Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-01 / 178. szám
1991. AUGUSZTUS 1. Megyei körkép 3 Egy autómosó, amelyről kevesen tudnak Pénz, money, das Geld Szolnokon, a Kőolajkutató Vállalat Körösi úti telepén működik egy, a kor igényeinek tökéletesen megfelelő autómosó. A finn gyártmányú gép teljesen automata, a környezetvédelmi előírásokat szigorúan betartva, vízvisszaforgatásos technológiával dolgozik, és autóbusztól személygépkocsiig tisztítja a járműveket. Lakossági igényeket is kielégít reggel 8-tól délután 4-ig Fotó: Barna Sándor Karcagi „Ajánlás” A mezőgazdaság lesz a meghatározó A DATE Karcagi Kutatóintézete nagy mértékben bekapcsolódott az „Alföld-program” megvalósításába. A csatlakozás, amelyet az intézet nagy megtiszteltetésnek tekint, komoly lehetőséget ad a kutatóknak, hogy ráirányítsák a figyelmet néhány olyan környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó talajhasználati problémára, amely központi kérdése az alföldi mezőgazdaság fejlesztésének. Az intézet ezt tulajdonképpen alapfeladatának tekinti, így nem véletlen az sem, hogy az intézet igazgatója, Nyíri László professzor terjeszthette elő azt az „Ajánlást”, amely az Alföld egyes időszerű rövid és hosszú távú környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási koncepciójának agroökölógiai szempontjait tartalmazta, s amelyet a júliusban megtartott tanácskozáson vitattak meg. A továbbiakban az „Ajánlás”-ban foglaltak lényegét ismertetjük, remélve, sokak érdeklődését kelti fel. Az agroökológiai tényezők változásainak és kezelhetőségének ismerete az Alföldön alapvetőnek tekintendő az előterjesztés szerint, minthogy az Alföld gazdasági növekedésében, társadalmi és kulturális fejlődésében továbbra is a mezőgazdaság lesz a meghatározó. Ugyanakkor a magyar Alföld ökológiai tűrőképessége igen korlátozott medence jellege miatt. Ezért is fontos, hogy a gazdasági szempontokat előtérbe helyező, s így nagy károkat is okozó mezőgazdasági termelést fel kell váltania az ökológiai és gazdasági (ökonómiai) szempontokat azonos súllyal érvényesíthető szemléletnek és gyakorlatnak. A fentiekről következően az „Ajánlás” a következő prioritásokat javasolja. A feltételezett felmelegedésből és egyéb tényezők okozta szárazság miatt az aszályos körülményekhez alkal- mazkodóbb talajhasznosítás. A mezőgazdaság komplex vízgazdálkodására törekedve hol, milyen vízkárt elhárító és nedvességpótló elemeket alkalmazzanak, kerülve azokat a műszaki-hidrológiai és mezőgazda- sági beavatkozásokat, amelyek a szikesedés folyamatait megindíthatják és felgyorsíthatják. További prioritás lehet a már a legtermelékenyebb területeket is érintő erózió megállítása. A Nyírség és a Duna-Tisza köze gondja az elsavasodás megakadályozása. Az „Ajánlás” szerint az agrártörténeti múltúnkat tekintve is figyelemre méltó tájtermesztés sablonos, mennyiségi szemléletű talajhasználattal történő felváltásával felbecsülhetetlen nemzeti értékeket és csoportlehetőségeket vesztünk el. Ennek visszaállítása nemcsak az ökológiai és a gazdasági tényezők összhangjának közelítését, hanem a piacgazdaság termék- minőséggel szembeni követelményének természetes úton történő kielégítését is jelentheti. Végül, de nem utolsósorban az Alföld fásítását javasolja újragondolni. A prioritások rávilágítanak arra, hogy az Alföld mezőgazda- sági termelését több gonddal és hozzáértéssel, az ökológiai tényezők eddigieknél alaposabb és részletesebb elemzésével, illetve figyelembevételével kell végezni, beleértve az egyes termesztési tájak sajátosságainak vizsgálatát is. A leírtak természetesen vitaindítót jelentettek a tanácskozáson is, de vehetjük mi is annak. Már ott elhangzott, hogy az „Ajánlás”-ba be kell építeni más tényezőket is, így a nemzetközi kapcsolódások lehetőségét is.-FAz ember lassan hozzászokik, hogy manapság mindenből pénzt csinálnak. Ezzel egy időben észrevehettük, hogy több, természetes víz partján lévő strandon belépőjegyet szednek immár. Nem lehet csak úgy, ingyen lubickolni, mint eddig tettük. így van ez Abádszalókon is. A strandhoz vezető töltés alján kerítés díszeleg, és a pénztár előtt elmenvén 30 forintjától szabadul meg a fürödni óhajtó felnőtt, 20 forinttól a gyerek. A kapott jegyen pedig elolvashatja, hogy a Vakáció Kft. a gazdája ennek a strandnak. De hát jól is van ez így. Persze az ember igényes, úgy gondolja, hogy ha már fizetni kell a belépésért, akkor több, színvoV _______________________ n alasabb szolgáltatást kap, mint akkor, amikor csak úgy „potyázhattunk”. Van is több meg színvonalasabb szolgáltatás. Mert szent igaz, hogy sokkal több butikban költhetjük a pénzünket, mint például tavaly tehettük. Több vendéglátóegységben vehetjük meg a méregdrága hotdogot, hamburgert és kólát. A strandolás azonban nem a butikokkal kezdődik. Mert mire van szüksége a fürdőzőnek, mindjárt abban a minutumban, ahogy átlépi a harminc- (húsz-) forintos kaput? Öltözőre. Most azonban közük, hogy nincs. A régi öltözőt megszüntették, az új még nem készült el. Ha átadják, bizonyára szép és kényelmes lesz, de egyelőre nincs hová tenni levett ruhánkat. Gyűrjük tehát finoman a táskánkba, és vigyük magunkkal a partra. Ezért még akkor is bosszúsak vagyunk, ha mindenre van magyarázat. Ha látjuk, hogy az új öltöző már májdnem kész van, de nem bírták befejezni a strandszezon kezdetére. Mert két kérdés vetődik fel mindjárt: az öltözőt nem tudták befejezni, de a kerítést igen? Ha az új öltöző nem készült el (üsse kő!), miért szüntették meg a régit? Hogy „komfortosabb” legyen a Vakációnk?-pé_______________________J V adkapitalizmus? Egyre többszöi; hallani ezt a megjegyzést különböző összefüggésben. Van, aki ezzel fejezi ki a kormányzattal való elégedet- lenségét. Van, aki a külföldi tőke beérkezése első hullámának, kétségkívül meglévő, túlzott profit- centrikusságával szembeni elégedetlenségét fejezi ki. Van, aki az új vállalkozók vállakozási kultúrájának hiányát, a kis befektetés - nagy haszon érvényesítését kifogásolja. Sokan a „tulajdonoskeresés” visszatetsző jelenségeire utalnak. Van, aki a politikai közélet visszásságai miatt gondolja, hogy nem a legszerencsésebb időszakát éljük kialakuló kapitalizmusunknak. Egyre növekvő réteg napi tapasztalatain okulva, elszegényedésének robbanásszerű folyamatát azonosítja a megváltozott rendszerrel. Szolidabb változat az, amikor valaki az eredeti tőke- felhalmozás időszakának jeleit véli felfedezni, anélkül, hogy tudatában lenne ennek, vagy a marxi gondolatokkal azonosulna. Legjellemzőbb tünete ennek a termelési befektetések, vállalkozások hiánya, és ezzel párhuzamosan a kereskedelem viharos átalakulása, a meglévő tőkének erre a területre való áramlása, illetve működésének jellege. Ez utóbbi, tisztelet a kivételnek, sok esetben valóban a kis befektetés - nagy haszon elvét követi, következésképpen magas árakat is jelent. A vadkapitalizmus a fentiekkel együtt igaz is, meg nem is. Kétségkívül tény, ha a kormány szocálpolitikájának oldaláról vizsgáljuk a kérdést, igennel kell válaszolnunk. A kormány szociális érzékenysége rendkívül alacsony, a szociális piacgazdaság kifejezést ma már jelszósze- rűen sem használják. Fontosabb feladat ma a tulajdonosi réteg megteremtése, a hatalom bázisainak kiépítése, a tőkefelhalmozás lehetőségeinek megteremtése. Jól példázza ezt az is, ami most az adózással kapcsolatosan került felszínre. Kiderült, hogy a személyi jövedelemadó nagy részét a jól ellenőrizhető bérből és fizetésből élők fizetik. A vállalkozók számarányukhoz, jövedelmi viszonyaikhoz képest jóval alacsonyabb adót fizetnek. A kormánynak viszont esze ágában sincs megerősíteni az adóapparátust ezen ellentmondás kiküszöbölése érdekében. A jövő évi adótervezetekből is az derül ki, hogy arányaiban a legtöbb adót nem a legmagasabb jövedelműektől várják. Ők ugyanis potenciális tőkefelhalmozók. A vagyonadóztatás is legfeljebb csak az elképzelésekben szerepel. Mindez nem azt jelenti, hogy a leírtak egyértelműen elítélendőek, sőt a kormányzat önmaga szempontjait tekintve logikusan cselekszik. Viszont jó, ha tudjuk a másik oldalát is. A korai kapitalizmusnak ismét csak jellegzetes folyamata a kereskedelmi, pénz- és termelőtőke felhalmozódásának egymásutánvalósága. A kereskedelmi tőkefelhalmozódás mindenképpen megelőzi a termelőtőkéét, ez utóbbi esetében a könnyűipar a nehéziparét. S ez megint csak logikus folyamat, hiszen az alacsony tőkenagyság a gyors megtérülést teszi szükségessé, ez pedig a kereskedelembe való befektetést jelenti az első időszakban. A termelés viszont nagy indulótőkét feltételez, s ez a mai Magyarországon, elsősorban a magyar befektetőknek nem áll rendelkezésére. Ezzel lehet igazolni a nagy haszonra törekvést is. A nagy forgalom és az alacsony árrés lehetőségét ma csak a nagyobb tőkével rendelkezők engedhetik meg maguknak. Arról nem beszélve, hogy a helyzet nálunk nem is ilyen egyszerű. A vadkapitalizmus párhuzam éppen ezért is jelent elégtelen választ a jelenlegi helyzetre. A magyar gazdaságot ugyanis nem lehet kiemelni a jelenkor valóságából. Az adósságállomány, a piacvesztés, a minőségi problémák, a szerkezet átalakítása, a hatékonyság emelésének kényszere, a dotáció leépítése mind-mind a belföldi kereslet erőteljes visszafogását kell hogy jelentse. Mindez pedig azt is maga után vonja, hogy termelési jellegű, főleg kis befektetéseknek igen nagy a rizikójuk, mert nem garantálható a piacuk. A kis befektetők pénzének koncentrálása lehetne járható út, ennek intézményes feltételei még nem alakultak ki. S itt még egy utalás a párhuzamok viszonylagosságára. Az igazi vadkapitalizmusban a befektetőtársulatok elterjedése évtizedeket vett igénybe. Nálunk, ha minden igaz, ezt az ősztől kezdve törvény fogja szabályozni, s utána gyorsan el is terjedhet. Mindez persze nem azt jelenti, hogy az emberek jelentős része ne vadkapitalizmusként élje meg a következő éveket. Füle István A Jolly ABC-t helyettesít Ahol vasárnap is van tej- Honnan hoztad a tejet? - kérdeztem meglepődve egy ismerősömtől vasárnap délután. (Hiába, nem vagyunk még hozzászokva, hogy ilyenkor tejet vá„ABC-helyettesítő” vegyesboltot. így lett az elnevezés Jolly Market. A hétköznapi estéken, valamint a szombat-vasárnap is nyitfoglalkoznak. Akár úgy is, hogy a vevő reggel leadja a listát, és a munkából jövet már ott várják a kívánt cikkek. A házhoz szállítás gondolatával is foglalkoznak. Ez sárolhatunk.) - Innen, a szomszédból - hangzott a válasz. Szolnokon, a Bimbó utcában nemrég nyílt a Jolly Market, Ecsédi Andrásék boltja. A házaspár itt épített családi házat, és a sors úgy hozta, hogy vállalkoztak, a ház bejáratánál kialakították a 23 négyzetméteres kis boltot. A Jolly a kártyában helyettesítő lapot jelent. Mivel a Bimbó utcától messze van az ABC, úgy gondolták, hogy építenek egy kis va tartó Jolly iránt nagy az érdeklődés. Különösen a környékbeli idős embereknek kedvező, hogy az üzletben minden megtalálható, ami a háztartásban napi szükséglet. Ami viszont éppen nincs, azt néhány óra alatt beszerzik. Hét végén megrendelésre biztosítanak friss kenyeret és tejet. Mivel nagykereskedelmi áron történik a beszerzés, és kevés százalékot tesznek rá, így még olcsón is tudják kínálni áruikat. Megrendeléssel hétköznap is egyelőre még csak a tervek között szerepel, hiszen most a legfontosabb a talpon maradás. Aki viszont úgy gondolja, hogy irigylésre méltó a maszek boltos helyzete, annak elárulunk néhány üzleti titkot. Ahhoz, hogy egy ilyen bolt beinduljon, legalább 700 ezer forint tőkére van szükség, ha a helyiség már adott. És hogy a vállalkozói hitel felvétele után se tudjanak nyugodtan aludni, éjjel 2 órakor jön a tejeskocsi, 5 órakor pedig hozzák a kenyeret. - pé Vakáció?
