Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-04 / 154. szám

5 991. JÚLIUS 4. Az Üj Néplap Jászárokszálláson Kracker müvei Jászárokszálláson. Településünk 1768-ban épült templomában találhatók a magyaror­szági barokk festészet egyik legjelentősebb alkotójának, Krackemek az oltárképei. A műveken a Szent Háromság, Szent Antal és Szent Ferenc ábrázolása látható. Kracker Bécsben született 1717-ben. Kép­zőművészeti akadémiai tanulmányai után Grazban és Cseh-Morva- országban dolgozott. 1757-től kisebb megszakításokkal hazánkban alkotott, jórészt az egri egyházmegye területén. Eger város templo­mai és a püspöki palota őrzik jeles alkotásait. Legismertebb műve az egri Líceum könyvtárának mennyezetképe, amely a tridenti zsinatot ábrázolja. Tehetségére jellemző, hogy a komáromi jezsuita templom Maulbertsch által készített freskóit annak pusztulása után vele feste­tik újra. Az árokszállási oltárképeket 1770 és 1773 között alkotta. A Krackerrel foglalkozó monográfiák az 1779-ben elhunyt művész legérettebb alkotásaihoz sorolják a településünk templomában levő oltárképeket._________________________________________________ Változások az utcanevekben A város képviselő-testülete a po­litikai rendszerváltozás csalhatat­lan jeleként az érintett utcák, terek lakóinak megkérdezése után hatá­rozatot hozott az utcanévváltozá­sokról. A névváltozásban érintett utcák lakóinak többségének egyet­értésével a következő változások történtek:- Április 4. utcát -Szent Vince utca- Béke utcát -Szent László utca- Engels teret -Móczár Andor tér- Éliás József utcát -Szent István utca- Felszabadulás teret -Deák tér- Gorkij telepet -Szent István telep- Kállai Éva utcát -Szent Margit utca- Lenin utcát -Prohászka Ottokár utca- Marx teret -Piactér- Mező Imre utcát -Pázmány Péter utca- November 7. utcát -Jász-Faragó Sándor utca- Rózsa Ferenc utcát -Rózsa utca- Sallai Imre utcát -Thiel Bemát utca- Solymosi Ignác utcát -Murányi utca- Szamuely Tibor utcát -Pethes Mi­hály utca- Vörös Hadsereg utcát -Szentand- rási utca- Zója utcát -Törőcsik utcának- Úttörő utcát -Napfény utcának, az új üdülőtelek-tulajdonosok véle­ményét figyelembe véve az eddig névtelen:- 2290/2 hrsz. utcát -Nógrád,- 1684/31 hrsz. utcát -Szivárvány,- 1684/32 hrsz. utcát -Nádas,- 1703 hrsz. utcát -Zöldmező,- 1710 hrsz. utcát -Bokréta utca el­nevezéssel „ajándékozták” meg. Az utcanévtáblákat az érintett la­kosoknak kell megvásárolniuk, melyet az önkormányzat rendel meg. Új szennyvíztisztító telep épül ÁROKSZÁLLÁSON Az új város évek óta legna­gyobb beruházása kezdődött 1990-ben a meglévő, mára már kinőtt szennyvíztisztító telep a korábbinak tízszeresére bővíté­sével, illetve a meglévő gerinc­vezeték mintegy duplájára törté­nő növelésével. A szennyvíztisztító telep mű­szaki megoldását tekintve kor­szerű, fő előnye, hogy nincsenek forgó alkatrészei, amelyek növe­lik a hibalehetőséget, illetve fi­gyelembe veszi a távlati igénye­ket. A mintegy kilencvenmillió- ba kerülő beruházás napi kétszer ötszáz köbméteres tisztítókapa­citást és a mintegy nyolc kilomé­ter hosszú újonnan megépült ve­zetéken négyszázötven lakás be­kapcsolását teszi lehetővé. A te­lepre gravitációsan érkező szennyvíz a tisztítótelep műtár­gyain áthaladva élőfolyásba, vagyis a Szárvágy patakba kien­gedhető, újrafelhasználható mi­nőségű vizet eredményez. Ugyanakkor lehetővé teszi a szippantókocsival érkező szennyvíz megfelelő technológi­ával történő biztonságos fogadá­sát is. A szennyvízhálózat az úgy­nevezett GBS-rendszerrel ké­szül, amelyhez viszonylag kevés monolit szerkezetű útaknát szük­séges építeni, ugyanakkor a tisz­títás feltételeit a beépített tisztí­tóidomokon keresztül biztosítja. A házi bekötések tisztítóaknáit előregyártható, kis helyet elfog­laló szerelvényekből az eredeti tervben nem szereplő vállalás­ként - ugyanazért az árért - készí­ti el a kivitelező. A munka teljes befejezését 1993-ra ütemezték. A beruházáshoz az érintett la­kosság negyvenezer forint saját erővel járul hozzá, az önkor­mányzat pedig mintegy 40 mil­lió forinttal. A ma ismert nehéz gazdasági helyzetben ez keményen próbá­ra teszi mind a társulásban részt vevő lakosokat, mind az önkor­mányzatot.- Nem mindegy tehát, hogy a kivitelező kiváló minőségben el- készíti-e ezt a feltétlenül nagy szakértelmet, felkészültséget igénylő munkát, s az sem mind­egy, hogy a későbbi üzemeltető milyen technikai, tudásbeli hát­térrel, felkészültséggel fogja azt üzemeltetni. Annál is inkább, mert a beruházás - elkészülte után - már a helyi önkormányzat tulajdona lesz, neki kell a hátát tartani akkor is, ha az üzemelte­tés során a nagy értékű berende­zés tönkremegy. Európai példák termékszerkezet-váltásra A huszadik század egyik leg- szomorúbb tévedése, hogy Euró­pában kizárólagosan az ipar fej­lesztésével lehet felzárkózni a fejlettebb nyugati régióhoz. A mezőgazdasági foglalkozású né­pesség számának csökkenését hazánkban is a biztos fejlődés jeleként értékelték statisztikusa­ink. Az ország népessé­ge a főként hagyomá­nyosan mezőgazdasá­gi termelést folytató régiókban csökkent. Egykor virágzó falvak tűntek el a térképről. A jelenkorban vissza­nyert nemzeti függet­lenség örömét megke­seríti a gazdaság és társadalom mélyülő válsága. Az eddig bi­rodalmi piachoz alkal­mazkodott magyar gazdaságnak kiutat kell találnia a fizetőké­pes piacok felé. A le­hetőségek korlátozot­tak. Ásványkincsek­ben, energiahordozók­ban szegény orszá­gunk helyzetét napon­ként befolyásolják a világpolitika esemé­nyei. Európa törté­netében a XIX., XX. század fordulóján két ország, Svájc és Dánia gazdasága hajtott vég­re sikeres felzárkó­zást. Svájc nem ren­delkezett jelentős nyersanyagkinccsel. A XIX. században mezőgazda- sági ország volt jelentékeny tex­tiliparral. Később élelmes vállal­kozók apró, finom kéziszerszá­mokat osztottak ki a hegyifalvak parasztjai között. A hosszú teleket a szorgos fa­lusiak pontos kézi megmunkálá- sú óraalkatrészek készítésével töltötték. A svájci paraszt szívós­ságát, fegyelmezettségét és rend­kívüli munkabírását kihasználva világhírű óraipar létesült. Az a Svájc, amely a korábbi évszáza­dokban a legfélelmetesebb zsol­keresen oktatták a racionális gaz­dálkodás tudományát. A dán ál­lam fedezte a kiadások jelentős részét. A nemzeti tőkét a gazdák tudásszintjének növelésébe fek­tették, és ez viszonylag gyorsan visszatérült. 1913-ban az egy fő­re jutó nemzeti össztermék elérte a 800 dollárt. A huszadik század közepére 1100 tej­szövetkezet léte­sült, és megterem­tették a korszerű háttéripart. A dán siker már a harmincas évek­ben is élénken foglalkoztatta a magyar közvéle­ményt. Jászárók- szállásról - mint ezt az egykori Jászvidékből tud­juk - két gazdaif­jút küldtek ki ta­nulmányútra. Ma, 1991-ben tejter­mékkel és húsfé­lékkel már szinte lehetetlen a nyu­gati piacokon iról- dogulni. A fizető­képes piacokon azonban egyre na­gyobb a kereslet vegyszermentes módon, az úgyne­vezett biokerté­szeti eljárással ter- mesztett gyü­mölcsök és zöld­ségfélék iránt. Kertbarátkörünk vezetője, Nagy Ig­nác és dr. Farkas Miklós egy biokertészeti témájú népfőiskolái jellegű tanfolyam szervezését határozták el. Napjaink rosszkedvű csoda­várását felváltani önbizalmat adó tettekkel már tulajdonkép­pen fél siker. Hazánk nem lehet a vas és acél országa, de a minőséget előtérbe helyező munkakultúrával, szorgalommal - okulva a svájciak, dánok példá­jából - megvan minden esélyünk Jászárokszálláson is a boldogu­lásra. doskatona-anyagot szolgáltatta Európa uralkodóinak, a béke és jólét államává vált. Nekünk, magyaroknak még érdekesebb Dánia példája. An­dersen hazájában az 1860-as évek végéig többnyire gabonafé­léket termesztettek. Az amerikai (USA, Canada) gabona megjele­Nagy Ignác biokertész A megújuló iskola Kis Sándomé 1990. augusz­tus óta a II. Rákóczi Ferenc Álta­lános Iskola igazgatója, helyette­se Tóth Sándomé. Az első tanév tapasztalatairól és az iskola éle­tének változásairól kérdeztem az igazgatónőt. 1990 tavasza óta forradalmi változások történtek az egész or­szág életében. A régi módon már nem lehet tanítani, dolgozni és gondolkodni. Az iskolánk egy­kori beiskolázási körzetében élő családok körében egyre erőtel­jesebben érezhetőek a gazdasági nehézségekből fakadó szociális jellegű problémák. Igazgatói ténykedésemet pedagógus kollé­gáim véleményének, ötleteinek összegyűjtésével kezdtem. Meg­alakult az iskolavezetést segítő csoport. A csoport tagjai főként oktatásban és gazdasági problé­mák megoldásában jártas szak­emberek. Oktatómunkánkban a matematika, fizika, számítás- technika, anyanyelvi képzés és az ének-zene, testnevelés terüle­tén került sor jelentős előrelépés­re. Azért ezeken a területeken, mert a szaktanárok itt dolgoztak a legagilisabban. Alsó tagozat­ban a negyedikesek részére Sán­dor Józsefné anyanyelvi és szín­játszó csoportot alakított. Erre alapozódik a felső tagozatos anyanyelvi szakcsoport tevé­kenysége, melynek keretében André Pétemé a nyelvi, irodalmi ismeretek mellett illemtani tud­nivalókkal is gazdagítja tanuló­inkat. Az ötödik, hatodik osz­tályban nagyon népszerűek a kü­lönféle viselkedési formákat bemutató szituációs játékok. A fizikatanítás kereté­ben Csoszor Mária folytatott eredményes tehetséggondozó munkát. Számítás- technikai képzésünk főként a középiskolai tanulmányok meg­kezdéséhez szükséges tudásalapot teremti meg. Váczi Erzsébet szaktanár lelkesedése tanulóinkra is nagy hatással van. A kész­ségtárgyak ének-zene, testnevelés területén szaktanáraink önálló kezdeményező készsége érvé­nyesült. A testnevelés tanítását három szabadon választható fakultatív foglalkozásforma segíti. Tornát Tősér Zsuzsanna, kézilabdát Bó- dis Edina, labdarúgást Kiss Béla oktat. Banka Sándomé az ének­kar munkáját irányítja. A területi versenyen arany minősítést kap­tak. A hitoktatás fakultatív mó­don a jászárokszállási római ka­tolikus egyházközség segítségé­vel történik. A versenyhelyzet, amely az egész oktatási rend­szerünkben kialakult, állandó erőfeszítésre kényszerít minden pedagógust. A huszonnyolc fős tantestületünkből kilencen tanul­nak tovább. A csökkenő gyer­mekszám is kikényszeríti a ver­senyt. Már a nagycsoportos óvo­dások részére is próbálkozunk kísérleti matematikatanítással. 1991. őszén két első osztályt in­dítunk, az egyikben a Zsolnai­féle képességfejlesztő módszer elvei szerint dolgozunk, a másik­ban az anyanyelvi kommuniká­ciót helyezzük előtérbe. Az ide- gennyelv-tanítás területén a né­met és angol nyelvek oktatását tűztük ki célul. Sajnos hiányzik még egy angolnyelv-tanár tan­testületünkből. Befejezésül itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszön­jem nyugdíjba vonuló kollégá­imnak: Ficzek Antalnak, Kis Ist­vánnak, Móczár Gyulánénak több évtizedes emberformáló munkáját. Az oldalt írta: N Dr. Wirth István Fotó: Tarpai Zoltán V / nése a világpiacon rövid idő alatt válságos helyzetbe hozta a dán nemzetgazdaságot. Sürgősen termékszerkezet-váltást kellett végrehajtani. A parasztgazdasá­gok tejtermék-feldolgozásra specializálódtak. Jó felvevőpia­cot találtak a túlnépesedett Ang­liában. A váltás végrehajtásához - ami össznemzeti érdek volt - új munkakultúrára és új ismeret- anyagra volt szükség. Népfőis­kolákat létesítettek Grundtvig püspök kezdeményezésére. Ezekben az intézményekben si-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom