Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-03 / 153. szám

1991. JULIUS 3. Gazdasági tájoló „Minden kezdet lehet könnyebb 59 A vállalkozóház féléves tapasztalatai Hajdani professzorom böl­csessége jutott eszembe, amikor megláttam a „Teknőc Ernőnek” elnevezett Vállalkozóház-emb- lémát és jelmondatát. Valószínű­leg sok időbe kerülne, amíg „Teknőc Ernő” szárnyai kinő­nek, hogy a vállalkozói közeg­ben tudjon repülni, ezért tartom fontosnak, hogy a tanácsadó szolgálatunkkal segítsük elő a szárnyak növekedését, amíg a szárnyak kezdenek kinőni, addig is könnyítsük a kezdetet. A Vállalkozóházban átlagosan 8-12 érdeklődő jelent meg egy- egy tanácsadási napon. Jellem­zően felszökik az érdeklődés, ha új téma jelentkezik a köztudat­ban, például Egzisztencia Hitel, privatizáció, Start Hitel, garanci­alap stb. Természetes módon lát­juk a csalódottság jelét az arco­kon, amikor gyorsan felröppen­tett hírek alapján kialakult vá­gyakkal szemben elmondjuk a hivatalos verziót, vagy azt kell mondanunk, hogy még nincs ki­dolgozva a mechanizmus, még nem tudjuk, milyen nyomtatvá­nyokon kell elindítani például a a hitelkérelmet. Az igénybe vehető hitelekre és feltételekre vonatkozó kérdések jelzik, hogy tőkehiány van a kez­dő vállalkozásoknál. Gyakori az adózási formák közötti eligazo­dás megkönnyítésére vonatkozó kérdés. Ugyancsak sokszor el­hangzó kérdés a vállalkozási for­ma megválasztása; egyéni vagy társas vállalkozó legyen-e, ha társas vállalkozó, akkor milyen tárasági formát válasszák? Nem ritkán találkozunk még társada­lombiztosítási, pénztárkönyv­vezetési kérdésekkel, és felme­rülnek az alkalmazottak foglal­koztatásának problémái, a telep­hely-engedélyeztetéssel kapcso­latos eljárás szabályai. Amennyi­re sokszínűek és összetettek a kérdések, olyan érdekes a taná­csot kérők összetétele, vállalko­záshoz kapcsolódó eddigi viszo­nya és ismeretei. Sajnos viszonylag nagy szám­ban jelentkeznek olyan érdeklő­dők, akiknek sem pénzük, sem ötletük nincs, és a tanácsadóktól várják el azt, hogy mit és hogyan kellene csinálniuk. Vannak tanácsot kérők, akik­nek ötletük van nem is egy és nem is rosszak, ám a megvalósí­táshoz szükséges tőke sajnos nem áll rendelkezésükre. Bár ezek a leendő vállalkozók sincse­nek jó helyzetben, mert hiába bármilyen jó ötlet, igen kevés an­nak a száma, amely megvalósítás esetén a jelenlegi hitelfelvételi lehetőségeket figyelembe véve reális esélyt ad a törlesztőrészlet visszafizetésére, a kamatok vise­lésére és megélhetés biztosí­tására. Kirajzolódik azoknak a „kő­je”, akik már működő vagy kez­dő vállalkozók, akiknek már van ötletük, kikristályosodott leendő tevékenységük, pénzük is van beindítani, illetve működtetni a vállalkozást, csak bizonyos sza­bályokkal, hatósági előírásokkal nincsenek tisztában. A tanács­adóinknak eleget kell tenni egy nagyon szigorú erkölcsi szabály­nak, nevezetesen a vállalkozó helyett nem dönthet. Minden döntést a vállalkozónak kell meghozni. A tanácsadó lelkesed­het egy ötlete hallatán, felvilágo­sítást adhat arról, hogy például egy-egy piac telítődik, de nem vállalhatja át a döntést és a vele járó anyagi kockázatot. Általánosítható tapasztalat - de nem marasztalható el a kezdő vállalkozó -, hogy piackutatás nélkül nem szabad vagy nagyon kockázatos vállalkozásba kezde­ni. Ha nem biztosította a termék, a szolgáltatás eladását, akkor igen kicsi az esély a sikerre. Megjelent a Hitel ABC, amely a jelenlegi igénybe vehető hitele­ket, illetve a hozzájutás feltétele­it tartalmazza, és 60 forintos áron megvásárolható a Vállalkozó­házban. Bekapcsolódtunk a JOINFO klubba, egy országos informáci­ós rendszerhez való hozzájutás érdekében. Amíg a számítógépes összekötetés kialakul, addig és minden héten pénteken levélben küldjük a termék, szolgáltatási ajánlatokat, hétfőn, kedden pe­dig kapjuk az üzleti ajánlatokat. Elkészült a tanácsadást segítő szoftverünk, amellyel a vállalko­zások jogi, közgazdasági felté­telrendszerében felmerülő kér­désekre adott tanácsokat gyorsít­juk, és üzleti lehetőségeket aka­runk nyilvántartani, az üzlethez jutás lehetőségétől a termékkíná­laton át a cégalapító szerződésig és iratmintákig. Bakos Róbert - Pelikán Lajos Ez a váltó, váltó, váltó körbejár A Budapest Bank Rt. az ADU Könyvvizsgáló Gazdasági Ta­nácsadó és Szolgáltató Kft.-vel közösen arra vállalkozott, hogy a körbetartozásokra épülő körvál­tó segítségével megpróbálja a gazdaságot bénító vállalati sor­ban állást csökkenteni. A körváltó a hagyományos váltónak egy célirányos formája. Körjellegét az adja, hogy a for­gatások végeztével visszakerül a váltó a kibocsátóhoz, azaz az utolsó rendelvényes a kibocsátó. Ezzel a váltó lényegében meg is szűnik, de forgása közben rende­zi a forgatmányosok tartozásait. A váltókor mechanizmusa ga­ranciát nyújt a résztvevők szá­mára, hogy tartozásaik és köve­teléseik egyidejűleg azonos összegben csökkenjenek. Az adóskör tagjainak egymás­ra találását, vagyis az úgyneve­zett váltókörök kialakítását a BB-A számítógépes rendszere végzi el. Ahhoz persze, hogy a módszer működőképes legyen, olyan gazdálkodókra van szük­ség, akik vállalják, hogy megad­ják tartozás-követelés állomá­nyukat, majd elfogadják és to­vábbadják a körváltót. A váltó­kor tagja lehet bármely gazdál­kodószerv vagy egyéni vállalko­zó, függetlenül attól, hogy hol vezeti a számláját. Tagsági díj évi 60 ezer forint, ami azonban a körváltó segítségével rendezett követelés összegek után a BB-A által felszámított 3 százalékos ta­rifa révén „lefogyasztható”. A körváltó a gazdálkodószer­vezetek számára rendkívül e- lőnyös, ugyanis költségvetési és banki források igénybevétele nélkül és a jelenleginél jóval rö- videbb idő alatt jutnak követelé­seikhez, következésképpen gyorsabban is tudnak majd fizet­ni, így kevesebb hitelre van szük­ségük likviditásuk fenntartásá­hoz. A körváltó segítségével szétválaszthatok az adósságlánc okozói azoktól, akik csak üzleti partnereik miatt nem tudnak ki­törni a körből. Az adósságok, le­járt követelésektől való mielőbbi megszabadulást sürgeti a közel­múltban elfogadott számviteli törvény és a napokban parlament elé kerülő csődtörvény, valamint a privatizáció miatt óhatatlanul szükségessé váló pénzügyi tisz­tánlátás is. A körváltó kezelését a Buda­pest Bank Rt. fiókhálózata végzi, így a szolnoki fiók is. Munkavállalók és munkaadók figyelmébe! Az átképzések elősegítése Korábban már több alkalommal szóltunk a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeiről. Ezúttal az átkép­zési lehetőségekről adunk tájékoz­tatást, mely az új munkahelyek lét­rehozása mellett a legfontosabb eszköznek ítélhető. A pályakez­dők, a korábban munkaviszonnyal rendelkező munkanélküliek, illet­ve akiknek munkaviszonya várha­tóan egy éven belül megszűnik, részt vehetnek a Foglalkoztatási Alapból finanszírozott átképzés­ben. A termelési szférába való be­jutás vagy visszajutás minden munkavállalónak érdeke. Az át­képzésekkel a foglalkoztatási gon­dok enyhítése, a munkanélküliek piacgazdaságához való alkalmaz­kodásának segítése a cél. Ezek a tanfolyamok intenzívek, mindennapos elfoglaltságot jelen­tenek a résztvevőknek. A munkaü­gyi miniszter rendelete alapján csak szakképesítést nyújtó vagy egyéb jogszabályokban meghatá­rozott munkakörök betöltésére ké­pesítő szakmai képzés támogatásá­ra van lehetőség. Az intenzív kép­zésben részt vevőknek fizethető az oktatás, az utazás és az élelmezés költsége meghatározott arányban, valamint keresetpótló juttatás (át­képzési támogatás). Mértéke a munkanélküli-segélyben vagy -já­radékban részesülők számára a fo­lyósítás első szakaszában járó összeg 110 százaléka. Pályakezdő fiatalok a pályakezdők munkanél­küli-segélyének 110 százalékát kaphatják, tanköteles korú munka- nélküli esetén ez az összeg a min­denkori minimális bér 15 százalé­ka. Azok a munkanélküliek, akik számára nem nyújt megoldást a munkaügyi központ által szerve­zett tanfolyam, egyénileg kereshet­nek átképzési lehetőséget. Szá­mukra is érvényes, hogy csak ké­pesítést nyújtó képzésben vehet­nek részt. Amennyiben a tanfo­lyam nem intenzív, az oktatás költ­ségét téríti a munkaügyi központ. Átképzési támogatás ebben az esetben nem folyósítható. A munkáltatók is szervezhetnek dolgozóiknak átképzést. Azon munkavállalók számára lehetséges ez, akiknek rendszeres foglalkoz­tatása képzés nélkül nem megold­ható, és a képesítést nyújtó vagy betanító képzést követően a mun­káltató új munkakörben tovább tudja a foglalkoztatást biztosítani. A munkaügyi központ az oktatás költségét, valamint a képzés miatt kiesett időre járó keresetet téríti meg. Mind a csoportos, az egyéni és a vállalati átképzés esetében a mun­kaügyi központ a résztvevőkkel, illetve a munkáltatókkal megálla­podást köt. Az átképzések feltételeiről rész­letesebb információval a munkaü­gyi központ szolgál. Az egyes tan­folyamokra a lakóhely szerint ille­tékes kirendeltségeken lehet je­lentkezni, ahol a szükséges tudni­valókról további felvilágosítást ad­nak. A munkaerőpiac főbb mutatói 1991. június hónap r Körzet Álláshc lyek Állást kereső Munkanélküliek M.nélküli-segé lyes, -járadékos száma változása száma változása száma változása száma 'áltozása db + ­db + ­db + ­db + ­Szolnok 474 +11 2987 +190 2660 +215 2264 +201 Jászberény 42-30 1024 +189 986 +200 769 + 183 Karcag 110 +3 1621 +141 1573 +149 1380 +146 Kisújszállás 50-10 482-3 441-12 373 0 Mezőtúr 7-12 1260 +209 1209 +182 1123 + 198 Tiszafüred 15 0 1149 +83 1060 +140 914 +169 Törökszentmiklós 31 0 1157 +53 1030-35 923-21 Kunszentmárton 26 0 575 +44 552 +67 484 +91 Jászapáti 8 0 518 +39 488 +18 451 +30 Kunhegyes 7 0 847 +94 838 +121 714 +92 Martfű 28 0 533 +63 471 +56 378 +37 Összesen 798-40 12153 +1102 11308 +1067 9773 +1126 Nyert 746 letéti jegy tulajdonosa Milliós nyereményeső A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. június 21-én megtartotta letéti jegyeinek sorsolását. A sorsoláson a május 31-én érvényben lévő le­téti jegyek vettek részt. Összessé­gében a nyertes letéti jegyek szá­ma 746 darab volt. A kifizetésre kerülő nyeremény összege - a 2 millió forint értékű fődíjjal együtt -17 millió 120 ezer forint. További fődíj: 5 darab Re­nault Clio 1,4 típusú személygép­A Magyar Közgazdasági Társaság hírei Az MKT Országos Elnöksége ez év szeptemberében is megren­dezi hagyományos vándorgyűlé­sét. Ennek témája a Gazdasági adaptációs kényszer válsághely­zetben. A téma feldolgozását a tervek szerint öt szekció végzi, amelyek a következők: a gazda­sági kapcsolatok realitásai a volt KGST-országokkal; a nyugati gazdasági integrációhoz való csatlakozás esélyei, követelmé­nyei, következményei; az alkal­mazkodást szolgáló gazdaságpo­litika súlypontjai, eszközrend­szere; adaptáció és munkaerő, la­kossági teherbírás, társadalmi fe­szültségek; és a vállalati gazdál­kodás adottságai jelenleg, tenni­valók az alkalmazkodás körül­ményei között. Az ügyvezetőség úgy döntött, hogy a plenáris elődások megtartá­sára Kádár Bélát, Kupa Mihályt és Geoffrey Sachsot kéri fel. A szekciók felölelik gazdasá­gunk legfontosabb kérdéseit, és a felkért előadók, valamint hozzá­szólók arra utalnak, hogy a vállala­ti elképzelések nagy teret kapnak a vándorgyűlés munkájában. Külö­nösen a túlélés, a lehetséges meg­oldások, a bajba jutott vállalatok megsegítésének módjai stb. mind részletes megtárgyalásra kerülnek. Az MKT megyei szervezetének elnöksége úgy döntött, hogy az igényeknek megfelelően tovább bővíti tevékenységi körét. Ennek keretében létrehozza a kisvállalko­zók szakosztályát, melynek meg­szervezésére felkérte Makács Pál- nét, a megyei munkaügyi központ vállalkozói tanácsadóját. A telepü­lésfejlesztési és önkormányzati kérdések előtérbe kerülése miatt e témakörben is új szakosztály szer­vezéséről döntött az elnökség, és ennek megszervezésére felkérte Fekete-Szabó Sándort, a KSH me­gyei igazgatóját. Változás történt az élelmiszer­gazdasági szakosztály vezetésé­ben, ugyanis Ludwigh Lászlóné vidéki munkahelye miatt kérte fel­mentését, és a jövőben Harasztosi József, a Jász-Nagykun Gabona Kft. ügyvezető igazgatója veszi át a szakosztály irányítását az elnök­ség felkérése alapján. A megyei szervezet könyv­tárának fontosabb új beszerzései: Hegyei-Törzsök-Gulyás-Metz-Si -pos: A külkereskedelem techniká­ja és szervezése. Közgazdaság-tu­dományi Egyetem: Pénzügyi szá­mítások. (Szerkesztette: Meszéna György). Müller György: Az ön- kormányzati szakapparátus jogál­lása. Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó: Értékpapírok és értékpapír- piacok. Bordásné Rabóczki Zita: A gazdasági társaságok pénzügyi megítélése. kocsi. A hűségjutalom, melynek sorsolásán a legalább 2 évvel ko­rábban vásárolt és még be nem váltott letéti jegyek vettek részt: egy db külföldi apartmanhaszná­lat, valamint - a közlekedést meg­könnyítendő - egy darab Renault Clio 1,4 típusú személygépkocsi. A nyertes letéti jegyekből közel negyven darabot, egymillió forint összegű nyereménnyel, a bank szolnoki fiókjától vásárolták a sze­rencsés nyertesek. A nyertes letéti jegyek sorszá­mait a jelentősebb országos napi­lapok június 26-27-i száma közöl­te. A nyereményjegyzék megte­kinthető a Kereskedelmi Bank Rt. szolnoki fiókjánál (Szolnok, Sza- páry utca 25-29.) hétfőtől péntekig 8-15 óra között, ahol a nyere­mények is átvehetők, illetve a fő­díjakkal kapcsolatos bejelentések megtehetők. A kereskedelmi Bank Rt. már készül a következő évi sorsolásra. Kérése, hogy akinek tárgy nyere­ményekre valami igazán jó ötlete van, az folyó év szeptember 1-ig írásban küldje el a következő cím­re: Kereskedelmi Bank Rt., Buda­pest 1851, Ötletroham pályázat. A legjobb ötlet beküldője 50 ezer fo­rint értékű letéti jegyet kap fődíj­ként. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. szolnoki fiókja lakossági szol­gáltatásként - többek között - ér­tékmegőrzést is vállal. Az érték- megőrzés - hagyományos elneve­zéssel - széfekben történik, me­lyekből a bank kétféle mérettel (280x185x495 mm, illetve 450x220x495 mm) rendelkezik. A széfek bérleti díja mindkét méret esetében azonos, a legala­csonyabb bérleti díj (200 ezer fo­rintos értékhatárig) 250 forint ha­vonta. Az értékmegőrzés a bérlők igényének megfelelően mind hatá­rozott időtartamra, mind pedig ha­tározatlan időre szólhat. A széf tartalma felett a bérlő sza­badon, az általa meghatalmazottak pedig a meghatalmazásban megje­lölt ideig és körben rendelkezhet­nek. Bérleti szerződés a bank szolno­ki fiókjában (Szolnok, Szapáry ut­ca 25-29. szám) köthető munkana­pokon 8-15 óráig. A széfek nyitása ugyanezen napokon és időpontok- ban lehetséges. ________________ A Gazdasági tájoló a Ma­gyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének közre­működésével készült Szerkesztette: Laczi Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom