Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-15 / 138. szám

II. évfolyam 138. szám 1991. J június szombat Ára: 7.90 Ft Antall-Herzog találkozó Az izraeli államfő mostani magyarországi látogatása a magyar kormányfő közel múltban tett izraeli vizitjével egyetemben új szakaszt nyit a két ország, a két nép kapcso­latrendszerében - állapította meg egybehangzóan Hájim Herzog és Antall József. A magyar kormányfő péntek délután a Parlamentben talál­kozott Izrael Állam hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnökével. Andrásfalvy Bonnban A tegnap véget ért kétna­pos látogatáson a magyar fél elsősorban az NDK megszű­nésével jelentkező gondokat vetette fel. Jelenleg még min­dig 250 magyar ösztöndíjas tanul Kelet-Németországban, s a magyar fél kérte a néme­teket: tegyék lehetővé, hogy a diákok befejezhessék tanul­mányaikat. A tárgyalópartne­rek a felvetésre pozitív vá­laszt adtak. Jászi Oszkár újratemetése Jászi Oszkárnak, az 1918- as Magyar Köztársaság nem­zetiségi miniszterének, a mo­dern magyar társada­lomtudomány úttörőjének hamvait - végakaratához hí­ven - június 17-én Farkasré­ten „szabad, magyar” föld­ben helyezik végső nyughe­lyére. Kormányszóvivői tájékoztató Felértékelődött az állami vagyon A magyarországi privatizá­ció - a széles körben kialakult vélemény ellenére - a világ egyik leggyorsabban végbemenő pri­vatizációja. Ezt az Állami Va-' gyonügynökség beszámolója ál­lapítja meg, amelyet a kormány csütörtökön, szokásos heti ülé­sén hagyott jóvá. A jelentésben foglaltakat László Balázs kor­mányszóvivő ismertette pénteki sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy az ÁVÜ 10 hónapos működése során 350 ál­lami vállalat privatizációja kez­dődött el. A vagyonügynökség 52 vállalat átalakulását fogadta el, 75 társaság alapítását engedé­lyezte, illetve négy privatizációs programot indított el. Az eddigi tranzakciók során mintegy 100 milliárd forintnyi állami vagyont privatizáltak közvetlenül. A fo­lyamatban lévő átalakulások és programok hozzávetőleg 300- 320 milliárd forintra tehető álla­mi vagyont érintenek. Figyelemre méltó adatként említette, hogy az elmúlt évben 850 millió dollárnyi tőke áram­lott be az országba, s 1991 első negyedévében 230 millió dollár­nyi pénzbefektetést regisztrál­tak. Jelentős eredményként érté­kelhető, hogy a privatizáció so­rán az állami vagyon mintegy 40 százalékkal felértékelődött, de nem volt ritka a 2-2,5-szeres ér­téknövekedés sem. A nyilvánva­ló sikerek mellett több problé­makört is érintett a szóvivő. így például megemlítette, hogy olyan vállalatok privatizációját, illetve átalakulását kellene vég­rehajtania a vagyonügynökség­nek, ahol valójában válságmene­dzselésre lenne szükség. Ennek eszközeivel azonban a vagyon­ügynökség nem rendelkezik. A gondok között szólt arról, hogy a privatizáció költségei jóval na­gyobbak, mint azt az induláskor feltételezték. Fékezi a folyama­tot a megfelelő hazai vásárlóerő hiánya: a lakosság számára a ha­zai privatizáció még nem vált vonzóvá. HA LESZ REPTER, UT IS VEZET HOZZA „M4-est koncesszióban sem érdemes építeni”- állítja a minisztérium helyettes államtitkára Nem épül ki autópályává a 4- es főút az ezredforduló végéig - legalábbis a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztéri­umnak az ezredfordulóig megol­dandó feladatokat összefoglaló úthálózat-fejlesztési koncepció­jába nem fért bele az alföldi me­gyék többségében kívánatosnak tartott beruházás. Pest, Jász* Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Békés megyei önkormányza­tai azonban úgy vélik, az úgyne­vezett déli autópályához hasonló koncessziós megoldással mégis kaphat autópályát az Alföld kö­zepe. Terveikről konzultálni hív­ták meg tegnap Szolnokra Kál- noky Kiss Sándort, a közlekedési tárca helyettes államtitkárát. (Folytatás a 2. oldalon) Talpra állási program az ÉPJAV-nál Fojtogató adósságok gyűrűjében A sokrétű gazdasági tevékeny­séget folytató egykori tanácsi irá­nyítású cég, a Szolnoki Építő, Ja­vító és Szolgáltató Vállalat az el­múlt esztendő végén kétes hímevet szerzett magának. A 120 főt foglal­koztató, mintegy 60 milliós va­gyonnal rendelkező vállalat ugyanis tekintélyes összegű, 30 millió forintot meghaladó adóssá­gállományt „hozott össze ”. A pén­zéért állnak sorban a társada­lombiztosítás, az adóhatóság, a hi­telezők és a beszállítók. Ezért az­tán nem sok hiányzott ahhoz, hogy a vállalat örökre eltűnjön a gazda­sági küzdőtérről. Az idén márciustól pályázat út­ján váltás történt a vállalat élén. A nyugdíjazás miatt megüresedett igazgatói posztra dr. Opitzer Ká­roly került, aki nem éppen irigylés­re méltó helyzetben vette kezébe a „karmesteri pálcát”. Nos, hogy az ((Folytatás a 2. oldalon) A tartalomból: Az emlékek csárdája Valaha három megye ha­tárán állt - betyárok tanyája volt -, ma már csak emlékek bolyonganak benne. Úgy hívják, hogy Meggyes csár­da. Legutolsó gazdája, Czi- nege Laci bácsi a múltat fag­gatja az ágy sarkán. A legen­da nagyon-nagyon rég kez­dődött. (írásunk a 7. olda­lon.) Tudósítás, beszámoló egy ör­vendetes eseményről a fenti címmel a 9. oldalon. Ugyanis a német vá­rosban felavatták Simon Ferenc szobrászművész alkotását, a Hydromobil kompozíciót, amely immár a színház előtti teret is díszíti szökökútként, s amely igazolja: a művészet valóban nem ismer hatá­rokat. „Menni kellene házról házra” Munkatársunk Illyés Kinga marosvásárhelyi színművésszel beszél­getett abból az alkalomból, hogy a közelmúltban műsorával Szolnokon vendégszerepeit. Szó esik a beszélgetés során előadóművészi elhiva­tottságáról, arról, hogy milyen szerepe, fontossága van most a szép magyar szónak Erdély egy-egy településén, s hogyan élhet békesség­ben a két nép, a magyar és a román. (A beszélgetés a 9. oldalon található.) Repülőtéri portyázás A hétszázhetven hektárnyi, többszörösen körülkerített te­rületen kétszázhatvan épület, létesítmény található. A ko­rábban szupertitkos bázisként őrzött volt szovjet reptéren munkatársaink jó néhány meghökkentő észrevételüket papírra vetették, lencsevégre kapták. Barangolásukról szó­ló összeállításunk a 12. olda­lon található. Hiányzik a „napszivattyú” KÉNYSZERSZABADSÁGON AZ ÖNTÖZŐMUNKÁSOK Kényszerszabadságra küldte öntözőmunkásainak egy részét a jászkiséri Vízgazdálkodási Társu­lat, amely a közelmúltban vette át az egész jászsági öntözőrendszer üzemeltetését. Ezt a lépést az tette indokolttá, hogy a mezőgazdasági kultúrák elegendő esőt kaptak az elmúlt hetekben. A termelők csu­pán a rizs árasztásához, illetve a halastavak feltöltéséhez igényeltek • körülbelül öt és fél millió köbméter vizet. A féloldalassá vált szolgálta­tás - a tervezetthez képest - 2 millió forint bevételi kiesést okozott ed­dig a társulatnak. A nagykunsági tájterületen is hasonló a helyzet. Június derekán általában nyoma sincs a csapa­dékhiánynak, sőt Kuncsorba, Ken­gyel térségében a talajok elvizese- désének jelei észlelhetők. Gyakor­latilag Kisújszállás, Tiszaföldvár, Mezőhék körzetében folytatnak némi öntözést a kertészeti kultúrák táplálására. A több éve tartó aszály után a rendkívül vízigényes lineár öntözőtelepeken sincs szükség harmatszerűen permetező öntözés­re, mert az elvetett és szépen kikelt kukoricák ezt egyelőre nem igény­lik. A világszínvonalú lineártele- pek üzembe helyezésére akkor ke­rül sor, ha intenzívebben és tartó­san működésbe lép a „napszi­vattyú”, a napfény hatására inten­zív párolgás. Áz törvényszerű, ha a kultúrák rendszeresen kapnak esőt, nincs szükség öntözésre, ez a leggazda­ságosabb megoldás, de ha öntözni kell, az idén többségében csökken­tett vízhasználati díjat számolnak a szolgáltatók. Ugyanis pályázatot írtak ki a gazdaságosabb öntözésre. A ver­senyhelyzet azt eredményezte, hogy a termelők - nagyüzemek és kisgazdaságok egyaránt - csök­kentett áron kaphatják az öntöző­vizet a korábbiakhoz képest. A Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól megtudtuk, hogy a mezőgazdasági privatizációt szem előtt tartva jövőre valószínűleg ötéves távlatra hirdetik meg a ver­senypályázatot. Az Inku padlószőnyeg-, pyc-, függönykínálata a városban a legnagyobb! Sport: Ha volt már a FEHÉR HÁZBAN, akkor Ön nyert! (Mi is.) Időjárás: Az van, és ingyen - sőt nálunk a legolcsóbb! *57155/ 1 RM | Jókai u. 3. Tel.:(56) 34-455,34-743 Fax: (56) 34-74311 ■BH Rüsselsheimet díszíti a Hydromobil Búcsú az iskolától. Tegnap, az utolsó tanítási napon utolsó óráját tartotta a fegyverneki sárga iskolában Lóvéi Józsefné Varga Margit tanítónő, aki 1954-től - a kiskunfélegyházi tanítóképző elvégzése óta - neveli itt a gyermekeket. Az eltelt 38 év alatt a fél falut tanította számtanra, betűvetésre szakértelemmel és nagy-nagy szeretettel. A búcsúztatóünnepség is, melyet első tanítványai, kollégái szerveztek, ezt bizonyítja. A sok virág, érzékeny köszönetnyilvánítás örökre kedves emléke marad a nyugdíjba vonuló tanítónőnek, csakúgy, mint a munkában töltött évek, melynek örömteli pillanataiért szívesen gondol kollégáira, tanítványaira és azok szüleire. Fotó: K. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom