Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-22 / 144. szám
12 1991. JÚNIUS 22. Azt beszélik a faluban... Összeírták mezőgazdaságilag Válaszol a polgármester Mondják, hogy lassan-lassan elfogy a telekkínálat, hiszen ebben a községben, jobban mondva a település határában már eddig is ezerkétszáz hobbiportát értékesítettek. Ami az utóbbi számot illeti, így igaz, ugyanakkor a polgármesteri hivatalban azt is megtudtuk, hogy korántsem fejeződött be a telekkínálat. Ha másért nem, azért, mert mintegy 900 hold földje lesz az önkormányzatnak, amelyek egy része telekkialakításra is alkalmas. Éppen ezért várják nagyon a földtörvény megszületését. Ami a telkeket illeti, a tó környékén a kétszáz négyszögölesek ötvenezerért kelnek, de további osztások várhatók. Valószínű újabb érdeklődőket vonz az a hír, hogy hamarosan elkezdődik a Tószeg- Jászkarajenő közötti 7,7 kilométerhosszúságú út építése, amelyhez a két település komoly köz- A következő közgyűlésen elmondom, én nem támogatom ezt a kft.-s módszert, mert aligha oldja meg az alapvető problémákat. Megértem a bankokat, vállalatokat, akiknek tartozik a közös, mégsem szeretném, ha a megoldás útja a felszámolás lenne, hiszen ez teljes vagy részleges vagyonvesztéshez vezet. Éppen ezért a magam módján mindent megteszek, hogy erre ne kerüljön sor. Szerintem a kiút valami olyasmi, ha rögtön elkezdenék a vagyon teljes körű felmérését, és a négy település között megkezdődne az elkülönülés. Ezután lehetne szó új gazdasági formák létrehozásáról.- Hallottam olyan hangokat is, hogy akadnak családok, akik azért nem vezetik be a gázt, mert drága.- Szerintem a szén új áránál aligha lesz drágább, sőt sokkal olcsóbbnak tűnik.- A fiatalok nem nagyon tudnak mit kezdeni magukkal.- A művelődési házat meghirdettük, ami el is kelt. Remélem, a pályázaton győztes szakemberek - azaz házaspár - bebizonyítják, méltán nyerték el az első helyet.- Hallhatnánk valamit az ez évi költségvetésről?- Működésre 57,4 millió, fejlesztésre 49,8 jut, ez összesen több Vannak-e még eladó hobbik? ponti támogatást kap. A műút segítségével nem csak a megyéket kötik össze a jövő év végére, hanem a Tószegen a belterületi utat is szélesítik, ami azért fontos, mert ez érinti a település új részét, illetve biztonságosabbá válik a közlekedés. Elfogynak, akár a gyertyaszál Tüzelő a rászorultaknak Ha valaki mostanság Tószeg mellékutcáit rója, önkéntelenül is az a régi nóta jut az eszébe, amely szerint: „Árok is van, gödör is van”. Nem csoda, hiszen 1990 májusa óta mintegy 1 ezer 100 lakáshoz kúszott el a vezetékes gázhálózat. Ami a rákötés költségeit illeti, ez tavaly még 25 ezer volt, az idén pedig már 30 ezer. Mivel a lakásszám a településen meghaladja az 1 ezer 650-et, elmondható, az otthonok kétharmada lassan-lassan gázfűtéses lesz. Mindezek után jogos az állítás: itt szerencsére már nincs gáz a gázzal, de gáz van a szénnel. Nagy fába vágja a fejszéjét az, aki most szeretné beszerezni a télire valót. Éppen ezért a község vezetői azt tervezik, hogy azok az idős emberek, akik nem vezettették be a gázt, és rászorulnak a támogatásra, télire tüzelőt kapnak az önkormányzattól. Akárhogyan is nézzük, a nemszeretem hónapokra ez is a helyi segítség- adás egyik módja. mint 107 millió. Itt a legjelentősebb a gázprogram, és annak a befejezése. Azután elkezdjük a Tó- szeg-Jászkarajenő közötti útépítését, és tovább bővül a kerékpárút a Várkonyi út végéig. Szeretnénk megkezdeni a piaccsamok építését az állomás mellett, és korszerűsíteni a közvilágítást.- Mi az, ami marad?- A szennyvízcsatorna-hálózat tanulmányterve és az idősek garzonlakása. Azután gondolkodnunk a közbiztonság helyzetén is, mert szerintem sem a polgárőrség, sem az önkéntes rendőri szolgálat nem vált be. Ezért ha lehet, más megoldást kell keresnünk, hiszen a mai viszonyaink között ekkora településre legkevesebb öt rendőr szükséges. Érdekes levelet hozott a minap a posta a tószegi Kosztolnik Ár- pádnétól, aki azon meditált, hogy őt is elérte a végzet, és összeírták az állatállományát mezőgazdaságilag. Igaz a 4. paragrafus 2. bekezdése értelmében gazdaságnak minősül az a háztartás, amelyben saját tulajdonban legalább 50 db baromfit (3 hónaposnál idősebbet) tartanak. Nos számba vették levelezőnk 7 tyúkját is, amely előző nap 5 tojást tojt. Ráadásul a hölgy az adatokat ceruzával töltötte ki, és vele alá sem íratta. Levélírónk azóta sem érti, miért kellett ezt a pár árva tyúkot beírni. Ha már lapra kerültek, miért ceruzával örökíttetett meg a számuk, hiszen ebből így köny- nyen lehet 57 vagy bármi. Ráadásul a 8. paragrafus szerint az adatszolgáltatásért mindig a tulajdonos a felelős. Ha ez így igaz, egy piszkozatért ki felel? Mindezek után a levélíró megkérdőjelezi az összeírás komolyságát, törvényességét. Mit tehetnénk mindehhez? Mi is, és csak azt nem értjük, kinek, vagy minek volt szükség minderre? A ceruzás bejegyzésekre és erre a hét kósza tyúkra. Amelyek közül azóta három sajnálatos módon a kotlában fejezte be földi pályafutását. Ugyanakkor nyitott a kérdés, hol fejezik be hasonló pályafutásukat eme ceruzás adatok? Tószegen régi hagyomány a kosárfonás, és ez az aprólékos, de szép szakma egykoron apáról fiúra szállt. Neves családi dinasztiák alakultak ki, és túlnyomórészt ők létesítették 1951-ben az ipari szövetkezetét. Ami a szövetkezetei illeti, azóta is megvan, de a tagjai fogynak, akár a gyertyaszál. Mára már mindössze tizenhatan maradtak, és ők is otthon szorgoskodnak. Fonott bútorokat, asztalokat, székeket készítenek, mint a képen látható Riczán Imre 66 éves nyugdíjas, aki 53 éve hajlítgatja, fűzi a fűzvesszőket. Az édesapja is ezzel foglalkozott, meg két fiútestvére. A gyerekek és az unokák már nem viszik tovább a szakmát, amelyet a nagyapjuk évtizedekig csinált és csinál. Mert mint nekünk mondta, a cigarettáról leszokott, amikor nyugdíjba ment, de a munkáról - amíg a kezét emelni bírja - nem lehet. Utunk végső állomása Papp Istvánhoz, a település polgármesteréhez vezetett.- Papp úr, mondják sok a munkanélküli, ráadásul haldoklik a téesz is. A Bőrtex helyi üzeme jelenleg is harmincnégy lánynak, asszonynak biztosít munkát. A dolgozók ezekben a hetekben, sőt az elkövetkező hónapokban sátorlapokat állítanak össze, illetve készítenek Ausztriába. Haldoklik-e a Petőfi Téesz? Mondják, súlyosan beteg, és mint kiderült, a hír igaz. Adósságai fejében 714 millió forint értékű összes vagyonát egyelőre lefoglalták. A területein hat kft. és egy gmk alakult, és a volt tagok egy része itt dolgozik. Az sem titok, a tagság részéről nagy a nyomás: a korábban több települést magába foglaló szövetkezetből a tószegiek „szánjanak ki”. Hogy mindez miképpen,- milyen feltételek mellett valósítható meg, és milyen lesz az elkövetkezendő időszak gazdálkodási formája, ez a jövő zenéje. Jobban mondva feladata. Egy tény, ez idő tájt teljes a bizonytalanság téeszügyben Tószegen. Segélyből több is lehetne Noha túlnyomórészt szépek, mutatósak a házak, azért jóné- hány olyan épület is található, amelyek lakója segélyre szorul. Erre a célra az idén 1,3 millió áll rendelkezésre, ami nem sok. A hetven év alattiak havi ötezer, az ennél idősebbek pedig ötezer-háromszáz forintot kapnak. Rendszeres segélyben tizenketten részesülnek, rendkívüliben pedig ötvenheten. Mintegy hetven koros, beteg férfi-nő kap házi szociális ebédet: egy részük bejár az idősek klubjába, a többség viszont egészségi állapota miatt erre sem képes, ezért nekik a házi szociális gondozók hordják az ételt. Ami a törvényesített kamatte- heradót illeti, itt is ostorozzák az erre szavazó honatyákat. Az ebben érintettek közül eddig hatvannégy kérelem érkezett, amelyből huszonkilencet elfogadott az önkormányzat. A lista koránt sem véges, hiszen a menteA négyezer-hatszáz lélekből mintegy ezer napjainkban is bejár a megyeszékhely ipari üzemeibe. Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy a községbe is beszökött a munkanélküliség, és ez a szám már eléri a kétszázat. Többségük a helyi téesztől került ki, ugyanakkor néhány szakmunkás, sőt agrárszakember is akad az állásra várók között. Nem csoda, hogy egyre türelmetlenebbül figyelik a szövetkezeti és a földtörvény körüli meddő vitákat. Az viszont jó hír, hogy a település lélekszámához viszonyítva a vállalkozók száma messze környéken itt a legmagasabb, hiszen több mint kétszázan tartoznak közéjük. Igaz, iparkodásaikat, próbálkozásaikat nem mindig kíséri siker, elvégre magas a kamat, nehézkes az értékesítés, ráadásul a bérlemények sem olcsók. Változatlanul szükség lenne még pékre, cipészre, cukrászra, férfiszabóra, no meg egy olyan valakire, aki a közétkeztetést végre-valahára hosz- szabb távra is biztosítaná. Ha másért nem, azért, mert nem csak az iskolás sok, de egyre több a magányos, idős tószegi is, aki a gondozáson kívül házhoz hordott meleg ebédre, főtt ételre szorul... TÓSZEGI MOZAIK sítési igények most is folyamatosan jönnek. Az viszont már tény, hogy az első lakáshoz jutók közül tizenketten kaptak páronként nyolcvanezer forint vissza nem térítendő támogatást. Irta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Kétszáz munkanélküli
