Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-06 / 156. szám

Szolnoki Extra 1991. JÚLIUS 6 (---------------------------------------------------------------------------------------\ Mama Szolnokon maradt Ismerősnek tűnt, de hogy találkoztunk-e már korábban, nem tudom. Siettem. Elkapta pillantásomat és követett tekintetével. Valósággal támaszkodott rám, nem engedtek szabadulni meleg szemei.- Csókolom - böktem ki, hogy megnyugtassam lelkiismere­temet. Ki tudja - gondoltam magamban - lehet, hogy mégiscsak találkoztunk valamikor. Már elhaladtam mellette, amikor visszaszólt:- Drága uram! - és az orkánkabátos, idős asszony felé fordul­tam. - Hallotta?- Mit, tessék mondani? - néztem rá értetlenül.- Földrengés volt Amerikában - most mondta a portás Jusz- tika. Tudja, ott él a lányom a családjával - rebegi ajka elé tett ujjakkal. - Négy gyereke van. Az egyik mikrobiológus, a másik is elvégzett egy egyetemet, kettő még tanul. Haza szoktak jönni. Most meg földrengés van - ismétli még ijedtebben. - Mi lehet velük? Én nem tudok semmiféle földrengésről, dehát a föld valahol mindig mozog. Másrészt pedig, miért kéne tagadni, hogy a hosszú élet vége felé cifra ösvényekre indulnak a gondolatok, a portás Jusztika pedig ki tudja hány héttel ezelőtti újságot olvasott ma? A hajhálós, mamuszos mama úgy állt velem szemben a lakótelep tízemeletes épülete előtt, mintha csak érzékeltetni próbálná: milyen nagy ez a ház és lám, milyen kicsi, magányos teremtés ő. És hol van tőle Amerika a gyerekekkel! Ott mozog a föld.- Nem, nem hallottam semmilyen földrengésről - válaszoltam késve. ­Valószínű, nem néztem át figyelmesen az újságokat. Hol lakik a lánya? - tartottam szóval a nénit.- Detroitban - törte hangokra a szót.- Ne tessék aggódni, Detroitban nem szokott földrengés lenni - próbáltam nyugtatni, bár egyáltalán nem vagyok biztos iga­zamban.- Nem?- Nem. Amerika nagy és ahol a lánya van, ott biztos, hogy nincs semmi baj. Földrengés az máshol szokott lenni. Még nyitva találtam az üzletet. Az aggódó mama bizonyára liftbe szállt, és becsukta maga mögött lakása ajtaját. Lehet, hogy átment ismerőséhez. Arra is ugyanolyan ijedten néz és azt kérdezi tőle is: hallotta? Aztán, amikor már egyedül marad, előkerülnek a legutóbbi látogatáskor készült fotók. Hosszú lesz az éjszaka. Ma egy fohász, holnap egy levél kél útra. Amerikába. Szurmay V _____________________________________________________/ M ilyen lesz a belváros? Módosított elképzelések Lapunk hasábjain bemutattuk az első terveket a belváros rende­zésével kapcsolatban. Ezek a do­kumentumok a nyilvánosság elé kerültek egy szolnoki lakossági fórumon, ahol a város polgárai elmondahatták véleményüket. Nem volt haszon nélkül való a rendezvény, hiszen a tervező kft. módosította elképzeléseit a szol­nokiak igényei, elvárásai alap­ján. Az egyik legfontosabb kérdés a Baross Gábor út főutca jellegé­nek kialakítása, hangsúlyozása. Ehhez az eredeti tervek szerinti parkoló fölé, mely a régi pártház melletti területen fekszik, mar­káns homokzatú épületet építe­nének, így zárva le a tőle északra lévő teret. A gyalogos forgalom a Hősök terétől a Szív utcán át, a Hubay utcáig zajlik majd, a ke­let-nyugati tengelyen. Az erre merőleges tengely itt keresztez­né az előbb említettet, és új tér­falak létrehozásával városi teret alakítanak ki, mely alkalmas lesz a pihenésre, kiülésre. Parkolókat a térszint alatt kívánnak létesíte­ni, valamint parkolóházakat ter­veznek. E módosítások után a belváros jellemzően kis utcás, közös, árkádos jelleget ölt majd. Hogy mikor? Megkérdeztem Szinyei Bélánétól, a város főépí­tészétől.- Ha a tervet jóváhagyják, el­kezdjük a megosztási térkép el­készítését. Azután a megfelelő vállalkozókat kell megtalálni. Ha nem is ünnepeljük az ezred­fordulót egy teljesen új belváros­ban, a teljesen új épületek már állni fognak.-b­Göröngyös út a habokhoz , Az elmúlt években az uszo­dai belépők árával egyenes arányban növekedett azok szá­ma, akik a Tisza-parton a sza­bad strandot választották pi­henésük helyszínéül. Jó öt éve már annak, hogy a szórakozást kizárólag a folyó vize, homo­kos partja és a szikrázó napsü­tés kínálta. No, ez sem kevés annak, aki úszni, napozni akart. Ám megjelentek a csalá­dok. Amíg anyuka a nap kar­jaiban ringatta magát, a gyere­kek a vécéért, a kóláért nyafog­tak, az apukák kiszáradtak a melegben, biztosítani kellett a folyadék utánpótlást. Felis­merték a lehetőséget a vállal­kozók és azóta nem kell a szom- jazóknak kilométerekre bók­lászniuk egy üveg sörért, üdí­tőért. A Sportlétesítmények Igaz­gatósága illemhelyet telepített és gondoskodott a terület felügye­letéről. Ahogy komfortosabbá vált a kis tábor, sokan sátrakkal is kiköltöztek a természetbe né­hány napra, hétre. Persze, az utóbbi években még volt nyár! Az idén ezen a héten nyitott a strand. Úgy gondoltuk, nem árt egy kis terepszemle, mielőtt bár­kinek is ajánljuk, hogy kizötyög- jön a nem éppen Hungaroring- minőségű úton. Hát, nekivág­tunk a gátnak. A Tisza vonalát végig erdősáv, ligetek szegélye­zik, csodálatos a táj. Csak né­hány hegycsúcs hiányzik a kép teljességéhez. Vagy mégsem? A harmincne­gyedik bukkanó után szemünkbe tűnnek, majdhogynem szúrják azt az ormok. Ezeket azonban nem borítják fenyvesek, hiszen ez a növény nem él meg a szemé­ten. E hegyeket ilyen anyagból hordták össze szorgos emberi ke­zek. Talán a környezetszennyező emlékműve? Gödörből ki, gödörbe be. Már nem is számoltuk, amikor meg­érkeztünk a partra. Egy vízitúrá­zó csapat mellett két-három csa­lád vert sátrat. A folyóban négy kisgyerek pancsolt. Idilli kép, nyoma sincs a zsúfoltságnak. Egy nap har­minc látogatót számolt meg a te­rületfelelős, szemben a tavalyi napi 3000-rel. A szomszédos na­turista telepen a gondnokon kí­vül egy házaspár a gyermekei közelében élvezte a csak tavaszi- as napsugarakat. E napokban annak érdemes ide, az egykori marhaitatóhoz el­látogatnia, aki a magányt keresi. Örömét lelheti a természet zöld­jében, a folyó suhanásában, s aki szereti az állatokat, estefelé a szúnyogok hadában.-b­Ilyen még nem volt! Festmények toronymagasan Tekintetünk nehezen sza­kad el a síktól. Látószögünk, mintha függőleges irányban is szűk lenne. Hosszú évek múlnak el, míg felfigyelünk az épületek tetején a díszíté­sekre, hacsak nincs valami meghökkentő bennük. Meg­szoktuk a század elején épült víztornyot is. Közömbösen haladunk el mellette. A ki­használatlanul álló magányos bástya felkeltette Sárkány Sándor festőművész kíván­csiságát.- A Szajnán valamikor „be­öltöztették’ ' az egyik hidat. En­nek az irányzatnak a képviselői világszerte sok hasonló pro­dukcióval lepik meg a járókelő­ket. Művészeti alkotásnak te­kinthető-e a festett vászonnal borított víztorony? - kérdeztük Sárkány Sándortól.- Elsősorban nem művészeti élményt akartam szerezni az embereknek, mégis úgy érzem, munkám kiváltott ilyen hatást. Inkább a sokat megélt épít­ményre szerettem volna felhív­ni a figyelmet, amely a sze­memben egy művészien meg­épített mű. Arra gondoltam, va­lahogy birtokba kellene venni. Kivilágítani, életet vinni belé valamiképpen, hogy ne csak egy holt betonmonstrum le­gyen. Olyan jelképe lehetne Szolnoknak, mint európai nagyvárosoknak a híres tor­nyok.- Egy kiállítás kapcsán ma­gam dönthetek arról, beme- gyek-e a terembe vagy sem. Amikor június 29 és július 2-a között a Gólyánál jártam, nem volt választásom: megtekintet­tem az oszlopok között feszülő óriási vásznakat. Az emberek­ből a látvány különböző hatást váltott ki. Lehet, voltak olyanok is, akiknek nem tetszett. Nem érzi úgy, hogy felkavarta a ke­délyeket?- Én épp az ellenkezőjéről győződtem meg. Sokan érdek­lődtek, nem mentek el szótlanul a torony mellett. Úgy éreztem, a nézők örültek a különleges­ségnek. Az emberek szerencsé­re kezdenek rugalmasabbakká válni, befogadják és képesek megemészteni a szokatlant. Én nem kiállítóterembe vártam az embereket. Az utcára vittem ki az alkotást.- Tudom, sok munkát fordí­tott erre. Hány forintjába került ez a négy nap?- Több mint negyvenezret költöttem a víztoronyra. A Szolnoki Városvédők Köre, a Gyermek- és Ifjúsági Alapít­vány támogatása, főként a tű­zoltók segítsége nélkül egyedül nehezen boldogultam volna. Az Eső van című rendezvény- sorozatnak ez csak az egyik helyszíne volt.- Készül valami hasonló jel­legű alkotás mostanában?- Csak jövőre tervezek Szol­nokon ilyesmit. Az év második felében azonban már Budapes­ten, a Nemzeti Galériában, a Stúdió éves kiállítására készü­lök.- Kiállítása alatt, a hét vé­gén ünnepeltük a szovjet had­sereg kivonulását.- Semmilyen politikai meg­fontolás nem játszott szerepet az időzítésben. Főleg a kivonu­lással kapcsolatban nem. Sz.Z. Uj pénzintézet megyénkben Hétfőtől működik az IBUSZ Bank Eddig elsősorban az ide­genforgalmi szolgáltatásaival ismertté vált IBUSZ Rt. május közepétől a bankok sorába lé­pett. Az új pénzintézet, amely teljes körű banktevékenységre kapott jogosítványt, július el­sejével kezdte meg működését. A több mint kétmilliárd forin­tos törzstőkével alapított bank­ban 97,5 százalék az IBUSZ részesedése, a fennmaradó 2,5 százalékban pedig az Állami Biztosító társult az üzletbe. Az IBUSZ már korában is foglalkozott banki szolgáltatá­sokkal, hiszen a valuta vétel, illetve eladás, a devizaszámla kezelés vagy az amerikai és az európai hitelkártyák beváltása épp úgy hozzátartozott tevé­kenységéhez, mint a társasuta­zások szervezése - mondotta Tóth László, a rész­vénytársaság megyei igazgató­ja. Tulajdonképpen a több lá­bon állás gazdasági kényszere és nem utolsó sorban a körvo­nalazódó új banktörvény sür­gette a bank alapítását szente­sítő vállalati döntés meghoza­talát. Az új jogszabály tervezet szerint ugyanis csak akkor ma­radhat a cégnél 11 milliárd fo­rint értékű lakossági deviza, ha az IBUSZ is banki tevékeny­ségre jogosító engedéllyel ren­delkezik. Nem elhanyagolható szem­pont persze az sem, hogy a vál­lalat pillanatnyilag 96 irodát működtet szerte az országban (köztük ötöt megyénkben) és megfelelő szakemberekkel, valamint technikai háttérrel büszkélkedhet. Az eddigi leg­főbb üzletág, az idegenforgal­mi tevékenység, illetve a ki­bontakozóban lévő vállalkozá­si szféra mellé most csatlako­zott a teljes körű banki szolgál­tatás, s ezzel a részvényeiről már a bécsi értéktőzsdén is is­mert IBUSZ vállalati stratégi­ája immár három erős pilléren nyugszik. Az induló bank termé­szetesen még gyerekcipőben jár, de nagyszabású tervekből nincs hiány. A forint és deviza- számlák, előtakarékosságí be­tétek kezelésén kívül a későb­biekben különféle hitelek, köz­tük vállalkozói kölcsönök ki­helyezése is szerepel az elkép­zelésekben. Ezért néhány hó­nap múlva kiépül az az orszá­gos számítógépes rendszer, amely kizárólag a banki tevé­kenységet szolgálja majd. Áz IBUSZ Bank a tervek szerint össze fogja kapcsolni az idegenforgalmi és a pénzin­tézeti üzletágat, mégpedig úgy, hogy az ügyfeleiknek kedvez­ményes árú utazásokat ajánla­nak majd. Akinek viszont nincs pénze utazni, de van néhány schil- lingje, annak is érdemes betér­nie (Karcag kivételével) a me­gyei IBUSZ irodákba. Két hete ugyanis itt is megvásárolhatók a mesés nyereményekkel ke­csegtető Austria Lottó szelvé­nyei. L. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom