Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-16 / 191. szám

1991. AUGUSZTUS 16. Hazai körkép 3 Kárpótlási útmutató s 1. rész: Általános tudnivalók 4. A kárpótlási igényeket csak az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által rend­szeresített adatlapok és borí­ték felhasználásával, postai ajánlott küldeményként (vagy személyesen) lehet benyújta­ni. 2. Ha a 90 napos határidőn belül újabb igényt kíván előterjesz­teni, szerezze be a megfelelő típusú adatlapot a postahiva­talban, töltse ki, tüntesse fel rajta az első beadványon sze­replő borítékszámot, és juttas­sa el ahhoz a kárrendezési hi­vatalhoz, ahová első beadvá­nyát elküldte. 3. A borítékon található hétjegyű számot minden egyes kitöltött adatlapon fel kell tüntetni az adatlapok jobb felső sarkában szereplő „R” betűt követően, mind az első, mind az esetle­ges későbbi beadványok ese­tében. 4. Az adatlapokon a fehér színű rovatokat írógéppel vagy nyomtatott nagybetűkkel kell kitölteni. 5. A kitöltött adatlapokat és a hozzácsatolt okmányokat leg­később 1991. november 7-én éjfélig postára kell adni. 6. Összes kárpótlási igényét az alábbiak szerint kell benyújta­ni valamelyik megyei, illető­leg a fővárosi kárrendezési hi­vatalnak: a) ha egyetlen ingatlan után kéri a kárpótlást, ahhoz a megyei kárrendezési hiva­talhoz, ahol az ingatlan ta­lálható; b) ha több és más-más megyé­ben található ingatlan után kér kárpótlást, akkor vá­lassza ki azt a megyei kár- rendezési hivatalt, amelytől összes igényének elbírálá­sát várja; c) ha az igénylő külföldön la­kik, kizárólag Budapesten, a Fővárosi kárrendezési Hi­vatalhoz nyújthatja be az igényét. 7. Segítse ügyének gyors elinté­zését azzal, hogy az adatlapo­kon szereplő minden kérdésre válaszol! Ha hiányosan tün­tette fel kárpótlási igényét, szíveskedjék a kárrendezési hivatal „hiánypótlási felhívá­sára” a megadott határidőn belül válaszolni, illetőleg a szükséges iratokat elküldeni. Ezek hiányában ügyét csak a rendelkezésre álló hiányos adatok alapján lehet elbírálni. A hiánypótlási felhívásban a hivatal visszaküldi azokat az adatlapokat, amelyeken a szükséges adatokat nem töl- dötte ki! Kérjük, hogy lehető­ség szerint ezen az adatlapon pótolja a hivatal által megje­lölt hiányzó adatokat, és ne töltsön ki új adatlapot. Ha ez bármilyen ok miatt nem lehetséges, másolja át az új adatlapra a hiányosként visszakapott adatlap jobb fel­ső sarkában lévő összes adatot („A” adatlapon: boríték­szám, iktatószám, a beérkezés dátuma; „F”, „H”, „V” adatlapokon: borítékszám, a lap sorszáma, iktatószám), aláhúzásával jelölje meg a hi­ánypótlás teljesítése szöve­get, majd a kitöltött adatlapot küldje vissza a hivatalnak. 8. A borítékban az alábbi típusú adatlapok találhatók:- „A” jelű adatlap: ezen az igénylő személyi adatait kell közölni;- „F” jelű adatlap: ezen a ter­mőföld (szántó, rét, gyü­mölcsös, erdő, stb.), vala­mint a tanya elvétele miatti igényt kell feltüntetni;- „H” jelű adatlap: ezen a la­kóház, a lakás, a telek elvé­tele miatti kárpótlási igényt kell közölni;- „V” jelű adatlap: ezen a vál­lalat, az üzem, a vállalkozás elvétele miatti igényt lehet feltüntetni. Az „A” jelű adatlapot az első igény benyújtásakor egy pél­dányban kell kitölteni. Az „F”, „H”, „V” jelű adatla­pokat a volt tulajdonosok és a tulajdoni tárgyak számától függően a megfelelő számban szíveskedjék kitölteni, és az „A” jelű adatlaphoz csatolni! Ismételten felhívjuk szíves Fi­gyelmét, hogy minden egyes adatlapon (az újabb igény be­jelentésekor is!), az első borí­ték sorszámát fel kell tüntetni! 9. Az okmányokat vagy eredeti­ben, vagy hiteles másolatban kell a beadványhoz csatolni. A beküldött eredeti okmányo­kat legkésőbb a kérelem elbí­rálásának időpontjában a hi­vatal visszaküldi. Az anyakönyvi kivonatokat abban az anyakönyvi hivatal­ban lehet beszerezni, ahol az igazolandó esemény (szüle­tés, házasság, halálozás) tör­tént. Ha leszármazottként testvéreivel együtt, azonos kárrendezési hivatalhoz nyújtják be igényüket, nem szükséges valamennyi üknek beküldeni az eredeti okmá­nyokat. Ilyenkor az „A” adat­lap „17”-es rovatában hivat­kozzanak arra a borítékszám­ra, amelyben az okmányokat beküldték. 10. Lehetőség szerint - a gyors ügyintézés érdekében - szí­veskedjék minden igazoló ok­iratot a kárpótlási igény be­nyújtása előtt beszerezni. Ha ez idő hiányában (a 90 na­pos határidőn belül nem lehet­séges, akkor módja van az ira­tokat később is mellékelni, legkésőbb a hiánypótlásban megjelölt határidőig). Szíves­kedjék, a később beküldött okiratok esetében is, hivat­kozni első beadványának bo­rítékszámára. 11. Azoknak az igénylőknek, akik a sérelem elszenvedése előtt szerezték meg a tulaj­donjogot és a tulajdonukat igazoló érvényes okirattal rendelkeznek, de azt az ingat­lan-nyilvántartásba még nem vezették át, a földhivataltól bizonyítvány kiállítását kell kérniük. A bizonyítványt és a tulajdonjogot igazoló okiratot is az adatlapokhoz mellékelni kell! 12. Aki az őt megillető kárpótlás fejében termőföldet kíván szerezni, részt kell vennie an­nak az mgtsz-nek az árveré­sén, amelynek a földjére igényt tarthat. Az mgtsz árve­résén az a kárpótlásra jogosult vehet részt:- akinek az elvett termőföldje a szövetkezet tulajdonában vagy használatában van;- aki a szövetkezetnek 1991. január 1 -jén és az árverés idő­pontjában is a tagja;-akinek 1991. június 1-jén ab­ban a községben, városban volt az állandó lakóhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van. Az állami tulajdonú termőföl­dek árverésén minden kárpót­lásra jogosult részt vehet, az igazoltan őt megillető kárpót­lási jegyekkel. 13. Ha a kárpótlásra jogosult bármely okból nem jelenik meg az árverésen, később a mulasztására hivatkozva sem­miféle jogot nem érvényesít­het. Az árverés eredménye, az említett ok miatt nem változ­tatható meg. Címek, telefonszámok Az alábbiakban közzétesszük a regionális hi­vatalok címjegyzékét: Budapest, Fővárosi Kár- rendezési Hivatal; Budapest V., Városház utca 9-11., postacím: 1364 Budapest, Pf.: 377. Tele­fon: 117-4666, 117-4328, telefax: 1179846. Baranya megye. Pécs, Rét uca 4., postacím: 7623 Pécs, Pf.: 355. Bács-Kiskun megye. Kecskemét, Reisz- mann Sándor utca 25., postacím: 6001 Kecske­mét, Pf.: 353, telefon: 776/28-755. Békés megye. Békéscsaba, József Attila utca 2., telefon: /66/17-046. Telefax: /66/26-630. Borsod-Abaúj Zemplén megye. Miskolc, Tanácsház tér 1. (megyeháza), postacím: 3525 Miskolc, Pf.: 595. Csongrád megye. Szeged, Rákóczi tér. Pos­tacím: 6701 Szeged, Pf. 656. Telefon: /62/21- 622, /62/-56-762. Fejér megye. Székesfehérvár, Piac tér 24. Postacím: 8002 Székesfehérvár, Pf.: 294. Tele­fon /22/12-526, /22/29-515, /22/12-612, Győr-Moson-Sopron megye Győr, Szaba- daság tér 3. Postacím: 9002 Győr, Pf.: 478. Tele­fon:/96/18-222. Hajdú-Bihar megye. Debrecen, Becskereki Sándor utca 1/b., telefon: /52/12-601. Heves megye. Eger, Kossuth Lajos utca 9. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 142. Telefon: /36/13- 011. Jász-Nagykun-Szolnok megye. Szolnok, Kossuth Lajos út 2. Postacím: 5001 Szolnok, Pf.: 82. Telefon: /56/41-905, /56/34-659. Komé rom-Esztergom megye. Tatabánya, Előd vezér útja 17. Postacím: 2801 Tatabányaa, Pf.: 107. Telefon: /34/16-088. Nógrád megye. Salgótarján, Rákóczi út 192. Telefon: /32/10-022,/32/11-022. Pest megye. Budapest XI., Karinthy Frigyes út 3. Postacím: 1519 Budapest, Pf.: 230. Telefon: 185-2411, 185-20-48. Telefax: 185-0456. Somogy megye. Kaposvár, Ezredév út 12. Telefon: /82/15-785, /82/14-256. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Nyíregy­háza, Hősök tere 5. Telefon: /42/14-111. Tolna megye: Szekszárd, Bezerédi út 10. Vas megye. Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 1. Postacím: 9701 Szombathely, Pf.: 419. Telefon:/94/11-211. Veszprém megye. Veszprém, Megyeház tér 5. Postacím: 8201 Veszprém. Pf.: 287. Telefon: /80/21-011. Zala megye. Zalaegerszeg, Kosztolányi utca 10. Postacím: 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 238. Tele­fon: 792/11-010. Távcsöves figyelő- szolgálat a Balatonon Nagy teljesítményű táv­csöveket állított fel Siófok, Balatonalmádi és Keszthely térségében a Magyar Élet­mentő Egyesület. Több mint 10 kilométeres körzetben nagy biztonsággal felfedez­hetők velük, akik valami­lyen okból a tóban bajbaju­tottak. Az eszközöket a Magyar Honvédség bocsátotta a MÉE rendelkezésére. A táv­csöveknél a kísérletinek szá­mító első évben - az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatóriumá­nak viharelőrejelzése esetén tartanak szolgálatot az egye­sület tagjai. Jövőre az idei tapasz­talatok alapján és a balatoni önkormányzatok igénye szerint fogják bővíteni a víz- bőlmentő szolgálat számára elengedhetetlen távcsöves felderítést. A hatalomtól való félelem folytonossága A jogállamiság létrejöttével korántsem szűnt meg az emberekben a hatalomtól való félelem. S ezen azért sem csodálkozhatunk, mert nem csupán az erőszak fenyegető réme szül bizonytalanságot, hanem az is, ha a törvényalkotásban és a jogalkalmazásban a hatalmi célok valamilyen mértékben hangsúlyossá válnak. Mint például a kárpótlás és az egyházi ingatlanok visszadása kapcsán. Mivel csaknem minden­ki kárpótolható, bármely társadalmi csoport előnyben részesítése szükségképpen a jogegyenlőség ellen hat. Mert újra a veszteseknek és a társadalom peremére szorultaknak a száma gyarapodik, akik sem múltbeli, sem jelenbeli érdemekre nem hivatkozhatnak. Az életbi­zonytalanság viszont nem egyéb, mint a materiális, a szociális és a morális biztosítékok elégtelenségének érzete. Ha például azt érzékel­jük, hogy időről időre ugyanúgy változnak a bűnök erénnyé és meg­fordítva, mint akár a közelmúltban, az annyira áhított öntudat és kezdeményezőkészség megerősödését sem várhatjuk. Ellenkezőleg, az állampolgárok nem az intézkedéseket, azok tartalmát fogják irány­adónak tekinteni, hanem azt, hogy a kormány ezzel valamilyen célt kíván elérni. Látszólag egészen hasonló elvek szerint, mint bármely tekintélyel­vűségre törekvő hatalom. Csak épp a fennálló jogrendre hivatkozva, melynek törvényességét a fel-felbukkanó viszony lagos jogértelmezés ellenére sem lehet kétségbe vonni. így a morális jelenségek kivétel nélkül abban a politikai erőtérben játszódnak le, mely elégedetlensé­get és szembenállást ugyan hordozhat, de a lényegen semmit sem változtat. Még ha ezeket az ellentmondásokat a rendszerváltozás elkerülhetetlen velejáróiként fogjuk is fel, arról a követelményről azonban nem mondhatunk le, hogy a közhatalomnak mindig semle­gesnek kell maradnia. Mert alapvető tény, hogy olyan polgárok együttműködéséhez kell értelmes keretet teremtenie, akiknek külön­böző, esetleg egymáséval összemérhetetlen az életfelfogása, s akik, éppen az értelmes és kölcsönösen előnyös kooperáció érdekében, tiszteletben kívánják tartani valamennyiük egyenlő szabadságát és emberi méltóságát. Vagyis a hatalomtól való félelem - jelenjék meg akár helyi vagy felső szinten - akkor csökken, ha a társadalmi kilátás- talanság nyomasztó érzete helyett a felemelkedés esélyébe vetett remények válnak általánossá. Ám ehhez arra is szükség van, hogy radikálisan mérséklődjön a társadalom többségének anyagi és kultu­rális megfosztottsága. Enélkül merő illúzió bármiben is bizakodni. Kerékgyártó T. István A legfontosabb „feladat” a játék Ez a kert az év elején még nem így nézett ki - hívja fel fi­gyelmemet a változásra Serfőző Józsefné, a jászberényi, Tanács Körúti Óvoda vezetője.- Tavasszal akciót indítottunk Egy gyerek - egy virág címmel az óvoda udvarának megszépíté­sére. A kicsik nagy örömmel ül­tették és gondozták védenceiket. Észrevétlenül kialakult a rende­zésben részt vevő gyerekekben, hogy amit telepítettek, azt az el­következő időkben saját maguk óvják, nevelik.- Hány gyereket tud fogadni ez az óvoda?- 1975-ben ötcsoportos'óvo­daként adták át 120 gyerek szá­mára. Később egy csoporttal csökkent a létszám. Kilenc óvó­nővel és öt technikai munkatárs­sal dolgozunk. Ez nagyon kor­szerűen kialakított épület. Tága­sak a csoportszobák, minden foglalkoztatóhoz külön öltöző- és kiszolgálóhelyiség tartozik. A nagy udvaron pedig kedvükre szaladgálhatnak a kicsik. A cso­portmunkát úgy igyekszünk megszervezni, hogy abban egyetlen vezérlőelv irányítson bennünket; a gyermek egyénisé­gének és fejlődésének tisztelet­ben tartása. Vagyis soha semmit nem szabad erőltetni, mert sú­lyos személyiségzavarok lehet­nek a következményei. Óvodánk nevelőgárdájának célja, hogy a személyi és tárgyi feltételek biz­tosításával segítsük a gyermek személyiségének kibontakozá­sát. Ennek talán a legfontosabb eszköze a játék, amelynek a gyermek számára az egyedüli és a legfontosabb „feladatnak ’’kel­lene lennie, hiszen ezen keresz­tül tanulja társadalmi szerepeit, és azon kívül örömszerző és fe­szültségoldó is a gyermek életé­ben. De az egyénre szabott játék­foglalkozásokon kívül még egyéb programokba is igyek­szünk bevonni az apróságokat. Idén már működtettünk nép­tánccsoportokat. Idejár egy tor­natanár, aki úszni viszi a gyere­keket. Tervezzük nyelv­tanárokkal a nyelvoktatás beve­zetését. A nevelésben nagy hangsúlyt fektetünk a környezet­védelemre és a népi hagyomá­nyok ápolására.- Beszélgetésünk elején szó volt egy speciális csoportról.- Kísérleti jelleggel kialakí­tottunk egy vegyes életkorú cso­portot, amelyben a gyermekek több mindent élhetnek át együtt, modellt nyújthatnak egymásnak, és az ingerekben gazdagabb kap­csolatrendszer segíti a személyi­ségfejlődést. A csoportfoglalko­zásokat felvesszük videóra, és a tapasztaltakat megbeszéljük a szülőkkel. Arra törekszünk, hogy minden téren mélyítsük az együttműködést a szülőkkel, hogy sikerüljön minél családia­sabb légkört teremteni az óvodá­ban. A szülőktől igen sok segít­séget kaptunk már eddig is, en­nek legutóbbi szép példája az ud­var parkosítása volt. De az intéz­mények és szervezetek támoga­tása is sokat jelent számunkra, különösen most, amikor a mi anyagi forrásaink is egyre apad­nak. K. M. Látlelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom