsőként eveztek át a célon, s sze­rezték meg a magyar küldöttség harmadik vi­lágbajnoki címét. Az elért eredmények azt bizonyítják, a szö­vetségi kapitány jól választott, akinek lehető­séget adott a bizonyításra, élt is vele. Soha rosszabb szereplésünk ne legyen, mint most Párizsban! Egész napos lovasparádé Biztosak lehettünk abban, hogy jókor érkeztünk Szentta­másra a meghívásos lovasver­senyre, amelyet a Törökszent­miklósi Állami Gazdaság Lo­vasszakosztálya rendezett teg­nap, ugyanis az Almásy-kastély környékét számtalan kisebb-na- gyobb ló vette birtokba. Az álla­tokhoz hasonlóan a szervezők az autókat is karámok közé te­relték az óriási parkolókban. Meg is teltek a kijelölt helyek, hiszen több ezren látogattak a környező településekről, de még a Dunántúlról is a rangosnak ígérkező eseményre. A vásárosok jóval a 11 órás kezdés előtt kipakoltak a verseny- pálya köré. ők nem is csalódtak a forgalomban, azonban aki végig­sétált a pultok előtt, nyomát sem látta a meghirdetett népi- és ipar- művészeti termékeknek rajtuk. Akadt viszont mézeskalács, Bar- bie-baba, játékpisztoly. A kiszá­radt gégék is kaphattak gyógyírt állapotukra, több helyen pörkölt illatozott. Aprócska pónikat bérel­hettek néhány percre negyven fo­rintért a gondos szülők picinyeik­nek. A nagyobb patások száz centi- méteres akadályok fölött kezdték meg repülésüket. A kezdő lovakat rutinos idomítóik irányították. Pél­dául a szolnoki lovasklub vezető­je, Anka János Kicsi nevű tanítvá­nyával tartott bemutatót. Igazi gondot nem jelentett az alapma­gasság leküzdése, csupán a hár­mas akadály kényszerítette meg­torpanásra a kezdő állatokat. Akiknél háromszor fordult elő az ellenszegülés, annál csengettek, így jelezték a kizárás sajnálatos té­nyét. Több sorban álltak, ültek, eset­leg feküdtek a nézők a kordon kö­rül. Szakértésükről az egy-egy ne­hezebb helyzet ügyes megoldásá­nál felcsattanó tapsuk árulkodott. Sokaknak igazi családi eseményt jelentett a verseny. A kisgyerme­keket több helyen nagyapáik emelték nyakukba, amikor elfá­radtak, leheveredtek a zöld fűbe. Talán a szomszédos kukoricás is hasznosít valamit az emberek kö­zelségéből. Nagy tetszést aratott a serdülő lovasok versenye. Feltűnően sok leány ült a nyergekben, bizo­nyítván a lovassport népszerűsé­gét mindkét nem körében. Ügye­sen vezették társaikat a fiatalok. Egy picurka mezőhegyesi gyer­mek hibátlanul teljesítette azt a pályát, amit korábban a rutinosabb versenyzők közül néhányan is csak hibaponttal tudtak leküzdeni. Ezek alapján a sportág utánpótlása biztosítottnak látszik. Kétségünk sem lehet erről, látva a mosolygós gyermekarcokat, s azt, hogy a pil­lanatnyi kudarc sem szegte kedvü­ket az ifjú lovasoknak. Az ünnepélyes megnyitóra ket­tő órakor került sor. Többek közt a bemutatókról jól ismert picikből álló lovastoma-csoport tartotta meg műsorát. Fél órával később a stafétaugratás következett 110 centiméteren. Új élményekkel gazdagodott a nagyszámú nézősereg. Sok érde- kődőt vonzott a tenyészló-bemu- tató is, valamint a látványosság­számba menő lovasjáték. Végül a kitartásos verseny - mint a nap csúcspontja - zárta a sort. Igazi nyári hangulat jellemezte a rendezvényt Sokan voltak a kí­váncsiak, akik többé-kevésbé meg is kapták a szórakozásukat belé­pődíjukért.-b­Senna türelmes volt A festői szépsé­gű Spa-Francor- champsba költöz­tek a hétvégére a Forma 1-es pilóták, az egy héttel eze­lőtti monzai teszte­lés után most a Belga Nagydíj sor­sának eldöntése volt műsoron. A Liége-től 35 km-re fekvő pálya hossza 6940 m (a leg­hosszabb Forma 1-es pálya), amely a szakemberek sze­rint gyors, de ne­héz, mert a gyorsí­tó és lassító szaka­szok váltakozása mellett a szint kü­lönbsége is szá­mottevő. A buda­pesti győztes, Ayr­ton Senna szép emlékekkel térhe­tett vissza az Ar- denni -középhegys égbe, hiszen az el­múlt három évben mindig az első rajt- rácsról indulhatott és győztesként is fejezte be a viada­lokat. A belgiumi verseny nagy kérdés volt, szorossá tudja-e tenni az élcsoport állását a brit Nigel Mansell, a Williams-Renault piló­tája. A rajtnál a .megszokott” he­lyén Senna, ajavuló formát muta­tó Prost a második, a harmadik pedig a reménykedő Mansell, mögöttük Berger, Alesi és Piquet állt fel a 44 kör, azaz több mint 305 km-es táv megtételére. Az indítás non sok izgalmat hozott, az esélyes brazil egyszerű­en „kilőtt” a tolakodó Prost mel­lől, aki már a 2. körben feladására kényszerült motorhiba miatt. Hosszú időn keresztül Patrese el­őzései jelentettek eseményt a né­zők számára. A verseny első har­mada után először Senna merész­kedett ki a boxba, majd őt Man­sell követte. A nagy meglepetés a 22. körben következett be, a brit Fáradt győztesek: Senna is Berger versenyző füstölgő autóval hagy­ta el a terepet. A következő né­hány körben a sebváltóval bajló­dó McLaren-versenyző Alesi mö­gött autózott, aki ismét kerékcsere nélkül próbálkozott, de a nagy bravúr ezúttal nem sikerült, kicsú­szott s kiesett. A hajrában min­denki a biztonságos versenyzést választotta, így a végeredmény némi meglepetést tartogatott. Senna ugyan ismét felállhatott a dobogó legfelső fokára, csapattár­sa Berger pedig a másodikra, de őket a két Benetton Ford-os, Pi­quet és Moreno követte. Patrese valaminnt Brundle végzett még pontszerző helyen. A világbajnokság állása: 1. Senna 71 p., 2. Mansell 49 p., 3. Patrese 34 p., Berger 28 p., 5. Pi­quet 22 p., 6. Prost 21 p.- Albert ­Öttusa Csalódást keltő eredmény A vártnál lényege­sen gyengébb ered­ménnyel zárta a ma­gyar válogatott a San Ántonio-i öttusa világ- bajnokság hagyomá­nyos versenyszámait, hiszen a két megszer­zett bronzérem helyett mindenki a végső győ­zelmekben reményke­dett. Már a válogatás idő­szakában többen han­got adtak nemtetszé­süknek, az „aranycsa­pat” megbontása mi­att, de ekkor még min­denki Madaras színrelépését sérelmezte. Mint utóbb kiderült, nem rajta múlt a jobb szereplés. Kiegyensúlyozott, nyugodt versenyzé­sének köszönhetően egyéniben egyedüliként állhatott fel a dobogó­ra. Talán, ha az utolsó számban, a lovaglásban nem ijed meg a nagy lehetőségtől - hibátlan „menet” esetén az ő nyakába került volna az arany - még boldogabban fejezhette volna be a háromnapos küzde­lemsorozatot. Csalóelást keltett a két nagy „öreg”, Fábián és Mizsér szereplése. Előbbi még úgy, ahogy hozta magát, bár huszonegyedik helyezése nem ezt bizonyítja. Neki legalább mentségként ott van, tartalék lovat húzott, s nem az ő hibája, hogy kettőjük közös pro­dukciója révén rodeopályává változott a terület. Egészen az utolsó számig esélye volt a mindenki által csak nemes egyszerűséggel ,Joel”-nak nevezett olimpiai bajnokunknak az éremszerzésre, ám a sors ezúttal másképp akarta, így meg kellett elégednie középme­zőnybeli helyezésével. Érthetetlen azonban a rutinos, sok nagy csa­tában megedződött, világversenyen már többször győztes Mizsér Attila „betlizése”. Tőle szokatlan módon egyedül a futásban hozta magát, a másik négy tusában szinte rá sem lehetett ismerni. Ember- emlékezet óta nem végzett ennyire hátul - harmincegyedikként zár­ta a világbajnokságot -, de még ezt is elbírta volna a magyar együt­tes, ha egy kicsit több szerencséje van. A végén azonban már a bronzéremért is izgulnunk kellett, ami nem válik dicsőségünkre. Egyébként a csapatversenyt a szovjetek nyerték, megelőzve az egyéni győztes Skrzypaszekkel felálló lengyeleket. A váltók viadalára cserélt Horváth László szövetségi kapitány, a gyengélkedő Mizsér helyett Kálnoki Kiss Attila kapott lehetőséget Fábián és Madaras mellett arra, hogy kiköszörülje a csorbát, s bebi­zonyítsa, milyen a magyar virtus. Jól kezdtek fiaink, a nem éppen erősségünkként elkönyvelt számban, a lövészetben harmadikként végeztek, 150 ponttal megelőzve a Szovjetuniót. Lapzártáig nem érkezett jelentés, miként fejeződött be a csatározás, kedden azonban beszámolunk a végeredményről. Atlétika Világcsúcs a 100 méteres síkfutásban A 3. atlétikai világbajnokság első napját Tokióban a gyaloglók nyitották meg. A magyarok közül Urbanik Sándor kezdetben kitű­nően tartotta magát, s 16 kilomé­ternél még teljesen együtt haladt az élmezőnnyel. Sajnos a végére teljesen elkészült erejével, 14.- ként ért célba. Felesége, Rosza Mária a nők 10 kilométeres szá­mában egy helyezéssel előzte meg hitvesét. Szovjet sikerrel zá­rult a kalapácsvetés. A győzelmet Jurij Szedih (81.70 m) szerezte meg honfitár­sa, Igor Asztapkovics (80.94 m) előtt. Gécsek Tibor másfél méter­rel maradt le a dobogóról, a bron­zérmes német Heinz Weis (80,44 m) mögött 78,98 m-es dobással negyedik lett Kiélezett küzde­lemben dőlt el a világbajnoki cím sorsa a női maratonfutásban. A lengyel Wanda Panfil (2:29:53 ó) 4 másodperccel hamarabb ért a célba, mint a házigazdák remény­sége, Sanchiko Yamashita. A férfi gerelyhajítás selejtező­jében a finn Kimmo Kinnunen ér­te el a legjobb eredményt 88,48 m-es dobással, utána honfitársa Seppo Raly következett 87,34 m- rel. Óriási meglepetésre nem ke­rült a döntőbe a nem is olyan ré­gen még világcsúcstartó brit Ste­ve Backley és a csehszlovák Jan Zelezny. Á férfi 400 méteres sík­futásban Molnár Tamás negyedik helyen végzett az előfutamban 46,64 mp-es eredménnyel, a nők hasonló versenyszámában For­gács Juditnak nem sikerült to­vábblépni, miután 53.79 mp-es, gyenge idővel futamában csak a hetedik helyen érkezett be. A 100 méteres férfi síkfutás döntője a várakozásnak megfele­lően óriási küzdelmet, nagy ver­senyt és eddig soha nem látott eredményt hozott. Az olimpiai bajnok Carl Lewis 40 méternél még csak az ötödik helyen futott, azután káprázatos hajrával nem csupán győzött, hanem világcsú­csot is javított (9.86 mp). Az ed­digi rekorder, Leroy Burrell (9.88 mp) lett az ezüstérmes, míg a brit Linford Christie új Európa-csúcs- csal (9.92 mp) is csak a negyedik helyet tudta megszerezni a szintén amerikai Mitsell mögött. A férfi 400 méteres gátfutás el­őfutamaiban az amerikai Danny Harris érte el a legjobb eredményt 48.32 mp-cel. A 800 méteres sík­futás előfutamaiban a férfiak ver­senyében a brazil Barbosa futott a leggyorsabban (1:45.68), de egy másik futamban alig tette meg lassabban a távot a kenyai Paul Ereng (1:45.94). A versenyek egész héten folytatódnak még, legközelebb kedden a diszkoszve­tésben lesz ismét éremesélyes ma­gyar atléta, Horváth Attila szemé­lyében. Kajak-kenu Madaras Ádámnak győzelmi esélyei voltak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom