Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-07 / 131. szám
2 Hazai körkép 1991. JÚNIUS 7. ÁR ELLENÉBEN HÉTSZÁZ MÉTER? Ha a folyó mesélni tudná...! (Folytatás az 1. oldalról) fiatalember nővére. - Hisz először csak arról beszéltek, hogy verekedés vblt, és tanúként szeretnék kihallgatni az öcsémet. Utána már személyleírást is kértek róla, s csak végül tudtam meg, hogy Lajos a vízbe került. 0 a vízbe? - kérdeztem vissza. - Hisz, ha horgászik, se megy bele. Mit csináltak vele? Aztán nyugtatgattak a rendőrök, hogy átúszta a folyót, tudják, hogy ki is jött, szóval meg kell lennie. Amikor megkérdeztem, hogy akkor hol van, kioktattak a vízihullák viselkedéséről, a vízmélységről, a hőmérsékletről, a sodrási irányról, meg a jó ég tudja, hogy miről, csak éppen arról nem beszéltek, hogy keresi-e valaki. Mondtam is nekik, hogy menjek én, és csáklyázzam végig a vizet? Szóval borzasztó volt az a bizonytalanság. Aztán ugye megtalálták. Nekem kellett azonosítanom. Úgy láttam, hogy rá volt alvadva a vér az arcára. Lehet, hogy a vízben történt vele valami, ugyanis három héttel ezelőtt volt egy balhéja Tószegen. Alaposan megverték, s agyrázkódással a megyei kórház sürgősségi osztályára szállították. Nem volt még teljesen jól. Miről szólnak a jegyzőkönyvek? __ A rendőrségen dr. Kapai Sándor, rendőr alezredesnek a Szolnoki Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjének és Vörös Miklós rendőrszázadosnak, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferensének társaságában idézzük fel ismét az eseményeket. Előkerülnek a jegyzőkönyvek, melyek alapján a helyszínre érkező rendőrök így írták le az eseményeket:- A lövés után a két ismeretlen személy a folyóba ugrott, és a Tisza Szálló irányába kezdtek úszni. Ezek után az URH-s kocsival átmentünk a Tiszai Hajósok Terére, tehát a Damjanich uszoda oldalára, és láttuk, hogy mindketten a Tisza-híd alatt úsznak át. A parton gyalogosan követve a személyeket, többször is felszólítottuk őket, hogy jöjjenek ki a vízből. Erre azt kiabálták vissza, hogy szó sem lehet róla, mert ha kell akár Szegedig is leúsznak. Ekkor még láttuk őket, s megállapítottuk, hogy mindketten jól vannak. Utána egyiköjüket szem elöl tévesztettük, míg a másikat a Tisza Szállóig követtük. Közben az ügyeletes tiszten keresztül értesítettük a vízirendészeti kapitányságot, hogy segítsenek a személyek felkutatásában. Onnan Mező Sándor, rendőrzászlós motorcsónakkal a helyszínre érkezett, aki a Tisza Szálló és a Tárház közötti részt vizsgálta át. A keresés során taxisok jelezték, hogy az egyik személyt a Dohányfermentálóval egy magasságban, a Tiszaliget felöli oldalon látták kijönni a vízből, de amikor a taxisokat észrevette, ismét a folyóba ugrott. Az újabb jegyzőkönyv tanúsága szerint pedig az egyik taxis így beszélt: Láttam, hogy átmennek a híd alatt. Ezek után lementünk a rendőrökkel együtt a Tisza Szálló előtti partra. Reflektorral pásztáztuk a vizet, de azután már eltűntek előlünk. Úgy húsz perccel később az egyik kollégám szólt, hogy a túlsó parton, a volt KISZ-tábor irányában látott egy személyt, aki kijött a folyóból, de ahogy őt észrevette, vissza is ugrott a vízbe. Ez a kolléga a 23-as volt. Nos ennyit a jegyzőkönyvekről, amelyekből tulajdonképpen az derül ki, hogy a túlparton nem tartózkodtak rendőrök. Vajon miért nem? Erre választ beszélgetőtársaimtól sem kapok. Mit mond a boncolóorvos?- Kolláth Lajos mindenre kiterjedő boncolása során, idegenkezűségre, vagyis bűncselekményre utaló jelet nem találtunk - tájékoztat dr. Krasznai Géza, a megyei kórház kórbonctani és kórszövettani osztályának vezetője, amikor megkeresem. - Magyarán: kizárt, hogy megfojtották volna, mert a halál oka egyértelműen fulladás volt. Sem az arc, és sem a nyak táján nem találtunk sérülést vagy verésre utaló nyomokat. De azért nem ilyen egyszerű a dolog, mert Kolláth Lajos vérében az alkoholszint háromezrelék volt. Ez már súlyos alkoholos befolyásoltságot jelent. Na most gondolja el, hogy ugye elég hideg, 10-14 fokos lehetett akkor a Tisza. S nem kell ahhoz háromezrelékes alkoholszint, hogy kipiruljon, hogy melege legyen és izzadjon az ember. És ezek a tünetek nemcsak a bőrre vonatkoznak, hanem az egész szervezetre, így a szívre is. Ha egy ennyire felhevült test elmerül ilyen hideg vízben, azon sem kéne nagyon csodálkoznunk, ha azonnal meghal az illető. Sodrással szemben? A helyszínen járunk. Mögöttünk a volt KISZ-iskola, előttünk a Tisza, a túlparton pedig szemben a Dohányfermentáló épülete magasodik. Itt, ezen a részen menekült vissza a folyóba, és tűnt el Kolláth Lajos. Mészáros Imre, rendőr törzszászlós már ki tudja hányadszor mesélheti el az eseményeket, amit természetesen ő is a taxisoktól hallott. Mutatja, hogy milyen magasan állt akkor a víz, és hol bukkantak rá a lábnyomokra.- Ugye mindez május 25-én történt - folytatja - s több mint egy hétre rá, vagyis június 2-án, vasárnap délután a Magyar utca magasságában vette észre egy házaspár, hogy egy holttest úszik a vízen. Azonnal beszóltak az őrsre, s ők fogták ki...- A folyó lefelé folyik, s hogy lehet az, hogy mégis jó 700 méterrel följebb, vagyis a sodrás irányával szemben halászták ki a szerencsétlenül járt fiatalember holttestét? - kérdezem, ám hallgatás a válasz.- Ez számomra is elképzelhetetlen - magyarázza Simon Mihály, a Közép- tiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási osztályának vezetője. Én 11 éve foglalkozom a Tiszával, ismerem a viselkedését, de az lehetetlen, hogy egy holttest 700 métert fölfelé „menjen” a mederben. Ez abban az időszakban még élve is nehéz lett volna, hisz akkoriban volt kiáradva a folyó, s így a szokásosnál nagyobb volt a sodrása is. Azt meg már végképp nem értem, hogy miként kerülhetett a bal partról a jobb partra... Mi sem értjük. A további vizsgálatoknak azonban erre is választ kell adniuk. Nagy Tibor _______Környezetvédelmi világnap / J apán egy környezetvédő szemévéi A környezet- és természetvédelmi napok keretében Ha- rangozóné Hollanday Andrea táj- és kertépítész tartott vetített képes előadást a Technika Házában.. A japán és a magyar kormány között született környezetvédelmi megállapodás keretében Harango- zóné Hollanday Andrea a szolnoki tCSTTTvézetvédelmi helügyelőseg munkatársa öthetes tanulmányúton vett részTTapánban. Itt szerzett tapasztalatait foglalta össze előadásában. Japán környezetvédelmi helyzete világviszonylatban is az első helyen áll. Ez egyrészt abból adódik, hogy milliárdokat áldoznak rá - ez a része tehát pénzkérdés. Viszont az már politika, hogy a kormány rendkívül szigorú rendeletekkel, törvényekkel kényszeríti állampolgárait - és nemcsak a gyárak tulajdonosait - a környezetvédelmi szabályok betartására. Mint tudjuk, Japán területének 70 százaléka hegyvidék, a 30 % lakható területe nem nagyobb, mint Magyarország, ám 113 millió ember él rajta. A meglehetősen nagy népsűrűség ellenére a települések megnyerő képet mutatnak. Japánban erőteljesen törekednek arra, hogy a lakott területek környékén meghagyják az eredeti természetes vegetációt. Igen gyakori, hogy szállodák, áruházak, sőt repülőterek is egy-egy tó, folyócska, kisebb vízesés vagy patak köré épülnek, szervesen egybetervezve a természettel: így például a szálloda haliján keresztül folyó patakban akár fürödni is lehet. A lakható terület kicsi, így a minél nagyobb beépítettségre kell törekedni - ezért van Japánban a rengeteg keskeny, égbe nyúló épület, amelyeknek akár a 35. emeletén is gyönyörű, élő kertekkel, 8-10 méteres fákkal találkozik a látogató. A hatalmas forgalmú városok zaj- és porvédelme a magyar szemnek szinte fantasztikusnak tűnik. A lakótelepek mellé épült gyárak majdhogynem észrevétlenek: hangtompító falak, kötelezően előírt (500 métertől több kilométerig terjedő) zöldövezet veszi körül azokat az üzemeket, amelyek működése zajjal vagy porral jár(na!). A településeken áthaladó közutak mellett zajcsökkentő betonfalak, valamint legalább 30 m széles zöldsáv húzódik. Esztétikailag is élmény egy ilyen zajcsökkentő „betonfal” - ugyanis a betonból semmit nem látni: nemcsak gondosan öntözött, de gondosan nyírt cserjék veszik körül megszűrve a zaj mellett az esetleges port is. A hulladék feldolgozása is csak esztétikus külsejű, zaj- és pormentes épületekben történhet - Japánban katasztrófának fognák fel a mi ormótlan (miért ne mondjuk ki: ronda!) betonkülsejű, füstöt okádó szemétégetőinket. Sorolhatnánk a végtelenségig a japán környezetvédelmi csodákat, de van-e értelme? Kormányszintű intézkedések ezzel kapcsolatban hazánkban mind a mai napig nem történtek, a parlament ez évi programjából kiszorult a problémakör, így környezetvédelmi törvény csak 1992-re várható, holott az eddigiek már régóta olyan elavultak, hogy megoldásukkal várni - valóságos környezetrombolás. K.Sz. A hírlánc kialakítása az első lépés A rendelkezésünkre álló műszaki eszközök nem használhatóak hatékonyan természeti és civilizációs katasztrófák elhárítására - jegyezte meg tegnap Tatár Pál őrnagy, a Polgári Védelem városi törzsparancsnoka a nagyobb szolnoki vállalatok vezetőinek részvételével tartott értekezleten. Szervezeti, technikai korszerűsítésre van szükség. Az előadásban a mentési rendszer kialakításának elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. A részvevőknek készített tájékoztatóban, vállalatonként körvonalazták a polgári védelmi csoportok kívánatos összetételét. Elhangzott ezúttal is, hogy napjainkban - legalább is e földrészen - a háborús cselekmények és az ezekből adódó károk bekövetkezésének lehetősége csökkent, ehelyett nőtt az elemi csapások, főleg a veszélyes anyagokkal történő balesetek, valamint a közúti szerencsétlenségek valószínűsége. A városon keresztül haladó jármű- és vasúti forgalom, a településen működő gyárak veszélyforrások. Ezt kell szem előtt tartani a feladatok meghatározásakor; ez a döntő a vállalati, intézményi teendők megállapításánál is. A hozzászólók egyetértettek a polgárvédelem ama szándékával, mely egy irányító Vállalatvezetők és a polgári védelem központban összefutó riasztási rendszerből működő hírlánc kialakítását sürgette. A feladat szervezési részét könyebb megvalósítani, mint a technikai oldalát. Az utóbbi ugyanis pénzigényes. A városi polgári védelem jelenleg egyetlen telefonvonallal rendelkezik. A jövő év tavaszára szeretnék kialakítani rádiós hálózatukat. Ehhez kellene kapcsolódnia az intézményi polgárvédelmi, URH-, CB-állo- másoknak.- Kötelezhetők-e a gazdálkodó szervezetek polgári védelmi feladatok ellátására? - kérdezték Tatár Pál őrnagytól.- Az állampolgárok védelméről az alkotmányban fogalmaznak meg általános feladatokat. Alacsonyabb szintű jogszabályok tovább pontosítják a teendőket. Ezek szerint a vállalatoknak el kell látniuk a lakosság védelme érdekében néhány feladatot. Más dolog a szervezetünk és a közöttük lévő kapcsolat. Itt az együttműködésen van a fő hangsúly. Akkor viszont, ha már egyeztettük a tennivalókat, és megállapodást kötöttünk, - a szerződés erejénél fogva is - mindkettőnknek figyelembe kell venni vállalt ígéreteinket. Az egyik résztvevő vetette fel: kiszabhatók-e feladatok a magánvállalkozókra.- Itt is az előbb mondottak az érvényesek. A jelenlegi szabályozás értelmében csakis megállapodás alapján lehet erről szó. Az új polgárvédelmi törvényben várhatóan döntenek a kérdésről. SZABAD A PÁLYA, DE... /---------------------------------------------------------------------------Eszmecsere a világkiállításról Az Építéstudományi Egyesülés, a Magyar Urbanisztikai Társaság, illetve a Társaság a Világkiállításért megyei csoportja tájékoztatót és vitaülést szervezett tegnap Szol- nokon, a Tudomány és Technika Házában. Előadónak Gaüder Fe?műszakijgazgatóját kérték fel. A megjelenteket - a világkiállítás tervei mellett - elsősorban az érdekelte, hogy megyénk földrajzi-gazdasági helyzete mit tesz lehetővé, kaphatunk-e és ha igen, mihez és milyen mértékű központi támogatást? Az előadó gyorsan le- hűtötte a titkos reményeket táplálókat. Azzal kezdte mondandóját, hogy a kályhától kell elindulni. Magyarul abból a helyzetből, hogy a világkiállításra riincs pénz. Nincs erre tőkéje sem a kormánynak, sem az önkormányzatnak. Vállalkozási alapon kell megszervezni. Le kell tehát számolni azzal a hittel, hogy az osztrákok kiválása miatt felértékelődik a magyar vidék szerepe. Mondható úgy is, hogy egy-egy megyében vagy településen olyan világkiállítási rendezvény lesz, amilyet az ott élők öntevékenyen szerveznek. Szabad tehát a pálya, valóra válthatók a jó javaslatok. Annyi azonban biztos, hogy kiagyalt ötletekkel nem sokra megyünk. Ne gondoljuk például, hogy a Tisza - bármilyen kedves számunkra - a világkiállítás látogatóinak ezreit vonzza Szolnokra. Hallottam olyan ötletet is, hogy kerékpártúrát kellene szervezni. El sem tudom képzelni, hogy egy nyugati üzletember azért jön ide, hogy elkerékpározzon a „kutyagyár” mellett. Az viszont elképzelhető, hogy lehetőségeinkre alapozva a külföldiek egy-egy rétegét megyénkbe csábítsuk. Felvetődött például, hogy vasútmodellező-ki- állítást, esetleg ejtőernyős világ- bajnokságot (volt már ilyen Szolnokon), vagy más speciális rendezvényt kellene szervezni. A jó ötlet' azonban nem minden. Valóra váltásához meg kell teremteni a feltételeket is. Enélkül minden ötlet olyan, mint a kőtömbben lévő Mi- chelangelo-szobor. Ha kimunkált elképzeléseket nem is produkált ez az eszmecsere, azt mindenesetre bizonyítja, hogy egyre több olyan ember van ebben a térségben, aki - akár a világkiállítás ürügyén - szeretné elérni, hogy megyénk kitörjön az elmaradottságból. S.B. ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM!!! Bemutatjuk az európai minőségi követelményeket is kielégítő új termékünket, a TURTHERM falazóblokkot! TH 1 Fóliás egységrakatos fogyasztói ár I. o: 57.790 Ft/1000 db + 25 % áfa Telefon: MOST VÁSÁROLJON! TH 2 RENDKÍVÜLI ÁRKEDVEZMÉNY, a fenti árból 20 %! TH 3/F Megvásárolható a Mezőtúri Téglagyárban 1991. június 15-től. 56/50-454, telex: 23-520 ÉRDEKLŐDNI LEHET: ALFÖLDI 5400 Mezőtúr, Földvári út 6. TÉGLAIPARI Telefon: 67/31-261 VÁLLALAT MEZŐTÚR fax: 67/31-488 Telex: 23-346 *55985/1*
