Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-03 / 153. szám
2 Megyei körkép 1991. JÚLIUS 3. Munkatársunk a helyszínen járt A függetlenség ára Horvátországban Milliárdos idegenforgalmi bevételkiesés A szinte örök napfényben fürdő, égszínkék Adriai-tenger bársonyos, kristálytiszta vize az idén hiába melegedett fel a jugoszláv partoknál. A nyugati tagköztársaságok, Szlovénia és Horvátország függetlenné válásának kapcsán kialakult politikai bizonytalanság elijesztette innen a nyugati és a keleti turistákat egyaránt. Erről magunk is meggyőződhettünk, hiszen a szegedi Tisza Volán és a Délvilág Kiadói Rt. jóvoltából a múlt héten három napot töltöttünk el a festői szépségű Kvamer-öböl partján, a monarchia egykoron népszerű üdülőhelyén, Crikvenica és Selce térségében. A tavaly ilyentájt már az idegen ajkú nyaralóktól hangos riviéra bizony nagyon lehangoló képpel fogadott bennünket. Az elegáns szállodák, a patinás fizetővendég-szobák, hangulatos éttermek szinte kongtak az ürességtől, s a kempingek örökzöld mediterrán ciprusainak és borókáinak árnyékában jóformán egyetlen egy lakókocsi, sátor sem rejtőzködött. Utunk során a középmagas hegyek által körülölelt partszakaszon jómagam csupán egy lengyel, egy osztrák és három német turistával találkoztam. Holott az idegenforgalmi szakma felkészült a pihenni vágyók áradatának fogadására, sőt árkedvezményekkel is próbálták csalogatni a horvát tengerpart híveit. Tavaly még 750 ezer vendégéjszakát töltöttek el itt, főként a németek, az osztrákok, az olaszok, az angolok és a magyarok. Igen, nem tévedés, mi az ötödik helyet foglaltuk el a turistanemzetek rangsorában. Ottjártunkkor viszont mindössze 950 vendéget számláltak meg a helyi idegenforgalmi szakemberek, ezért aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a tengerpart környékén alaposan megnövekedett a munkanélküliek száma. Az idegenforgalmi létesítmények vezetői mellett volt alkalmunk találkozni egy „profi” politikussal is. Horvátország függetlenségének kikiáltását követő napon beszélgettünk Luka Poborral, a Horvát Szövetségi Parlament független képviselőjével, a crikve- • nicai régió önkormányzatának elnökével.- A függetlenség kikiáltása nem jelenti azt, hogy kiszakadunk Jugoszláviából - húzta alá egy kérdésre válaszolva a zágrábi Horvát Demokrata Párt célkitűzéseit támogató képviselő. Majd így folytatta: - Minden köztársasággal kü- lön-külön akarunk megállapodni, és azt szeretnénk, hogy Jugoszlávia szuverén államok szövetségévé alakuljon. Gazdasági kérdésekről szólva Luka Pobor elmondta, hogy az ország 20 milliárdos adósságállományából csupán 2,7 milliárd dollár terheli a horvátokat. Ezzel szemben Jugoszlávia tavalyi idegenforgalmi bevételei elérték a 3,2 milliárd dollárt, s ennek az összegnek a háromnegyedét Horvátország termelte ki. Persze - tette hozzá - az idén a jelek szerint akár a 80 százalékot is meghaladhatja a turistaszegény szezon miatt a bevételkiesés. Horvátország pénzügyi követelése érthető, hiszen a dollár- milliárdok sorsáról ez idáig Belg- rádban döntöttek. A privatizációt szintén a horvátok saját maguk akarják véghezvinni - hangsúlyozta a parlamenti képviselő, s ebben nagy lehetőségként említette a nyugaton dolgozó, közel egymillió vendégmunkás hazai tőke- befektetését. Egy esetleges polgár- háború esélyeit latolgatva a politikus úgy vélte, hogy helyi összetűzésekre sor kerülhet, de országos konfliktus elképzelhetetlen. Nos, a múlt héten a tengerparton még egyáltalán nem reméltem, hogy Luka Pobomak igazat kell adnom. Az utóbbi napok eseményei azonban őt igazolták. Csütörtökön késő délután akkor kerültünk hazai földre Letenyénél, amikor Ausztriában és Olaszországban már lezárták a Jugoszláviával közös határszakaszokat. Mint egy határőr főtörzsőrmestertől megtudtam, éppen időben érkeztünk haza. Percek múlva ugyanis már a letenyei átkelőt is lezárták a forgalom elől, s majdnem kinnrekedtünk. Laczi Zoltán Mi az a szorobán? Japán számológépek Szolnokon Pedagógusok az iskolapadban a japán számológéppel Ha tetszik, ha nem, egy új idegen szóval, a szorobánnal kell ismét megbarátkoznunk. Olyan szóval, ami még az Idegen szavak szótárában sincs benne. Nem is lehet, hiszen a szorobán hazai „atyja”, Paksy Sándor, a budaörsi Talentum Általános Iskola tanára sem túl régen ismerkedett meg a szóval, illetve azzal a tárggyal, amit így neveznek. A szorobán egy tizenegy vagy tizenhét pálcikán egyenként öt-öt golyót tartalmazó számolástanításra alkalmas eszköz. Akkor miért nem számológépnek nevézzűk? - kérdezhetné bárki. A dölog azonban nem ilyen egyszerű, hiszen a szorobán nem azonos sem küllemében, sem használatában a miénkkel. A szorobánnal ugyanis nemcsak összeadni, kivonni, szorozni, osztani lehet, hanem gyököt vonni s négyzetre emelni is. Emellett többjegyű számokkal is megoldhatók ezek a műveletek. Paksy Sándor a napokban két napon át tanította meg érdeklődő tanítóknak a szorobán használatát Szolnokon, a Ságvári Körúti Általános Iskolában. Ázintézmény ta- nári kara ugyanis elhatározta, hogy a jövő tanévtől a szorobánt is segítségül hívja arra, hogy a diákok minél eredményesebben megtanulják a matematikát. Az érdeklődés persze ennél nagyobb volt, a megyei pedagógiai intézet szervezésében más települések pedagógusai is részt vettek a tanfolyamon. Paksy kis dolog, hiszen egy kisgyerek számára egyáltalán nem természetes például az, hogy az ezer több, mint a száz. Paksy Sándor azt is elmondta, hogy a híres sakkozó Polgár lányok már használták a szorobánt. S ugyancsak kedvezőek egy tanév tapasztalatai a budaörsi iskolában is. A szorobán jól kiegészíti a matematikatanításban használatos eszközöket, fejleszti a gyerekek gondolkodását. A számológépet akkor célszerű alkalmazni, ha a diákok a 10-es számrendszerben már megtanultak számolni. Paksy Sándor egyébként egy könyvet is írt az egy év alatt a szorobánról, s ha a nyomda is úgy akarja, hamaKészülne az emlékmű, de ellopták a makettet (Folytatás az 1. oldalról) rajta pedig egy leszálló sasra vagy még inkább turulra emlékeztető madár. Az emlékmű bronz részét tavaly kiöntöttem otthon a műhelyemben, s az ősszel egy kiállításon megnézhette a város közönsége. Nos, azóta sajnos ellopták. Tudomásom szerint az utóbbi napokban a polgármesteri hivatal egyik szobájában őrizték, s amikor kértük volna, kiderült, hogy csak a talapzat makettje van meg.- Ezek szerint nemigen őrizték...- Valóban nem túl nagy biztonsággal. Az emlékműrész értékét nem is számítom, hiszen nekünk az a fontos, hogy visszakerüljön hozzánk. A végleges formába öntéshez ugyanis szükségünk van az eredeti nagyságú maketthez. Győrfi Sándor szobrászművész ezúttal is kéri: aki elvitte, juttassa vissza az alkotóknak, tegye jóvá - ha egyáltalán jóvátehető az ilyesmi - a háborúban elesettek emlékéhez nem illő cselekedetet. A festőknek könnyebb a dolga, a „modellt” illetően legalábbis. Meggyes László festőművészt egy kis pipacsmező közepén találjuk. Miközben beszélgetünk, egy nyúl iramlik el mellettünk. Hamisítatlan, már-már idilli természeti kép.- A tájért, a természet háborítatlanságáért szeretek az alkotótelepre jönni - jegyzi meg Meggyes László. Ma már sajnos nagyon ritka az ilyen érintetlenül hagyott, a városi ember számára szinte „vad vidék”.- S emellett a társaság miatt is szívesen járunk ide - veszi át a szót Fazekas Magdolna festőművész. - Ezért is fogadtuk el immár negyedszer a mezőtúriak meghívását. A telepen töltött egy hónap igazi fel- töltődés számunkra. Itt nincs szakmai féltékenység, mindenki tiszteli, becsüli a mások munkáját. Tál G.izella A MARGARETA szereti Önt Tudja melyik? Hát a MARGARÉTA Csomagküldő Szolgálat Augusztus 15-ig rendelhet még árut a tavaszi-nyári árukatálógusból Már nincs sok idő addig! MARGARÉTA Csomagküldő Szolgálat. ________________*58504/1* V arga Béla hazaérkezett Az 1946-47-es Nemzetgyűlés elnöke élete felét Amerikában töltötte, de szíve mindig a magyar nép szívével együtt dobbant, minden nemzetközi fórumon népét szolgálta. Varga Béla rámutatott: tudnunk kell, hogy majdnem mindenért, ami itt törv Jut eszembe! Éljen és viruljon a felnőtt magyar rendőrség! Örömmel olvasom, hogy a közlekedésiek nem üldözik hivatalból azokat, akik nem kötöttek felelősségbiztosítást. Úgy legyen. Az elmúlt húsz évben fenemód csípte a szememet, hogy az állami mamutcégek milyen könnyedén tudták érvényesíteni az akaratukat velem, az állampolgárral szemben. Ha kocsit vettem részletre, a közlekedésrendészet készségesen pecsételte a forgalmimba, hogy a részletek kifizetése előtt az autó „az OTP hozzájárulás nélkül el nem adható”. Tessék mondani, kettőnk jogviszonyába - az enyémbe és az OTP-ébe - hogyan keveredett bele az államrendőrség? Vagy: ha a munkámhoz is használom az autómat, kötelező vagyok cascót kötni. Miért? Saját kocsim, saját magam megyek vele a fának. Hogy ki javíttatja meg és milyen áron, az az én dolgom. A biztosító meg a munkaadóm hol egyezett meg az én bőrömre? A rendőrség kilépett a buliból, gratulálok. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága még bennemaradt, hiszen külföldre csak biztosítással engednek bárkit. Tessék mondani, a vámnál miért csorbítják állam- polgári jogomat?-Pf-Jténik, mi magunk vagyunk felelősek. Az idős katolikus pap gratulált a magyar népnek és a kormánynak az elért eredményekhez, Isten áldását kérte Magyarországra és minden magyarra. Varga Béla fogadására a repülőtéren megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Boros Péter belügyminiszter, Surján László népjóléti miniszter. Varga Béla a régi otthonában, a bogiári plébánia emeletén lakik majd, amelyet még ő épített a 30-as években. Az MTI értesülése szerint Varga Béla körülbelül 10 napot tölt Budapesten, és azután települ haza Balatonboglárra. Paksy Sándor, a szorobán hazai népszerűsítője Sándor elmondta, hogy az eszközt a XIII. században Kínában találták fel a számolás megkönnyítésére, s onnan terjedt el Ázsiában. A japánok szorobánnak nevezték el, s mind a mai napig használják a tanításban. Ő maga tavaly tanulta meg a japánoktól, s szeptembertől tanította vele számolni a budaörsi kisdiákokat. A szorobán persze nem mindenható, ugyanúgy egy lehetséges segédeszköz, mint a többi. Színesebbé, érdekesebbé teszi a matematikatanítást, s talán legnagyobb előnye, hogy szemléletesebbé teszi a nagy számokat s a negatív számokat a diákok előtt. S ez nem rosan megjelenik. Emellett a televízió egy sorozatot ajánlott fel neki, hogy a legnagyobb nyilvánosság előtt taníthassa meg az érdeklődőket a szorobán használatára. E rövid bemutató után elkezdődött a tanfolyam. A pedagógusok óriási figyelemmel tologatták a golyócskákat, s rövid idő múlva a szorobán már gyorsabban „mutatta” az eredményt, mintha fejben adtak volna össze két-, három-, négyjegyű számokat. Remélhetőleg majd a gyerekek is ugyanilyen élvezettel használják ősztől a szorobánt, mint most a tanítóik, tanáraik. T. G. VÁLLALKOZÓK, TÁRSASAGOK, FIGYELEM! 1. Több évre bérleti üzemeltetésre kiadjuk a mezőtúri Hotel Berettyó komplexumot. Jelenlegi tevékenységi kör: szálloda-étterem, söröző, eszpresszó. Lehetőség van bérbe vételre külön-külön, illetve a tevékenységi kör változtatható, kivétel: szálloda-étterem. 2. Privatizálásig az Alföldi Étterem (Szolnok, Magyar u. 7.) is bérbe vehető. Ajánlatokat a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalathoz 1991. július 15-ig Szolnok, Kossuth tér 1.11/8. sz. szobába Nagy Sándornéhoz kell leadni.
