Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-18 / 193. szám

1991. AUGUSZTUS 18. Családi körben 11 A pszichológus válaszol Házi varróiskola A testünk - saját magunk Ki hogyan éli meg a saját testét? „Nem hajlik rendesen a lábom, né­ha olyan, mintha nem is az enyém lenne”. „Ezt a csúnya, dagadt, rán­cos és ügyetlen kezet legszíveseb­ben elhajítanám, ha lehetne”. „Ez a szép fiatal nő a tükörben, ez va­gyok én”. „Csodálatos érzés, ahogy futok reggelente, és szívom be a jó friss levegőt” - ilyen és ezekhez hasonló megjegyzések tükrözik a testünkhöz való viszo­nyulásunkat. Az ember agyában kisgyermek- korától kezdve él és állandóan ala­kul egy testkép, a saját testének belső térképe. Ez magában foglalja testének kiterjedését, testhatárait, bőrfelületét; testvázlata segítségé­vel érzi át folyamatosan a mozgá­sát; jelzéseket kap belső szervei működéséről, főleg a hibás műkö­désekről. A testkép tartalmazza egyúttal a test minősítését (például hogy szépnek, csúnyának, elfogad­hatónak tartjuk-e magunkat) és a hozzá való viszonyulást (hogy sze­retjük-e, kényeztetjük-e a testün­ket, vagy netán terhűnkre van). A testkép tartalma is, előjele is folyamatosan változik az élet fo­lyamán: a tapasztalatok, élmények és a környezet visszajelzései ala­kítják. Például a gyors, ügyes em­ber gyakori testi sikerélménye elé­gedettségre, magabiztosságra ad­hat okot. Az ismerősök kritikái vagy érezhető lenézése nagy lökést ad az embernek testképe negatívvá sötétítéséhez. Az életszemlélet is rányomja bé­lyegét a testképre. Az éppen lehan­golt személy hajlamos önmagát csökkentebb értékűnek érezni, mint egyébként. Amikor vidám és önfeledt az ember, nemcsak a vilá­got, hanem önammgát is szebb színben látja. Az életfilozófia tartó- sabb hatást gyakorol a testhez való viszonyulásra. A reneszánsz kor­szakában például fontossá vált az emberi test, annak szépsége és örö­me, ez tükröződik számos fest­mény és szobor felszabadult és vonzó férfi- és nőalakjaiban. Elő­fordulnak - többnyire vallásos in­díttatású - szélsőséges nézetek, me­lyek elnyomni igyekszenek a test igényeit, és háttérbe szorítják a test jelentőségét a „szellem”, a „lé­lek” mellett. A testhez való viszo­nyulás két végletét az önimádó él­veteg, illetve az aszkétikusan le­mondó ember „testesíti meg”, köztük számtalan az átmenet. A betegségek szempontjából sem közömbös, hogyan viszonyu­lunk a testünkhöz. Testünk minden baja lelkiállapotunkra is jelentősen kihat, és megfordítva, a lelki disz­harmónia a test működését is meg­zavarja. Pszichológiai megfigyelé­sek sora igazolja, hogy azok a sze­mélyek, akiknek testképe zavart szenvedett, hajlamosabbak mások­nál pszichoszomatikus megbetege­désekre. (Ezek olyan szervi beteg­ségek, melyeknek kialakulásában lelki hatások, környezeti ártalmak is nagy szerepet játszanak.) Ők ko­ra gyermekkoruktól kezdve több­nyire negatív élmények forrása­ként élték meg testüket, és minden lelki problémájuk, belső feszültsé­gük - olykor a tudatuk megkerülé­sével - megzavart testi működése­ikben rezeg tovább. Betegségeiket, testüket sok esetben el is hanyagol­ják. A hipochonderek ellenkező­leg: állandóan aggodalmaskodva figyelik és féltik testüket. A szexuális élete is csak annak a férfinak és nőnek lesz zavartalan, aki elfogadja saját testét és a part­nerét is. Az optimális tehát az, ha valaki békében és barátságban él a testé­vel. így a test - a lehetőségek hatá­rain belül - inkább örömök forrása lesz s2ámára, egyúttal képes lesz annak szabályozására is. Ehhez hozzásegíthetnek már gyermek­korban a nevelők és az anyák, ha segítenek elfogadtatni a gyermek­kel a testüket annak fogyatékossá­gaival illetve igényeivel együtt, és megmutatják a test „engedelmes­sé” fejlesztésének lehetőségeit. A test mintegy kivitelezője az ember pszichikumának (elgondo­lásainak, érzelmeinek, akaratának stb.). Nem tekinthetjük másodren­dűnek, mint ahogy nem is lehet uralkodó fölötte. Ne feledjük: csakis testünk működése által lehe­tünk érző és gondolkodó lények. Dr. Ignácz Piroska Kánikularuha A ruhához mindenféle nyári anyag - zefír, vászon, selyem, puplin, pamutdzsörzé, forttír - alkalmas. 140 cm széles kel­méből egyszer a hossza + 20 cm szükséges. A megadott szabásminta midihosszúságú ruhához alkalmas, de készül­het rövidebb vagy még hosszabb fazonban is, 1 kocka = 10 négyzetcentiméter. A szabásminta jelzése: 1 = fél eleje, 2 = fél háta. A kar és nyakkivágást formába szabott pánttal dolgozzuk el, ez a sza­básmintán szaggatott vonallal van jelezve. Tetszés szerint a fodor el is hagyható a ruha aljáról. B. K. Olaszországba utazók, figyelem! Algaveszély a Tirrén-tengerben és az északi Adrián Toscana nyugati partjainál algák zavarhatják meg a nyaralást. A 12-20 méteres mélységben gyorsan terjedő algásodás a hivatalos meg­állapítás szerint ezúttal a Tirrén-tengerbe jutó szennyvíznek és az ott elhaladó olajtartályhajóknak köszönhető. Eddig Grossetonál, a Monte Argentario félsziget előtt és a Giglio és Giannutri szigeteknél vettek vízmintát. Az olasz miniszterelnök, Giu- lio Andreotti támogatásával a helyi hatóságok a fürdőzők védelmében akciócsoportot szerveznek, amely kidolgozza az algák elleni hathatós védelmet. Az északi Adrián, Trieszt környékén az algaveszély már akkora, hogy a halászcsónakok nem futnak ki. A ravennai strandok előtt algagátakat helyeztek el a vízben, amelyek azonban szélben már nem nyújtanak kellő biztonságot az úszó, nyálas képződmények ellen. Fürödni a tengerben azonban lehet.­Reggeli torna Lényeges, hogy rendszeresen tornázzunk. Ha naponta csak 10 percet szánunk rá még éhgyo­morral, hamarosan érezni és lát­ni fogjuk nem fáradunk el olyan hamar, mint azelőtt. Elejét tud­juk venni a felesleges zsírpárnák kialakulásának is. Milyen gyakorlatokat tartal­mazzon a reggeli torna? Elsősorban olyanokat, ame­lyek mindenoldalúan foglalkoz­tatják az egész testet, tehát az alsó és felső végtag, valamint a törzs izmait és ízületeit, továbbá a szívet és a tüdőt is, mivel a fokozott munka következtében a vérkeringés és a légzés is élén­kül. Egyszerű, könnyen megje­gyezhető elemekből álljon a gyakorlat. Először nyújtó, lazító hatású mozgást végezzünk, majd egy pár könnyebb erősítő jellegűt is iktassunk be, hogy jó kondíciónkat tartani tudjuk. Fo­kozatosan végig kell „zongoráz­ni” testünk minden izmán és ízületén. Vegyük hát sorba a gyakorlatokat. 1. Nyújtózkodással kezdjük mindig - ébredés után önkéntele­nül is kívánjuk ezt. Mély belég- zést követően nyújtsuk ki izma­inkat, ízületeinket. A jóleső nyújtózkodás fokozza a légzést, a vérkeringést. Kis hátrahajlás- sal, főleg a gerincoszlop felső szakaszára terjedően is végez­hetjük. Három-négy ilyen mély levegővétel elegendő. Mindig friss levegőn tornázzunk! 2. Kargyakorlattal folytassuk - karhúzást, karlendítést vagy kar- körzést végezzünk. Ezek beme­legítő hatású, élénk tempójú gyakorlatok, amelyek nyújtják a vállöv izmait, fokozzák a vérke­ringést. Néhány példa: kartartáscsere: élénk ütemben cserélgessük a karunkat, erőtel­jes hátrahúzással; könyökkörzés hátra; karkörzés a test előtt (1 a, b, c ábra) 3. Hátgyakorlat (nyújtó) - ülésben vagy állásban végez­zünk törzshajlítást előre, amely a csípő, a gerinc ízületeinek moz­gékonyságát növeli, nyújtja a há­tizmokat és a combhajlítókat. Nyújtott lábbal, a gerinc alsó szakaszából végezzük az előre törzshajlítást talajérintéssel: törzshajlítás terpeszállásban, ellentétes kézzel bokaérintés; Egyik láb az asztalon, törzs­hajlítás előre, bokaérintéssel (2 a, b, c ábra) 4. Hasgyakorlat (nyújtó) - törzshajlítás hátra. Tulajdonkép­pen a nyújtózkodás is hasonló hatású. Lassú ütemben végez­zük. Ügyeljünk a helyes végre­hajtásra, ne derékból (3 a ábra), hanem a hát felső szakasza tájé­kán hajoljunk hátra (3 b ábra). 5. Lábgyakorlat (nyújtó). Ez lehet láblendítés vagy lábkörzés, amely növeli a csípő mozgé­konyságát és nyújtja a comb izomzatút. Néhány gyakorlat: Láblendítés hátra, térdelőtá­maszban; láblendítés előre, kézérintés­sel; lábkörzés előre (4 a, b, c ábra). 6. Oldalgyakorlat (nyújtó). Törzsfordítás vagy - hajlítás ol­dalra, amely a has-, illetve a hát­izmokat nyújtjá*Ós növeli a ge­rinc mozgékonyságát. Például: törzshajlítás oldalra, egyik láb a széken; törzshajlítás oldalra S-tartás- sal (egyik kar a fej fölött, a másik a test mögött behajlítva); törzshajlítás oldalra, az ellen­tétes térd hajításával; törzsfordítás páros karlendí­téssel (kaszálás) (5 a, b, c, d áb­ra). 7. Lábgyakorlat (erősítő). A lazító gyakorlatok után a lábat erősítő térdrugózással, guggo­lással folytassuk a reggeli tornát. Egy-két példa: térdhajlítás guggolásba, kar­emeléssel előre; guggölótámaszban, egyik lá­bunkat hátranyújtva, rugózással lábcsere (6 a, b ábra). Biokertészet A biodina­mikus rendszer Augusztus 17., szombat. Vi­rágnap 11 óráig. 12-től levél­nap. Augusztus 18., vasárnap. Levélnap. Ez a nap az augusztusi ülteté­si időszak utolsó napja. A vetési naptár előrejelzése alapján a két nap (17-18) zivataros lehet. Augusztus 19., hétfő. Levél­nap. Augusztus 20., kedd. Levél­nap 2 óráig, 3-tól 20 óráig ter­mésnap. Földrengés és zivatar előfor­dulása várható. Augusztus 21., szerda. Ter­mésnap 7 órától 18 óráig. Augusztus 22., csütörtök. Termésnap Móráig, 15órától gyökérnap. Földrengés előfordulása vár­ható. Augusztus 23., péntek. Gyö­kérnap. A biokertészti irányzatokon belül a biodinamikus rendszer van a legjobban elfogadva és elterjedve szerte a világon. Mi­vel a legmagasabb minőségű végterméket produkálja, így méltán kap külön minősítési fo­kozatot. A Demeter minőségű, védjegyzett és ellenőrzött ter­mékekért az egész világon mi­nőségi felárat fizetnek a felvá­sárlók és a vevők. Hazánkban többnyire csak kiskertekben va­lósítják meg, munka és felelős­ség igénye miatt. Ha nincs meg a megfelelő gazdaszémlélet, ak­kor nem létezhet a biogazdálko­dás, -kertészet. A hazai biomozgalom gyors fellendülésében sokat segíthet­ne egy biodinamikus mezőgaz­dasági szakiskola felállítása. Ez egyébként kapcsolódna az Or­szággyűlés által elfogadott al­földi területfejlesztési progra­mokhoz. Az Agrár Ifjúsági Mozgalom is csatlakozott a 4 H-Gondolat jegyében a környe­zetvédelem és a biotermesztés fejlesztéséhez. Külföldi tapasz­talatok alapján elmondható, hogy a biodinaníikus rendszer szervesen kapcsolódik a Wal- dorf-iskolák pedagógiai rend­szeréhez. Ez a szív, a kéz és a fej egységes fejlesztését tűzi célul. A mai oktatási rendszerünk még elég távol áll ezektől az eszmék­től és tanítási-nevelési módsze­rektől. Szükségszerűvé vált, és egyre inkább a társadalom igénye a változtatások szükségszerűsé­ge, a fenntartható fejlődés igé­nyének jegyében. A biogazdál­kodás és kertészkedés kizárja a természet és kömyezetidegen anyagok felhasználását. Gazda­ságunkban ez természetesen igen sok és súlyos érdeket sért, például a vegyiparét. Ennek el­lenére a biomozgalom fellendü­lőben van és egyre népszerűbbé válik széles néptömegek számá­ra is. A természetes eredetű anyagok felhasználásának, ku­tatásának, fejlesztésének óriási szerepe van és lesz az egész bolygónkon. Ha nem forgatjuk vissza a felhasználható szerves anyagokat, ha nem állítjuk meg a vizek és termőföldek vegyi szennyezését, hogyan is élhetne és fejlődhetne az emberiség, mondjuk még kétezer évig. A Föld még legalább kétezer évig élni akar. Ezt egyedül a természetes életmódra és termé­szetközeli gazdálkodásra alapo­zott biogazdálkodás képes létre­hozni és fenntartani. Kántor István Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom