Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-22 / 144. szám

1991. JÚNIUS 22. Hazai körkép 3 Nem kell meglepődni Ismét lesznek önkéntes rendőrök Mit is tud az Információs Center? Ki gondolta volna akár még három esztendővel ezelőtt is, hogy Magyarországon annyira magasra csap a bűnözési hullám, hogy már szinte elviselhetetlen lesz. Pedig most úgy tűnik, hogy itt tartunk. És e miatt ma már egyre többen arról beszélnek, hogy például sok más egyéb mellett kár volt szétverni a múlt rendszerben szerveződött ön­kéntes rendőri hálózatokat, mi­vel azok, hibáik ellenére, mégis segítették a rendőrségnek a mun­káját, amely jelenleg - ha bevall­juk, ha nem - alig „állja a sarat” a bűnözéssel szemben. Mert ko­rábban ugye önkéntes rendőrök dolgoztak a közrend és ifjúság- védelem, a közlekedés és vízi rendészet, de még az igazgatás- rendészet területén is. Voltak, akik visszaéltek így aztán - mint Kálmán Jenő rendőr alezredes, megyei rendőr­főkapitány-helyettes elmondta, véleménye szerint az önkéntes rendőri szolgálat,megítélése elég­gé szélsőséges. Ám ez sem vélet­len, hisz a többség még manapság is úgy beszél róluk, hogy ők voltak azok a karszalagos, jel vény es em­berek, akik közül sokan többet megengedtek maguknak, mint amennyire joguk volt. Az ilyesféle megnyilvánulások sem nélkülöznek minden alapot, mert valóban történtek olyan ese­tek, amikor egy-egy intézkedés so­rán nem is a rendőrnek, hanem ön­kéntes segítőjének - finoman szól­va - járt el túl gyorsan a keze. Igaz, hogy nem mindegyikük volt ilyen, de nem tagadható, hogy a több száz, egyébként alapjában véve rendes önkéntes rendőr között mindig akadt egy-kettő, aki azzal a pici hatalommal is visszaélt. Ennek egyenes következménye az lett, hogy országosan - s így természetesen megyénkben is - fölfüggesztették az önkéntes rend­őri állományokat, ám az ezzel kap­csolatos belügyminiszteri parancs továbbra is életben maradt. Tulajdonképpen egészen a kö­zeli napokig úgy gondolkodtak az illetékesek, hogy nincs szükség az önkéntes rendőrökre, de ugyanak­kor az országban kialakult kataszt­rofális és néhol már az elviselhe- tetlenség határához közelítő köz- biztonsági és bűnügyi helyzet egy­re inkább sürgette, mi több, kikö­vetelte, hogy valamit tenni kell. Valójában ez a kényszer hívta élet­re a polgári őrségeket, amelyek tu­lajdonképpen önálló kezdeménye­zéseken alapuló, különféle önvé­delmi szervezetekként dolgoznak, csakhogy semmiféle jogosít­vánnyal sem rendelkeznek. Ma­gyarul: semmivel sem tehetnek többet, mint bármelyik magyar ál­lampolgár. Inkább megelőzési jel­leggel, az utcák, a parkolók, az A megyében elsőként a tószegi rendőrőrsön üzemel az Információs Cen­ter, amely kaputelefonból, telefonból, rádióból, üzenetrögzítőből és abból az elektronikai berendezésből áll, amely az előbb említett egységek ösz- szeköttetését biztosítja Fotó: Mészáros János üzemek ellenőrzésével igyekez­nek megnyugtatni saját magukat, ám mivel nem hivatalos szemé­lyek, így nem is intézkedhetnek. A korábbi gyakorlat szerint az önkéntes rendőröknek viszont volt olyan jogosítványuk, hogy például igazoltathattak, vagy a bűncselek­mények elkövetőit elfoghatták. S szolgálatuk során fokozott bűn­ügyi védelem illette meg őket, ugyanis hivatalos személyeknek számítottak. így a jelenlegi helyzetben egyre több helyen vetődött fel, hogy az az önkéntes rendőri szolgálat azért nem is volt olyan rossz. Már csak azért sem, mert egy-egy faluban ha nem is tartózkodott rendőr, mindig volt négy-öt, zömében köztiszte­letben álló önkéntes rendőr, akik­hez akár éjszaka, akár nappal biza­lommal fordulhattak az emberek, ha valamilyen bajuk akadt. De fel­függesztésükkel erre sem nyílt a továbbiakban lehetőség, s minden­ki magára maradt. Választhatnak a települések |j Nos, emiatt egyre több jelzés érkezett az ORFK-ra is, s így az országos rendőrfőkapitány intéz­kedett, melynek alapján azokon a településeken, ahol kérik az ön- kormányzatok, visszaállíthatok az önkéntes rendőri csoportok. A me­gyei rendőrfőkapitány ezzel kap­csolatban úgy foglalt állást, hogy a városi kapitányságvezetők min­den egyes önkormányzattal egyez­tessék az önkéntes rendőrök név­sorát, nehogy olyanok is közéjük keveredjenek, akik a múltban túl sokat megengedtek maguknak. E mellett arról is szó van, hogy az egyes településeknek választaniuk kell: polgári őrséget vagy önkéntes rendőri csoportot állítanak föl. A kettő együtt nem lehet, mert ezek a különböző csoportocskák na­gyon könnyen valamiféle egész­ségtelen rivalizálás melegágyaivá válhatnának. Tehát az elkövetke­zendő hetekben ne lepődjön meg senki, ha ismét találkozik önkéntes rendőrökkel. Persze az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy jelenleg egy törvénytervezet van az ország- gyűlési képviselők előtt, amiben a nem fegyveres polgári őrségek, önkéntes szerveződések jogi hely­zetét taglalják, vagy inkább tisz­tázzák. S ha azt az Országgyűlés elfogadja, akkor az önkéntes rend­őri szolgálat megszűnik. Illetve el­képzelhető az is, hogy átalakul és a továbbiakban mint polgári őrség tevékenykedik, természetesen az új törvényben szabályozott szigo­rú keretek között. Az első Tószegre került Persze a rendőrség nemcsak személyileg, hanem technikailag is igyekszik felnőni sokasodó fel­adataihoz. Erre példa, hogy pár napja a tószegi rendőrőrsön már működik egy Információs Center nevű berendezés, melynek segítsé­gével rövid időn belül akkor is el­érhető a rendőr, ha nem tartózko­dik a közelben. Tulajdonképpen arról van szó - tájékoztatott ben­nünket Tóth András rendőr száza­dos, a megyei rendőr-főkapitány­ság hírfőnöke -, hogy mivel a szó­ban forgó berendezés egy üzenet- rögzítőt is tartalmaz, így telefonon vagy kaputelefonon is kapcsolatba lehet lépni vele. Ebben az esetben a berendezés működésbe lép, mag­nószalagra veszi a bejelentést, amit aztán a rendőr akár még a kézi rádióján át is visszahallgathat, és ennek megfelelően intézkedhet. Valójában ez az első ilyen be­rendezés a megyében, de a rendőr­ség szerint úgyszólván minden te­lepülésre kéne belőle. Csakhogy most úgy tűnik, hogy megint a pénz hiánya szab gátat elterjedésé­nek. Pedig egy ilyen műszer mind­össze 80-100 ezer forintba kerül, ám ismerve a rendőrség szűkös anyagi helyzetét, még ez is soknak tűnik. Kérdés: vajon az önkor­mányzatok tudnak-e segíteni? Nagy Tibor A szülőotthon nosztalgia marad vagy mégse? Amikor annak idején szó volt arról, hogy meg­szüntetik a szülőotthonokat, sebtében be is zártát a tiszaföldvárit. A többi - maradt. Ám a téma - a szülőotthon újbóli megnyitása - a választások ide­jén újra napirendre került. Mivel ma már sok min­den a helyi hatalmon múlik, fölvetődik a kérdés: van-e jövője a szülőotthonnak Tiszaföldváron? A felszámolás megállt Tiszaföldváron A volt szülőotthon-vezető (egyetlen) orvosa, dr. Király Ferenc most körzeti orvosként és nőgyó­gyászként dolgozik. A szülőotthon bezárására így emlékszik vissza:- Az intézmény a harmincas évek elejétől műkö­dött, és a község hozta létre. Eleinte csak két bába dolgozott ott, később fejlesztették. Úgyhogy 1971- re tizennyolc ágyas, korszerű szülőotthonná ala­kult, amely egy orvossal működött. Rendkívül vonzó volt nemcsak az ittenieknek. Akkoriban dőlt össze (a szó szoros értelmében) a kunszentmártoni szülőotthon, úgyhogy a tiszazugi asszonyok is itt szültek. De voltak olyanok is, akik Szolnokról vagy még messzebbről jöttek. Évente 360-380 szü­lésünk volt. Amellett, hogy az ágykihasználtsá­gunkat majdnem százszázalékosnak mondhattuk, szakmailag egyre kérdésesebbé vált a léte. A mű­szerek drágultak, és mivel egyedül voltam orvos, ez azt jelentette, hogy január 1-jétől december 31-éig szolgálatban voltam. Ugyanakkor a hetvenes évek végén megkezdő­dött a szülőotthonok felszámolása.- És még mindig tart? Hiszen a megyében több működik a mai napig is.- Fel is számolták az egész országban, kivéve Szolnok megyét. Ebben nagyon sok szubjektív elem is volt. Végül is ezek az otthonok addig állnak, amíg a vezetőik nyugdíjba nem mennek, és nem jön a helyükre senki. De visszatérve a tisza- földvárira . . . Hat szülésznőmből 1983-ban négy elment szülni. Kértem a megyei kórházat, hogy segítsen ki, de nem segítettek. Akkor jött a felszá­molás, amely az egész megyére vonatkozott volna, és kezdték Tiszaföldvárral. Ráadásul én magam is úgy láttam, hogy a felszá­molásnak van alapja. Az egy orvost foglalkoztató szülőotthonnak szerintem nincs jövője. Ráadásul időnként voltunk mi is nehéz helyzetben. Egyszer télen három napig éltünk itt behavazva, úgy, hogy mentő se ki, se be. No és mi van akkor, ha valame­lyik szülő nőnél szövődmény lép fel?- Tehát az a véleménye, hogy biztonságosabb a kórház? *- Igen, mert a szülőotthonok esetében újra és újra fölvetődnek a szakmai problémák. Hogyan látják el a koraszülötteket és a szövődményes szüléseket? A szülés elindulása előtt el kell dönteni, hogy: „ez a szülés az enyém vagy nem az enyém”. Hallatla­nul nehéz dolog. Mert ha fölöslegesen küldöm be az asszonyt a kórházba, az a baj; ha meg nem küldöm be, az a baj. Szóval a szülőotthonok iránti nosztalgia azért él, mert ezek az intézmények ba­rátságosak, családias jellegűek, de mögöttük szak­mai bizonytalanság van. Az önkormányzat másképp látja- Mégis fölmerült a gondolat, hogy itt, Tiszaföld­váron újra megnyitják a szülőotthont.- Igen, a választási programok között szerepelt, bár engem erről senki nem kérdezett meg. Mert akkor elmondhattam volna, hogy a megnyitás kö­rülbelül 25 millió forintba kerülne, az üzemeltetése pedig évente 10 millióba. És a személyzet? Kellene két orvos, hat szülésznő és négy csecsemőgondo- zó-nő. Az önkormányzat nem osztja Király doktor véle­ményét. Igaz, egyelőre nincs szó arról - anyagi fedezet híján -, hogy megnyissák a szülőotthont, de már foglalkoztak a kérdéssel. Szeretnék, ha újra működne, mert az asszonyoknak nem mindegy, hogy Tiszaföldváron szülnek-e, vagy Szolnokra kell menni. Király doktor szerint azonban másnak lenne jö­vője a községben:- Ha nem is szülőotthon, de egy másik egész­ségügyi intézmény működhetne itt. Olyan, ame­lyik elvállalja a szociális ágyakat. A kórházakban ugyanis sok ágyon olyan beteg fekszik, aki nem gyógyításra, hanem ápolásra szorul, de nem tud hazamenni. Tiszaföldváron például működhetne harminc ilyen ágy. És nem napi ötezer forintos rezsivel, mint a kórházban, hanem napi kétezer forintos költséggel. Persze ahhoz, hogy erről akár beszélni is érdemes legyen, változnia kell az egész­ségügy struktúrájának. Paulina Éva Csökkenő vám­tartozások Csaknem 27 milliárd fo­rinttal tartoznak a vállalatok a vámhatóságnak, ez igen jelentős összeg, de megkö­zelítőleg 15-20 százalékkal kevesebb a tavalyi év hason­ló időszakához képest - tájé­koztatta a Vám- és Pénz­ügyőrség illetékese az MTI-t. Nem történt jelentős változás a kintlevőségek szerkezetében. Van olyan cég, amely egymilliárd fo­rintot meghaladó tartozással rendelkezik. Áprilisban öt vállalat tartozása haladta meg az 500 millió forintot. „Mérgezett” növényt nem találtak (Folytatás az 1. oldalról) A vizsgált tizennégy mintában azonban, amelyben a legkülön­félébb termékek szerepeltek, nem találtunk a megengedettnél magasabb szermaradékot.- Ez azt jelentené, hogy me­gyénkben nincsenek negatív ta­pasztalatok?- Ebben a szezonban eddig 48 piaci mintát vizsgáltunk meg. Jú­nius 20-ig nem kevesebb mint 283 növényvédő szert kerestünk tizennégy fajta növényben, a sóskától a burgonyáig. Csupán egyetlenegy uborkamintában mutattuk ki a növényvédő szert, de ez is megfelelt a nemzetközi szabványban előírtaknak. Egyébként úgy vélem, aki ilyen készítményekkel dolgozik, an­nak legyen annyi intelligenciája, hogy elolvassa a növényvédő szer dobozán feltüntetett útmu­tatót, és azt be is tartja.- Ezek szerint a vásárló nincs kitéve annak, hogy beteg lesz mondjuk az,,agyonpermetezett" paradicsomtól?- A kifogásolt termékek fő­ként az étkezési búza és a borsó. Betakarítás után mindkettőt tá­rolni kell, és közvetlenül kiszál­lítás előtt a magtári kártevők el­len gázosító vegyszereket hasz­nálnak a nagyüzemek. A kitáro­lást megelőzően viszont nem mindig szellőztetik meg kellő­képpen a termést, s ezért előfor­dul a foszforhidrogén jelenléte. A veszély természetesen minden növénynél fennáll, ha ugyanis hozzá nem értő emberek hasz­nálják a növényvédő szereket, akkor tényleg komoly bajok le­hetnek. L. Z. FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! Eddig is olcsó volt, most még olcsóbb üzletünkben a TEFAL super 1000 plus 2,51 olajsütő legújabb ára: 5.550 Ft. Váijuk Kedves Vásárlóinkat! Cím: Terra-Trade Kft. Bútor- és Műszaki Üzlet Szolnok, dr. Elek István út 23. (volt mentőállomás utcája) Teiefon: 56/37-738 *56098/1* Tatabányán Ingyentelkek az egyházaknak Telkek térítésmentes átadásával segíti a vallásfelekezetek tervei­nek megvalósítását a tatabányai önkormányzat. Az Óvárosi Refor­mátus Egyházközösség a fiatalok részére hitoktatótermet, az idősek­nek pedig otthont akar építeni. Ehhez 4600 négyzetméteres területet igényelt az önkormányzattól, amit a testület meg is szavazott, mél­tányolva, hogy a közösség az öregek otthonának létesítésével nem kis feladatot vállal át az önkormányzattól. Egyházi ingatlan visszaadásáról is döntött a tatabányai képviselő- testület. Az alsógallai Római Katolikus Plébániai Hivatal tulajdoná­ba került a József Attila Általános Iskola két tanterme és raktárhelyi­sége; az átadott ingatlanban kap helyet a napokban alakult és a katolikus egyház keretein belül működő Máltai Szeretetszolgálat helyi képviselete is. OPEL OPEL OPEL OPEL OPEL OPEL OPEL OPEL OPEL ■©■ ! KÖZVETLEN GYÁRI ÉRTÉKESÍTÉS forintért és devizáért!-TELJES TÍPUSVÁLASZTÉK - GARANCIÁLIS SZERVÍZ -ALKATRÉSZELLÁTÁS KONSZIGNÁCIÓS RAKTÁR -LÍZING TURBO Autójavftó és Kereskedelmi Kft. 5100 Jászberény, Vásár tér 1. TeL: (57) 12-383, 12-166; Far 11-770; Tttoc 23 ’47 *©* OPEL GM lB OPEL OPEL OPEL OPEL OPEL OPEL OPEL OPEL OPEL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom