Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)
1991-06-20 / 142. szám
1991. JÚNIUS 20. Az Uj Néplap Jászapátin 5 A pénz is pénzbe kerül Tegnap délután a hirtelen jött tikkasztó hőségben szinte teljesen kihalt volt a város, amikor az Új Néplap munkatársai megérkeztek. A lehúzott redőnyök, elsötétített házak viszont csak a hőséget rekesztették kívül. A munka, sőt a 600. évforduló ünnepségsorozatára való készülődés megy tovább. Fárasztóbban, mint máskor, hisz az emberi szervezetre sokként hatott az egyik napról a másikra betört forróság. Most aztán láthatja a város, mit jelent a szemléletes, népi humorból született jászvidéki mondás, a „ki a hófúvásból, be a zöld kukoricásba”, ami a hirtelen jött változások kifejezésére született a természeti képekben gondolkodó nép ajkán. Ha június 20., akkor hamarosan Péter-Pál, az aratás ideje. Első utunk a téeszbe vezetett. Dr. Tajthy József gépészmérnök, agrárközgazdász két év óta a Velemi Endre Mgtsz elnöke, a termelőszövetkezet jelenlegi állapotát így vázolta:- A téesz 10.760 hektáros, átlagosan 23,4 aranykoronás minőségű, zömében nagyüzemi művelésre alkalmas földön gazdálkodik. Gazdálkodásunkban a mindennapos gondok nem a termelési, hanem az értékesítési szféra körül jelentkeznek. Egyre nehezebb piacot találni a termesztett növényeinknek. Ez év elején zöldborsótermesztésre vállalkoztunk. Ebben á pillanatban 300 vagont tudnánk piacra dobni, ezzel szemben csak 170 van eladva - de sajnos erről sem tudni, mikor látunk belőle pénzt, mivel a vevőnk, a debreceni konzervgyár is komoly fizetési gondokkal küszködik, a szovjet piac teljes bedugulása miatt menet közben lecsökkentette a felvásárlási szintet. Van olyan céggel is kapcsolatunk, ahol nagyobb a hitel, mint a vagyon. A gabona lenne a következő termény, amelyből pénzt látnánk, de a Gabona- és Malomipari Vállalat a tavaly leszerződött mennyiségnek csak a felét hajlandó átvenni. Gabonából eddig egy jelentősebb, mintegy 4500 tonnányi mennyiséget sikerült 93 dolláros áron eladni a tőzsdén keresztül! A mezőgazdasági üzemeknek a gabona lenne az első jelentős árbevétele, amellyel az első félév hitelét csökkentenék, pénzügyi dolgaikat rendeznék, de amint látjuk, ez ma már korántsem biztos perspektíva. Az átalakulás, a téesz jövője mindezek tetejébe újabb nyomasztó teher. Hogy milyen lenne a későbbi legjobb forma, még vezetői szinten sem tudjuk, hiszen még világos törvény sincsen, ami alapján elindulhatnánk. Eddigi tapasztalataink alapján talán a szövetkezeti forma valamilyen változata tűnik a legjobb megoldásnak. De ki tudja! Jó lenne minél előbb túl lenni ezen a törvényen, mert ez a bizonytalanság nem jó senkinek. Sem annak, aki másképp gondolja és kilépne a szövetkezetből, sem annak, aki maradna. Vállalkozni nem lehet elég korán: a Béres gyerekek és unokatestvéreik leleményesen keresnek egy kis nyári zsebpénzt: vasat és papírt gyűjtenek, a pénzt testvériesen elosztják. A képen látható fuvartól ezer forintot remélnek. Önszerveződő kis vállalkozásukból kirándulásra is futja. Mind a két említett gondnál is nagyobb baj a pénztelenség. Eltűnőben vannak azok a partnerek, akik a szerződésben megjelölt idő szerint fizetnek. A belső fizetésképtelenség terjed, mint a vírus, és szinte ellehetetleníti a gazdaságot. Megveszem az árut és fizetek érte, az ma már történelem. A pénz is pénzbe kerül. Óborzalom az, ami elé a mezőgazdaság néz. És végül valami jó hír: a határ ígéretes, szép, 5,5-6 tonna termés várható gabonából. Péter-Pál- kor kezdjük az őszi árpát aratni. A borsót a napokban. Kedden befejeződött a művelődési ház zenetanfolyama. Zongorából huszonheten vizsgáztak. Felvételünk Rákosi Ildikó zongoravizsgáját örökítette meg. Az oldalt írta: Kátai Szilvia Fotó: Korányi Éva Teve- kontra tehéntej A tartóstej ügy még mindig tart... Már ez sem élet, erő...? Jászapátiról tudósító munkatársunk nemrégiben beszámolt a felhalmozódott és el nem adott tartóstej-készletről.- Mi újság a tej körül? Eladták már a nyakukon maradt litereket? - érdeklődtünk a téeszelnök- nél.- A belföldi kereslet növekvőben - a nyári szezon miatt. A külföldi partner, a jugoszlávok vinnék, de ők meg nem fizetnek. Van egy ígéretes arab kezdeményezés, csak itt meg vita folyik a tehéntej és a tevetej zsírtartalmának összehasonlítása körül. (A tevetejé ui. jóval magasabb - a szerk. megj.) Tegnap nyílott Debrecenben egy országos élelmiszer-ipari kiállítás, amelyen részt veszünk üzletkötés reményével. Legutóbb Növi Sadon szerepeltünk hasonló kiállításon sikerrel, a baj csak az, hogy senki nem tud fizetni. Jelenleg kétnaponként megy a tejüzem, de tunánk napi két műszakkal is dolgozni, ha lenne rá vevőnk. A régi, ránk maradt mennyiségnek még csak egy részét tudtuk eladni, lévén azonban ez tartós tej, nem savanyodik ránk, amíg az egész készleten túladunk. Helytörténeti kiállítás a 600. évforduló tiszteletére Hogy mik vannak! Jászapáti 600 éves fennállásának tiszteletére rendezett ünnepségsorozat részeként nyílott meg az a helytörténeti kiállítás, amely átfogja a város egész történetét a kezdetektől napjainkig. Az alábbi kiragadott példák úgy hisszük, jól szemléltetik, hogy mennyi viszontagságon ment át a jászok népe, míg eljutott a máig, az akkor élő elődök szerinti boldog(?) holnapig. 1391: az' első ismert oklevél, amelyen Apáthy néven már szerepel a város. 1715-től már olyan neveket is találunk, melyek utódai még ma is élnek Jászapátin. 1739: pestisjárvány. 1891: panasz van a postahivatalra, mert későn közvetítik a leveleket. Nincs kézbesítő, a leveleket lovaskocsi viszi. (Hm. Ezt a problémát mintha azóta sem sikerült volna megoldani!) 1897: átadták a forgalomnak az Apáti- Újszász vasútvonalat. 1903: törvényhatósági telefon átadása. Nyilvános állomás a postahivatalban. Használati díja 20 fillér, Szolnokra 1 korona. 1868: hatalmas földrengés, melynek következtében megrepedt a templom oltárképe. Volt még ezenkívül kolerajárvány, tűzvész és sok minden egyéb jó és rossz dolog egyaránt, a város mára mégis város lett, győzött a kitartó, szorgalmas nép a göröngyös úton is. Részlet a kiállításról, valamint Mária Terézia redemciós levele arról, hogy Apáti kiválthassa I. Lipót idején elzálogosított szabad földjeit Hírek- Június 22-én 19 órakor népzenei találkozó lesz a művelődési házban. Fellépnek a környékbeli népdalkörök. *- Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a Vágó Pál Emlékház híres képzőművészeti kiállítására, mely Chiovini és Gecse Árpád műveiből áll, ma sem tudtunk bejutni, így tárlatvezetésünk - csakúgy, mint a 600. évforduló ünnepi megnyitóján - ezúttal is elmarad. Talán majd legközelebb. Ujjé, a campingben nagyszerű!- A hollandok nem fáznak szerintem, mert mikor a strandon egy teremtett lélek se járt, ők akkor is fürödtek.- Mit csinálnak itt egész nap?- Kirándulnak, biciklivel bemennek Szolnokra vagy fel a Mátrába. Megszerették ezt a csendes campinget, és évről évre visszajárnak, egymásnak adják a címünket.- Mekkora területen fekszik a camping és milyen szolgáltatást tud nyújtani?- Másfél hektáron 150 férőhellyel várjuk a vendégeket. Főzési, mosogatási, zuhanyozási lehetőség van.- És a magyarok? Nem jönnek?- Később szokott kezdődni a magyar vendégek pihenése. Magyarországról főleg Salgótarján, Miskolc, Balassagyarmat környékéről jönnek sokan. A hegyvidékről, akik az Alföldet szeretnék megismerni. Törzsvendégeink a Mátra-vidéki bányászok.- Nem túl nagy a forgalom.- Ez csak a látszat, ugyanis eddig a tavaly májusi forgalomnak kétszeresét bonyolítottuk le. Szeptember közepéig tartunk nyitva. Szerintem az idén is jó forgalmunk lesz. A külföldiek jönnek az időjárástól függetlenül is. De most már a magyarokat is várjuk, rájuk is szükségünk van. A campingben csend van, ide pihenni jönnek A campingben tényleg nagyszerű? És a campingnek is az-e ebben a holtszezonnak tűnő nyárban? Erről faggattuk Gye- nes Lászlót, a Thermal Camping helyettes vezetőjét.- A camping május 1-jén nyitott ki, mert igény volt rá. Hollandok, németek jelezték érkezésüket.- A hidegben is itt voltak kint a campingben? Óborzalom az, ami elé a mezőgazdaság néz...
