Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-19 / 141. szám

1991. JUNIUS 19. Gazdasági tájoló 3 Befektetési kedvezmények vállalkozóknak Sokféle lehetőség létezik - ám kevesen tudnak eligazodni köztük. Pedig könnyebb dönteni, ha tudjuk: vállalkozásunk elkezdését milyen kedvezmények könnyíthetik meg. Az el­múlt hetekben már többféle hitelkonstrukcióról beszámol­tunk, most viszont a vállalkozók számára igénybe vehető kedvezményekről írunk. Általános elv, hogy a felvett hitel törlesztését az adózott ered­ményből kell teljesíteni, függet­lenül attól, hogy azt magánvál­lalkozó vagy társas vállalkozás vette igénybe. Az egyéni vállalkozókat érin­tő elszámolási szabályok, ked­vezmények a személyi jövede­lemadó-törvényben az alábbiak szerint foglalhatók össze:- a kizárólag jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban felvett hitelre kifizetett kamat, pénzintézeti elszámolási díj a vállalkozás pénzügyi költségei között elszámolható (a bevétel­ből levonható), vagyis nem kell adózni utána.- Az összjövedelemből - amennyiben a magánvállalkozó az év utolsó napján még tulaj­donként birtokolja - az összjöve­delem legfeljebb 30 százalékáig terjedő mértékben levonhatja: a) a saját vállalkozás célját szolgáló, állóeszköznek minősü­lő gép, berendezés, jármű és ül­tetvénytelepítés adott évben kifi­zetett beruházási költségének összegét, bj az állami tulajdonban levő, az Állami Vagyonügynökség ál­tal szervezett értékesítés kereté­ben értékpapír, illetve - állóesz­köznek minősülő - vagyontárgy (ide nem értve a lakástulajdont) vásárlásáraaz adott évben kifize­tett összegét. Ezen belül azonban az Egzisztencia, illetve az MNB privatizációs hitelből történő vá­sárlás esetén csak a saját rész ve­hető figyelembe. Ezek a lehetőségek a befekte­téseket kívánják ösztönözni, kedvezményben részesíteni. Amennyiben a vagyontárgyat elidegenítik, a kedvezmény meg­szűnik, és az adóalapból levont összeg után a vállalkozónak adóznia kell a következő feltéte­lek szerint:- két éven belüli elidegenítés esetén az adót a vagyoni érték megszerzési évére vonatkozó adóbevallást önellenőrzéssel kell rendezni,- két éven túli esetben az adott évi összjövedelemhez kell a kö­telezettséget hozzászámítani. Amennyiben az egyéni vállal­kozó a befektetési kedvez­ménnyel nem kíván élni, akkor lehetősége van a gép, berende­zésjármű (kivéve a személygép­kocsi) után gyorsított értékcsök­kenési leírást alkalmazni, amely maximum évi 50 százalék lehet. A gyorsított értékcsökkenési le­írás alkalmazása esetén a költsé­gek csak az árbevétel erejéig szá­molhatók el. Ez a kedvezmény a személyi jövedelemadó-rend­szerben veszteséges gazdálkodás esetén nem alkalmazható. A befektetési kedvezménnyel egyidejűleg az általános amorti­záció vehető igénybe (az amorti­zációs normák alapján). A vállalkozási nyereségadó­törvény hatálya alá bejelentke­zett egyéni vállalkozók, illetőleg a magánszemélyekből álló társa­ság az 1991-93. években 50-50 százalékos (az újonnan, nem jog­utódlással létrejött vállalkozások működésük elßö, évében 60 szá­zalékos) nyereségadó-kedvez­ményre, továbbá a gyorsított ér­tékcsökkenési leírás alkalmazá­sára is jogosultak. Amennyiben a hitelt már működő társaság veszi igénybe, a kamat a költségek kö­zött elszámolható. A vállalkozási nyereségadó­alanyok, ha a megállapított ered­mény negatív (azaz veszteség mutatkozik), akkor annak össze­gét, saját döntésük alapján legfel­jebb a következő két évre átvihe- tik. Meghatározott tevékenysé­get (például közszolgáltató, kul­turális, egészségügyi, sport, me­zőgazdasági stb.) végző vállal­kozásokat további általános, il­letve normatív kedvezmények, mentességek is megilletik. A privatizációs folyamat elő­segítését célozza (melyet ked­vezményes hitelek is támogat­nak), hogy az általános forgalmi- adó-törvényben nem minősül ér­tékesítésnek (és ennek megfele­lően ÁFA-mentes) az Állami Va­gyonügynökség által a kiskeres­kedelmi, a vendéglátó-ipari és fogyasztási szolgáltatótevékeny­séget végző állami vállalatok va­gyonának privatizálása. Nyugalom a szabadság alatt A Magyar Hitel Bank Rt. jászberényi igazgatóságánál széfbérlet korlátlan időre köt­hető, díja havi 200 forint. Szerződéskor egyszeri 200fo­rintos kulcsóvadékot kell leró­ni, amelyet a bérlet megszün­tetésekor visszafizetnek. A széf ^mérete 25x30x50 cm. _______ S zakkönyv­újdonságok Az UNIÓ Kiadó gondozásában rövidesen megjelenő közgazdasági kézikönyvek: Verseny- és árszabályozás 1991. január l-jétől „a tisztes­ségtelen piaci magatartás tilalmá­ról” és „az árak megállapításáról” új törvény lépett életbe. Az alkal­mazásukat segítő kézikönyv a vál­lalati vezetők, a vállalkozók, a gaz­daságirányításban és az igazság­szolgáltatásban dolgozók számára készült. A törvények tárgyalásán túlmenően ismerteti a téma piac- és versenypolitikai, jogfilozófiai hát­terét; összegzi a közgazdasági és jogi megfontolásokat, kitér a nem­zetközi tapasztalatokra. Pénzügyi-gazdasági irat- mintatár Tartalmazza a társaságok alapí­tására, a vám-, a deviza- és illetékü­gyekre vonatkozó legfontosabb iratmintákat, továbbá a számvitel, az adóigazgatás és a cégbírósági bejegyzés kapcsán szükséges nyomtatványokat és iratmintákat. A magyar nagy- és kisvállal­kozások hitelforrásai A honi vállalkozóknak szánt se­gédkönyv áttekintést nyújt a ma­gyarországi hitelezés általános for­galmairól, ismerteti a hitelkérel­mek tartalmi követelményeit, s egyben katalógusát adja az igénybe vehető hitellehetőségeknek (részle­tezve a világbanki és a külföldi hi­telforrásokat is). Mindemellett számba veszi a különböző alapok, alapítványok kínálta pénzesz­közöket, valamint az állami pénz­eszközökből finanszírozott hitel­konstrukciókat. A Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó újdonságai: Munkajogi kézikönyv Dr. Kara Pál: Önkormányzati jogszabályok Bajánházy László - Dr. Kerek Zoltán - Dr. Pintér János: A köz- gazdasági szabályozók 1991. évi változásai. Burton G. Malkiel: Bolyongás a Wall Streeten. Indokolt-e a külföldi állampolgárok hazai foglalkoztatása? Az 1991. évi megyei munka­erő-piaci adatok tükrében - ami­kor május 22-én már a 10 ezer főt meghaladta a regisztrált munka- nélküliek száma, és ezzel szem­ben csak 840 db volt az állásaján­lat, valamint a 8 ezer főt megha­ladta a munkanélküli-segélye­zettek, -járadékosok létszáma - egyre többen teszik fel a címben jelzett kérdést nemcsak szakmai körökben, hanem egyre széle­sebb társadalmi csoportokban is. E kérdésre három-négy évvel ezelőtt a foglalkoztatáspolitika oldaláról még egyértelmű igen lehetett a válasz, hiszen - igaz, a megye különböző térségeiben el­térő mértékben és más-más szak­mákban, de - volt munkaerőhi­ány. A külföldi munkavállalók többsége pedig rendelkezett va­lamilyen szakképzettséggel, így részben pótolni tudták a hiányzó szakmunkásokat, felsőfokú vég­zettségű szakembereket. 1990-től a munkaerőpiac a gazdasági változások következ­tében és a demográfiai folyama­tok hatására jelentősen átalakult, s eközben folyamatos volt a kül­földi állampolgárok foglalkozta­tása. Munkavállalásuk - mint közismert - három formában va­lósulhatott meg:- államközi egyezmény,- külkereskedelmi (magánjo­gi) szerződések,- és egyéni munkavállalási engedély alapján. Egyéni munkavállalás kereté­ben 1990-ben csaknem 650, 1991 első félévében - június kö­zepéig - 73, döntő többségében román állampolgár megyében való foglalkoztatásához járult hozzá a munkaügyi szervezet. A kiadott munkavállalási en­gedélyek száma azonban nem egyenlő a megyében dolgozó ro­mán, illetve más külföldi állam­polgárok számával, mivel az ál­landó tartózkodásra jogosító sze­mélyi igazolvánnyal rendelkező menekültnek és bevándoroltnak, a letelepedés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendel­kezőknek, valamint a menekültté nyilvánítási eljárás alatt állóknak nincs szükségük munkavállalási engedélyre. A még 1990-ben is jellemző liberalizált munkavállalási enge­délyezési gyakorlattal szemben 1991-ben bizonyos szigorítások léptek életbe. A belső munkaerő- piac védelmét szolgálják az 1991. évi IV. Törvény vonatkozó szabályai (7. paragrafus), mely szerint az a munkáltató, amely engedély nélkül foglalkoztat külföldit, pénzbüntetéssel szank­cionálható. Köteles a külföldi­nek fizetett munkabér kétszere­sét a Foglalkoztatási Alapba be­fizetni. Előkészületben van továbbá a külföldiek magyarországi mun­kavállalását szabályozó MÜM- rendelet is, mely szerint a területi munkaerőpiacot legjobban isme­rő munkaügyi központ meghatá­rozó szerepe megmarad az enge­délyezési eljárásban. Erősödik a beruházási dekonjunktúra- de a piac még nem omlott össze A Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet - negyed­évenként - több éve konjunktú­rafelmérést végez az ipari, építő­ipari és kereskedelmi gazdálko­dószervezetek körében. Tavaly márciusban első, idén tavasszal második alkalommal ugyaneb­ben a körben a szervezetek jelen­legi és közeljövőbeni fejlesztési tevékenységére, illetve elképze­léseire vonatkozóan tett fel kér­déseket. A beruházási konjunk­túrateszt kérdéseire az iparból 4335, az építőiparból 124, a ke­reskedelemből pedig 135 gaz­dálkodószervezet adott választ. Rovatunkban ennek legfonto­sabb megállapításait adjuk köz­re. Mindhárom területen határo­zottan érződik a tavalyihoz ké­pest tovább erősödő beruházási dekonjunktúra. Mindezt átszövi a három területen nem egy idő­ben végbemenő szervezeti újra­rendeződés. Az ipari vállalatoknál az idei beruházási konjunktúratesztek­ből általában a tavalyinál is lany­hább beruházási kedvre követ­keztethetünk. A kereskedelmi szervezetek­nek az idén is egy jóval visszafo­gottabb, szerényebb beruházói magatartás körvonala rajzolódik ki. Ebben vélhetően nem annyira a kedvezőtlen gazdasági, jöve­delmezőségi helyzet játszik sze­repet - hiszen köztudottan a ke­reskedelem ma az egyik legren- tábilisabb szférája a magyar gaz­daságnak -, hanem mindenek­előtt a most zajló privatizációs, szervezetátalakulási folyamat. A túlélési üzleti politika jut kifejezésre tehát abban, hogy a tavalyinál jóval kisebb azoknak az építőipari szervezeteknek az aránya, ahol bárminemű beruhá­zást folytatnak. A vállalkozási hajlandóság a tavalyihoz hasonlóan idén is na­gyobb az építőipari és kereske­delmi, mint az ipari szervezetek körében. Feltételezett tőkefeles­legeiket a választ adó építőipari és kereskedelmi gazdálkodók több mint 50 százaléka, az ipari­aknak csak 25 százaléka fektetné vállalkozásba. A fejlesztésekre ez évben várhatóan felhasználható saját forrás nagyságát illetően a mos­tani megítélés szerint jóval na­gyobb körben jeleznek csökke­nést, mint a múlt évi felmérések­nél. Mindhárom nemzetgazda­sági ágban a válaszadók mintegy 60 százaléka - tavaly még csak 50 százaléka - úgy vélekedett, hogy 1991-ben kevesebbet fog (inkluzíve semmit) beruházni, mint 1990-ben. A külső források drasztikus drágulása miatt a saját forrás ka­pott domináns szerepet mind a folyamatban lévő, mind a tervbe vett beruházások finanszírozásá­ban. Tavalyhoz képest 10-15 százalékponttal nőtt a kizárólag saját forrással finanszírozandó fejlesztések aránya. A saját for­rások szerepének növekedése az ipari beruházóknál a legszembe­tűnőbb. A beruházási dekonjunktúra erősödését jelzi a beruházók vagy beruházni szándékozók csökkenő aránya. 1990-ben a tesztben részt vevő ipari szerve­zetek alig egyötödének nem volt sem folyamatban lévő, sem terv­be vett beruházása; idén ez az arány 25 százalékra növekedett, ugyanakkor több mint 40 száza­lékról 35 százalékra csökkent azok aránya, akik jelenleg és a közeljövőben is fejlesztenek, il­letve fejleszteni szándékoznak. Ennél kedvezőtlenebb változás tapasztalható a kereskedelmi, de főként az építőipari szervezetek­nél. Részben a fejlesztési forrás­hiánnyal, részben a szervezetek átalakulásával, továbbá a gazda­sági élet általános lanyhaságá- val, de talán az ésszerűbb, haté­konyabb beruházási magatartás kialakulásával is magyarázható, hogy tovább nő a kis volumenű, rövid átfutási idejű, kevéssé épí­tésigényes beruházások aránya. Tavaly is, az idén is mind a há­rom vállalati körben az 5 millió forintnál kisebb költségelőirány- zatú fejlesztések a leggyakorib­bak. A szerkezetátalakítással kap­csolatos tanácstalansággal, bi­zonytalansággal függhet össze az, hogy csökkent a műszaki fej­lesztéssel törődő szervezetek aránya. Összefoglalva elmondható, hogy bár kétségtelenül erősödik a beruházási dekonjunktúra, a beruházási piac nem omlott össze. A teszt eredményein kívül a rendelkezésre álló statisztikai adatok is ezt támasztják alá. Igaz, hogy 1990-ben erősen visszaestek (folyó áron számol­va is) az állami beruházások, és a vállalati fejlesztések nominál­értéke is éppen csak szinten ma­radt, és az is feltehető továbbá, hogy ez évben ez a folyamat - legalábbis napjainkig - inkább erősödött, semmint gyengült. Mégis a tavalyi mintegy lOOmil- liárdos ipari, 17 milliárdos ke­reskedelmi és több mint 4 milli­árdos építőipari beruházási rá­fordítás nem csekély összegei ar­ra utalnak, hogy az esetenként leépülő, másutt visszafogott, összességében egyértelműen mérséklődő invesztíciós műve­letek helyenként stabil vagy eny­hén élénkülő beruházói tevé­kenységgel párosulnak. Elbírálták a megyei pályázatokáf A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés ez évi költ­ségvetésében létrehozott alapok­ra benyújtott pályázatokat június 7-én a közgyűlés koordinációs és területfejlesztési bizottsága elbí­rálta. A megyei idegenforgalmi alap 5 millió forintos keretére 19 pályázat érkezett, közel 15 millió forintos támogatási igénnyel. A bizottság tekintettel az idegen- forgalmi beruházások indításá­nak szükségességére, valamint az idegenforgalmi szezon kezde­tére, az alapot teljes egészében felosztotta. A településszövetsé­gek támogatását célzó alapnál a megyei vállalkozásfejlesztési irodához kapcsolódó, négy kis­térségi vállalkozási iroda egyfor­ma mértékű támogatásban része­sült a 2 millió forintos alapból. A fennmaradó 400 ezer forintot a későbbiekben térségi vállalkozá­si koncepciók támogatására kell fordítani. Az elmaradott térsé­gek és a vállalkozások 10 millió forint összegű alapjára 26 pályá­zat érkezett, közel 24 millió fo­rintos igénnyel. A bizottság a be­érkezett pályázatok közül kizár­ta az egyéb, központi lehetősé­gek által támogatott és a működ­tetésre vonatkozó pályázatokat. A községi úthálózat-fejleszté­sekre és a magánszemélyek kis­kereskedelmi tevékenységének támogatására benyújtott pályá­zatokat - kiegészítő információ bekérése miatt - későbbi döntés­re napolta el. Az ezen alapnál fennmaradó 4 millió 307 ezer forintra folyamatosan lehet pá­lyázni, a pályázatokról a bizott­ság szeptemberi ülésén dönt. Lakossági devizaszámla-kamatok USA-dollár Német márka Látra szóló 1 hónapra 6 hónapra 12 hónapra Látra szóló 1 hónapra 6 hónapra 12 hónapra Budapest Bank 4 5 1/2 5 13/16 6 3/16 3 1/2 8 1/4 8 1/2 8 1/2 IBUSZ 2 4,313 5,344 5,750 2 7,156 8,406 8,406 MHB * 4 5/8 5 1/4 5 1/2 5 1/16 5 1/4 8 8 1/4 8 1/2 MKB 4 5,375 5,875 6,125 3 8,25 8,625 8,625 OKHB 3 5 7/16 5 15/16 6 1/2 3 7 15/16 8 7/16 8 7/16 OTP ** 2 1/2 4 9/16 5 7/8 6 3/8 2 1/2 7 3/8 8 9/16 8 1/2 Postabank*** 4,75 5,10 5,55 5,80 5 7,80 8,45 8,50 Eseti kamatmegállapítás: BB, MHB, MKB, OKHB 100 ezer USA-dollár felett, Postabank 10 ezer USA-dollár felett. A bankok a hét közi változtatás jogát fenntartják! * Az MHB 25-100 ezer USA-dollár között + 1/4 százalékot fizet. ** Az OTP 1000 USA-dollár alatt 1/2 százalékkal, 1000-3000 USA-dollár között 1/4 százalékkal kevesebb kamatot fizet a táblázatban közöltnél. *** Egy- és háromhavi betétet 50 ezer US A-dollárral, illetve annak megfelelő értékű devizaösszeggel rendelkező magánügyféltől fogadnak el. A lakossági betét minimuma 100 USA-dollár. A Gazdasági tájoló a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének közremű­ködésével készül. Szerkeszti: V. Szász József V _____________________________________________________________________________________________________________________________z

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom