Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-21 / 194. szám
1991. AUGUSZTUS 21. A tudomány világából 13 Harc a kínok ellen Az utóbbi évtizedek során több olyan eljárást dolgoztak ki világszerte, amelyekkel hatásosan lehet mérsékelni és rövi- debb-hosszabb időre megszüntetni a fájdalmat. Korábban kizárólag csak gyógyszerek álltak rendelkezésre, ezek hátránya azonban eléggé közismert: nem kívánatos mellékhatásuk lehet, és időnként a dózist növelni kell. Az orvosokat régen foglalkoztatja, miért nem éreznek fájdalmat például a fakírok? E „titok” nyomán indulhatott el Beecher amerikai katonaorvos is; a második világháború idején sok súlyos sebesültet kérdezett ki, s kiderült, hogy 60 százalékuk iszonyatos sérülése ellenére sem érzett fájdalmat. Arra lehet tehát következtetni, hogy az emberi szervezetnek van egy belső fájdalomelnyomó rendszere, amely felfokozott pszichológiai állapotban működik. S kiderült, hogy ez a rendszer fizikailag is befolyásolható. A hatvanas évek végén például egy ugyancsak amerikai orvos, Reynolds mélyelektródákat bocsátót az agytörzs meghatározott pontjaiba, s a betegek fájdalmai megszűntek. Ez a módszer ma már klinikai körülmények között általánosan használt. De jó eredményeket érnek el az úgynevezett bőrön keresztüli idegstimulációval is. A bőrfelület elektromds ingerlésével - főleg az alsó hátizomfájdalmaknál és arcidegzsábánál - hosszabb időre elmúlik a fájdalom. Felmérések arról tanúskodnak, hogy az arcbőr vibrációs ingerlése a betegek mintegy 60 százalékánál kedvező hatást vált ki. Képünkön elektromos ingerléssel való „fájdaloműzést” láthatunk. A 200 milliamper erősségű áram hozzávezetése a bőr felületére tapaszok segítségével felerősített elektródák útján történik. A koraszülöttek életben maradási esélyei Minthogy ma sokkal jobban tudják az orvosok, mint korábban, hogy a koraszülötteket milyen veszélyek fenyegetik, és ismerik e veszélyek elhárításának módjait, ma mintegy kétszer több koraszülöttet tudnak megmenteni az életnek, mint negyedszázaddal ezelőtt. Az orvos és az asszisztencia munkája a köldökzsinór elvágásának pillanatában kezdődik meg, amikor a koraszülött arra kényszerül, hogy önállóan biztosítsa kalóriaszükségletét saját teste munkájával, anyagcseréjével. Az első napokban a legtöbb koraszülött alig tud magához venni táplálékot, némelyikük még nyelni sem tud, hiszen éretlen idegrendszere miatt a nyelési reflexei még nem tökéletesek, kiesi gyomrának a befogadóképessége. Ezért az első napokban szondán keresztül és infúziókkal látják el őket folyadékkal, táplálékkal. A szövetekben zajló anyagcsere-folyamatokhoz nélkülözhetetlen oxigént pedig szükség esetén oxigénpalackból adagolják a csecsemő tüdejébe. A koraszülött világra jöttét követően nyomban gondoskodni kell arról, hogy testhőmérséklete ne hűljön le. Ezért a szülés után nem fürdetik meg, hogy emiatt se veszítsen hőt, hanem gyorsan üvegfalú, zárt inkubátorba helyezik, amelynek belső hőmérsékletét 34 Celsius-fok körülire állítják be (ha kell, a csecsemő szállítása is ebben az inkubátorban történik.) Az üvegfalú „házikóban” fekvő csecsemőt közben számtalan vizsgálatnak vetik alá. így például a lélegzését is ellenőrzik, sok koraszülött ugyanis még nem képes a rendszeres, ritmusos légzésre. A légvételek gyakori kimaradása pedig a gyermek halálát okozhatja. Képünkön - éppen használat közben - azt a nagy értékű diagnosztikai berendezést láthatjuk, amellyel a légzéselégtelenséggel világra jött újszülöttek és koraszülöttek diagnosztizálását gyorsan és pontosan el lehet végezni. E készüléket a SOTE I.Sz. Női Klinikája egy amerikai cégtől kapta ajándékba. (MTI-Press) Az ember látása és hallása A zajokat az ember gyorsabban dolgozza fel, mint az optikai információkat - állapították meg müncheni kutatók. Több kísérleti személynek negyven napon át naponta mintegy ezerszer kellett egy gombot megnyomnia, valahányszor egy hang szólalt meg, vagy felvillant egy lámpa. Kezdetben a jel fajtája semmi befolyással nem volt a reakcióidőre. Néhány nap múlva azonban a kísérleti személyek gyorsabban reagáltak a hangra, mint a fényre. Az időkülönbség kb. 60 milliszekundum volt, ami nyilvánvalóan az optikai és auditórius rendszer eltérő átviteli mechanizmusára vezethető vissza. Hogy ez a különbség a kísérletben csak bizonyos idő elteltével vált észrevehetővé, azon nincs mit csodálkozni. Mivel a mindennapi életben sokkal több optikai, mint akusztikai információ ér bennünket, a kísérlet kezdetén az optikai rendszer begyakorlottabb állapotban volt, mint az auditív. Kolostori sörfőzés Sörfőző apáca (Mallersdorf, Németország). Doris nővér a Ferenc-rendi apácakolostor sörfőzdéjének vezetője irányítja az évi 1500 hektolitert előállító üzemet. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Krónikus fáradtság A tünetek hirtelen, előjelek nélkül lépnek fel. A betegek szokatlan levertségre, jelentős teljesítménycsökkenésre és elsősorban koncentráló képességük csökkenésére panaszkodnak. Noha a testi vizsgálat semmiféle kóros elváltozást nem jelez, a tünetek - gyakran éveken át - mégsem javulnak. A krónikus fáradtságot az Egyesült Államokban a nyolcvanas évek betegségévé nyilvánították, de az orvosok már száz éve foglalkoznak vele. A sokféle név, amivel illették, jelzi az orvosok sokféle véleményét. Nevezték ezt a gyermekeket és felnőtteket egyaránt megtámadó betegséget neuraszténiának, ideges kimerültségnek, izlandi betegségnek. Néhány évvel ezelőtt a kutatók azt hitték hogy sikerült megtalálni a betegség egyik okát. Az egyre fejlődő diagnosztikai módszerek segítségével a paciensek egy részénél krónikus gyulladást találtak. Azt is megfigyelték, hogy a tünetek gyakran közvetlenül egy-egy akut fertőzéshez csatlakozva lépnek fel. Kórokozóként herpeszvírusokat is sikerült kimutatni a betegek vérében vagy izomszövetében. Izlandon és Londonban megfigyelték, hogy egyes fertőzések a krónikus fáradtság járványos fellépését képesek előidézni. A kór döntő ismérve a levertség, amely a beteg teljesítményét 50 százalékkal csökkenti, és legelább hat hónapon át fennáll. Ezenkívül felléphet hőemelkedés, a nyirokmirigyek duzzadása, izomgyengeség, izom-és fejfájás, ízületi fájdalmak és pszichikai tünetek. Az amerikai kutatók nem erősítették meg azt a véleményt, hogy vírusok vagy más kórokozók idézik elő a krónikus fáradtságot. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint nem találtak érdemleges különbséget az egészséges és a beteg személyek vérének ellenanyagkoncentrációja között. Csak a falósejtek megnövekedett aktivitását tuták kimutatni, amit a depressziós tünetek halmozott előfordulásának az immunrendszert befolyásoló hatására vezetnek vissza. A vizsgálatok néhány hónapja alatt a megvizsgált személyek több mint felének javult az állapota. Ezt azzal a törődéssel magyarázzák, amiben a betegek a vizsgálat alatt részesültek. Kritikusan meg kell azonban jegyezni, hogy a kísérleti személyeknek csak egy része felelt meg a kórisme szigorú kritériumainak. Nem lehet kizárni, hogy sok paciens talán nem is krónikus fáradtságban, hanem depresszióban szenvedett. Ezért is sürgetik a kutatók a krónikus fáradtság tüneteinek megállapításainál a legnagyobb gondosságot, mert csak így juthatnak erre a betegségre vonatkozó valós ismeretekhez. Ameny- nyiben a betegség valamilyen krónikus gyulladás következménye lenne, vírusok elleni gyógyszerekkel eredményesen lehetne kezelni, bár a tapasztalat szerint eddig egyetlen ismert gyógyszerrel sem volt eredményes a kezelés. Az olvasó számára először talán összeegyeztethetetlennek tűnik a sörfőzés és a szerzetesi élet. Holott a korai középkorban csakis a kolostorokban működtek sörfőzdék, e „műhelyek” álltak egyedül olyan fejlett technikai szinten, hogy sört készítsenek. Egyébként már a 8. században, Nagy Károly idején virágzásnak indult a kolostori sörfőzés, s a rendek látták el szerzeteseiket, papjaikat, a földjeiken dolgozó parasztokat, s magát a királyi udvart is az akkor még tápláléknak számító sörrel. A 15. században a városok fejlődésével a polgárságot egyre inkább bosszantotta a nagyobbrészt kolostorok kezében lévő sörfőzési jog. Mindamellett az igazán jó minőségű sört továbbra is a szerzetesek adták, a „nagy üzlet” a kezükben maradt, egészen az ipari forradalomig, a sörgyárak megjelenéséig. A kolostorok ezt követően sem hagytak fel teljesen a sörfőzéssel. Különösen így van ez Németországban, a sör hazájában, ahol az ősi, kicsi sörfőzdék a mai napig jól megvannak a hatalmas sörkonszernek szomszédságában. Természetszerűleg ők is lépést tartottak a technika fejlődésével: hűtőberendezésekkel szerelték fel üzemeiket, így a múlt századig érvényes nyári sörfőzést tilalom - György napjától Mihá- lyig - náluk is a múlté. Ok is szívesebben használnak mesterségesen tenyésztett élesztőgombákat, s az utóérleléshez használt fahordókat is kicserélték a könnyebben kezelhető fémtartályokra. Ez utóbbiak esetében egyszerűbben lehet szabályozni a nagy nyomás, azaz a sörnél oly fontos szénsav szintjét is. E főzdékben a legmodernebb szűrőgépekkel is találkozhatunk, s ez lehetővé teszi a kolostorban főzött sör hosszabb tárolhatóságát. Lányból fiú A biológiai kutatások történetében brit kutatóknak most először sikerült egy embrió nemét megváltoztatni, mégpedig génsebészeti módszerekkel. Természetesen nem emberről van szó; a kísérletek alanyai a laboratóriumi boszorkánykonyhák örök áldozatai, az egerek. Az eljárás során egy hím egér Y kromoszómájából származó egyetlen gént ültettek át egy olyan megtermékenyített egér petesejtbe, amely a nőstényekre jellemző két X kromoszómát hordozott. Azt találták, hogy a kromoszó mák szempontjából nősténynek tekinthető embriók, amelyek a műté során megkapták ezt az idegen gént, normális hím egérként fejlődtek k . Gyapjú - birkanyírás nélkül A biológiai birkanyírás jámbor „áldozatai" egy ausztrál kísérleti telepen (MTI-Press) A gyapjú közvetlen termelési költségének mintegy negyedét teszi ki a birkák nyírása, és ráadásul hiány van jól képzett bir- kanyírókból - állítják ausztrál termelők. Ez adta az ötletet a déli kontinens kutatóinak a „biológiai birkanyírás” módszerének kidolgozására. Az eljárás lényege, hogy ha a birkák egyetlen injekciót kapnak egy növekedést befolyásoló fehérjéből, az mintegy 24 órára leállítja a gyapjúszálak növekedését, pontosabban azoknak a sejteknek a képződését, amelyek gyapjúszállá alakulnak. Noha a sejtek keletkezése röviddel az injekció után megáll, a szőrtüsző folytatja a meglévő szál kitolását a birka szőrének felszíne felé, ezért négy-hat héttel később a szálak természetes törése megjelenik a felszínen. Ekkor a gyapjú egyszerően lehúzható a birkáról. Két szakképzetlen ember naponta akár több száz birka gyapját tudja lehúzni. A kísérletek szerint az injekció hatása egy-két nap után elmúlik, és a gyapjú képződése újból megindul. A kezelésnek csak kevés mellékhatása van: a vemhesség korai szka- szában növeli a spontán vetéléseket. A biztató kísérletek után remélik, hogy a birkanyírás új módja jelentősen csökkenti a gyapjútermelés költségét. De bármennyire látványosak is a tudomány eredményei, valószínűleg igen távol vagyunk még attól, hogy a birkákról kész norvégmintás pulóvert tudjunk lehúzni!
