Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-10 / 133. szám

1991. június io. Megyei körkép 3 Azt hittük, bomba robban az MMIK-ban, de „csak”... Fejük felől a tetőt Növényhatározás esőben Versenyeztek a kis biológusok Eredményhirdetésre várnak a versenyzők Fotó: Illyés A tanácsrendszer megszűné­sével, az önkormányzati tör­vény hatályba lépésével átala­kult az a finanszírozási rend­szer, amely centralizált fel­ügyeletet (állam-megye-város) és működtetést jelentett. Más szóval: a normatívák és a tör­vényi garanciák bevezetésével a megyék elosztó szerepe is megszűnt. Az önkormányza­tok szuverén létével hazánk több nagy városában előálltak olyan problémák, amelyek in­tézmények létét fenyegetik. Azt beszélték a városban, megszűnik a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központ. Két ön­kormányzat huzakodik a feje fö­lött. Félő, hogy két szék közül a földre esik a művelődési ház - és földre esnek annak dolgozói. Itt állnak június kellős köze­pén, és még senki nem tudja, jú­lius 1-től mi lesz a dolgozók sor­sa. - Volt aki azt hallotta, eladják fejük felől a tetőt, a nyugati va­luta többet ér, mint a kultúra vagy néhányszor tíz népművelő. Mások tudni vélték, hogy csak az igazgató személye változik, ugyanis új jelöltek és önjelöltek máris megjelentek a „piacon”. Július már közel van, a dolgo­zók bizonytalanok, mi több fél­nek. Felkerestük Várhegyi Atti­lát Szolnok alpolgármesterét, hogy megtudjuk, igazak-e mind­ezek a hírek? Nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. Különben a hír igaz. Kedden délelőtt Várhegyi Attila alpolgármester: A me­gyei és települési önkormányza­tok között az önkormányzatok­ról szóló törvény értelmében nincs függőségi viszony, így ter­mészetesen tárgyalásos úton kell rendezni a problémákat. A Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont valamint még egyéb, me­gyei tulajdonban levő intéz- ménnyekkel kapcsolatban (mú­zeum, megyei könyvtár, színház, kórház) már ez év elején elkez­dődtek a tárgyalások a megyei és a városi önkormányzatok között. Ekkor a város részéről az a szán­dék fogalmazódott meg, hogy 1991. július 1-től az intézmény kerüljön Szolnok városhoz. A június 18-i közgyűlésen ja­vaslatot teszünk Városi Művelő­dési Központ alapítására (Az MMIK épülete lenne az), és an­nak önkormányzati támogatását 10 millió forintban határozzuk meg.-Ezt az előterjesztést a június 18-i városi közgyűlés elé kívánja vinni: A dolgozók 12 nappal az inkriminált határidő előtt még nem tudják mi lesz a sorsuk. Nem fölösleges huzavona ez, nem len­ne egyszerűbb, mindenki számá­ra megnyugtatóbb 1991-ben így hagyni a házat, ahogy van, hisz az számos, előre tervezett megyei feladatot is ellát?- A városnak szüksége van művelődési intézményekre, a megye kulturális és népjóléti bi­zottsága olyan tervezetet küldött a városnak, amely elfogadhatat­lan volt, nem biztosította a tulaj­donjogot a város számára, csak a használati jogot. Ezzel a kezünk meg van kötve, még arra sincs jogunk, hogy működési feltéte­leiről képet kapjunk, meglehes­sük a ház úgynevezett „átvilágí­tását”, a megye ilyen ajánlatát elutasítjuk. Felszállott a páva a vármegyeházra? Hallgattassák meg a másik fél is. Mit mond az ügyről dr.Györgyi Lajos a Megyei Művelődési és Népjóléti Iroda vezetője.- Az egész baj és huzavona ott kezdődik, amikor az önkor­mányzati törvény kimondja: az 50 ezer főnél nagyobb lakosú te­lepülések kérhetik megyei jogú várossá nyilvánításukat. Azok a városok, amelyek ezt megkap­ják, kilépnek közjogi és pénz­ügyi értelemben a megyéből. Az előbbi azt jelenti: a város nem küld képviselőket a megyei köz­gyűlésbe, míg az utóbbi, hogy anyagilag függetlenedik a me­gyétől. Hogy ez a tény mennyire nem szerencsés, azt az MMIK körüli huzavona is mutatja. A kormány ezzel létrehozott egy álfrontot: oszd meg és ural­kodj! Az újjászületés amúgy is nehéz pillanataiban ez még csak újabb púp az önkormányzatok hátára. Nehéz eldönteni, hogyan történjen ezentúl a megyei ön- kormányzat által fenntartott épü­letek működtetése. Ez eleve egy vesztes meccs. Mindenki veszít. Megy a huza-vona a semmi kö­rül. Fölösleges tulajdonlás kér­déséről beszélni akkor, amikor a tulajdoni törvény (egyes állami vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról) még meg se született. A városnál ezzel kap­csolatban kialakult álláspont szakmailag vitatható. Érthetet­len a tulajdonjogról kialakult élénk reakciójuk. Egyetlen megoldás van: együtt kell dolgoznia a két ön- kormányzatnak, hiszen enélkül működésképtelenek lesznek az intézmények. Ebből is látható, mennyire átgondolatlan törvényi szabályozás következménye a megyei jogú városok létrejötte. Egy a fontos: az intézmények dolgozóit ez a helyzet ne érintse, valamint tartsuk szem előtt a kul­túra érdekeit, hiszen a művelő­dési házak fenntartása törvényi kötelezettség is. Ami a dolgozókat illeti: való­színű népművelő-felesleg van Szolnok városában, és ez együtt járna bizonyos létszámbeli „fo­gyókúrával” , ezen kívül a műve­lődési házak funkciójának mo­dernizálásával. Történetek alulnézetben Czakó Jánosné az MMIK igazgatója: A probléma alapve­tően ott kezdődik, hogy május végén még nem tudtuk, mi lesz a huzavona vége. Június 31 -ig volt tisztázott a ház hovatartozása, ebben a pillanatban még nem tudjuk, július elsejétől kapnak-e a dolgozók fizetést, nem tudjuk, kié lesz a ház, és ha a városé lesz, tényleg el akarják-e adni. A dol­gozók várják a választ. Szándék és jóakarat kérdése, hogy mennyi ideig marakodnak a fe­jünk fölött, mindenkinek az len­ne pedig az érdeke, hogy gyorsan döntés szülessen a ház sorsáról, ugyanis ez a bizonytalanság nemcsak a dolgozókat, hanem az itt működő kiscsoportokat is 'érinti. Nem tudunk nekik mit vála­szolni: két hét múlva maradhat­nak vagy menniük kell. A kultú­ra érdeke azt kívánja, hogy eze­ket a kiscsoportokat ne veszítsük el, hanem idekössük, hisz értékes munkájuk a város művelődését nagyban elősegíti. Nem hiszem, hogy a város ve­zetősége ezt ne tudná, mégse jött el közülük senki tájékozódni, ve­lünk elbeszélgetni, kikérni a vé­leményünket. Lehetetlen, hogy ne tudnák, mi értjük a legjobban, hogyan lehetne a ház helyzetén javítani, de Várhegyi Attila al­polgármester - noha meghívtuk - nem jött el hozzánk ez ügyben. Fél vagy egy órás beszélgetéssel nagyobbat léphettek volna előre a ház fenntartásának és tulajdon­lásának kérdésében, ha eljönnek hozzánk beszélgetni, - mint a két önkormányzat közötti hónapok óta tartó levelezéssel. Mi nem a tulajdonlás kérdésén meditálunk, az eddig se érdeleit bennünket, mert megyei és váro­si feladatokat egyaránt elláttunk. Minket az érdekel, mi lesz a dol­gozók sorsa, és mit akar a házzal a majdani fenntartó. Ezt két hét­tel a jelzett határidő előtt illene közölni velünk. Egy tollvonás, és más semmi Miután az ügyben érintetteket meghallgattuk, egy véletlen tele­fonbeszélgetés kapcsán az az in­formáció jutott tudomásunkra, hogy 24 óra leforgása alatt a vá­rosi önkormányzat véleménye 180 fokos fordulatot vett. Várhe­gyi Attila alpolgármester ma tel­jesen más állásponton van, mint tegnap. Ismét felkerestük. Várhegyei Attila szerdán: Első szándékunk az volt, legyen a művelődési ház a város tulaj­dona. Később láttuk, hogy ez pénzügyi kérdés is, - de a meglé­vő értékeket nem szabad szétver­ni, a városnak is el kell látni alap­vető művelődési funkciókat. Ezenkívül a tulajdoni törvény megszületéséig a ház a megyéé marad, ez nem lehet másként.-Mindezt tegnap még nem tud­ta? Van aki azt mondja, azért változott 24 óra alatt a vélemé­nyük, mert tudták, megjelenik a sajtóban (és nemcsak a megyei­ben) az ügy. Végül: szeretném, ha válaszolna: el akarták adni a házat vagy nem? És van-e már új pályázó az MMIK igazgatói szé­kére? . -- Ae elmúlt 3 hónapban há­romszor ültünk le tárgyalni a művelődési házról. Tegnap dél­után újra áttekintettük a kérdést jogi és törvényességi szempont­ból, ezért változott meg a véle­ményünk, és nem a sajtó hatásá­ra. Hangsúlyozom: nem a nyil­vánosság előtti megjelenés mi­att. A házat nem akarjuk eladni, nem is akartuk: rendelet mondja ki, művelődési házakat nem le­het eladni. Igazgatói pályázatot nem írtunk ki, ezért pályázó nem is lehet. Jelenlegi álláspontunk az MMIK-ról: 1991. évben ma­rad megyei tulajdonban, mert, ha július 1-től városi tulajdonba ke­rülne, olyan fejetlenséget, kap­kodást okozna, amit értelmetlen felvállalni. Egy új társadalmi rendszer születésének ellentmondásos, még be nem járatott ügyintézésé­nek minden jellemző vonása egy­besűrítve mutatkozik az MMIK estében. Presztízsérdekek, hatal­mi harcok és jó szándékú tenni- akarás mind mind együtt sőt oly­kor egymás ellen hatnak a vajú­dás e történelmi pillanataiban - kérdés, mikor fogy el a dolgozók türelme, miközben nem tudják elviszik-e fejük felől a tetőt. Kátai Szilvia Hagyományai vannak a tudo­mányos ismeretterjesztésben a tehetségek gondozásának, a te­hetséges gyerekek versenyezte­tésének. A kémia és a matemati­ka után ebben az évben már a biológia is bekerült az országos versenyek tárgyai közé. A rendezők, a Magyar Termé­szettudományos Társulat és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társaság képviselői úgy gondol­ták, hogy Kisújszállást -válaszf- ják állandoszTnTit'tyttF— A hétvégén össze is sereglet­tek a felsőtagozatosok az ország minden részéről, hogy össze­mérjék felkészültségüket. A me­gyei találkozók győztesei előa­dásokat tartottak lakóhelyük, környezetük természeti értékei­ről, de adódott testet próbáló fel­adat is, amikor a zuhogó esőben kellett a várost járva növények rendszertani helyét, fajtáját meg­határozniuk. A legtöbb pontot ezen a hétvégén Rádai Tamás­nak sikerült elérnie, aki a nyír­egyházi II.számú Gyakorló Álta­lános Iskola tanulója, felkészítő­je Szilágyi Józsefné volt. A me­gyénket képviselő jászboldog- házi Petróczki Ildikó a második Örvendetes módon szaporo­dik megyénkben a pávakörök száma. Besenyszögön három év­vel ezelőtt Molnár Zsuzsanna ta­nárnő lobbantotta lángra a pislá­koló mécsest. Húszegynéhányan énekelnek azóta együtt, közép- és idős korúak vegyesen. Főként a helyi népdalkincsből merítenek, de saját költésű nép­helyen végzett, míg a harmadik Barabás Lilla lett Budapestről, a Szent István Gimnázium és Ál­talános Iskolából. A szervezők értékelése szerint a verseny elérte célját, a környe­zetvédelemre, a természet szere- tetére nevelt. Biztosak benne, hogy a résztvevő tanulók soha nem csatlakoznak a környezet rombolóihoz. Bíznak abban, hogy társaik figyelmét is felhív­ják értékeink megőrzésének fon­tosságára. Az újjáalakult, tagegyesüle­tekből felépülő országos TIT daluk is van. Felléptek már Ti- szasülyön, Cserkeszőlőn, Jász- kiséren, Kiskörén, Nádudvaron. Tavaly novemberben Török- szentmiklóson országos ezüst minősítést szereztek. A takarék- szövetkezet ruhákkal, az önkor­mányzat pedig 40 ezer forinttal támogatja az együttest. szervezet ebben az évben része­sül utoljára költségvetési támo­gatásból. Kénytelenek lesznek alapítványokból, szponzoroktól, tanfolyamokból pénzt szerezni a versenyek, az ismeretterjesztés számára. A gazdasági alapok megte­remtése azonban nem lehet üzle­ti vállalkozás. Szeretnék elérni azt, hogy aki a jó ügyre adomá­nyoz, leírhassa azt az adójából. Mint mondták, nem lesz egysze­rű dolog, de a fiatalság, a jöven­dő generációk érdekeit kell szem előtt tartani. A besenyszögi tanárnő lelkes pedagógustársaival együtt több mint háromórás műsort szerve­zett a hét végére. A helyi páva­kor mellett meghívottként fellé­pett a zagyvarékasi és a kiskörei pávakör is. Emellett az általános iskola sok tanulója, szinte min­den évfolyama szerepelt a zsúfo­lásig telt kultúrház színpadán. Kamarakórusok, énekkarok, zongoristák, szavalok váltották egymást. Önkéntelenül is az jut az em­ber eszébe, bár mindenütt ilyen nagy becsben tartanák a tehet­séggondozást, a népi kultúra, ha­gyomány ápolását. Méltán volt nagy sikere az öt éve alakult kiskörei pávakör - vezetője: Járdány Józsefné - Fel­lesz című műsorának, hiszen nemzedékek énekeltek, játszot­tak együtt táncházi formában ön­feledten, múltat idéző csupaszív vidámsággal. A népszokás lé­nyege, hogy régen a legények és leányok összegyűltek egy-egy háznál, és ott sokáig együtt mu­latoztak, szórakoztak. Kép és szöveg: Cs.J. A Szász és Társa cég Szandaszölös után tegnap Rákóczifalván is nyitott új vas-műszaki boltot, széles körű, 3 milliós árukészlettel. Az új üzletben háztartási gépektől videón át alkatrészekig és festékekig minden kapható egy helyen. Az avatószalagot Bodács István, a település polgármestere vágta át • hangsúlyozva, hogy a község jobb ellátásában fontos szerepe van az új boltnak. /Fotó: N.Zs7-b­A népi kultúra ápolói Pávakörök randevúztak Besenyszögön Részlet a kiskörei pávakör Fellesz című műsorából

Next

/
Oldalképek
Tartalom