Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-24 / 197. szám

1991. AUGUSZTUS 24. Szabadidőben—családi körben 11 A pszichológus válaszol A zavart elmék rejtélyes világa Kíváncsisággal vegyes döbbenettel, részvéttel vegyes irtózattal szemlélik az átlagemberek az elmebetegeket, ha véletlenül útjukba kerülnek. Minden módon igyekszenek elhatárolni magukat tőlük: vasráccsal, lakattal és megbélyegző megnevezésekkel. Az elmebetegek - ellentétben az alkoholistákkal, erős dohányo­sokkal, gondatlanul vezetőkkel stb. - nem tehetnek róla, hogy meg­betegedtek. Az elme elborulása sok esetben az agysejtek anyagcse­rezavarának a következménye. Megalapozhatják a családi légkör, a gyermekkori nevelés sajátos torzulásai, és súlyosbíthatják az élet különböző megrázó eseményei, különösen az emberi kapcsolatokból eredő negatív élmények. Az elmebetegség nem egységes: sok fajtája van. Egyik leggyako-. ribb a szkizofrénia. A szkizofrén beteg gondolkodása elszakad a valóságtól; gyakran nem képes megítélni, mi a reális valóság és mi saját fantáziájának a terméke; érzékcsalódásokat (hallucinációkat) él át; erős feszültségek, szorongások dúlnak benne; olykor üldöztetéses rémképek gyötrik; nem tud kapcsolatot teremteni az emberekkel; viselkedése zárkózott és különc. Rosszabb állapotában badar téves eszméket hangoztat, heves indulatkitörések vagy teljes magábafor- dulás, furcsa szokások kialakulása következhet be. Egy másik jellegzetes betegség a mániás-depressziós elmebaj. A mániás állapotot felgyorsultság, felfokozott aktivitás, feldobottság, magabiztosság és kntikátlan megnyilvánulások (például szexuális szabadosság, költekezés) jellemzik. Ugyanez a személy bizonyos idő után az ellenkező végletbe: depressziós állapotba süpped. Leverné, lehangolná és bizonytalanná válik; életszemlélete sötét; gyenge és fáradékony; nem érdekli semmi; alig van kedve és ereje a legalapve­tőbb élettevékenység elvégzéséhez; beszéde és mozgása lelassult; viselkedése gátlásos. Súlyosabb elmezavart a laikus is felismer, de legtöbb esetben - a halványabb és nem tipikus tünetek miatt - csak pszichiáter, pszicho­lógus tudja megnyugtatóan megállapítani a bajt. Az elmebetegség nem azonos a neurózissal és az értelmi fogyatékossággal sem! Az elmebetegség gyógyítására az utóbbi években igen hatásos gyógyszerek (ún. nagy nyugtatok) állnak rendelkezésre. Alkalmaz­zák még az elektrosokk-kezelést is, mely a valóságban nem annyira borzalmas, mint a híre. Egyre nagyobb a tere és súlya a pszichoterá­piának (lelki kezelésnek, azaz egyéni és csoportos beszélgetések­nek), meg a foglalkoztatásnak (a munkaterápiának, á közös képző- művészeti és színjátszó tevékenységnek, zenehallgatásnak stb.). Szá­mos gyógyult elmebeteg ember él és dolgozik közöttünk. Sajnos többen vannak, akiket nem fogad vissza (nem rehabilitál) a társada­lom. Köztük olyanok is akadnak, akiknek a betegsége nem enyhül, hanem végleges kóros állapottá merevül; de olyanok is vannak, akik csak az előítéletek és az emberi segítés hiánya miatt válnak évtize­dekre elmeosztályok lakóivá. Az emberek lelkűk mélyén tisztában vannak vele, hogy szkizofré­nia, mániás-depressziós elmebaj és a többi elmezavar ellen nem lehet védőoltást kapni. Valószínűleg a bennük lappangó homályos félelem az alapvető oka a lenéző elhatárolódásnak, a harcias elutasításnak. Másfelől: jólesik néha azt érezni, hogy okosabbak, különbek va­gyunk valakinél, és ezt igyekszünk kihangsúlyozni. Ha megértéssel és elfogadással nem is képesek, legalább tárgyilagosan (előítéletek és ellenségesség nélkül) forduljanak zavart elméjű embertársaink felé. Dr. Ignácz Piroska Hogy an védekezzünk? Naplemente után, amikor a leggyakrabban csípnek a szúnyogok, hosszú nadrágot, hosszú ujjú blúzt vagy pulóvert és lehetőleg haris­nyát is vegyünk fel. Szabad bőrfelületünkre - kezünkre, nyakunkra, arcunkra - vigyünk fel úgynevezett szúnyogriasztó krémet vagy spray-t. Ezek a szerek nem mérgező hatásúak, csupán szagukkal riasztják el a kellemetlenkedő szúnyogokat. Vigyázzunk, hogy a szúnyogriasztó szer ne kerüljön a szemünkbe. Tér­elválasztó gyerek­szobába Vastagabb dekorlécből keretet állítunk össze, szögekkel vagy facsava­rokkal. A térelválasztó két- vagy háromszámyú lehet. A keretre vagy keretekre vastag vásznat feszí­tünk kis kárpitszögek­kel. Férfiruhák béléséhez használt bélésvászon fe­lel meg legjobban a cél­nak. A vászonra még a felfe­szítés előtt filcből vagy más nem fosztó anyag­ból gyümölcs-, levél-, ál­lat- vagy egyéb, gyerek­szobába illő figurákat varrunk. Az anyagot megfelelő színű fonallal, kis ölté­sekkel varrjuk fel. Szepes Magda Férfiingből - női blúz Azokból a finom puplinin- gekből - amelyeket divatjamúlt gallérja miatt a férj esetleg már nem szívesen visel - egy kis átalakítással divatos romanti­kus stílusú blúzt alakíthatunk a következőképpen: Az inggallért levágjuk, és a nyakkivágást szükség szerint kicsit mélyítjük. Az új csipkegallérhoz a nyakkivágás bőségének a más- félszeresére lesz szükség. Ezt. a csipkedarabot - amely lehet pamutcsipke, nyloncsipke, méterben kapható hímzett ba- tisztcsipke - szép egyenlete­sen elosztva behúzzuk, majd a nyakkivágás köré férceljük. Az ing levágott aljából vagy a régi gallérból szegélypántra való csíkot szabunk le, és a fo­dorra ráhelyezve, a nyakkivá­gás köré gépeljük, belül pedig visszahajtva kézzel varrjuk le apró öltésekkel. A megkötő pántot is egészen keskenyre varrjuk. Az ing ujját megfelelő he­lyen levágjuk (háromnegyedes ujjnál a könyök alatt rövidítjük le), és itt is behúzott csipkefod­rot készítünk kézelőnek. Az aljából annyit vágjunk le, hogy túl rövid ne legyen. A régi lapos inggombokat esetleg kicserélhetjük kis, csil­logó, gyöngyfazonú gombok­ra. BK. Reggeli torna (Folytatás) 8. Hasizom-erősítő gyakorla­tokkal folytassuk. Erre alkalma­sak az ülésben vagy hanyatt fek­vésből felülések. A hasizomgya­korlatok a helyes testtartást, a jó emésztést biztosítják, a pocako- sodás ellenszerei. Néhány gya­korlat: ülésben „biciklizés”; hanyatt fekvésben lábemelés talajérintéssel; hanyatt fekvésből felülés, szekrény alá csúsztatott láb se­gítségével (7a, b, c, d ábra) 9. Háterősítő gyakorlatok, a helyes testtartást segítik elő. Ilyenek a törzsdöntések, a hason fekvésből hátrahajlítások. Né­hány gyakorlat: törzsdöntés előre terpesz­állásban, tarkóra tett kézzel; térdülésben törzsdöntés, ujj- fűzéssel a törzs mögött; hason fekvésből törzsemelés, könyökkörzéssel (8a, b, c ábra) 10. Ezután erősítő kargyakor­latokat végezzünk. A különböző fekvőtámaszokkal és karhajlítá- sokkal természetesen a törzsünk izmait is megdolgoztatjuk. Pél­dák: falnál dőlés előre, karhajlítás és ellökés; fekvőtámaszból fordulás ol­dalt, csípőre tett kézzel; csípőemelés ülésből, hátsó fekvőtámaszba (9a, b, c ábra) 11. Erősítő lábgyakorlattal folytassuk. Legalkalmasabbak a szökdelések, ezek nagymérték­ben fokozzák a vérkeringést. Né­hány példa: szökdelés zárt és terpesztett lábbal; guggolásban szökdelés előre­haladással; helyben futás magas térd- és sarokemeléssel (10a, b, c ábra) 12. Csillapító hatású, lassú ütemű járással, vagy egy-két mély be- és kilégzéssel fejezzük be a reggeli tornát. A lábboltozat erősítése érde­kében járjunk váltakozva lábujj­hegyen és sarkon. A gyakorlatok sorrendjét nem kell ilyen szigorúan betartani (például lényegében mindegy, hogy először nyújtó hatású hát­vagy oldalgyakorlatot vég­zünk.) Viszont nagyon fontos, hogy fokozatosan melegítsük be az egész szervezetünket, és a torna végére jussanak a nagyobb terhelést jelentő gyakorlatok. (A fejezeten belül felsorolt gyakor­latokat ajánlatos más sportmoz­gások megkezdése előtt, beme­legítésként végezni). Az egyes mozgásoknak csak akkor van kellő hatásuk, ha azo­kat minél pontosabban, „szeb­ben” végezzük (pl. nyújtott láb, szép testtartás stb.). Ne szégyelljünk egy-két gya­korlatot tükör előtt végrehajta­ni! Ne csak szemből, hanem ol­dalról is figyeljük meg mozgá­sunkat. aj bj v c) <*) tfojl __ jJ— i . I i | Ij. b, < A I R A aj j. b) c) jé. t*. k. c Ábra | a) c) . _5L JkAfcf io«. t>. c Arra b) ^ Q O ___Ja li C ipő­divat Az, hogy hord-e valaki kalapot vagy visel-e karkötőt, ízlés dol­ga. De cipőre mindig szükség van. Ez a különleges öltözék, ki­egészítő vagy olykor főszereplő, az elmúlt évezredek során sok meghökkentő újdonsággal szol­gált már. Most nyugalmas kor­szakát éli, mentes a szélsőségek­től. Sajnos, a kirakatok többsége sem izgatja fel a vásárlót - átlagos a választék. Legfeljebb a magas árak okozhatnak vérnyomás- emelkedést. Az életszínvonal csökkenése befolyásolja leginkább a divatot, nem pedig a külföldi módi - mondta kesernyésen a minap az egyik cipőkereskedő. A mai csiz­maárak mellett nem lehet min­den évben újat venni, ezért a szo- lidat, a strapabírót keresik, olyat, amilyet lehet talpaltatni, sarkal­tatni. Van persze egy réteg, ame­lyik nem sajnálja a pénzt - mivel sok van neki - a sok ezer forintos bőr-lakk-vadbőr kombinációkra, a magas, fémből készült tűsar­kakra. De még többen vannak, akik olcsó műbőr csizmát, posztóci­pőt, gumicsizmát, uram bocsá’, kalucsnit keresnek, hiába. Mert e téren a butikok sem igen segítenek. n 1 j A cipőn még jobban látszik a dilettáns kidolgozás, mint a ru­hán. Csak azok a tizenévesek elé­gedettek a házilag összeeszká- bált textil balerinacipőkkel, akik­nél úgyis a „rongyos” a sikk. Mégis látni a nők lábán jó ci­pőket, csizmákat. Honnan? Ügyes beszerzéssel. Exportból visszamaradt tétel az alkalmiból, bizományiból csodás gyíkbőr, olcsón, barátnőtől beszerzett, kosztpénzből kispórolt Váci ut­cai. Mert ma már lehetetlen átlag- fizetésből megvenni egy szép ci­pőt vagy csizmát. Hihetetlen aránytalanság van a fizetések és a cipőárak között. Az utóbbi évek nem kedveztek nálunk az elegáns szép cipőknek. A fiatalok teljesen függetlenül a helytől és alkalomtól edzőcipő­ben járnak, vagy ha tél van, hóta- posóban, bár ennek az enyhe idő­járás leáldozta divatját. Szeren­csére, mert nagyon egész­ségtelen egész nap abban jönni- menni, pláne fűtött helyiségek­ben. Mi lesz az elkövetkező hóna­pok cipődivatja? Mi lesz a divat az idén? Lényeges változásra nem számíthatunk. Maradnak a lakkbőr- és vadbőrutánzat kom­binációk, bár ez utóbbi technoló­giára a magyar ipar felkészület­len. A fehér és fekete örök divatja és variációja mellett az élénk szí­nek - pirosak, lilák, kékek, zöl­dek - dominálnak, és ezek kom­binációi. A sarok nem jellegzetesen tű­sarok, bár az elegánsabb ruhák­hoz a drágább butikok tízcentis sarkú, rafináltan egyszerű vonalú és szolid díszítésű körömcipőket ajánlanak Bécsben. Fiataloknak marad a kétszínű edzőcipő, a szí­nes balerinapömsz. Az orr már levágott külföldön, de nálunk még egyelőre marad a régi típus, a levágott orra (régi szép hatvanas évek!) még várni kell, mire hozzánk berobban. A férfiaknak az oldalfűzés, a pa­pucscipő és a fekete szín válto­zatlanul a módi. Most már csak tele buksza kell hozzá! E. L. ( " \ Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet V _____________________________/

Next

/
Oldalképek
Tartalom