Új Néplap, 1991. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1991-07-13 / 162. szám

Azt beszélik a faluban... Fóliavilág veszélyekkel Színek és árnyak Jászfényszarun A falu adottságai Fodor Ferenc szerint sem megvetendftk. Számara helyzete, fekvése es a kertészetben rejlő lehetőségei voltak a legreménytkeltöbbek, ahogy megfogalmazta, a „község jövője a homoki gazdálkodás belterjesedésében rejlik”. Az utóbbi évtizedekben hol nekilendülés, hol a megtorpanás volt jellemző. Jelenleg is színek es árnyak v áltogat ják egymást, nehéz, lenne megmondani, néhány év múlva melyikből lesz több. A helyi közélet szereplői kö­zül Ézsiás István, a kisgazdák elnöke nem ma kezdett el politi­zálni. A családi hagyomány vitte a Kisgazdapártba, melynek pol­gári jellegét külön hangsúlyoz­za. Családjában is inkább a pol­gári, mintsem ajraraszti értékek érvényesültek. O maga főiskolát végzett, felesége magyar-törté­nelem szakos tanárnő, fia gé­pészmérnök. Mindezzel együtt sohasem lettek hűtlenek a föld­höz, intenzíven foglalkoztak és foglalkoznak a fólia alatti papri­katermesztéssel. A háború után fiatalon kezdte a politizálást, az 1947-es választásoknak, amely elsöprő győzelmüket eredmé­nyezte a faluban, már aktív ré­szesé volt. Nagy nehezen kihú­zom belőle, hogy a forradalom idején megválasztották a helyi Forradalmi Tanács tagjának. Megjegyzi, azért, mert megtar­tották a rendet, a tanácselnöknek és párttitkárnak sem görbült egyetlen haja szála, furcsa juta­lomban részesült: a pufajkások megverték. Ezt követően évtize­dekig látszólag csak a munkájá­val törődött, majd tavaly január­ban újra ott volt aközött a 32 jászfényszarui között, akik újjá­alakították a pártot. Vele szemben merőben új ge­nerációt képvisel Szakali János SZDSZ-es matematika-fizika szakos tanár, aki a kerékasztal- tárgyalások záróakkordjától szá­mítja politizáló kedvének fel- élénkülését. Akkoriban nagyon rokonszenves lett számára - mondja -, ahogy Tölgyessy Péter a kerékasztal-tárgyalások zárá­sánál „kiakasztotta” Pozsgayt. így csatlakozott a párthoz, majd igen sikeresen korteskedett a ké­sőbb megválasztott ország- gyűlési képviselő mellett. Azt követően már azon kellett társa­ival gondolkodnia, hogy miként alakuljon a falu vezetése. Akkor­ra az országgyűlési választások idején még legnagyobb szavazó­tábort magukénak mondó kis­gazdák meggyengültek, erejük megoszlott. Ezzel szemben igen aktívan szerveződött az 1989 de­cemberében megválasztott el­nök, Cserháti László körül tömö­rülő „tsz-párt”, amely jól kivá­lasztott képviselőket és potens polgármesterjelöltet indított. Részben ennek hatására az addig külön utakon járó kisgazdák egyik, főleg fiatalabbakból álló szárnya és szabaddemokraták összefogtak, közös jelölteket és polgármesterjelöltet állítottak. A polgármester nem szokott kiabálni Végeredményben sikerrel, hi­szen jelöltjük, Győriné dr.Ceglé- di Márta polgármester. O erede­tileg biológusnak készült, tavaly ősszel két férfi ellenfelét maga mögé utasítva nyerte meg a vá­lasztást. Amikor „férfias” telje­sítményét firtatom, a következő­ket mondja: - Látja, én ezen nem is gondolkoztam. Akkoriban leginkább az bosszantott, hogy egy pár napig sem hagytak örül­ni. Ez fájt, ez bántott, igaz, csak nyolcvan szavazattal nyertem, de nyertem. Lett volna végre né­hány felhőtlen napom, és akkor jöttek a vádaskodások. Méghoz­zá alaptalanul. Mert ha jogilag megalapozottak lettek volna, ak­kor nem tehettünk volna semmit. Egyébként nem sok férfias tulaj­donságom van... Nem szoktam kiabálni, egy-két obszcén kifeje­zést elengedek, káromkodni is tudok. De igyekszem nem csi­nálni ezt. Nem illik hozzám, mondja a férjem. Igaza van. Ne­kem különben az volt a helyzeti előnyöm, hogy hét éve vb-titkár- ként itt dolgoztam. Előtte a Ka­lapgyárban is mindig emberek­kel foglalkoztam. A Bosnyák, az tragédia A polgármester asszony meg­felelőnek tartja a képviselő-tes­tület működőképességét. Abból sem származtak viszálykodássá fajuló ellentétek, hogy a kam­pány során őt támogató szabad- demokrata és kisgazda képvise­lők kevesebben vannak, mint akik a tsz-hez kötődnek. Egyre inkább érzem azt, ahogyan meg­ismernek, ők is egyre kevésbé éreznek engem ellenzéknek - mondja. Különösen nem olyan kérdésekben, mint az infrastruk­túra fejlesztése, vagy a munka­helyteremtő vállalkozások tá­mogatása. Törekvéseik közül egyelőre félre kellett ugyan tenni a szennyvízhálózat kiépítését, de ezzel szemben éppen a termelő- szövetkezet támogatásával ko­moly lépéseket tettek a gáz beve­zetése térén. Állandósult gond­juk a telefonhálózat bővítése, amely szinte folyamatosan napi­renden van. Ugyancsak visszaté­rő téma a felvásárlás kérdése, amely nagyon sok helybelit fog­lalkoztat. Az egyik legnagyobb probléma, hogy helyben nem te­remtődött igazi érdekeltség a fel­vásárlásra. Ami pedig a Bosnyák téren kialakult, az kész tragédia, melyre talán az lenne az egyetlen jó megoldás, ha úgy, ahogy van megszűnne. A polgármester­asszony szerint a legjobb megol­dás volna, ha a Jászság egy önál­ló külkereskedelmi céget hozna létre, ami a lehetőségekhez mér­ten koordinálná a termelést, nem engedné kizsákmányolni az em­bereket, ellentétben a Bosnyák piaci viszonyokkal. A testületi munkáról megosz­lanak a vélemények. Szakali Já­nos gyorsabb, határozottabb vál­tozásokat várt. Később be kellett látnia, hogy a téeszes képviselők igen jól szervezett erőt képvisel­nek, akikkel kemény összecsa­pásokba keveredett, olyanokba is, amelyekbe ma esetleg már nem menne bele. Sok idejét vette el a politizálás, egyebek mellett olyantól is, amit jobban szeretne csinálni. Sok érdekeset, újat ta­nult. A felvásárló vállalkozik Török Imre, a tsz felvásárló­telepének vezetője, aki 32 éves korát meghazudtolóan kisgazda- párti képviselő, szintén többet várt a testületi munkától. Állóvíz van - mondja -, nincs anyagi háttér, nehéz most változtatni. Sajnos, egyre inkább arra szorít­kozunk, hogy segélyeket oszto­gatunk és fenntartjuk a meglevő intézményeket. Minimális fej­lesztésekre törekedhetünk - összegzi véleményét. Igazi kis­gazdához illően komoly remé­nyeket lát a kertészeti kultúrák: a cseresznye, a meggy, a málna, a földieper és a dinnye termesz­tésében és a lassan hagyomá­nyosnak mondható fóliázásban. S, hogy ne csak beszéljen róla, négy barátjával összefogott és amolyan próbaként öt hektáron önálló burgonyatermelésbe kezdtek, feleségével pedig bol­tot nyitott. Sőt mi több, sorolja, hogy további 20-30 mezőgaz­dálkodáshoz kötődő kisebb vál­lalkozás indult, és még többen lennének, ha piacot látnának. Generális változások az iskolában Az iskolában Zsámboki Lász- lóné igazgató szerint az egyik legmozgalmasabb évet zárták az idén. Lentről, fentről jövő nyo­más hatására generális változá­sok történtek a nyelvtanításban. Az oroszt egyetlen gyerek sem választotta, bevezették viszont az angol és a német nyelv tanítá­sát, ami nagyon nehéz volt. A feladatot csak azokkal a neve­lőkkel tudták megoldani, akik eddig oroszt tanítottak. Most vi­szont új reményeket ébreszt az a hamarosan ide költöző amerikai fiatalember, aki nyáron már há­romhetes tanfolyamot vállalt. A korábbi évekkel szemben több gondot okozott a nyolcadi­kosok pályaválasztása. Hetvenöt végzős közül tizenheten szakkö­zépiskolában, tizenketten gim­náziumban, harminckilencen szakmunkásképzőben és szakis­kolában tanulnak tovább. Mel­lettük ugyancsak problematikus annak a hét gyereknek a helyze­te, akik nem jelentkeztek közép­iskolába. Őket most megpróbál­ják az iskolában tartani, és ha a foglalkoztatási alapnál is úgy gondolják, akkor speciális okta­tásukat megoldani. Az efféle kényszer szülte for­ma mellett nagyobb létszámú gyereksereg számára szeretné­nek megoldást találni szakisko­lai keretben. Szeretnék ősztől bevezetni a háztartás-gazdaság- tani ismeretek tanítását a 7-8. osztályban fakultációs keretben. A Kovács Béláné mérnök-tanár­nő által kidolgozott példaértékű tervezethez olyan neves szakér­tők adtak tanácsokat, mint Far- kasné Géléi Júlia, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem ad­junktusa, Hoffman Istvánná, a Közgazdasági Egyetem pro­fesszora és Kenéz Győzőné tu­dományos munkatárs. Ha sikerül megvalósítani a tervezetben fog­laltakat, sok hasznos ismerettel gazdagodhatnak a gyerekek. Ezzel, valamint a további 17 pályázatban megfogalmazottak­kal, ún. tehetséggondozó szak­kör szervezésével remélhetőleg sikerül oldani azon az eljelenték- telenedési folyamaton, ami fel­ütötte fejét az általános iskolá­ban, különösen a nyolcosztályos gimnáziumok megjelenésével. Jóllehet több egyetemet végzett tanáruk van, gimnázium vagy szakközépiskola szervezésére egyelőre nem gondolnak, hanem inkább szakiskola felé szeretné­nek elmozdulni. Ebben az irány­ban viszont komolyan és sokfelé kacsingatnak. Méghozzá úgy, hogy az ittmaradó 9. és 10. osz­tály számára hasznos legyen. Különösen például az Eurocoop- nál, ez a cég alkalmazni tudná az így felkészített varrni tudó lá­nyokat. Végül egy fontos társadalmi kérdésre, a cigányság problémá­ira terelődik a szó - melyhez Kiss László igazgatóhelyettes sorolja a legtöbb adalékot.- A velük kapcsolatos minden­napi gondok sem kevesek, de fölöttébb tanulságos az, amit a tehetősebb cigányokról megálla­pítunk. Nem egy közülük ma si­keres vállalkozónak számít. Egykoron ők is ezt az iskolát lá­togatták, eredetileg nem sok si­kerrel. Utána viszont esti tagoza­ton befejezték tanulmányaikat, sőt le is érettségiztek. Nem vol­tak restek külföldre elmenni, maid ezt követően az összegyűlt pénzüket itthon befektetni. Egyikük például büfét nyitott, utána építési vállalkozásba fo­gott. Újabban pedig olyan ke­nyeret süt és árul, amit az egész környéken szívesen megvesz­nek. Dr.Lakatos Béla orvos precí­zen összegyűjtött adatai szerint a fényszarusiak évente kilenc és félszer keresik fel a jól felszerelt és igen szépen rendezett kör­nyékkel dicsekedhető rendelő­ket. Mindez nem fedi el azt a tényt, hogy az egészségügyi köz­pont az Orion gyár egykori veze­tőinek személyes „nyomása” következtében, az egészségügyi vezetés és a lakosság akarata el­lenére a falu központjától távol esik. A rendelőben sok egyéb mellett két aktuális kérdésről váltottunk szót részletesen. A la­kosság széles rétegének megél­hetési forrást jelentő fóliázásért sokan igen drágán fizetnek. A sátrak alatt 95 százalékos a pára- tartalom, nagy a forróság, ami nagyon megterheli a szívet és a légzőrendszert. Ennek követ­keztében bizony a jól eladott pri­mőráru gyakorta nincs arányban az érte kapott maradandó egész­ségkárosodással. A fóliában való munka az érzékeny alkatúak szá­mára veszélyekkel jár, amit csökkenteni nagyon nehéz. Az orvosok ellátják tanácsokkal a kertészkedőket, figyelmeztetik az életveszélyes szituációba ke­rülőket, de többet nem tehetnek. A fóliasátor, mely a gazdagodás forrása, de a veszélyeké is 1991. JÚLIUS 13. Nem adhatunk pénzt az érdekel­tek zsebébe, nem tudjuk pótolni a kieső jövedelmet - fogalmazta meg Lakatos doktor. A másik frekventált téma a munkanélküliség, amelynek sa­játos arca tárult fel a beszélgetés során. Többször találkoznak olyan, nehezen vigasztalható, sírva fakadó pácienssel, akinek felmondtak. Másfajta jelenség a táppénzt igénybe vevők megsza­porodása és a leszázalékolásukat kérők számának növekedése. Az újraelhelyezkedésben remény­kedők kérték, segítsék át őket valahogy ezeken a nehézsége­ken. Igyekeztek megértőek len­ni, számukra megpróbálták egy­két héttel megnyújtani a táppén­zes időszakot. Á táppénzzel azonban nem lehet helyettesíteni és pótolni a munkahelyeket. Mindezzel párhuzamosan je­lentkezik egy egészen új jelen­ség: kezd becsülete, értéke lenni a munkának és a munkahelynek. Voltak, akik tavaly még egy ba­nális huruttal is megpróbálták elérni, hogy otthon lehessenek. Most, amikor a gyakran hiány­zók elküldésétől tarthatnak, szinte könyörögnek azért, hogy ne írják ki őket. A Samsung befektet Szász Gerő, a Samsung terme­lési igazgatója szerint Hegedűs Csaba olimpiai bajnok „birkó­zódiplomáciája” nyomán indult el a kapcsolatok építése. Az Ori­on összes üzemét részletesen fel­térképező dél-koreaiak annak idején azért választották Jász- fényszarut, mert úgy gondolták, az itteni munkaerő még nem el­rontott, és betanítható. A gyárat százezer készülék összeszerelé­sére tervezték, amit portással együtt 92 ember állít elő, ami körülbelül egynyolcada az itt­hon megszokott-elfogadott lét­számoknak. (Az Orionban nem­régiben még sokszor ennyi em­ber kellett ugyanennyi televízió előállításához!?) Az effektiv ter­melésben negyvennyolcán dol­goznak, a portákon nyolcán, a raktározásban a vámossal együtt hatan, fölöttük három mindenes adminisztrátomő, Szász úr és helyettese képez irányító „vízfe­jet”. Szász Gerő, a Samsung termelési igazgatója A Samsung most további 2 millió dollárt fektet be az üzem bővítésébe. Ez annyit jelent, hogy 120-130 ezer televízióra fut fel a termelésük, ami össze­sen 130-140 ember foglalkozta­tását teszi majd lehetővé, ami azonban szerény vigaszt jelent a szomszédos Orion gyárban munkájukat elvesztő dolgozók számára. Az oldalt írta: Pethő László Fotó: Baráth Károly Gyóriné dr. Czeglédi Márta pol­gármester Orvosi rendelő, messze a központtól

Next

/
Oldalképek
Tartalom