Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-12 / 187. szám
6 Azt beszélik a faluban... 1991. AUGUSZTUS 12. A freskóiról híres templom aki az SZDSZ-FIDESZ támogatásával került a testületbe. Kiss- né rokkantnyugdíjas, de nagyon igyekvő asszony, amellett mindmáig él benne az a sérelem, ami a tsz-ben érte. Előbb a sütödéről érdeklődöm, amely nagyon kemény munkát igénylő családi vállalkozás. Délben jártam náluk, éppen akkor, amikor az apa és a fia néhány órára „ledűltek’ ’, mert szezonban csak 3-4 órájuk marad alvásra. A kánikula idején 70 fok volt a kemencék környékén, nem csoda, hogy nehéz megbízható munkást találni. Éppen most hagyta őket ott egy ember, pedig 11 ezer forintot keresett bruttóban. Képviselőként nem sok siker érte. Ügy látja, a függetlenek, a volt párttagok nagyon összetartanak, így aztán nemigen tudja befolyásolni a döntéseket. A polgármester se nagyon kéri ki véleményét, bár önkritikusan elismeri, maga se sokat tett ennek érdekében. Különösen furcsállja, hogy egyes községházi dolgokról másodkézből értesül, pedig e tekintetben a képviselőket illetné az elsőség. Sokkal inkább a vállalkozás, mintsem a politika foglalkoztatja Csiszár Györgyöt, a strand és kemping vezetőjét. Annyit azért megemlít, ideje lenne felállítani ból, és nagyon örültek, hogy rátaláltak erre a kedves helyre. Nagyon szépnek és gondozottnak tartják a környezetet, tisztának a fürdőt, sőt az illemhelyeket, zuhanyozókat is. Megjegyzik, nem ártana, ha a nagymedence vizét gyakrabban cserélnék. Ami a nálunk való nyaralást illeti: azt mondják, számításaik szerint 50 százalékkal drágábbak lettünk, de ez egy magukfajta tisztviselőnek még mindig kedvezőbb, mint az osztrák vagy az olasz árak. A kempingvezető egyetért a vendégekkel, különösen abban, hogy új medence létesítése indokolt. Ehhez azonban új kutat kellene fúratni, ami minimum húszmillió, s további 6-7 lenne egy középnagy medence. Valószínűleg megérné, sőt egy vízforgató berendezés se tartozhat ma már az álmok birodalmába. No meg a telefon sem, ami sok egyéb mellett azért is kellene Szent- andrásnak, hogy az ide érkező idegen akár a sátor, akár a medence mellől felhívhassa otthon maradt hozzátartozóját. Mindebben előbb-utóbb segítséget jelenthet az idén kivetett idegenforgalmi adó, ami az ön- kormányzat kasszájába kerül. Beszedését a kempingben - különösen a szezon közbeni beveSzentandrással szemben elfogult vagyok. 1981-ben rendeztem ott az első falukutató táborozást, szociológiai kutatómunkám egy része ideköt, időről- időre értesülök a község gondjáról, bajáról és öröméről. Mondhatnám azt is, jó évtizede az ott- lakókkal együtt keresem a társadalom átalakulásának mozgatórugóit, alternatíváit és buktatóit. Ha szigorúan próbálok ítélkezni, meg kell állapítanom, hogy a falutól 1960-ban elvették boldogulásának első számú lehetőségét, a tanyás gazdálkodást, melynek nyomán meredeken csökkent a lakosság száma, nem teremtődött számottevő helyi munkalehetőség, a leépülés folyamatosnak látszik. Ezzel párhuzamosan azonban az a változat is fennáll, melyet legutóbbi elvándorlásvizsgálatomban összegeztem: nagyon sokan elmentek. Sok fiatal először nem akart, de elment. Mégsem ment el mindenki! - Akik maradtak, vagy netalán visszajöttek, azt keresik, hogyan és mi módon lehetne itt, és lehetőleg minél értelmesebben élni. Ennek megválaszolása és kimunkálása korántsem könnyű feladat. Szerencsére nincs már, aki parancsoljon, de megegyezni se látszik sokkal egyszerűbbnek. Most is erre kerestem válaszokat a megkérdezettektől. Fúder Mihály és családja például egyértelműen a visszajáró földben látja jövőbeni boldogulásának fő forrását. Tavaly is, idén is kimérették a tsz-ben az őket illető 3 és fél köblyös földjüket, de edyiig mindig másutt kapták azt. Ok már nagyon várták és várják a kárpótlást, igazi kisgazdákhoz illően saját területüket akarják művelni. Kertészkedéssel, ipari paradicsommal, dinnyével foglalkoznak, ami sok vizet kíván. Azt pedig nem nehéz megérteni, hogy más földjébe kutat fúratni értelmetlen. Felevenítve a téesz előtti gyakorlatot, egy-egy hold földet bérelnek a hevesiektől és a jászapátiaktól. Az idős házaspárnak besegítenek a fiúk, közülük az egyik éppen mostanában lett munkanélküli. Vettek egy használt K-25-ös traktort, amit most készülnek összerakni, van egy munkagépük, van két garnitúra locsolómotorjuk. Fúdemé szerint megtalálják a számításukat az önálló gazdálkodásban, de az adott piaci viszonyok miatt nem kevés félsz is van bennük. Régebben 12 anyadisznót tartottak, tavaly már csak négyet, idén 3 maradt, aminek szaporulatával nem kevés bajuk volt. 20-25 kilósán szokták leadni a malacokat, most viszont 60- 70 kilósak is akadtak köztük, mire elkerültek a háztól. Az ipari paradicsommal sem mehetnek Mit tesz, aki maradt? Fúder Mihály és neje biztosra, de a dinnyéhez több reményt fűznek. Beszélgetésünk közben toppant be dr.Hobolyák Józseféi Hat- orvos, önkormányzati képviselő, aki éppen testületi ülésre invitálta Fúderéket. Vele először elmeditálunk a testületben többségben lévő független státusúakról, akik 90^ százalékban párttagok voltak. O viszont se korábban, se most nem párttag, de tavaly ősszel elfogadta a kisgazdák támogatását. Jelölésekor reménykedett egy működőképes önkorDr. Hobolyák József mányzat létrejöttében, ami nem valósult meg. A jelenlegi önkormányzat vélekedése szerint nem felel meg ennek a kritériumnak. Kifogásolja, hogy négy képviselő az önkormányzattól kapja a fizetését, a rokonsági összefonódások jellemzőbbek, mint korábban a tanácsban voltak. Nem látja sok értelmét a testületi munkának, most éppen a magas augusztus 20-i jutalmak ellen készül szót emelni. Fontolgatta, lemond a képviselőségről, fel is vetette a Kisgazdapárt összejövetelén, de végül, kérésükre maradt. A másik ellenzéki tag, Kiss Gáhorné, egy sütödéi vállalkozás főkönyvelője és mindenese, all. világháború hősi halottainak emlékművét. Őt ezen túl a strandkömyék ügyei foglalkoztatják, válton állítja: sok fantázia van az idegenforgalom fejlesztésében. Olyannyira, hogy a kemping tavalyi 21 ezer vendégéjszakája várhatóan idén is meglesz, itt nem csökken a forgalom, így semmiképpen sem nevezhető értelmetlen befektetésnek az a tízmillió, amit az elmúlt év őszétől fejlesztésre fordítottak. Ennek eredményeként a régi sportpálya területén kialakított lakókocsi- és sátorhelyek a legkényesebb igényeket is kielégítik. A nem látható, de nagyon fontos elektromos-, vízhálózat és szennyvízelvezetési fejlesztés mellett új szociális épületet emeltek, és a kisebbik medence vizének tisztaságára sem lehet panasz. Nincs is, amiről engem a Bandsma házaspár és barátai győztek meg, akik a hollandiai Groningenből érkeztek. A környezetvédelmi mérnök járt már Magyarországon, tavaly Mezőkövesden nyaraltak. Idén Tiszafüredet vették célba, de két nap múltán elegük lett a szúnyogokzetés és a plusz adminisztráció miatt- nem kis fenntartással fogadták. Nagy Sándor polgármester szerint viszont éppen ez az adófajta kínálja a legtöbb lehetőséget, hiszen minden beszedett forint mellé 2 forint állami kiegészítésjár. Idén mintegy ötvenezer forintnyi bevétellel számolnak, ami jövőre kiegészülhet 100 ezer forintnyi üdülőtulajdonosi adóval. Mindent egybevetve, közel félmilliós fejlesztési lehetőséget eredményezhet ezen a területen. A befolyó összegből tervezik például a strand melletti út rendbetételét, ami ugyanúgy jelenti a felszíni csapadékelvezetés megoldását, mint a parkolók kialakítását. Kiss Gáborné A polgármester egyébként régóta a közigazgatás dolgozója. Első tizenkét évét a szentandrási tanácsnál töltötte, majd 8 évig tartó jászboldogházi „külszolgálat” következett. Ottani ténykedésében mindvégig megmaradt egyfajta ideiglenesség, szolgálati lakásban lakott, szentandrási házát mindvégig megtartotta. Számára ugyancsak kapóra jött az ellenzéki színezetű Demokratikus Magyarországért mozgaBandsma-ék lom helybéli szimpatizánsaitól érkezett megkeresés, akik hívták, jöjjön, elindítják itthon a polgármester-választáson. A dolog furcsasága, hogy akik őt 1989 őszén megkeresték, azok az 1990-es választások idején már valóban ellenzéki szerepet töltöttek be, de egyúttal csoportokra is szakadtak. Egy részük az ő hazakerülésének érdekében tevékenykedett, míg mások éppen ellenkezőleg, a Kisgazdapárt a székelyföldi Gyergyócsoma- falván jártak, amely számára különösen kedves hely. A miskolci tanítóképző frissen véglett növendékét 1942-ben a Gyergyó- csomafalvával szomszédos Karcfalvára nevezték ki, de akkor nem állhatott a katedrára. Most, közel ötven év múltán viszont elvihette oda szentandrási tanítványait. Hosszan beszélgetünk a meleg, sőt forró hangulatú fogadtatásukról, majd kitér arra Nagy Sándor polgármester vagy az SZDSZ jelöltjei mellett korteskedtek. A jászboldogházi ténykedés megtanította arra, hogy kritikus szemmel figyelje az itthoni történéseket. Az ottani téeszvezetés például sokkal rugalmasabb volt, segítették a tagokat a háztáji minél jobb hasznosításában, míg ez a helybeliekről kevésbé mondható el. Amikor elment, a község felmenő ágban volt: akkor készült a tornaterem, bővült az óvoda, iskola épült, az utóbbi években viszont már stagnálás mutatkozott, megállt a fejlődés. Ő maga a képviselő-testülettel és munkatásaival ezen szeretne változtatni. Ehhez egyfelől sokkal jobb kapcsolatot kell kialakítani a helyi gazdasági egységek vezetőivel, másfelől pedig racionálisan kell felhasználni a rendelkezésre álló pénzeszközöket, gazdálkodni a vagyonnal. Ehhez ugyan gyakorlatiig semmit sem adott az önkormányzatok tulajdoni helyzetét szabályozó törvény, hiszen tőkeszerzés céljára felhasználható ingatlan nem kerül az önkormányzathoz. így más forrásból kell pénzeket szerezni: a költségvetés által biztosított céltámogatásokból, helyi adókból és a rendelkezésre álló összegek megfelelő forgatásából. Mindháromra akad példa: sikeresen pályáztak az orvosi rendelők felszerelésének fejlesztése érdekében, így egymilliós műszerbeszerzésre nyílik lehetőség. Az említett idegenforgalmi adó mellett, jól körülhatárolt kör részére, a község szükségleteit figyelembe véve, iparűzési adót vetettek ki, 1-5 milliós összeget pedig váltakozva, hosszabb-rövidebb idejű lekötésekkel bankbetétben, illetve kincstárjegyben helyeztek el. A polgármester - ellentétben az előbbiekkel - elégedett a képviselő-testülettel, véleménye szerint sokoldalúan és hatékonyan képviselik a lakosság érdekeit. A velük egyeztetett program szerint javítani akarja a helyi életkörülményeket és életlehetőségeket. Ehhez meg kell teremteni a biztonságos ivóvízbázist, a lehető legszélesebb körűvé tenni a helyi egészségügyi ellátást. További előrelépést jelent a száraz-nedves fizikotherápiás egység kialakítása a fürdő területén. Tervezik továbbá a burkolt utak arányának jelentős növelését annál is inkább, mivel a földutak karbantartására annyit költenek, amiből több száz méter szilárd burkolatú út építhető, ami lakossági hozzájárulással fokozható. Reméli, hogy külső segítséggel javul a telefonhelyzet, és esetleg a gázellátás is megvalósul a községben. Kunráth Sándor nyugdíjas kántortanító mostanában már inkább a kántorságot gyakorolja, amellett ellátja az egyházközség elnöki funkcióit. Előbbegy nemrégiben lezajlott látogatás kedves és felháborodást kiváltó emlékeit eleveníti fel. A pávakörrel Kunráth Sándor a szomorú élményre, amelyet jó lenne elfelejteni, de nem köny- nyen lehet. Visszatéréskor egy részeg román vámos addig kö- tözködött velük, amíg elszedte tőlük a gyergyócsomafalvaiak- tól kapott ajándékokat... Ezt követően egyházi tisztségéből fakadó tapasztalatairól váltottunk szót. A tanító úr szerint a szentandrásiak sohasem voltak bigottak, hanem sokkal inkább a maguk módján gyakorolták vallásukat. Őseikkel szemben egyre büszkébbek a templomukra, ha valamit megmutatnak vendégeiknek, az a templom. Tavaly egymilliót adtak össze a külső tatarozásra, idén pedig a toronyóra rendbetételéhez járultak hozzá, amit nagyban segített az önkormányzat és az áfész megajánlása. Az egyház további szándéka: szeretné intenzívebbé tenni az ifjúsággal való foglalkozást, s ehhez szüksége van valamelyik belterületi, egyházi ingatlanra, ahol egyúttal a kántor elhelyezését is megoldaná. Ami a hitéletet illeti, abban mutatkoznak bizonyos változások: fellendült az egyházi esküvők száma, amibe kicsit a divat is belejátszik. Szintén ezzel összefüggő jelenség, de nem annyira divat, a felnőttek meg- keresztelkedése, számos huszonéves is beáll az elsőáldozók sorába. Ezzel szemben kevesen jelentkeznek hitoktatásra. Tavaly a 300 iskolás gyerekből minden harmadik résztvevője volt a Vezér Béla plébános úr által tartott hittanóráknak, július közepéig viszont csak 8-10 jelentkezőt írattak be a következő tanévre. A vallásosság egyik megnyilvánulása a szentkúti búcsún való részvétel, melyre Pünkösdkor három-négyszázán utaztak el. Ismét egy ellenpélda: eddig nem nagyon tülekednek a pápalátogatás budapesti eseményén való megjelenésért. További adalék, hogy az idegenforgalom a hitéletre is kihat, hétvégeken megnő a templomlátogatók száma, akiknek a pávakör időnként népdalzsoltárokkal kedveskedik. Itt tart 1991 nyarán Szentandrás. Kép és szöveg: Pethő László
