Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-03 / 127. szám

1991. JÚNIUS 3. Sportextra 7 Autócross Darázs feltámadt Túrkevén A hajrában összeroppant az Olaj Budapesti Honvéd SE-Szolnoki Olajbányász SE 97-74 (51-40) Dózsa Gy. út, 800 n., v.: Berki, Král. Honvéd: Gáli 6, Kuzmin 21/15, Halm 28/6, Jermolinszki 13, Hein­rich 10/3. Csere: Dávid 9, Matus 10, Molnár. Edző: Lukács Sándor. Olajbányász: Tyubin 7/3, Abel- janov 20, Tóth A. 14/6, Tóth Z. 11/3, Berkics 16. Csere: Horváth, Kmézic 6, Judik, Mérész. Edző: Rezák László, Szalay Ferenc. A visszavágó mérkőzésen maga­biztosan kezdett - a Szolnokon kilenc­pontos előnyt szerzett - Honvéd. Kuz­min három triplájával és Halm pontja­Abeljanov védőlepattanót szerez ival már az ötödik percben jelentős hátrányba került az Olajbányász (20- 7). A félidő közepéig tovább fokozta a tempót a hazai csapat, és már 16 ponttal is vezetett a támadásban pon­tatlan és védekezésben is rengeteg hi­bával játszó szolnokiak ellen. Szem­betűnő volt, milyen sok támadólepat­tanót szereznek a vendéglátók. Az „olajosok’ ’ közül csak Tóth A. és Ber­kics tudott lépést tartani a pontgyár­tásban. A félidő végéig - bár a hazaiak is sokat hibáztak - megnyugtató el­őnnyel várhatták a folytatást. A máso­dik játékrészben jobban összpontosí­tott a bajnokcsapat, a 22. percben 53- 47, a 26.-ban 57-50 volt az eredmény. Abeljanov is megrázta magát a kosárszerzés­ben, és a megszerzett védőlepattanókból jól indította Tóth Z.-t, aki értékesítette a ziccere­ket. A fővárosi csapat­ból ekkor Jermolinsz­ki és Halm szerezte a pontokat, majd Kmé­zic két duplájával a 35. percben 71-65-re ala­kult az állás. A bányá­szok játékából sajnos hiányzott az a plusz, hogy ebben a pillanat­ban megfordítsa az eredményt. Két perc­cel a mérkőzés vége előtt - 81-69-nél - vég­leg öszeroppant a baj­nok. A hátralévő idő­ben tetszés szerint sze­rezte a kosarakat a Honvéd, és magabiz­tos játékkal jutott az MK legjobb négy együttese közé.- Kékesi ­A vártnál jobb „súlyos” szereplés A kishitűek alighanem már akkor egy kézlegyintéssel elintézték a magyar súlyemelők idei Európa-bajnoki szerep­lését, amikor a lengyelországi kontinen­tális találkozó még el sem kezdődött. Végül is nem alaptalanul tették ezt, hi­szen a tavalyi aalborgi Eb-n kudarcot vallott a csapat, amelynek egyetlen „ér­demi’ ’ tagja, a diósgyőri Lakatos István volt negyedik helyezésével. Valamivel jobban sikerült a novemberi budapesti világbajnokság, ahol többen is „befér­tek” a hat közé, és ügyesebb taktikával a szöuli „doppingbűnbak”, a kétéves eltiltás után a nemzetközi porondra visszatért Szanyi Andor a negyedik helynél előrébb is végezhetett volna. A derülátók éppen a nagy küzdőként, igazi ősteheségként számon tartott Sza- nyira alapozták optimizmusukat, ami­kor a május végi wladislawowói Eb ma­gyar kilátásait elemezték. De talán még többen bíztak a Románia képviseletében Európa-bajnoki címet szerzett Czanka Attilában, aki új hazát választva több hónapos kivárás után, szekszárdi súly­emelőként immár a piros-fehér-zöld szí­nekben indult kontinentális vetélkedőn. Nos, nem is okoztak csalódást. Igaz, Czanka előzetesen az aranyérem egyik várományosa volt, s nem csupán azért, mert címvédőként utazott Lengyelor­szágba. Ám verseny közben kiújult kö­nyöksérülése megakadályozta abban, hogy megvédje trónját a 60 kilósok kö­zött. Egy ezüstje és két bronza így is szépen csillog, s a „fényerőt” tovább javította Szanyi, aki a 110 kg-os kategó­riában a szakításban elért negyedik he­lye után lökésben és összetettben is har­madikként fejezte be a vetélkedőt. Meg­lehet, összteljesítménye kilogrammban elmaradt a budapesti vb-s produkciótól, ennél fontosabb azonban, hogy ismét medálszerzésre volt képes. Nyilván a „kilósterv” is tökéletesebbre sikeredett volna, ha a tiszaújvárosi súlyemelő az Eb előtt nem kényszerül hónapokat ki­hagyni makacs hátsérülése miatt. Kelle­mes magyar színfoltja volt még az idei, sorrendben 70. Európa-bajnokságnak Lénárt Ferenc, aki az 56 kilósok mező­nyében - országos csúcsának beállításá­val - bronzérmet nyert szakításban. A válogatott többi tagja nagyjából a jelen­legi erőviszonyoknak megfelelően sze­repelt, egyedül az ólomsúlyú Oláh Imre okozott egyértelmű csalódást kiesésé­vel. jainak köszönhetően sikerült 6-6 után négygólos előnyt szerezniük. A máso­dikjátékrészben egyre jobban láthatóvá vált, hogy nincs egy súlycsoportban a két csapat. Az első félidőben sokat hi­bázó Poljah is magára talált, és bomba­erős, jól helyezett lövései után méltán csattant fel a taps a nézőtéren. A játék­idő teltével már csak az volt a kérdés, milyen különbséggel szerzi meg a győ­zelmet, a bajnoki címet és a feljutást jelentő két bajnoki pontot a JTKF Lehel SC. A jászberényiek fokozatosan növel­ték előnyüket, végül hét góllal bizo­nyultak jobbnak debreceni vetélytár- suknál. Tulajdonképpen ideális ellenfelet kapott a bajnoki cím megszerzéséhez a hazai együttes. A szerény képességű vendégek legyőzése nem okozott külö­nösebb gondot az utóbbi időben ottho­nában nem éppen remeklő jászberényi­eknek. A találkozó során úgy tűnt, hogy a bajnoki címért folytatott harcban ide­gileg alaposan elfáradtak a jászberényi játékosok, de még így is bizonyították, hogy nem véletlen első helyezésük. Vi­tán felül áll, hogy a legjobb játékos­anyaggal rendelkeznek és felkészülési körülményeik is a legjobb a csoportban. Ez pedig azt eredményezte, hogy hat év után ismét NB í.-es rioTTcezIIabdacsapa- ta van Jászberénynek, s ezért az eredmé­nyért a szakosztály minden tagja - edzők, játékosok, vezetők - dicséretet érdemel. A hátralévő két bajnoki fordu­lóban így már csak az osztályozót jelen­tő második helyért és a kiesés elkerülé­séért várható nagy harc a csoportban.- Szántai ­JTKF Lehel SC: Lenhardt - Mol­nár 2, Tóth 1, Tarjáni 1, Szegő 5, Poljah 6/1, Patay 1. Csere: Kovácsné (kapus), Vona 1, Krisztóf 2, Ésik 1, Balogh. Edző: Ugrin György. Az esélytelenek nyugalmával pályá­ra lépő debreceni csapat mintegy húsz percig tudott lépést tartani a lényegesen nagyobb játékerőt képviselő jászberé­nyiekkel. A bajnoki cím és a feljutás kapujában álló hazaiak feltűnően idege­sen, sok hibával játszottak a találkozó elején. Nem volt türelmük kijátszani lel­kes ellenfelük védőfalát, sok labdát el­adtak, és előkészítés nélkül lőttek. Az első játékrészben elsősorban Szegő gól­Jó kezdés után zárlat Férfiak: Biofarmer SC - TSE 29-22 (15-10) Budapest, 50 n„ v.: Lovas, Géczi. TSE: Köteles - Gyányi 1, Medgyesi, Bukta 5, Laki 8, Mester 2, Kiss 1. Csere: Pintér (kapus), Csuti 4, Felföl­di, Zsíros 1. A tartalékosaan felálló törökszent­miklósi csapat mindent egy lapra feltéve bátran, a támadójátékot erőltetve lépett pályára. Sikerült is meglepnie az NB I.-re aspiráló ellenfelét, 1-3-ra, majd 2- 4-re vezettek. Ezután egy érthetetlen rö­vidzárlat következett, amelyet a hazaiak rögtön kihasználtak, és 8-4-re fordítot­tak. Tovább csökkentette az esélyt, hogy Medgyesi megsérült. A megbomlott csapategység következményeként nőtt a hazai előny: 13-8, majd 15-10. A máso­dik félidőben próbált erősíteni a TSE. Laki, Csuti eredményessége és Bukta javuló irányítójátéka következtében többször sikerült megközelíteni a fótia­kat - sajnos csak két gól erejéig. A mér­kőzés hajrájában már kidomborodott a teremhez szokott Biofarmer-legénység nagyobb tudása, bár a TSE is derekasan küzdött. A különbség egy kissé túlzott, mert a vendégcsapat ezúttal is jó játékot nyújtott, csupán a szerencsével állt ha­dilábon (tizenegy kapufás lövés pattant kifelé). Jó: Király 6, Ankalt 7, Boskó 6, ill. Laki, Csuti, Bukta, Gyányi, Köteles.- Hajik ­Végre az időjárás kegyeibe fogadta a sportág híveit, a kellemes idő több mint kétezer embert csalogatott ki a Kevi- ringre. A verseny bevezetőjeként lile- falvi Pál, a túrkevei szakosztály alapító tagja tett egy tiszteletkört, jelezve, befe­jezte aktív sportpályafutását. A vissza­vonulót követően jöttek az aktívak, a négy előfutam különösebb meglepetés nélkül zajlott. Érdekességet azért tarto­gatott, mert a 2. gépcsoport versenyzői az itt elért időeredmények alapján sorol­tak egyből a fináléba. Az 1. gépcsoport résztvevőire viszont még a középdöntő megpróbáltatásai vártak. E futamok egyik látványos közjátékának számított, amikor a sportág nagy öregje, Darázs Antal három kerékkel is csillogtatta ve­zetői tudását, mint később kiderült, nem is fölöslegesen. A 2. gépcsoport döntő­jének meglepetése, hogy a többszörös magyar bajnok, a szegedi Nagy Sándor csak a másodi k sorból rajtolhatott, és autója nem is bírta sokáig a gyűrődést. Őz László (K-Sped AC SE) megérde­melt rajt-cél győzelmet aratott, mögötte három „szabólegény” futott be, azaz Szabó József (Dömsöd), Szabó Péter (Gázművek), illetve Szabó Kálmán Szabó Kálmán Yamaha versenyautójával a negyedik helyet szerezte meg (Fotó: I. Cs.) (Primom SC). A kiskategóriában a tö­rökszentmiklósi Sarkadi István sokáig vezetett, sajnos, időközben egy műszaki hiba visszavetette gépe teljesítőképes­ségét. Ekkor lépett a színre a nap hőse­ként Darázs Antal, aki már teljes kerék­kollekcióval szerzett aranykoszorút. A második hely Farkas Tibornak (Gázmű­vek), míg a harmadik a másik Darázs testvérnek, Ferencnek jutott. Sarkadi István végül a negyedik helyen végzett. A csapatversenyt a dömsödiek nyerték a Tápéi SK legénysége előtt.- lazányi • Legyőzték a világbajnokokat Soha nem látott érdeklődés nyilvánult meg az idei Dunapack Kupa szegedi nemzetközi kajak-kenu regatta iránt. Különösen a szombati versenynapot kísérte nagy figyelem, amikor az 1000 méteres kajakküzdelmeket bo­nyolították le. A férfi K-l-eseknél Ábrahám Attila ugyan még a második helyre szorult a tavalyi világbajnok nor­vég Kunt Holmann mögött, de azután a C-l-esek kettős magyar győzelemmel örvendeztették meg híveiket: a vb- ezüstérmes Zala György diadalmaskodott a remekül haj­rázó Kolonics György előtt. A pénteki nyitónapról elhalasztott női K-4 500 méteres szám is hazai győzelmet ígért, de majdnem kellemetlen meglepetés született. Dónusz Éva és társai az utolsó mé­terekre mintha kiengedetek volna, s ez majdnem az első helyükbe került, mert a 10-es „surranópályán” egy nem­zetközi kvartett szinte velük egyszerre érkezett be. Ez Zala György folytatta tavaly megkezdett remek sorozatát A nap zárásaként a kenunégyesek erőpróbáján Zaláék okos versenyzéssel gyarapították a magyar győzelmek számát (Szabóékat két elrontott rajtot követően kizárták). A vasárnap magyar szempontból ragyogóan kezdő­dött, mert a Mészáros Erika, Dónusz Éva kettős és Kőbán Rita révén nagyszerű hazai sikerek születtek. Teljesítmé­nyük értékét növeli, hogy mindkét számban, a női K-2 5000 és a női K-l 5000 méteren a címvédő német világ­bajnokot utasították maguk mögé. Előbbin még soha nem nyertek a magyarok, most késztették először megadásra legnagyobb ellenfelüket. Harmadikból lépett az élre a férfi K-2 10.000 méteren a Szabó II. Gábor-Horváth Zsolt kettős. Már-már minden­ki elkönyvelte harmadik helyüket, amikor néhány méter­rel a cél előtt a skandinávok összeütköztek a rosszul manőverező németekkel. Szabóék időben eszméltek, és elsőként haladtak át a célvonalon. A nagy esélyes néme­tek csak másodikok lettek. Nyilván az sem vigasztalta őket, hogy a velük szemben szabálytalankodó északiakat kizárták a versenyből. Kézilabda NB l</B Kosárlabda MK-negyeddöntő Súlyemelés Hat év után sikerült visszakapaszkodni Nők: JTKF Lehel SC-Debreceni Medicor 20-13 (10-6) Jászberény, 200 n„ v.: Ihász, Kál­mán. Szegő támadásban és védekezésben is átlagon felülit nyújtott alkalommal a célfotóra sem lehetett hagyatkozni, így a rendezők két első helyezettet hirdettek ki. A férfi kajaknégyestől mindenki győzelmet várt, ennek megfelelően Gyulayék végig esélyeshez méltóan lapátol­tak, és fölényes diadalt arattak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom