Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-03 / 127. szám

1991. JÚNIUS 3. Sportextra 13 A Tisza mint választóvíz Zsiga Gyula mindent feltett... A jó diák év közben tanul és nyáron vakációzik, a rossz felcseréli a sorren­det. Hasonló cipőben jár az Olajbá­nyász kézilabdacsapata, hiszen a ’90- 91-es bajnokság idején főként csak maszatolt az együttes, aminek egye­nes következménye lett a „pótvizsgá­ra utalva” bejegyzés a leckekönyvbe. Pedig a tanári kar - élén az igazgató­val -, sűrűn váltotta a pedellust, bízva abban, hogy csak-csak sikerül a lec­két megtanulni. Nem sikerült. Jött az újabb edzőcsere - egy év alatt a harmadik -, Csulik János és Kiss Sándor után a 32 esztendős Zsiga Gyula próbálja összeterelni a bajnok­ság után beindult társaságot, hogy a június utolsó hétvégéjén sorra kerülő pótvizsgára felkészítse a jelenleginél jóval többre hiva­tott kézilabdáso- kát. A korához mindenképpen komoly és éppen ezért rokonszen­ves testnevelő­szakedző, jó aján­lólevéllel érkezett. Játékosként és utánpótlás edző­ként egyaránt le­tette névjegyét a Tromosnál és a Honvédnál, leg­utóbb Komáromi Ákos partnere­ként segítette baj­noki aranyhoz az Elektromost, az­tán sebtiben mind­ketten küjön útra léptek. Érdeke­kelt, hogy egy bajnokcsapat pálya- dzőjéből miként lesz egy sereghajtó együttes csapatfőnöke?- Sem tavaly, se az idén nem kaptam meg a felnőttek irányításának önálló fel­adatát sőt, vissza akartak helyezni az utánpótláshoz. Gondolom, egyetlen szakmában nem lehet az ember célja a visszalépés, tehát mondhatom: nem volt más választásom. Az Olajbányászt csak az osztályozó után szerettem volna át­venni, a vezetők azonban kifejezetten kértek rá: a felkészítést is én végezzem. Május 20-tól önállóan dolgozom Szol­nokon. Feleségemmel és tizenhat hóna­pos kisfiámmal a Mária utcában lakunk, egyelőre két évig, aztán majd meglátjuk. Tudom, elődeimet is hosszú távra ter­vezték, mégis másként alakult. Én kivé­tel szeretnék lenni. Hogy mi volt itt korábban? - különösebben nem érdekel, egyelőre maximális segítséget kapok a klubtól és a játékosoktól egyformán.- Milyen szakmai tapasztalatokkal gazdagodtál e röpke idő alatt?- Felmértem a játékosok munkabíró képességét, a támadásban megnyilvá­nuló kreativitásukat, aminek hiánya az optimálisnál kisebb önbizalomra vezet­hető vissza. Meglátásom szerint az egyének tudása nem volt kellően ki­használva, kissé eltorzított felfogásban támadtak és nem megfelelő összetétel­ben védekeztek a csapat tagjai. Tehát a legfontosabb, hogy a meglévő állomány (Gulyás külföldre távozott) részére megtaláljam a legjobban testre szabott támadási és védekezési formulát. Ehhez differenciált egyéni feladatok kiosztása vált szükségessé. Saj­nos az idő sürget, de sok-sok egyéni fog­lalkozással, ami min­dig tartalmaz elméleti felkészítést is, meg­próbálok mindent megtenni. Feltett szándékom az önbe­csülés felébresztése, az emberi tartás erősí­tése, a csapategység megszilárdítása.- Az osztályozón való háromnapos sze­replés valóban ko­moly koncentrálást igényel, ám az utóbbi időszakot figyelve, az Olajbányász nem kel­tette egy fegyelmezett csapat benyomását, arról nem beszélve, hogy Gulyás után mások is napnyugta irányába kacsingatnak egyre sűrűbben.- Fegyelmező eszközként a pénzt tu­dom használni, de nagyon remélem, nem lesz szükség büntetésre. Már most a napi, szigorúan vett munkakapcsola­tokban megpróbálom elejét venni a konfliktusoknak, és mivel alapvetően optimista vagyok, abban is bízom, hogy a távozni készülők is belátják: nem mindegy, milyen csapatból próbálnak átigazolni jövendő egyesületükbe. Min­dent feltettem erre a vállalkozásomra, tisztában vagyok az összes kockázattal, azt is mondhatnám: a Tisza választóvíz lehet életemben. Sok sikert hozzá. néder Süllyednek a hajók? A víz szintjének sűlyedése intenzívebb mint a szakosztályé (fotó: N.K.) Nemcsak Szolnokon, de az egész or­szágban is kevés olyan kajakos akad, aki három olimpián szerepelt. Deme József a címeres mezt már régóta felcserélte a Vízügy SE vezető edzői szerepkörével. A kétszeres világbajnok, olimpiai és vi­lágbajnoki ezüstérmes, egykori sportoló több mint tíz esztendeje véglegesen ki­szállt a kajakból, hogy a fiatalokat ok­tatva minél több, hozzá hasonló ver­senyzőt neveljen. A szakembertől arra kértünk némi magyarázatot, hogy a ’70- es évekhez képest az utóbbi időben mi­ért ilyen kevés sikert tudott felmutatni a szakosztály.- Tárgyilagosan megállapítható, hogy néhány éve visszaesés tapasz­talható. Korábban a vidéki élmezőnybe tartoztunk, de ma már lejjebb csúsztunk. Tavalyelőtt kezdtek szakosztályunk fe­lett tornyosulni a viharfelhők, az elmúlt évben csak sokasodtak problémáink. Néhányan visszavonultak, mások nem vállalták a versenyzést, anyagi kerete­ink beszűkültek. Hol van már az az idő, amikor ötvennél több olimpiai pontot sikerült összegyűjtenünk, mára jó, ha 15-16 összejön. Amikor egy műanyag lapát 8-10 ezer forint, egy hajó pedig 30-40 ezer, nagyon meg kell nézni, mire adunk ki pénzt. Egyesületünk jelenleg tíz-tizenkét fő számára tudja biztosítani a feltételeket, de a vidékbajnokságon szeretném, ha egy ütőképes, hatvanfős csapattal tudnánk megjelenni. Sokan vannak, akik kedvtelésből járnak le hoz­zánk, de nyugodtan mondhatom, hogy kétszáz versenyzőnkből legalább száz­ötven vállalná a megméretéseket, de ennyi sportolót foglalkoztatni sajnos il­lúzió. Pedig a sportág savát, borsát a versengés, a vetélkedés jelenti. El kelle­ne egyszer végre dönteni, mely szakosz­tályokat fontos támogatni, és azt is, él­sportot vagy tömegsportot csináljunk-e a jövőben. Evek óta próbálkozunk nap­közis csoportok szervezésével, mégis úgy érzem, nem az én feladatom kellene hogy legyen a szükséges anyagiak elő­teremtése. Menedzselésben óriásit kel­lene előre lépni. Ezt az idényt nagyon nehéz körülmények között kezdtük, a versenyzők nehezen lendülhettek for­mába. Amire fokozottan készülünk, az a Velencén megrendezésre kerülő vi­dékbajnokság, amelyen célunk a tavalyi eredmények megismétlése lehet, vagyis a szinten tartás. Elsősorban két váloga­tottunktól (Szabó Lajos, Gonda Béla) várom a jó eredményeket, bár előbbi nehéz helyzetbe került, ugyanis páros társa, Gyulai István (BSE) idény közben felbontotta a „házasságot”. Nagyon sajnálom, mert az első válogatóversenyt fölényesen nyerték. Rajtuk kívül a fiatal és nagyon tehetséges Klapper Csabában bízom még.- Azt szeretném, hogy mindazok, akiknek valami közük van a sportághoz, fogjanak össze a szolnoki kajak-kenu sport megmentése érdekében. Már jó ideje a lassú sorvadás irányába hala­dunk, amit meg kellene változtatni, mert meggyőződésem, hogy szeretett sport­águnkra szükség van a megyeszékhe­lyen. Dávid Tanuszoda a gyerekek örömére Tavaly ősszel fejeződött be a Kodály Zoltán Általános Iskola udvarán a tanmedence építése. A hosszúra nyúlt munkálatok után októberben feltöltötték a mini­uszodát, és próbaúszásokat vé­geztek. Idén, május 20-án nyitot­ták meg igazából a létesítményt a környék négy iskolája tanulói­nak nem kis örömére. Egymillió forintot kapott a „Kodály” az üzemeltetésre. Egy hónapig tart a pénz, hiszen az úszás oktatásá­hoz 32 C-fokra kell felmelegíte­ni a vizet. A házigazda iskola és a Tallinn másodikosai a múlt hé­ten pénteken vizsgáztak. Egy ki­vétellel mindenki megfelelő szinten sajátította el a „tananya­got”. A következő öt osztály a Kassaiból és a Ságváriból érke­zik majd, hogy a gyerekek Vida Mónika edző segítségével meg­tanulják az úszás alapjait. Óriási sikert aratott a srácok körében a tanuszoda. Az edző és más szakemberek is úgy nyilat­koznak róla, hogy az oktatás cél­jára kiválóan alkalmas. Úgy tű­nik, az említett négy iskola ilyen jellegű gondjai egy időre megol­dódtak. Ám ott van a többi intéz­mény, még a város legtávolabbi zugából is a Damjanich uszodá­ba hordják a kötelező úszásokta­tásra a másodikosokat, több ki­lométert buszoznak, az egész délelőttjük rámegy. Talán jogos igényük nekik is, hogy helyben, de legalább a közelben meg tud­ják oldani a lurkók vízhez szok­tatását.-b­Címeres mezben Lévai Ferenc - tájfutó Életkora: 17 év Sportága: tájfutás Első edzője: Veresné Sípos Etelka Első egyesülete: TiszaligetSE, Szolnok Eddigi legjobb eredményei:- Hosszú Távú Országos Bajnokság I. hely, 1991- Országos Diákolimpia II. helyezés, 1991- Országos Éjszakai OB II. helyezés, 1991- Eger Nagydíj I. hely, 1990 Válogatott kerettag 1991-től A szolnoki tájfutók munkáját eddig jobbára csak az újságok hasábjain követtük nyomon, ugyanakkor saját szememmel láttam már, mi­lyen körülmények között készülnek a miskolci­ak vagy a dunántúli lankás hegyvidéket kopta- tók. Mindig is csodáltam, hogyan lehet az or­szágos élvonalban maradni az Alföld sík egy­hangúságában, távol az „igazi” erdők bozótos rejtelmeitől, a hegyi kaptatók kínjaitól. Pedig mint azt az eredmények is tanúsítják, nemcsak a megyeszékhely, de Jászárokszállás és Jász­apáti is jeleskedik a sportág élvonalában.- Csak úgy tudjuk felvenni a versenyt, ha kétszer annyi munkát végzünk, mint a többiek. - meséli Veresné Sípos Etelka, a fiatalok örökké fiatal és lelkes edzője, amíg Lévai Ferencre várakozunk. Rövid bemutakozást követően egy nyúlánk fiú fog velem kezet - farmerszere­lésben. Vele, mint az igazi il­letékessel foly­tattam az előbb megkezdett té­mát.- Az emelke­dőket, lejtőket a gát oldalában és a Ligetben pró­báljuk pótolni, de újabban a hétvégékre felköltöztünk a hegyekbe, terepre. Ami még újdonság, az eddigi heti három edzést mindennaposra váltottam. Szükség is van rá, hiszen ahogy az edzőm mondja, az aerobkapa- citásomon van még mit javítani, ezt próbáljuk a sok-sok résztávval elérni - sorolja a Pálffy J. Vegyipari és Műszeripari Technikum ipari- elektronikai szakának harmadikosa. Aztán fény derült arra is, hogy az egyesület létének bizonytalansága miatt (haj, de sokszor hallani hasonlókról napjainkban ...) a valamit is érő edzéseket csak januárban kezdte meg Ferkó. Eleinte bosszantotta is, hogy nem jönnek úgy az eredmények, ahogyan szeretné, no meg a gyorsaságával sem volt megelégedve - bár ezzel szerinte a mai napig hadilábon áll. A versenyek ebből a szempontból nem őt igazol­ják, dobogós helyezésnél nem adja alább mos­tanság. Reméljük, a továbbiakban is jól veszi az akadályokat, kanyarokat, akárcsak az autóban - újabban ugyanis vezetési tudását (is) próbálja gyarapítani, egészen egy vizsga erejéig. (kocsis) Megyénk fiatal súlyemelői a Békés­csabán megrendezett területi minősítő és egyben Húsker Kupa versenyen vet­tek részt. Győztesek, kölyök II. kcs: 28 kg: Bacsó Pál (Kisújszállás), 36 kg: Ul- viczki Attila (ÁÉV), 40 kg: Zeiler Ti­bor, 44 kg: Mészáros Gergely, 48 kg: Szabó Péter, 52 kg: Galambos János, 60 kg: Pillér Károly, 71 kg: Végh Szabolcs, + 75 kg: Ali Péter (mind Kisújszállás). Kölyök II. kcs: 44 kg: Lakatos Amold (Kisújszállás), 52 kg: Magyar Levente (ÁÉV), 60 kg: Kuj István (Kisújszál­lás), 64 kg: Szolnoki Róbert (AÉV), 67,5 kg: Antal Ferenc, 71 kg: Simái László (mind Kisújszállás), 75 kg: Tóth Ferenc (ÁÉV). Serdülő kcs: 67,5 kg: Demeter Attila (Kisújszállás), 75 kg: Balázs Norbert, + 82,5 kg: Sallai Attila (mind MÁV MTE). Ifjúsági kcs: 60 kg: Szatmári István (Kisújszállás), 67,5 kg: Nagy László (MÁV MTE), 90 kg: Ke­rekes János (Kisújszállás). Szolnoki városi kispályás labdarúgó­bajnokság eredményei: I.o.: Olajme­ző-Volán Rákóczi 10-1, Tisza SE- ÁÉV1.1-1, Kórház Ill.-Pannon Pet­rol 1-2, Mezögép-Thermotechnic 1-3, Nefag-Kórház 1.6-1. Az élcsoport ál­lása: 1. Tisza SE 31, 2. Olajmező 27, 3. Pannon Petrol 27 ponttal. II. o.: Ideál-Kilián I. 2-0, Bontóker-Nyom- da 1-0, ÁÉV II.-Elegant 4-7, MÁV KÜF-Jármű 6-2, FC-Aréna-Tejipar 2-1. Az élcsoport állása:l. FC Aréna 26,2. Kilián 1.22,3. Tejipar 20 pont­tal. III. o.: Vízmű II.-Kilián II. 2-6,2. Posta-Szilikát 1-4, Tisza Taxi-Vídia 4-1, Vízmű Kp.-Füszért 9-0. Az élcso­port állása: 1. Kilián II. 28,2. Vízmű Kp. 26,3.2. Posta 21 ponttal. Jászberényben rendezték a röplabda diákolimpia leány területi döntőjét, amelyen két korcsoportban három, illet­ve négy megyei bajnokcsapat mérkő­zött az országos döntőbejutásért. A ha­zai pálya előnyét élvező jászberényi együttesek ezúttal is bizonyították, hogy az utánpótlás-nevelésben is az élen járnak. A 13-14 évesek csoportjá­nak végeredménye: 1. Jászberény 6, 2. Báta 5,3. Gödöllő 4,4. Ernőd 3 ponttal. A 15-16 évesek csoportjának végered­ménye: 1. Jászberény 4, 2. Kecskemét 3, 3. Eger 1 ponttal. E hónap közepén Győrben megrendezésre kerülő orszá­gos döntőben tehát mindkét korosztály­ban lesz jászsági együttes. A szombathelyen rendezett szabadfo­gású úttörő B kategóriás birkózóbaj­nokságon a jászberényi Krasnyánsz- ki Márk a 4., Illés Attila 5. helyen végzett. A debreceni serdülő magyar bajnokságon a karcagi Szarka László a 6. lett, míg az ugyancsak Hajdúság­ban szőnyegre lépő területi serdülő korosztályban a Szarka László és Szabó József ezüstérmet szereztek, amivel kiérdemelték a magyar baj­nokságon való részvételt. A Csepel SC rendezésében lebonyolí­tott területi szabadfogású versenyen is kiválóan szerepeltek a karcagiak; Szarka Zoltán és Gál István első, Nagy Sándor második, Bállá András harmadik helyen fejezte be az erő­próbát Női labdarúgó-mérkőzésen a Tisza- liget SE-László Kórház II. összecsapá­son a vendégek 1-0 arányban nyertek. Tiszaliget SE: Lévai-Hujber, Mező, Pálszabó, Csemai, Szikrainé, Mustár (Szajkó), Udovcova, Kocsis (Sziráki), Szmatana (Retter), Soltész. A játék ké­pe alapján a döntetlen igazságosabb lett volna, ám a vendégek egy szerencsés találattal megszerezték a két pontot. A hazaiak közül Mező, Pálszabó és Cser- nai játéka dicsérhető. A női vízilabda OB 1. rájátszását Ta­tabányán bonyolították, amelyen a szolnoki együttes is részt vett. A du­naújvárosiak ellen 9-6-ra kikaptak a Tisza-partiak, míg az Eger ellen 8-8- ra, a Tatabányával szemben pedig 9-9-re végeztek. Az országos ifjúsági kupán a Vízügy SE csapata 7-5 arányban alulmaradt az FTC elleni mérkőzésen, a negyeddöntőt az UTE nyerte, miután 12-6 különbségű vere­séget mért a Szegedre, a Ferencvárost pedig 12-9-re győzte le.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom