Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-02 / 179. szám
1991. AUGUSZTUS 2. Hazai körkép 3 A Tisza mellöl a Tisza mellé Nyaralás kicsi forintért Manapság a lapos pénztárcák korát éljük, így aztán érthető módon igen sok szó esik arról: nyaraljunk, vagy ne nyaraljunk. Azok, akiknek már volt módjuk tapasztalni egy akár csak néhány napos környezetváltozás jótékony hatását, feltétlenül nyaraláspártivá válnak, s ha másként nem megy, hát „adósságaik átütemezése” árán megkeresik és megtalálják az olcsó, ámde kellemes kikapcsolódás lehetőségét. A választható programok egyike egy néhány napos kiruccanás Szatmárba; egy ilyen kirándulás talán még az idei tervekbe is belefér. Először számoljunk: egy tanknyi 92-es oktánszámú benzin (1200 Ft) elegendő „abrak- nak”bizonyult a négyütemű Trabant számára ahhoz, hogy oda-vissza megtegye a Szatmár szívéig: Fehérgyarmatig vezető utat (460 km), egy fél tanknyi benzin pedig elég volt arra, hogy ennek a páratlan szépségű tájnak minden érdekességéhez el segítsen. Ha a felmerült benzinköltséget négyfelé osztjuk - ennyi a férőhely ebben a kényelmes kiskocsiban - az eredmény nevetségesen kis összeg. Majdnem mindenhol találni olcsó, komfortos szállást. Ez itt nem a reklám helye, ezért hadd álljon itt csak annyi, hogy a fehérgyarmati Bárdos Lajos Énekzene Tagozatos Általános Iskolában naponta 170 forintért lehet megszállni, de ezt az árat kell fizetni a város nyaranta turista- szállást adó kollégiumaiban is. Egy finom ebéd ára a fentebb említett intézményben 50 forint. Az árak a környéken lévő szállodákban, kempingekben, vendéglátóhelyeken általában meglepően alacsonyak, a kispénzű turista is talál magának megfelelő ellátást és szállást. A gacsályi református templom S, hogy mit kap a kicsi forintokért cserébe? Sok-sok jót és szépet; ízelítőül: a csodálatosan tiszta vizű, sekély, erős-sodrú Tisza nyújtotta örömöket. Fehér- gyarmat gyógyhatású, kifogástalan tisztaságú strandvizét, melyhez pancsolás közben nagyokat szippanthat a „szomszédos” hegyekből áradó tiszta levegőből. Páratlan szépségű tájat, ember nemjárta erdőket és vízpartokat. Horgászparadicsomokat: Sonkolynál a „Kis bukót” (Fehérgyarmattól mintegy 14 km-re a „Nagy bukót” (itt folyik az új Túr a Tiszába). Mindkét hely könnyen megközelíthető nemcsak gépkocsival, de kerékpárral és mindenféle vízi-járművel is. A vizekben rengeteg hal van - elszánás és horgászszerencse kérdése egy akár kapitális harcsa kifogása is. Szatmár - és a szomszédos Béres - ugyancsak páratlan szépségű építészeti ritkaságokkal szolgál azoknak, akik nem sajnálnak egy kis fáradságot felkeresésükre. A mocsár övezte nagyszekeresi és csengersimai többszáz éves templomok, a turistavárosban ma is működő Európa-hírű vízimalom, Szatmárcseke csó- nakfejfás temetője - ugyanott a Himnusz költőjének emlékhelye, vagy Tiszacsécse, Móricz Zsigmond tündérszigete, Tákos és Csaroda gyönyörű templomai - megannyi olyan látnivaló, melynek megtekintése bőségesen kárpótol egy semmitmondó külföldi útról való lemondásért. Mindezek mellett figyelemre méltó szolgáltatást is nyújt Szatmár: a Bárdos Lajosról elnevezett iskola országosan is párját ritkító nyelvi laboratóriummal rendelkezik. Tíznapos turnusokban negyvennyolc diákot tudnak fogadni negyvenórás intenzív angol- és némettanfolyamokra. A gyermekekkel megfelelő számú, kitűnően képzett nyelvtanár és felügyelő tanár foglalkozik. A kurzus díja 6.000 forint, s a részt- vevőkre szabadidejükben a strandolás és a környék nevezetességeinek megtekintésével járó örömök is várnak. Szathmáry Judit A „Nagy bukó1' s--------------------------------------\ Abony, Velence, Róma A festmények útja Várdeák (Winker) Férenc festőművész halálának 20. évfordulóját az idén ünnepelték Abonyban, a Nagykőrösi u. 27. számú házon elhelyezett emléktáblánál. Hat évtizede e ház volt otthona Várdeák tanár úrnak. Az emléktáblát nyolc esztendeje helyezték el az abo- nyi polgáriskola öregdiákjai és az Abonyi Lajos Falumúzeum. Várdeák Ferenc 1927-ben • került a nagyközségbe, és 1936-ig tanított a polgári fiú- és leányiskolában. Pedagógusi pályáját Vácott kezdte. A Képzőművészeti Főiskolán Réti István tanítványa volt. Első kiállítását 1927-ben a Nemzeti Szalonban rendezték; 1928- 29-ben munkáival részt vett a stockolmi és barcelonai kiállításon. A műcsamokbeli kiállítások után Rómában, Velencében is bemutatkozott, majd 1951-ben nagy sikerrel szerepelt egy genovai tárlaton is. Sárospataktól Burgenlan- dig számtalan művésztelepen alkotott. Abonyban hét kiállításával örvendeztette meg tanulóit és a művészetbarátokat. Egykori művésztársai szerint a legszorgalmasabb és legszerényebb művész volt. Húsz évvel ezelőtt halt meg, gazdag életpályát hagyva maga mögött. Az elmúlt években az özvegy és családja húsz Várde- ák-festménnyel gazdagította az abonyi múzeum képzőművészeti gyűjteményét - közölte Kókai Béláné, a Múzeum Baráti Kör vezetőségi tagja. ^ B.ZSy Látlelet Sikerorientáltság és jólét Ha a sikerorientáltság fogalma idáig még nem vált igazán közkeletűvé, minden bizonnyal ebben az is szerepet játszik, hogy a jólét köré szőtt képzetek egyre hihetetlenebbnek látszanak. Puszta ábrándként jelennek meg, amin azért sem lepődhetünk meg, mert a társadalom többsége a nélkülözés világában él. S csak igen szűk rétegre jellemző az a magatartás, amelyik a sikerességet pénzre tudja váltani. Vagy a pénzt sikerre. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy a piacelvűség térhódításával szemmel láthatólag növekednek a kivételesség utáni vágyból táplálkozó igények. Akár abban az értelemben is, hogy a sikeres embert mindig valamiféle csodálkozás és irigység övezi. Főként azok részéről, akik egyetlen életvezetési mintaként a felhalmozást és a költekezést fogadják el. Mintha a fogyasztói magatartás hosszú távon akárcsak mérsékelni is tudná az emberi viszonyokban újratermelődő hiányokat, melyek a materiális kizsákmányolás kísérőjeként, vagy éppenséggel a privilegizált élethelyzet jellemzőjeként kerülnek felszínre. Ám a siker nem csupán az anyagi gyarapodásban mérhető, még kevésbé azokban a jelenségekben, melyek újabban a külsőségekben is elkülönülő „menedzser-életvitel” sajátosságait jelzik. Nem szabad ugyanis elfeledkeznünk arról, hogy az erkölcsi siker a legritkább esetben követi a kapcsolatok mozgósításával elért, vagy a pénzzel megvásárolt előnyöket. Még ha lehetetlen is pontosan megállapítani, mennyi egyéni erőfeszítés, szerencse stb. rejlik egy- egy látványos karrierben, az mégis csak elgondolkoztató lehet, hogy a sikerességnek inkább a járulékos jellemzői formálják a köztudatot. Valamirevaló menedzser éppúgy nem jelenhet meg csokomyakken- dő, mint Mercedes nélkül. S ez önmagában még zavarba ejtő sem lenne, ha nem érzékelnénk naponta a tömeges elszegényedést. Ha a siker élménye - legalábbis a többség számára - nem a mindennapi létfenntartás kínzó gondjaihoz kötődne. S ha valóban reális esélye lenne annak, hogy a jelenlegi társadalmi viszonyok között mindenki megtalálja a maga biztonságát és gyarapodását. De éppen azok a gazdasági, szociális és kulturális garanciák hiányoznak, melyek bizakodással tölthetnék el az állampolgárokat. Az általános tulajdonnélküliség és a nyers magánöznés körülményei között főként azok reménykedhetnek, akik anyagi vagy hatalmi tőkével rendelkeznek. Ugyanakkor kellő becsvággyal ahhoz, hogy privilegizált élethelyzetüket továbbra is fenntartsák. Ezúttal olyan életmódminta szerint, mely céltudatosságon, erőszakosságon és sikerorientáltságon alapul. Cselekvési stratégiájuk is azért lehet sikeres, mert - kevés kivételtől eltekintve - semmit sem kell újrakezdeniük. Kerékgyártó T. István Az amerikai ízteszt győztes colája ELSŐ MAGYAR SZÖVETKEZETI SÖRGYÁR RT., MARTFŰ
