Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-17 / 139. szám

5

1991. JÚNIUS 17.

Az Új Néplap Jászárokszálláson

Törvényesén, de igazságtalanul

Ha végignézünk Jászárokszál- lás főterén, rögtön szembetűnik a Béke étterem, vagy ahogy gyakorta nevezzük, a fogadó épülete. 1905-ben épült, és hivatalosan a Csörsz Vezér Szálloda elnevezést viselte. Hat vendégszobával rendelkezett az emeleti részen. Az épület községi tulajdont képezett, és az elöljáróság ötévenként bérbe adta. Nyilvános árverésen jelentkezhettek azok, akik vállalták, hogy évenként bérleti díjat fizetnek, és saját költségükön karbantartják az ingatlant. A három legnagyobb, bérleti díjat felajánlók közül az elöljáróság választotta ki a megfelelőt. 1925-ben heten jelentkeztek 5500 koronától 6500 koronáig terjedő bérleti összegért. Az elöljárók Csáky Bélát választották ki, aki hosszú évekig településünk legkedveltebb szórakozóhelyévé tette a Csörsz Vezér Szállodát. Az elöljáróság a befolyt bérleti díjat közkiadásokra fordította.

A második világháború utáni államosítási hullám közepette az épület a földműves-szövetkezet tartós használatába került, ez a jogi aktus 1954-ben történt.

Az áfész tovább használta az ingatlant, és egyre leromlottabb állapotba került.

1967-ben a tulajdonjog rendezése során azok az ingatlanok, amelyekért ugyan nem fizettek, de háborítatlanul tartós használatukban volt, az áfész tulajdonába kerültek.

A jogszabályokat mindenki betartotta, és mégis elvettek egy közösségtől egy saját községi tulajdonból fakadó, rendszeres jövedelemforrást. A jogszabályok

alkotta pajzs mögött eltulajdonították településünk bevételi forrásainak jó részét, így a községi és közbirtokossági földeket is. Ebben az esetben az áfésznak erkölcsi kötelessége lenne az épületet felújított állapotban visszaadni a községnek, hiszen csak kölcsönvette Árokszállás lakóitól. Ne firtassuk, hogy mit adott a kölcsönkapott ingatlanért, melynek jövedelmét kisajátította. Az épületről szóló telekkönyvi bejegyzés törvényes, de igazságtalan.

Igazi demokráciát úgy lehet teremteni, ha az emberi tisztesség ad mértéket a jogszabályoknak, és nem a jogszabályok védelmében követünk el erkölcstelenséget.

Jászárokszállás önkormányzata ülésén'tiltakozott egy esetleges elidegenítés ellen.

Ballagás

Pénteken délben elballagtak a város két általános iskolájának végzős tanulói. Felvételünk a Széchenyi István Általános Iskolában készült.

A megye legifjabb városa

Jászárokszállás régi jász település, első írásos említésére 1366-ban került sor.

Konth Miklós nádor eltiltotta az Áruk mellékszállási jászokat Pásztói Domokos fia János birtokainak használatától.

1399-től Árokszállásra rövidült a település neve, amely elnevezés a községen keresztül húzódó szarmata kori erődrendszer, a monda szerinti Csörsz ároktól ered. A jászok kiváltságok népként közvetlenül a nádor fennhatósága alá tartoztak. A török hódoltság korában Árokszállás a hatvani szandzsákhoz tartozott, és a környező lakott települések közül egyedül maradt meg.

1702-ben I. Lipót - pénzhiányban szenvedvén a bécsi udvar - a Jászkunságot eladta a Német Lovagrendnek, amely azt továbbadta a Pesti Ispotályos Háznak. Az ezután következő, mintegy 40 év az egyedüli, amely alatt a község földesúri hatalom alatt állt. A jász azonban kemény, nyakas nép, szereti a szabadságot. Kezdeményezésükre Mária Terézia 1745-ben engedélyezi, hogy önként összeadott pénzen megváltsák szabadságukat, ezt az eseményt nevezzük jászkun redempciónak. Címerünkön azóta a felirat: „Árokszállási Szabad Jászok”.

Árokszállás saját határán kívül megváltotta Ágó- és Szent- andrás-pusztákat, Kerekegyháza területének felét, összesen 37.400 rhénes forintért. A település társadalma a redempció- ban való részvételtől függően ré- tegeződött, 20 és 200 hold közötti nagyságú birtokok jöttek létre.

1756-ban Mária Terézia már évenként három országos vásár tartását engedélyezte, és városi rangra emelte Jász-Árokszállást. 1803-tól már négy országos vásárt tartottak a városban. Sza- badságszeretetüket jellemzi, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt önálló nemzetőrszázadot állítottak fel, és a honvédségben harcoló árok- szállási önkéntesek végigharcolták az összes jelentős ütközetet.

1879-ben a település fölvette a rendezett tanácsú várostípus szervezetet, azonban 1886-ban az elöljáróság anyagi nehézségekre hivatkozva kezdeményezte a nagyközséggé való vissza- alakulást.

A lakosság lélekszáma Szent- andrás és a többi puszták önálló községgé alakulása után is, Ágóval és a tanyákkal együtt 1926- ban már 14.598 fő.

A XDC század végétől kezdődően a településen jelentős szociális feszültségek keletkeztek. Ekkorra a szabad paraszti kisbir- tokok jelentős része szétaprózódott, a korábbi szabad jászok kö- zül nagyszámú zsellér, majd a

századvég építkezésein dolgozó kubikusréteg alakult ki.

1930-ban, megélhetésének biztosítása érdekében kb. 6-700 fő vándorolt el a Tolna megyei Iregszemcséhez közeli Muth- pusztára, ahol utódok ma is élnek.

A település egészen a XX. század közepéig kifejezetten agrár jellegű volt, az iparosítás elkerülte. A szabad paraszti, valamint a XIX. század végétől már nagyszámú cseléd- és kubikosréteg mellett persze jól képzett iparosréteggel is rendelkezett. 1950-től az ipart néhány kisipari szövetkezet, közöttük a viszony1883

lag nagy létszámmal működő

vas- és faipari szövetkezet jelentette.

Jelentős változást hozott az 1970-es évek iparosítási folyamata. A Hűtőgépgyár Hűtő- és Klímatechnikai Gyárának idetelepítésével megváltoztak a foglalkoztatási viszonyok. Csökkent a településről eljáró dolgozók és a háztartásbeliek száma. Ma az iparban foglalkoztatottak száma meghaladja az ezer főt.

Az a tény, hogy településünk több mint száz év után újra várossá vált, az itt lakók otthonsze- retetének, egészséges lokálpatriotizmusának s annak a pezsgő szellemi életnek köszönhető, amely itt a múlt század közepétől jellemző. Jászárokszálláson 1874 és 1949 között negyven egyesület, egyletkor működött. Elsőként az Egyenlőségi Kör, majd 1886-tól a Casinó, s 1910- től a céhek és az ipartársulat utódjaként az Ipartestület kezdte meg tevékenységét.

A közbirtokosság alapszabályszerű működését 1880-ban kezdte. A jászárokszállási keresztény szociális munkásegyesület zászlaját 1912-ben Gieszwein Sándor szentelte fel. Az ipartestületi dalkör és színjátszókor előadásain színházkedvelő közönség nevelkedett. Jászárokszállási születésű volt a magyar színjátszás nagy alakjai közül Pethes Imre, Kaszab Anna, Görbe János és kortársaink közül Bordás György, Farkas Bálint.

Településünk több olvasókörrel és 1909-től önálló hetilappal rendelkezett. Nigrinyi Ferenc és Raffay Ferenc helyi nyomdamesterek az újságkinyomtatáson túl a könyvkiadásból is részt vállaltak. 1909-től 1946-ig a községben hatfajta helyi lap jelent meg. Ezt a hagyományt kívánjuk folytami az 1990 áprilisától ön- kormányzati kiadásban újra megjelenő „Jászvidék” című helyi lappal.

• Településünkön született Jász Faragó Sándor grafikus- és festőművész, dr. Czettler Jenő egyetemi tanár és dr. Donáth Ferenc jogász, szociológus, emléküket ma emléktábla hirdeti.

A közbirtokos hagyományokat ápolja a Kisgazdapárt, működik és hasznos tanácsaival segít a Kertbarátok Köre. Hagyományainkat ápolja és az elszármazottakat hazahívja az Árok- szállásiak Baráti Köre. Hagyománytiszteletükre jellemző, hogy kezdeményezésükre az országban elsőként állítottunk a második világháború helyi áldozatainak emléket, és 1990-ben helyreállítottuk a zsidótemetőt és emlékművet.

A település majd félezer értelmiségi dolgozója az Értelmiségi Klub foglalkozásain cserélhet gondolatot. A politikai pluralizmust hét párt képviseli. A település képe az 1970-es évek végétől a korábbi hagyományos, hálós elrendeződéshez képest sokat változott. A Főtéren megszűnt a piac, és helyén szépen ápolt park, gépkocsiparkolók állnak. A park közül már korábban is kisvárosi jellegű épületek álltak, s ezt a hangulatot fokozzák a Kossuth, Rákóczi, Széchenyi út modem háztömbjei, épületei. A legutóbbi években kialakuló második városközpont jellegzetes épületeivel a fedett piac körül mutatja a fejlődést.

A település minden utcájában megoldott a vezetékes vízellátás. A korábbi sáros földutak helyén egyre több burkolt út épül, a kiépítettség aránya ez évben eléri a 43 százalékot. A város peremén helyezkedik el az üdülőterület és termálvizes strandfürdő.

Legnagyobb, az egész Jászságban tapasztalható gondunk a telefonhálózat kiépítettségének alacsony színvonala. A településen közel 200 telefonelőfizető van, az igények azonban ezt messze meghaladják.

Az egészségügyi ellátás jó. Ettől az évtől hét végén is helyi ügyelet van. Van gyermekorvosi szakrendelés, nőgyógyászat, tavaly új fogászati szakrendelőt adtunk át. Megkezdtük a fiziko- therápiás rendelést, épül az új gyógyszertár. Két pénzintézetünk készséggel áll a lakosság szolgálatára.

Az oldalt írta: Wirth István Fotó: Mészáros János

Tervek várossá válás után

Szikra Ferenc polgármester elképzelései- Az, hogy Arokszállás várossá vált, kötelez bennünket a további fejlesztésre. Ennek érdekében elsősorban azt szeretném megértetni minden árokszállási polgárral, hogy a cím, a városi cím magában semmit nem jelent. Ha mi valóban városi környezetet, szellemi és technikai színvonalat akarunk elérni, az elsősorban rajtunk, a város lakóin múlik. Ezért azt kellene megérteni, hogy természeti és mesterséges környezetünket városi szinten kellene megóvni, megtartani és közösségi életünket, szellemi értékeinket városi színvonalra kell fejlesztenünk.

Ezen túl az infrastruktúrát azokon a keresztmetszeteken, ahol - és ilyen még nagyon sok van - erre szükség van, tovább kell fejleszteni. Meg kellene oldani az országos telefonhálózatba való bekapcsolódást, a helyi telefonellátást, amelyről mar több ceggel is tárgyalunk a Jászsági Önkormányzatok Szövetségének segítségével.

Folytatnunk kell a szilárd burkolatú utak további készítését, mert jelenleg városunk úthálózatának még 50 százalékát sem éri el. Folytatnunk kell a szennyvízhálózat további építését, illetve a most folyó beruházás keretén belül a tisztítótelep megépítését.

Kiemelten fontos feladatnak tartom, tekintettel a jelen gazdasági helyzetre, újabb munkahelyteremtő beruházások jászárokszállási megvalósítását, amit különösen az indokol, hogy városunkból mintegy 1500 fő jár el más településre dolgozni. Ezek közül egyre többen válnak munkanélkülivé.

Minden eszközzel segíteni szeretnénk a helyi vállalkozások működésének elősegítését, a helyi kisvállalkozói ipari övezet értékesítését.

A közrend, közbiztonság területén a július 1-től felálló rendőrőrs, reméljük, megoldja gondjainkat.

Természetesen tovább kellene alakítanunk a meglévő kisvárosi képet a második városközpont (a fedett piac környékének) megfelelő építészeti stílusban történő kialakításával.

Az egészségügy területén ebben az évben megépül az új gyógyszer- tár, és a későbbiekben szeretnénk megvalósítani a kihelyezett szemészeti rendelést is.

A képviselő-testület és a lakosság kapcsolatát tovább kell erősíteni, és el szeretném érni, hogy a testület valóban egy irányban húzzon és együtt dolgozzon.

Carlos nem, Matus ka igen

A televízióban órákon keresztül mutogatták, hogy hol járt Carlos. Halvány videofelvétel örökítette meg a nemzetközi terrorizmus professzorának tárgyalásait Kádárral 'és belügyeseivel.

Árokszálláson nem készült mozgófilmfelvétel, csupán az egykori Jászvidék 1931. október 18-án közölt cikke bizonyítja, hogy a hírhedtté vált személy, Ma- tuska Szilveszter kántortanító itt vendégeskedett. 1912 nyarán segédkántorként működött városunkban. Jómódú fiatalember volt, szenvedélyes futballrajongó. Tanítói képesítését Kalocsán, az Érseki Tanítóképző Intézetben szerezte. Árokszálláson részt vett a labdarúgás elterjesztésében. Később a pénzügyi területet választotta a pedagógusi helyett. 1931. szeptember 13-án felrobbantotta a biatorbágyi vasúti hidat egy szerelvénnyel együtt. A merényletnek 22 halálos áldozata volt A kormány erre hivatkozva szeptember 19-én statáriumot rendelt el. Reméljük, csupán a labdarúgás iránti szere te te volt hatással lakó- közösségünkre. - irt -