Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-03 / 153. szám

2 Megyei körkép 1991. JÚLIUS 3. Munkatársunk a helyszínen járt A függetlenség ára Horvátországban Milliárdos idegenforgalmi bevételkiesés A szinte örök napfényben fürdő, égszínkék Adriai-tenger bárso­nyos, kristálytiszta vize az idén hi­ába melegedett fel a jugoszláv par­toknál. A nyugati tagköztársasá­gok, Szlovénia és Horvátország függetlenné válásának kapcsán ki­alakult politikai bizonytalanság el­ijesztette innen a nyugati és a keleti turistákat egyaránt. Erről magunk is meggyőződhettünk, hiszen a szegedi Tisza Volán és a Délvilág Kiadói Rt. jóvoltából a múlt héten három napot töltöttünk el a festői szépségű Kvamer-öböl partján, a monarchia egykoron népszerű üdülőhelyén, Crikvenica és Selce térségében. A tavaly ilyentájt már az idegen ajkú nyaralóktól hangos riviéra bi­zony nagyon lehangoló képpel fo­gadott bennünket. Az elegáns szál­lodák, a patinás fizetővendég-szo­bák, hangulatos éttermek szinte kongtak az ürességtől, s a kempin­gek örökzöld mediterrán ciprusai­nak és borókáinak árnyékában jó­formán egyetlen egy lakókocsi, sá­tor sem rejtőzködött. Utunk során a középmagas hegyek által körül­ölelt partszakaszon jómagam csu­pán egy lengyel, egy osztrák és három német turistával találkoz­tam. Holott az idegenforgalmi szakma felkészült a pihenni vá­gyók áradatának fogadására, sőt árkedvezményekkel is próbálták csalogatni a horvát tengerpart hí­veit. Tavaly még 750 ezer vendégéj­szakát töltöttek el itt, főként a né­metek, az osztrákok, az olaszok, az angolok és a magyarok. Igen, nem tévedés, mi az ötödik helyet foglal­tuk el a turistanemzetek rangsorá­ban. Ottjártunkkor viszont mind­össze 950 vendéget számláltak meg a helyi idegenforgalmi szak­emberek, ezért aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy a tenger­part környékén alaposan megnö­vekedett a munkanélküliek száma. Az idegenforgalmi létesítmé­nyek vezetői mellett volt alkal­munk találkozni egy „profi” poli­tikussal is. Horvátország függet­lenségének kikiáltását követő na­pon beszélgettünk Luka Poborral, a Horvát Szövetségi Parlament független képviselőjével, a crikve- • nicai régió önkormányzatának el­nökével.- A függetlenség kikiáltása nem jelenti azt, hogy kiszakadunk Ju­goszláviából - húzta alá egy kér­désre válaszolva a zágrábi Horvát Demokrata Párt célkitűzéseit tá­mogató képviselő. Majd így foly­tatta: - Minden köztársasággal kü- lön-külön akarunk megállapodni, és azt szeretnénk, hogy Jugoszlá­via szuverén államok szövetségé­vé alakuljon. Gazdasági kérdésekről szólva Luka Pobor elmondta, hogy az or­szág 20 milliárdos adósságállomá­nyából csupán 2,7 milliárd dollár terheli a horvátokat. Ezzel szem­ben Jugoszlávia tavalyi idegenfor­galmi bevételei elérték a 3,2 milli­árd dollárt, s ennek az összegnek a háromnegyedét Horvátország ter­melte ki. Persze - tette hozzá - az idén a jelek szerint akár a 80 szá­zalékot is meghaladhatja a turista­szegény szezon miatt a bevételki­esés. Horvátország pénzügyi kö­vetelése érthető, hiszen a dollár- milliárdok sorsáról ez idáig Belg- rádban döntöttek. A privatizációt szintén a horvátok saját maguk akarják véghezvinni - hangsú­lyozta a parlamenti képviselő, s ebben nagy lehetőségként említet­te a nyugaton dolgozó, közel egy­millió vendégmunkás hazai tőke- befektetését. Egy esetleges polgár- háború esélyeit latolgatva a politi­kus úgy vélte, hogy helyi összetű­zésekre sor kerülhet, de országos konfliktus elképzelhetetlen. Nos, a múlt héten a tengerparton még egyáltalán nem reméltem, hogy Luka Pobomak igazat kell adnom. Az utóbbi napok esemé­nyei azonban őt igazolták. Csütör­tökön késő délután akkor kerül­tünk hazai földre Letenyénél, ami­kor Ausztriában és Olaszország­ban már lezárták a Jugoszláviával közös határszakaszokat. Mint egy határőr főtörzsőrmestertől meg­tudtam, éppen időben érkeztünk haza. Percek múlva ugyanis már a letenyei átkelőt is lezárták a forga­lom elől, s majdnem kinnreked­tünk. Laczi Zoltán Mi az a szorobán? Japán számológépek Szolnokon Pedagógusok az iskolapadban a japán számológéppel Ha tetszik, ha nem, egy új idegen szóval, a szorobánnal kell ismét megbarátkoznunk. Olyan szóval, ami még az Idegen szavak szótárá­ban sincs benne. Nem is lehet, hi­szen a szorobán hazai „atyja”, Paksy Sándor, a budaörsi Talen­tum Általános Iskola tanára sem túl régen ismerkedett meg a szóval, illetve azzal a tárggyal, amit így neveznek. A szorobán egy tizenegy vagy tizenhét pálcikán egyenként öt-öt golyót tartalmazó számolástanítás­ra alkalmas eszköz. Akkor miért nem számológépnek nevézzűk? - kérdezhetné bárki. A dölog azon­ban nem ilyen egyszerű, hiszen a szorobán nem azonos sem külle­mében, sem használatában a mi­énkkel. A szorobánnal ugyanis nemcsak összeadni, kivonni, szo­rozni, osztani lehet, hanem gyököt vonni s négyzetre emelni is. Emel­lett többjegyű számokkal is meg­oldhatók ezek a műveletek. Paksy Sándor a napokban két na­pon át tanította meg érdeklődő ta­nítóknak a szorobán használatát Szolnokon, a Ságvári Körúti Álta­lános Iskolában. Ázintézmény ta- nári kara ugyanis elhatározta, hogy a jövő tanévtől a szorobánt is segít­ségül hívja arra, hogy a diákok mi­nél eredményesebben megtanulják a matematikát. Az érdeklődés per­sze ennél nagyobb volt, a megyei pedagógiai intézet szervezésében más települések pedagógusai is részt vettek a tanfolyamon. Paksy kis dolog, hiszen egy kisgyerek számára egyáltalán nem termé­szetes például az, hogy az ezer több, mint a száz. Paksy Sándor azt is elmondta, hogy a híres sakkozó Polgár lá­nyok már használták a szorobánt. S ugyancsak kedvezőek egy tanév tapasztalatai a budaörsi iskolában is. A szorobán jól kiegészíti a ma­tematikatanításban használatos eszközöket, fejleszti a gyerekek gondolkodását. A számológépet akkor célszerű alkalmazni, ha a diákok a 10-es számrendszerben már megtanultak számolni. Paksy Sándor egyébként egy könyvet is írt az egy év alatt a szorobánról, s ha a nyomda is úgy akarja, hama­Készülne az emlékmű, de ellopták a makettet (Folytatás az 1. oldalról) rajta pedig egy leszálló sasra vagy még inkább turulra emlékez­tető madár. Az emlékmű bronz ré­szét tavaly kiöntöttem otthon a mű­helyemben, s az ősszel egy kiállí­táson megnézhette a város közön­sége. Nos, azóta sajnos ellopták. Tudomásom szerint az utóbbi na­pokban a polgármesteri hivatal egyik szobájában őrizték, s amikor kértük volna, kiderült, hogy csak a talapzat makettje van meg.- Ezek szerint nemigen őrizték...- Valóban nem túl nagy bizton­sággal. Az emlékműrész értékét nem is számítom, hiszen nekünk az a fontos, hogy visszakerüljön hoz­zánk. A végleges formába öntés­hez ugyanis szükségünk van az eredeti nagyságú maketthez. Győrfi Sándor szobrászművész ezúttal is kéri: aki elvitte, juttassa vissza az alkotóknak, tegye jóvá - ha egyáltalán jóvátehető az ilyesmi - a háborúban elesettek emlékéhez nem illő cselekedetet. A festőknek könnyebb a dolga, a „modellt” illetően legalábbis. Meggyes László festőművészt egy kis pipacsmező közepén találjuk. Miközben beszélgetünk, egy nyúl iramlik el mellettünk. Hamisítat­lan, már-már idilli természeti kép.- A tájért, a természet háborítat­lanságáért szeretek az alkotótelep­re jönni - jegyzi meg Meggyes László. Ma már sajnos nagyon rit­ka az ilyen érintetlenül hagyott, a városi ember számára szinte „vad vidék”.- S emellett a társaság miatt is szívesen járunk ide - veszi át a szót Fazekas Magdolna festőművész. - Ezért is fogadtuk el immár negyed­szer a mezőtúriak meghívását. A telepen töltött egy hónap igazi fel- töltődés számunkra. Itt nincs szak­mai féltékenység, mindenki tiszte­li, becsüli a mások munkáját. Tál G.izella A MARGARETA szereti Önt Tudja melyik? Hát a MARGARÉTA Csomagküldő Szolgálat Augusztus 15-ig rendelhet még árut a tavaszi-nyári árukatálógusból Már nincs sok idő addig! MARGARÉTA Csomagküldő Szolgálat. ________________*58504/1* V arga Béla hazaérkezett Az 1946-47-es Nemzetgyűlés elnöke élete felét Amerikában töltötte, de szíve mindig a ma­gyar nép szívével együtt dob­bant, minden nemzetközi fóru­mon népét szolgálta. Varga Béla rámutatott: tudnunk kell, hogy majdnem mindenért, ami itt tör­v Jut eszembe! Éljen és viruljon a felnőtt ma­gyar rendőrség! Örömmel olva­som, hogy a közlekedésiek nem üldözik hivatalból azokat, akik nem kötöttek felelős­ségbiztosítást. Úgy legyen. Az elmúlt húsz évben fenemód csípte a szememet, hogy az álla­mi mamutcégek milyen könnye­dén tudták érvényesíteni az aka­ratukat velem, az állampolgárral szemben. Ha kocsit vettem rész­letre, a közlekedésrendészet készségesen pecsételte a forgal­mimba, hogy a részletek kifize­tése előtt az autó „az OTP hoz­zájárulás nélkül el nem adható”. Tessék mondani, kettőnk jogvi­szonyába - az enyémbe és az OTP-ébe - hogyan keveredett bele az államrendőrség? Vagy: ha a munkámhoz is használom az autómat, kötelező vagyok cascót kötni. Miért? Saját ko­csim, saját magam megyek vele a fának. Hogy ki javíttatja meg és milyen áron, az az én dolgom. A biztosító meg a munkaadóm hol egyezett meg az én bőröm­re? A rendőrség kilépett a buli­ból, gratulálok. A Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancsnok­sága még bennemaradt, hiszen külföldre csak biztosítással en­gednek bárkit. Tessék mondani, a vámnál miért csorbítják állam- polgári jogomat?-Pf­-J­ténik, mi magunk vagyunk fe­lelősek. Az idős katolikus pap gratulált a magyar népnek és a kormánynak az elért eredmé­nyekhez, Isten áldását kérte Ma­gyarországra és minden magyar­ra. Varga Béla fogadására a repü­lőtéren megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Boros Péter belügyminiszter, Surján László népjóléti minisz­ter. Varga Béla a régi otthonában, a bogiári plébánia emeletén lakik majd, amelyet még ő épített a 30-as években. Az MTI értesülése szerint Var­ga Béla körülbelül 10 napot tölt Budapesten, és azután települ ha­za Balatonboglárra. Paksy Sándor, a szorobán hazai népszerűsítője Sándor elmondta, hogy az eszközt a XIII. században Kínában találták fel a számolás megkönnyítésére, s onnan terjedt el Ázsiában. A japá­nok szorobánnak nevezték el, s mind a mai napig használják a ta­nításban. Ő maga tavaly tanulta meg a japánoktól, s szeptembertől tanította vele számolni a budaörsi kisdiákokat. A szorobán persze nem mindenható, ugyanúgy egy le­hetséges segédeszköz, mint a töb­bi. Színesebbé, érdekesebbé teszi a matematikatanítást, s talán legna­gyobb előnye, hogy szemléleteseb­bé teszi a nagy számokat s a negatív számokat a diákok előtt. S ez nem rosan megjelenik. Emellett a tele­vízió egy sorozatot ajánlott fel ne­ki, hogy a legnagyobb nyilvános­ság előtt taníthassa meg az érdek­lődőket a szorobán használatára. E rövid bemutató után elkezdő­dött a tanfolyam. A pedagógusok óriási figyelemmel tologatták a go­lyócskákat, s rövid idő múlva a szorobán már gyorsabban „mutat­ta” az eredményt, mintha fejben adtak volna össze két-, három-, négyjegyű számokat. Remélhető­leg majd a gyerekek is ugyanilyen élvezettel használják ősztől a szo­robánt, mint most a tanítóik, taná­raik. T. G. VÁLLALKOZÓK, TÁRSASAGOK, FIGYELEM! 1. Több évre bérleti üzemeltetésre kiadjuk a mezőtúri Hotel Berettyó komplexumot. Jelenlegi tevékenységi kör: szálloda-étterem, söröző, eszpresszó. Lehetőség van bérbe vételre külön-külön, illetve a tevé­kenységi kör változtatható, kivétel: szálloda-étterem. 2. Privatizálásig az Alföldi Étterem (Szolnok, Magyar u. 7.) is bérbe vehető. Ajánlatokat a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalathoz 1991. július 15-ig Szolnok, Kossuth tér 1.11/8. sz. szobába Nagy Sándornéhoz kell leadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom