Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)
1991-07-23 / 170. szám
1991. JULIUS 23. Hazai körkép Többszörösen közhasznú LASSAN MEGTANULNAK DOLGOZNI AZ EMBEREK Fogyókúrának sem rossz Készülnek a pad Iá bak a sétányra Nincs búzaválság Magyarországon A közhasznú foglalkoztatás kedvező lehetőségével nem minden településen élnek, tudtuk meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központban, vagy ha mégis, hát elég csekély mértékben. A kimutatásukon szereplő harminchárom településből magasan vezet Karcag és Tiszabő, illetve az ottani polgármesteri hivatalok 60-60 közhasznú foglalkoztatottal. A munkaügyi központ karcagi kirendeltségének vezetője, Fazekas Sándomé elmondta, hogy ’87-től foglalkoztatnak közhasznú munkán elsősorban olyanokat, akik semmilyen segélyre nem jogosultak. Kiemelten ügyeltek a büntetés-végrehajtó intézetekből szabadultakra, sok esetben a kirendeltség szorgalmazta közhasznú munkára fogásukat, hogy ne csellengjenek a városban az újrabeilleszkedést kereső emberek. Évről évre bővült a közmunkázók keretszáma, ezt a kirendeltségvezető a város- gondnoksággal való kitűnő együttműködésnek tulajdonítja. Az idén pedig az önkormányzat állt elő egy olyan igénnyel, hogy tizenegy főt házi gondozóként, közhasznú foglalkoztatottként alkalmazna idős, beteg emberek gondozására. (A létszámot engedélyezték, ezután következik a jelentkezők kiválogatása és szakképesítése.)- Közhasznú foglalkoztatás meghatározott időre történik?- Régebb két hónapra vehettük fel - mondja Fazekas Sándor- né -, most egy évre lehet. De ha úgy van, hogy jól dolgozott, és nem tudunk más munkalehetőséget biztosítani, akkor nem mozdítjuk ki, meghosszabbítjuk a foglalkoztatását.- A város érdekeit nézve mindenképp megéri a közhasznú munkásokat foglalkoztatni - vélekedik Péter László, a karcagi városgondnokság igazgatója -, annál is inkább, mert a kommunális jellegű feladatokat látjuk el, ezen belül a köztisztaságot, a parkgondozást, a város összes erdőinek a kezelését. Ezenkívül kisebb jellegű építőipari tevékenységet folytatunk, például Németh Gyula Onkológus szobrának talapzatát mi készítettük, meg a református templom kerítésének arenovációját, és garázst építettünk testvérintézmények részére. Aztán részt veszünk az utak és járdák javításában... Mi mindenképpen olcsók vagyunk azért, mert nem nyereségérdekeltséggel dolgozunk, csak a költségeinket hárítjuk át a megrendelőre. A fentieken kívül állat-egészségügyi feladatunk is van, és a belvízrpentesítés is egyik kiemelt feladatunk, tehát a csapadék-csatornarendszer karbantartása és bővítése. Mi szervezzük és bonyolítjuk le az országos állat- és kirakodóvásárokat, a heti piac működését. Egy kis gépparkkal is rendelkezünk, van egy árokásó gépünk, egy kistraktorunk, két fűnyírónk.- Hogyan sikerült ilyen nagy létszámmal foglalkoztatni közhasznú munkásokat?- Gondolom, ez a város jellegéből is fakad, elég belvizes. jf- Jó-jó, más településnek is megvan a maga gondja, mégsem él ezzel a kedvező lehetőséggel.- Megmondom őszintén, azért nem értem, hogy mások miért nem élnek a közhasznú munka lehetőségével, mert számomra természetes, hogy ezt ki kell használni. Előttem rejtély, hogy máshol ezt miért nem ismerték fel. Azért azt is meg kell mondani, hogy általában elég sok gond és baj van ezekkel az emberekkel. Sokukat komolyabb munkára, szakmunkára nem lehet befogni, néhányukra nem is lehet számítani, lehet, hogy holnap nem jön be dolgozni. Most is' ötven emberből nyolc oda van. Általában jellemző, hogy 8-10 ember vagy betegállományban van, vagy igazolatlanul hiányzik. Harminc százalékuknak a nyolc általánosa sincs meg, nyolc közülük fiatalkorú, 16 év körül van. És sok az aszszony, egy hatgyerekes anyánál szinte természetes, hogy a munkaideje egyharmadát betegállományban tölti, nem lehet rájuk számítani. Egy irányító embernek szinte állandóan ott kell lenni. Olyan rendszert vezettünk be, hogy a harmadik igazolatlan hiányzásnál automatikusan megszűnik a munkaviszony, sajnos nem lehetett másképp. Megtudtuk még azt is, hogy a jelenlegi létszámál sokkal többet is tudnának foglalkoztatni Karcagon, hisz munka lenne bőven. Ehhez egyrészt a munkaügyi központ hozzájárulása kellene (hisz ők gazdálkodnak az adott keret elosztásával), másrészt az önkormányzatnak az a bizonyos 30 százalékos hozzájárulása a 7 ezer forintos bérekhez. Biztos, hogy megérné, hisz a Városgazdálkodási Vállalattól átvett kommunális munkákat a Városgondnokság a közhasznú foglalkoztatottak révén a régi ár egyharmadáért végzi. Arról a haszonról nem is beszélve, hogy - ha egyesek későn is, de - megtanulnak dolgozni az emberek. Nemrég egy negyvenéves cigányasszony közhasznú munkásként először életében lapátot fogott a kezébe, meg kellett neki mutatni, hogyan használja ...- molnár - Fotó: Tarpai A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint 5,2 tonna hektáronkénti átlagra, tehát 6 millió tonna búzatermésre számíthatunk az idén. Ennek felvásárlása és értékesítése megoldható az e heti kormányülés elé kerülő intézkedések segítségével - tájékoztatta Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára hétfőn az MTI-t. A minisztérium maximum 1,3 millió tonna, Szovjetunióba exportálandó gabonára szeretne biztosítani 100 százalékos állami garanciát. A keletkező búzafelesleg kezelhetőségét az is nagyban elősegíti, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak egy 500 ezer tonnás egyiptomi és egy 300 ezer tonnás iráni megrendelésről is. Az államtitkár megerősítette: 1989-ből való telexek kerültek a kezembe, mégpedig Kínába küldött, illetve Kínából Magyar- országra küldött telexek. Olvasóink még bizonyára emlékeznek ezekre a hetekre, hónapokra: ez volt a kínai diáklázadás időszaka. Ebből a szempontból különösen érdekes, mit üzent a Magyarországon élő feleség az egyik kínai nagyvárosban dolgozó férjének. íme, a telexek szövegei: „1989. május 30. Kicsim! Szerencsésen megérkeztem, nem volt semmi probléma, jól utaztam. Pénteken küldöm a levelet. Szeretettel ölellek benneteket, millió csók. Itt azóta is esik az eső. Nincsenek zavargások, néhány hete volt egy több tízezres tüntetés, de békésen zajlott le. Sziasztok:’ ’ - írja a férj. A következő telexet a feleség küldte. ,J)rágám! Örültem a telexednek. Itthon a kínai eseményekről napok óta nem lehet hallani, lehet, hogy már nincsenek események? Írjál mindenről és nagyon vigyázz magadra!’ ’ Utána ismét a feleség: ,J)rá- gám! Nagyon riasztó híreket lehet hallani, látni Kínáról, ezért borzasztóan ideges vagyok. Ha tudsz, feltétlenül adjál le telexet, hogy nálatok mi van? Dolgozol, vagy ha zűr van ott is, ahol vagy, van-e kajád, kenyered? Hogy vagy? Nagyon várom a telexet. Ismét a feleség: .feltétlenül adjál helyzetjelentést, mert a rádió szerint hét végén nálatok is zűr volt. Nagyon várom a telexedet, de nehogy csak megnyugtatni akarj, hanem a valóságot írd! Persze lehet, hogy mi többet tudunk a Kínában történtekről, mint te, bár a tévében, gondolom, ott is lehet a Pekingben történteket látni. Vigyázz magadra, és csak annyit dolgozz, amennyit muszáj!” Most a férj ír ,JCicsim! Holnap nagytakarítást tervezek, mert már régen volt porszívózva, törölgetve. Változott a munkarendem. Jól vagyok, fülledt meleg van. Az előző telexed felét tudtam csak elolvasni, tele-volt átírással. Csókollak benneteket.’' A feleség azonnali válasza: ,fz még a pénteken leírt telexed? Feltétlenül a mai helyzetnek megfelelő telexet is írjál, mert tegnap délután óta nagyon riasztó híreket hallunk Kínáról!’ ’ Ismét a feleség: .jDrágám! Remélem, nem vállalsz felesleges kockázatot, és ha úgy alakulnak a dolgok, jössz haza, ugyanis már polgárháborúról és ma reggel már a vidéki városokban is fegyveres összecsapásokról, Sanghaiban szükségállapotról beszélt a rádió. Éppen most, 9 órakor mondta be, hogy haza2,5 millió tonna búza felvásárlására kötöttek már szerződéseket 5700 forintos tonnánkénti átlagáron a gazdaságok és a gabonaforgalmi vállalatok. Ezeket a szerződéseket - meggyőződése szerint - a gabonaforgalmi vállalatok be fogják tartani, mert nincs más jogi lehetőségük. A héten a kormány elé kerülő javaslatokkal kapcsolatban megerősítette, hogy le kívánják szállítani a búza minimálárát 5000, illetve 4600 forintra tonnánként. Ezen az áron a kormányzat 600 ezer tonna búzát fog felvásárolni az intervenciós alap terhére. Továbbra sem tervezik exportszubvenció nyújtását a búza kivitelére. Ezt szerinte nem teszi szükségessé a szovjet piacon várhatóan elérhető 90 dollár körüli ár. hívták a magyarokat, a gyerekeket, feleségeket, de az amerikaiak, japánok, minden külföldi tömegesen indul haza. Most már tényleg ideges vagyok, mert nem kell hogy belekeveredj akármibe, a véletlenen múlik minden. Válaszolj feltétlenül, hogy mi van, mi várható, és gyere, amíg van lehetőség, repülőjárat. Addig is nagyon vigyázz magadra! Ne törődj a munkával, ne gondolj másra, csak arra, hogy megúszd! Csók.” A férj válasza: .JKicsim! Ma munkaszünet van, mivel sárkányünnepet tartanak. Kérdezed, hogy mi van a mozgolódásokkal? Sajnos nincs vége és átcsapott fegyveres lövöldözésbe. Szombaton és vasárnap kb. ötezren sérültek és haltak meg. Itt csak az ez ellen tiltakozók vonulnak fel fekete karszalagokkal, zászlókkal. Ne aggódj, nem keveredek bele. A kínai tévé nem közöl adatokat. Itt még nincs nagy vész. Ne aggódj, vigyázok! Sziasztok.” Ismét a félj: „Itt csak azt tapasztalom, hogy hosszú sorok állnak a boltok előtt, és mindenki viszi a rizst. Egyelőre normálisan megy a munka. Lehet, hogy a hírek igazak, én nem érzékelem. Ne aggódj és ne idegeskedj! Ha baj lesz, majd megoldom valahogy. Sziasztok.” A feleség: , Drágám! Annyibban megnyugtatott a telexed, hogy nálatok nincs még különösebb baj, de az az igazság, hogy mi a rádióból és a tévéből többet tudunk, mint te. Itthon jún. 16-a (Nagy Imre temetése) lesz egy kritikus nap, Kínát tekintik intő példának, nehogy úgy végződjön. Reméljük, nem lesz semmi. Vigyázz magadra, diétázz! Szoktál főzni? A sörtől nincs semmi? A hajnali pár perces rosszullétek jelentkeznek még? Csók.” A félj telexe: „1989. jún. 10. Remélem, megnyugtatott a telexem, és nem idegeskedsz. Tegnap én is láttam a tévében néhány szörnyűséget. Itt nem úgy néz ki a helyzet. Olyan hőség van, hogy estére úgy érzem magam, mint aki kukoricát címerezett. Szerintem ezek csak a melegtől heve- résznek és ráfogják, hogy sztrájk. Na, ez csak tréfa, tudom, hogy komoly a dolog. Te is írjál az otthoni esetleges változásokról, engem az jobban érdekel. Sziasztok!’ ’ Ismét a félj: ,J(icsim! Itt különösen újság nincs. Nem hallok semmit a mozgolódásokról, úgy látszik, elcsitultak. Sziasztok!’ ’ A későbbiekben szó sem esik a diáklázadásról és a megtorlásról, a telelek már csak teljesen hétköznapi üzeneteket hoznak- visznek munkáról, betegségről, ismerősök üdvözletéről. Június 20-a után vége a telexdrámának. Körmendi Lajos A kapát így kell használni! Telexdráma Péter László: - Mindenképp- megéri... „Odamegyek füvet nyírni!”
