Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-31 / 177. szám

4 Nyílt tér 1991. JÚLIUS 31. Petronyák László írásához Tenyöszigeti zártketek Meglepő MDF-nyilatkozat Az Új Néplap július 17-i szá­mában Petronyák László MDF- képviselő Torgyán elnökké vá­lasztása kapcsán az ellenzék bí­rálatának szentel hosszabb részt, írásának főbb elemei olyan el­képzeléseket tartalmaznak, ame­lyekhez néhány pontban a követ­kező megjegyzések kívánkoz­nak: l. A jelenlegi kormánypolitika realizmusa és messzire látása ki­zárja a szélsőségek kormány­szintű megjelenését. A gyakorlati kormánypoliti­kában alig lehet felfedezni vala­miféle messzire látó koncepciót. A Pénzügykutató legutóbbi elemzése (Jelentések az alagút­ból sorozat) gazdasági tényekkel támasztja ezt alá. E tekintetben nagyon rossz példa a cikkíró ál­tal megemlített kárpótlási tör­vény. Éppen ennek a törvénynek féléves - koalíciós párti - huza­vonája akadályozta meg a min­den tekintetben fontosabb gaz­dasági törvényhozást (privatizá­ció gyorsítása, szövetkezeti, pénzintézeti, államháztartási, Nemzeti Bankról szóló törvé­nyek stb.). Arról pedig nem az ellenzék tehet, hogy Petronyák László a mai napig nem értette meg a Fidesz és az SZDSZ kár­pótlásijavaslatainak lényegét. A Fidesz javaslata jóvátételi tör­vény volt, amely szimbolikus pénzbeli kárpótlást juttatott vol­na, de csak a szociális helyzetük miatt rászorulóknak. Ez pedig - ellentétben az először elfogadott törvénnyel - nem lett volna al­kotmányellenes. Javaslom Pet­ronyák Lászlónak, a nyári szü­netben szánjon néhány órát az Az Új Néplapban Körösi Jenő tollából a közelmúltban megje­lent egy-cikk a Magyar Néppárt- Nemzeti Parasztpárt Szolnokon megtartott országos nagygyűlé­séről és a párt vezetőiről. Mivel az írás hangvétele, stílusa messze esik az európai kultúrá­tól - Fekete Gyula, Márton Já­nos, Dobszai Károly önmaguk­hoz méltatlannak tartják -, ezért arra nem is válaszolnak. Hogy én mégis megteszem, annak egyetlen oka van: köteles- ségemnek tartom a közvélemény korrekt és hiteles tájékoztatását. Körösi Jenő valótlan, hamis ada­tokat közöl a pártról és annak vezetőiről. Talán szubjektivitá­sát" befolyásolhatta, hogy párt­tagságát felfüggesztették. A pártról szólva... Taglétszámunk a választási vereség után valóban vissza­esett. 1991. februárjától azonban fokozatosan emelkedik és év vé­gére elérheti a 6 ezer főt. Legerő­sebb pártszervezeteink Jász- Nagykun-Szolnok megyében vannak - taglétszámunk itt meg­közelíti az ezer főt. Úgy ítéljük meg, hogy a szolnoki tanácsko­zás mérföldkő lehet a párt életé­ben, hiszen már a nagygyűlésen is sokan visszajöttek azon híve­ink közül, akik a múlt év máju­sától nem dolgoztak aktívan a pártban. A nagygyűlés helyes­léssel fogadta a programtézise­ket, a nagyválasztmány pedig megújította, megfiatalította ön­magát. Kiegészítette az országos elnökséget, amely új tisztségvi­selőket választott. Minden felté­telünk megvan ahhoz, hogy az új vezetés képes a párt korszerű po­litikai és gazdasági programjá­nak kidolgozására, amely előse­gíti majd az ország gazdaságá­nak fellendítését. A párt vezetéséről... A Nemzeti Parasztpárt alapí­tói, majd 1945-ös újjászervezői Alkotmánybíróság határozatá­nak elolvasására. Utólag sem ha­szontalan olvasmány! 2. A Fidesz bevonása a Kis­gazdapárt helyére. Lerágott csont, nem tudom, miért idézi újra a cikkíró. Szám­talanszor elhangzott már, hogy az Antall-kormányon sem mate­matikai, sem elvi okokból nem segítene a Fidesz 22 képviselője. Ezen túlmenőleg pedig a kor­mány részéről nincs meg egy ilyen váltás személyi feltétele, ugyanis Antall jól láthatóan a to­vábbiakban is jelenlegi embere­ire kíván építeni (Horváth Ba­lázs, Jeszenszky, Bőd Péter Ákos). így erősen sántít az a vég­következtetés, hogy az. ellenzéki pártok egymás ajánlgatásával a kormány stabilitása iránt akar­nak kételyeket ébreszteni. Ha egy „stabil” kormány pénzügy- minisztere reggel azzal indul el: ma le fog mondani, majd ebédre meggondolja magát; milyen le­het egy ingatag kormány tagjá­nak ébredés utáni lelkiállapota? 3. A spanyol példa mint a tisztes nemzeti konszenzus esete. Rossz példa rossz helyen, rá­adásul tévesen említve. Spa­nyolországban Franco 1975-ben bekövetkezett halála után jó két évvel ültek össze a pártok, ekkor oszlatták fel a fasiszta pártot is. A pártok által - elsősorban gaz­dasági kérdésekben!!) - megkö­tött Moncloa-paktum teremtette meg később a spanyol gazdaság talpra állásának lehetőségét. Ná­lunk ennek ellenkezője folyik, hiszen a hatpárti tárgyalások be- fulladása éppen annak köszön­hető, hogy az MDF nem járult között olyan személyiségek vol­tak, mint Kovács Imre, Németh László, Illyés Gyula, Bibó Ist­ván, Veres Péter, Fekete Gyula, S.Szabó Ferenc. Közülük már csak Fekete Gyula és S.Szabó Ferenc él - utóbbi egyetlen élő tagja az 1945-ös Dálnoki Miklós Béla kormánynak. Fekete Gyu­lát irodalmi munkássága mutatta be a magyar és a nemzetközi közvéleménynek. A Győrfy- kollégisták közül az elsők között volt, akik részt vettek a Nemzeti Parasztpárt 1945-ös újjászerve­zésében. Megjárta Kádár börtö­neit, de nem tudták megtörni. El­veihez híven írt és a tömegek érdekeit visszatükrözi írásaival - elősegítette a rendszerváltást, a pártok legális működésének fel­tételeit. Fekete Gyulának elévülhetet­len érdemei vannak a Nemzeti Parasztpárt történetében. Ezért választottuk a párt tiszteletbeli elnökének. Alapvető tévedés, hogy Márton János professzor Rákosi Mátyás kiszolgálója volt. Márton János a mártírhalált halt Nagy Imréhez tartozott - Nagy Imre nevezte ki a Tervhivatal el­nökhelyettesének éppen azért, hogy a Rákosi-féle paraszt­ellenes agrárpolitika ellen har­coljon. 1956-ban utcára tették az ún. ellenforradalmi tevékenysé­ge és a felkelőknek nyújtott se­gítsége miatt. Márton János a ká­dári hatalom alatt is hangoztatta véleményét, a szakirodalomban pedig publikálta tudományosan megalapozott tételeit. Igen. Han­goztatta, publikálta és nem hall­gatott. Nagy kára származott ab­ból az agrárgazdaságnak, hogy talán éppen az intrikák hatására az utóbbi egy évben csendesebb volt. Márton Jánosnak meghatá­rozó szerepe van abban, hogy a Magyar Néppárt 1989-ben az el­lenzéki pártok között elsőként, szinte komplett, alaptételeiben hozzá a gazdasági kérdések na­pirendre vételéhez. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a kormány - elképzelése szerint - rendelkezik egy biztos recepttel a gazdaság bajainak orvoslására. (A Kupa Mihály kontra Kádár Béla vitából úgy tűnik többel is.) 4. A Torgyán-jelenség Ellentétben a cikkíróval én nem intézném el egy kézlegyin­téssel Torgyán Józsefet. Gondo­lom, Petronyák László nálam jobban tudja, az MDF számára eddig is mennyi kényelmetlen­séget okozott a nehezen kezelhe­tő koalíciós partner. Torgyán el­nökké választásával egy szem kormányunk fennállásának alig­hanem legnehezebb időszaka elé néz. Ismerjük el, hiába próbálták ellenlábasai - amatőr és elég íz­léstelen módon - lejáratni, Tor­gyán túljárt ellenfelei (köztük Antall) eszén, és végül megkoro­náztatta magát. A növekvő munkanélküliség, a romló szociális helyzet pedig oda vezethet, hogy az új vezetés hitelvesztésével párhuzamosan megerősödik a mindent ellenző és mindent megígérő demagó­gok tömegbázisa. Kívánom, hogy ebben a kér­désben soha ne igazoljon az élet. Varga Mihály országgyűlési képviselő (Fidesz) időtálló programmal lépett a ma­gyar társadalom elé. Rendkívül nagy és pozitív visszhangja van pártelnökké történt megválasz­tásának. Dobszai Károly, a párt főtitká­ra köztiszteletben álló ember, aki nagyon sokat dolgozik a párt megújításáért. Ellenzéki maga­tartásáért zárták ki a 80-as évek elején a pártból, majd a munka­helyéről. is elbocsátották. Az el­lenzékről készült belügyi listán is szerepelt - tevékenységét az állambiztonsági szervek foko­zottan ellenőrizték. Dobszai Ká­rolyan a nagyválasztmányunk és elnökünk megbízik és a testüle­teken keresztül a párt egész tag­sága. Nos ez a valóság, ez az igazság. A mi pártunkból, úgy érezzük sikerült kiűzni az értel­metlen ellentételet, a veszekedé­seket, marakodásokat. Mi a jö­vőben sem veszekedni, egymást lejáratni akarjuk, hanem váll- vállvetve fogunk dolgozni prog­ramunk végrehajtásáért, ezzel közvetlenül szolgálva az álta­lunk képviselt állampolgárokat. A mi pártunk az egyetlen párt, aki a harmadik utat képviseli po­litikai programjában - ami azt jelenti, hogy elvetjük a keleti tí­pusú bolsevik szocializmus és a nyugati típusú rablókapitaliz­mus szolgai másolását. Ázt hir­detjük, hogy Magyarországnak 500 év után végre a saját útját kellene járni. Meggyőződéssel valljuk, hogy egyedül ez a poli­tika vezethet az ország gazdasá­gi felemelkedéséhez. Ennek kö­szönhető, hogy ezt a helyes poli­tikát egyre jobban felismerik így egyre többen lépnek be a Nem­zeti Parasztpártba. Taglétszá­munk növekedése bizonyítja, hogy erősödik, izmosodik a Nemzeti Parasztpárt. Dr. Törőcsik Mihály a Nemzeti Parasztpárt (Magyar Néppárt) országos alelnöke Az Új Néplap 1991. július 24-i számában a ,,Holt-Tisza többet ér 600 teleknél” címmel jelent meg az MDF Szolnok Városi Szerveze­tének állásfoglalása. A cikk azzal vádolja az önkor­mányzatot, hogy anyagi előnyök reményében a tenyöszigeti telek­osztással felelőtlenül pusztulásra ítélte az Alcsi-Holt-Tiszát. Mivel a nyilatkozat enyhén szóvá nem a tényeket közli, ezért mint a válasz­tókerület képviselőjének és mint a FIDESZ-frakció környezetvédel­mi kérdésekért felelős tagjának, úgy érzem, kötelességem tisztázni egyes kérdéseket. Az önkormányzat ez év május 28-i ülésén tárgyaltaaTenyősziget zártkert rendezési tervét. Élőzőleg azonban február 25-i ülésén a köz­gyűlés városfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottsága foglalkozott a Holt-Tisza vízminősége javításá­nak kérdésével, valamint áttekin­tette a város üdülő- és zártkerti te­rületeinek helyzetét is. A témával a közgyűlés több órán keresztül Az Új néplap 1991. július 24-i és július 25-i számaiban az MDF Városi Szervezete és önkor­mányzati képviselője. Kovács Gyuláné dr. a Tenyőszigeten mintegy 600 db zártkerti ingat­lan kialakításával kapcsolatban feltételezésekbe és gyanúsítá­sokba bocsátkozik, melyeket tisztelettel cáfolni vagyunk kénytelenek: 1. Az előzményeket 1990 év­ben megyei főügyészségi vizs­gálat tisztázta, törvénytelensé­geket nem állapított meg. Akkor az építkezést felfüggesztettük. 2. A még alaposabb előkészí­tés, a környezetvédelmi érdekek maximális biztosítása érdekében a Környezetgazdálkodási Inté­zettel elkészítettük az Alcsi- Holt-Tisza kömyezetfejlesztési koncepcióját, megtörtént a terü­letfejlesztés és a vízikömyezet- védelem kapcsolatának vizsgá­lata a holtág vízminőségének ja­vítása és hasznosítása érdeké­ben, a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Szolnoki Intézete tu­dományos elemzést készített a talajtani és kemizálási problé­mák kezelésére. Dr. Dorogi Imre tanszékvezető egyetemi tanár ajánlásokat készített a biogaz­Nekünk, szociáldemokraták­nak alapvető érdekünk, hogy jól működő, soktulajdonú gazdaság jöhessen létre. A munkahelyi ve­zetők, ál-tulajdonosok gazdasági diktátumának ellensúlyozására a munkástulajdonlást és a munka tényleges értékének megfelelő bérezést szorgalmazzuk, az inf­láció visszaszorítására törek­szünk. Azokkal az erőkkel lé­pünk politikai szövetségre, akik demokratikus eszközökkel ugyanezt akarják. A fokozódó munkáltatói és állami kizsákmá­nyolás visszaszorítására össze­fogunk minden szolidaritásra, együttműködésre kész érdekvé­delmi szervezettel. Ameddig gazdasági diktatúra van Magyarországon, ameddig foglalkozott. Ezt a hosszú tárgya­lást az tette szükségessé, hogy mind a Fidesz, mind az MDF kép­viselőcsoportja tisztázni kívánta: a zártkertek kialakítása egyrészt je­lent-e a város számára anyagi megterhelést, másrészt károsan hat-e a Holt-Tisza vízminőségére. Miután az ülésen tisztázódott: a telkek kialakítása és közművesíté­se a város számára nem jelent ki­adást, nem von el pénzt más fonto­sabb feladatoktól, valamint nem jelent veszélyt a Holt-Tisza vízmi­nőségére. Miért állítom azt, hogy környe­zetvédelmi szempontból a telek­osztás nem káros és veszélyes? A rendezési tervet jóváhagyó határozat ugyanis előírja: „A te­lekalakítás feltétele a szennyvíz- csatornahálózat kiépítése. Csak ennek megfelelően előközművesí- tett telek értékesíthető. ’ ’ Továbbá: a parttól számított 40 méteres sáv­ban fásítás fog történni a Holt-Ti­sza védelme érdekében. A benyúj­tott tervváltozattal szemben eluta­sító hatósági állásfoglalás nem szerepel a közgyűlés előtt. Ellentétben az MDF mostani ál­lításával. Azon pedig igencsak csodálkozom, hogy az MDF azt állítja, a terv nem illeszthető a vá­ros általános rendezési tervébe. A zártkertek rendezési tervét ugyanis ugyanaz a VÁTI készítette, amely a város általános rendezési tervét. dálkodás megvalósítására. Mindezek figyelembevételével a VÁTI elkészítette a részletes rendezési tervet és az általános rendezési terv megfelelő szelvé­nyének módosítását, melyet Szolnok megyei jogú város kép- viselő-testülete elfogadott. 3. A közel 600 db zártkert tel­jes út- és villamoshálózata, víz­vezetéke, szenyvízcsatomázása megvalósul 1991. IX. 30-ig, a vízparton partvédő erdősáv léte­sül. A telkeket szeptember 30-a, a teljes közműhálózat kiépítése után adjuk birtokba. Megjegy­zem, hogy ilyen alapos előkészí­tésre és teljes körű közművesí­tésre a Holt-Tisza környezeté­ben még nem volt példa. (A Héki ÁG 1989-90-es telekosztása nem ilyen volt, de ezt nem kifo­gásolták.) 4. Szeretnénk nyereséggel visszakapni.a befektetett millió­kat, mert ha nem így lenne, nem lennénk vállalkozók. A vízdíjba nem épül be sem a földvásárlás költsége, sem a közművesítés, ugyanis itt beruházásról van szó és a költségek elszámolása is e szerint történik. (PM-rendelet) Gyanújuktól nyugodtan meg­az állam képtelen a tulajdonvi­szonyok hatékony rendezésére, ameddig a gazdasági romlásért leginkább felelős réteg tovább gazdagodik, ameddig a vétlen milliók fizetnek a volt pártállam pazarló rablógazdálkodásáért, mindaddig nincs igazi rend­szerváltás. Munkások! Fogjunk össze a dolgozók jólétének ki­harcolásáért, csak közösen te­remthetjük meg a munkahelye­ken az igazságos jövedelmezést, a dolgozók biztonságát. A bolse­vikok proletárrá tették a polgárt, mi, szociáldemokraták polgárrá tesszük a munkást! Legyünk együtt, építsünk erős, független szakszervezeteket, munkástaná­csokat - szükség van rá! Mi az, amit a munkás kér, rendes mun­(A dolog pikantériája, hogy az MDF által emlegetett, 1990-ben elutasított 1.400 db telek kialakítá­sáról szóló tervet éppen az MDF frakcióvezetője készítette. Aki egyébként a zártkert-kialakítás ön- kormányzati vitájában elfogult­ságra való hivatkozással nem vett részt.) A Víz- és Csatornamű Vállalat vállalkozása és a vízdíj kapcsola­tának elemzése úgy érzem, nem feladatom. Erre a kérdésre a hatá­lyos jogszabályok ismeretében egyébként is egyértelmű választ lehet kapni, s itt csak annyit, a kettőnek semmi köze egymáshoz. Az említett közgyűlésen (a bi­zottsági ülésen is) az MDF képvi­selőcsoport tagjai részt vettek a kérdés megtárgyalásakor, tehát er­ről teljes mértékben informálód­hattak. Ezek után meglepő szá­momra, hogy az MDF Szolnok Városi Szervezete közzétesz egy ilyen nyilatkozatot. Ezugyanis ar­ról tanúskodik, hogy nincs kapcso­lat és információáramlás az MDF képviselőcsoportja és városi szer­vezete között. Azt már fel sem me­rem tételezni, hogy a kormánypárt Szolnok városi szervezete tudato­san informálja félre a lakosságot a közgyűlési döntésekkel kapcsolat­ban. Nagy Szabolcs (Fidesz) Szandaszőlős, Kertváros és Alcsi-sziget képviselője szabadulhatnak. A 40 m3/hó víz­díj az Ingatlankezelő Vállalat és bérlőinek jogviszonyában léte­zik, melyhez vállalatunknak semmi köze. Mi vízmérőn fo­gyasztott ivóvizet számlázunk. Ezt illene tudni. A Víz- és Csa­tornamű Vállalat nyeresége va­lóban az önkormányzatokat gaz­dagítja. Kinek és miért baj ez? Nem feladatom az önkormány­zati testület védelme, de meg kell állapítani, hogy a Holt-Tisza tenyöszigeti szakaszának nem feláldozásáról, hanem célszerű és megalapozott hasznosításáról van szó. 5. A holtág jövője érdekében már eddig is sokat tettünk és te­szünk. Jó lenne, ha mások is cse­lekvőén tennék a dolgukat. Végül elkerülhetőek lettek volna az alaptalan feltételezések és gyanúsítások, ha az érintettek a témában legilletékesebbtől, a beruházó Víz- és Csatornamű- vektől cikkük megírása előtt in­formációt kértek volna. Tisztelettel üdvözli Önöket és jobb együttműködést kíván: Dr. Fehérvári László gazd.ig.h. JNK-Szolnok Megyei Víz- és Csatornamüvek ka és tisztes bér! Tőkéssé lett sok volt elvtárs, ez lenne a rend­szerváltás? Bár sok a tej, még­sem olcsó, haljon éhen, aki csó­ró? Túl magas a lakáskamat, lak­junk talán a híd alatt? Vigyázza­tok! A volt pártállam technokra­ta elitjei újra támadnak! A szak- szervezetek mögé bújva és ha­zug módon a dolgozók érdekeire hivatkozva sztrájkokat szervez­tek! A békés rendszerváltás esz­köze a szolidaritásban, és nem a sztrájkra buzdításban van! Az MSZDP megyei érdekvédelmi és belpolitikai bizottsága A megjelent írások tartal­máért felelősséget nem válla­lunk. A vádak hamisak Erősödik a Nemzeti Parasztpárt Az Uj Néplap politikai vitafóruma „A Holt-Tisza többet ér 600 teleknél” Alaptalan feltételezések és gyanúsítások Mi az, amit a munkás kér? Rendes munkát, tisztességes bért! Kényelmes felületesség

Next

/
Oldalképek
Tartalom