Új Néplap, 1991. június (2. évfolyam, 126-150. szám)

1991-06-12 / 135. szám

1991. JÚNIUS 12. Megyei körkép 3 Olykor két húron pendülnek Csak egy biztos: a monopolhelyzet Hogy a társadalombiztosítás reformra, változtatásra szorul, azzal ma már beteg és orvos egyaránt tisztában van. A kereső állampolgár felháborodik, hogy bérének 43+10 százalékát levon- ják, és ennek fejében egyre rosszabb színvonalú egész­ségügyi ellátást kap, illetve az 53 százalékot hálapénzzel megtold­va kell lavíroznia a rendelők és kórházak egyre kiismerhetetle- nebb labirintusában. Ugyanak­kor az intézmények vezetői és az orvosok is panasszal vannak te­le: a pénz, amelyből gazdálkod­hatnak, egyre kevesebbet ér; el­maradásunk a korszerű orvostu­domány gyakorlatától immár év­tizedekben mérhető, sokszor gondot okoz az eszközök, mű­szerek megvétele, a fehér kö­penyben dolgozók, főleg az ápo­lónők fizetése egyenesen csap­nivaló. És sorolhatnánk a problémá­kat, amelyek a jelenlegi rend­szerben megoldhatatlanok, még csak enyhítést se lehet remélni. Új társadalombiztosítási tör­vény megalkotása előtt áll a par­lament. Hogy milyen is lesz va­lójában, arra most még nehéz vá­laszolni. Hiszen az elképzelések csak tervezet formájában létez­nek, szakemberek vitatják. A társadalombiztosítási rend­szeren belül elkülönített biztosí­tási ágakat terveznek: pl. külön lesz a betegbiztosítás, amely kö­telező jellegű. Ezzel az alapellá­tást garantáljuk magunknak: vagyis a családorvoslás rend­szerét, a gyerekszakellátást, a fogorvosi és a kórház-szakam­bulanciai ellátást. Akinek több­le,tellátásra, -szolgáltatásra van igénye;,kiegészítő biztosítást köthet majd. A jelenlegi rendszer finanszí- rozhatatlan, egyszerre létezik benne a hiány és a pazarlás - sommázta egy újságíróknak tar­tott tájékoztatón dr. Mikola Ist­ván, miniszteri biztos. Elmond­ta, hogy tanulmányozták más or­szágok társadalombiztosítási rendszerét, és rájöttek: egyiket se lehet átvenni, legfeljebb jó ré­szeket, elemeket. A tájékoztatón az Új Néplap a következő kérdést tette föl a mi­niszteri biztosnak: A cascót több biztosítóval is megköthetjük, de mikor az egészségünkről van szó, nem választhatunk. Miért marad a társadalombiztosítási igazgatóság (amely talán más néven létezik majd) monopol­helyzete? Miért nem engedik, hogy a többi biztosító is részt vállaljon a betegbiztosításban? Hogy versengjenek egymással? Dr. Mikola István válaszának lényege: A kötelező betegbiztosí­táson felül a kiegészítő biztosí­tást mindenki azzal a biztosí­tóval köti meg, amelyikkel sze­retné ... Marad tehát a monopolhely­zet? Mert nyilvánvaló, hogy (ta­lán még évekig) csak egy bizo­nyos réteg köt kiegészítő bizto­sítást, amelyik - úgymond - meg­engedheti magának. Vagyis: ez nem versenyhelyzet igazán. Ha ezek a tervek megvalósulnak, a betegbiztosításban a társada­lombiztosítási igazgatóság vagy annak utóda „arat”. Persze ne higgye azt az egy­szerű földi halandó, hogy olyan nagy az egyetértés a minisztéri­um és a társadalombiztosítás kö­zött. A tervek szerint ugyanis már jövőre átállnának az alapel­látás finanszírozására: vagyis a teljesítményhez igazodó, egysé­ges orvosszakmai követelmény- rendszeren alapuló fizetési mód­szerek alkalmazására. Ehhez azonban az egészségügynek kü­lönböző adatokat kellett volna eljuttatni a Társada­lombiztosítási Főigazgatóság­hoz. De mint dr. Botos József­től, a Főigazgatóság főigazgató­jától megtudtuk: ez nem történt meg. így hát a minisztérium leg­feljebb tervezi, hogy ’92-től fi­nanszírozzák az alapellátást, de nem lesz belőle semmi. Az Új Néplap kérdésére, mi­szerint: Miért nem finanszírozza a társadalombiztosítás a termé­szetgyógyászat eredményes módszereit, amelyeket a betegsé­gek megelőzésében és a rehabi­litációban alkalmazni lehetne?, dr. Botos József a következőket válaszolta: A termé­szetgyógyászok közül ki kell szűrni a sarlatánokat, és azokat, akik valóban eredményesen ke­zelnek, gyógyítanak. Ez azonban nem a társadalombiztosítás, ha­nem az egészségügy feladata. Paulina Éva Sorozatgyártás 1997-ben Feltalálták a repülő autót! Képzeljen el maga előtt egy ki­lométernél hosszabb kocsisort. Nem kell dühöngenie, inkább nyomjon meg egy gombot, s az ön kocsija egy „Möller 400” minire­pülőgéppé változik. Akárcsak a James Bond filmekben, a levegőbe emelkedik, és óránként 500 kilo­méteres sebességgel átlibben a közlekedési dugó felett. Mindez nem álom, a repülőautót ugyanis már feltalálták - közli a Bild. Paul Möller mérnök a kalifor­niai Davisben „keresztezett” egy öreg Coívet sportkocsit egy kis turbólégcsavaros repülőgéppel. A „Mo!ler”-ben négyen ülhetnek, két hajtóműve elől, kettő hátul he­lyezkedik el, s ezek 1200 lóerővel 5,6 másodperc alatt 100 kilomé­teres sebességre gyorsítják fel a csodaautót. Az induláshoz tízmé­teres kifutóra van szüksége, és úgy száll le, mint a holdkomp: lábai felfogják az utólagos zökkenése­ket. Ha repülés közben leállna a hajtómű, ejtőernyő biztosítja a gép biztos landolását. A feltaláló szerint a repülő autó vezetését könnyebb megtanulni, mint a normál autóét. Egy fedélzeti komputer másodpercenként meg­határozza a pontos repülési hely­zetet. A pilóta beprogramozza a célállomást, a többi megy magától. Kilenc év múlva biztosabb lesz, mint egy Volvo, és olcsóbb, mint egy Porsche 944-es. Utóbbi ára 85 ezer német márka, ami kb. 4 millió forintnak felel meg. Az is igaz vi­szont, hogy ma még 1,4 millió márkába kerül (kb. 70 millió fo­rint) a prototípus. Az első száz „Möller 400-ast” így is eladták már. A sorozatgyártás előrelátha­tólag 1997-ben kezdődik. Ferenczy - Europress A képviselő-testületek ne utánozzák a parlamentet Lapunk május 20-i számá­ban (Vakvágányon - de nem végállomáson címmel) részle­tesen beszámoltunk a túrkevei képviselő-testületben kialakult helyzetről, az egyik alpolgár­mester leváltásáról. Az ügy apropóján kérdeztük dnSkuL téty Sándor államtitkár urat, köztársasági megbízottat:- Mi az általános tapasztalat arra vonatkozóan, hogy hoznak- e az önkormányzatok olyan dön­téseket, amelyek jogi szempont­ból kifogásolhatóak? Ha igen, mennyiben hatnak az Önök ész­revételezései az önkormányza­tokra?- Háromszázhetvenkilenc tele­pülés van a régióban, egy április 17-i statisztikát mondanék, a 379 településtől 1187 jegyzőkönyv érkezett be. Ezt 12 jogász vizs­gálja felül a három megyében. A képviselő-testületek 5777 hatá­rozatot hoztak és 647 rendeletet. Az 5777 határozatból mi 250 esetben éltünk véleményünkkel, ez nem egy olyan nagy szám, ha százalékban veszem, a rendele­tek esetében pedig ötvennégynél éltünk törvényadta jogunkkal. Hogy az önkormányzatok ezzel hogyan élnek? Azt hiszem, ékes bizonyítéka, hogy jelenleg a ha­tározatok miatt keresettel a bíró­sághoz nem kellett fordulnunk, zömében elfogadták az észrevé­teleinket. Egyetlen eset a túrke­vei, ahol az észrevételezésünket a képviselő-testület nem fogadta el. A rendeletek esetében egyet­len esetben fordultunk az Alkot­mánybírósághoz, egy szentend­rei rendelet visszavonását kér­tük, szerintünk a vállalkozói sza­badság megsértése miatt, mert az egész városban kitiltották a por­nográf szexlapok terjesztését. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt így, az egész város területéről globáli­san kitiltani nem lehet. Azzal egyetértünk, hogy szabályozni kell, ott árusítsák, ahol gyerekek nem fordulnak meg, tehát nem az iskolák, egyházak környékén. De mivel ezt a törvény engedé­lyezte, egy önkormányzati ren­delettel nem lehet meggátolni. Erre az Alkotmánybíróság még nem válaszolt. A túrkevei üggyel kapcsolat­ban ... A jegyzőkönyv alapján azt kell megállapítanom, hogy az önkormányzati képviselő-testü­let a mi észrevételünknek nem tett eleget, és a határozatot nem vonta vissza. Bár a mi törvényes- ségi észrevételünk nem azt mondta, hogy vonja vissza a ha­tározatot, hanem - szó szerint föl­olvasnám, mit írtunk: „A képvi­selő-testület a következő ülésére szíveskedjen előkészíteni a 44/1991. III. hó 21 -i számú hatá­rozat visszavonására vonatkozó előterjesztést.” És a második: „A szervezeti és működési sza­bályzat kiegészítését a képvise­lő-testületi ülés anyagának hang- felvétellel történő rögzítéséről szóló rendelkezéseket.” A má­sodikkal kezdem. Véleményem szerint a képviselő-testületnek joga van arra, hogy megtiltsa vagy engedélyezze, hogy az ülé­séről valaki hangfelvételt vagy képi felvételt készítsen, de a nyil­vános ülés nem azt jelenti, hogy ott bárki bármit rögzítsen, hiszen személyiségi jogok sérelme is előfordulhat. Á nyilvános ülés azt jelenti, hogy bárki részt vehet és meghallgathatja az ülést. Az összeférhetetlenség azért kényes ügy, mert én nem szere­tek személyi kérdésekkel foglal­kozni. Annyira a képviselő-tes­tület belügyének tartom a képvi­selő-testület belső ífiűködéáétj hogy nem tartom Feladatunknak, hogy ezt befolyásoljuk. Az tény, hogy az összeférhetetlenség fönn állt. A törvény azt mondja, hogy pártban tisztséget nem viselhet a polgármester, így az alpolgár­mester sem. És még azt mondja, hogy a polgármester - értsük bele az alpolgármestert is - a vele szemben fennálló összeférhetet­lenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 na­pon belül köteles megszüntetni. Én nem avatkozom abba bele, hogy a képviselő-testület ki­mondja-e az összeférhetetlensé­get valakivel szemben, vagy nem. Nekem az a feladatom, hogy megnézzem, ha kimondja az összeférhetetlenséget, tör­vényes eszközökkel mondja-e ki, vagy törvénytelen módon. Ha törvénysértést követ el, akkor kell beavatkoznom. A túrkevei képviselő-testület kimondta, hogy összeférhetet­lenség áll fönt, ez igaz. Ami mi­att mi törvényességi kifogást tet­tünk, az az eljárási hibák miatt volt. A törvény azt is kimondja, hogy ezt milyen módon kell elin­tézni: a képviselő-testületből kell választani három főt, aki elő­készíti az összeférhetetlenségi ok kimondására tett javaslatot; egy szavazatszámláló bizottsá­got is létre kell hozni a képvise­lő-testület tagjai közül. Itt köve­tett el törvénysértést a képviselő- testület, hogy a szava­zatszámláló bizottság elnöke lett a jegyző, aki nem tagja a képvi­selő-testületnek, és azt a három­tagú bizottságot nem választot­ták meg. Tehát eljárásjogi tör­vénysértést követtek el, és ezért kértük, hogy vizsgálják fölül az álláspontjukat. Ok nem vonták vissza, hatályában fenntartják ezt a korábbi határozatot. Azt is kimondták, hogy egyetértenek a törvényességi ellenőrzés során tett észrevétellel, amely eljárási kérdésekre vonatkozik, de ez nem érinti a korábbi határozat tárgyát, magát az összeférhetet­lenséget, és mivel a párttisztség megszüntetésére nem került sor, a képviselő-testület döntése az összeférhetetlenség kérdésében megalapozott. Az ügynek vannak igen fontos általános tanulságai. Azt hiszem, az ország boldo­gulásának nem a belső harc az útja, hanem valami megbékélés­sel kell tolni a kocsit kifele a sárból. Ha egymást dagasztjuk, akkor ez a kocsi egy helyben fog maradni. Aki képviselő, ezzel feladatot vállalt, ő is esküt tett az alkotmá­nyosságra, atörvényességre. Azt fogadta meg, hogy a település érdekeit fogja képviselni, és ez­zel túl kell lenni a saját belső érzésein is. Nem lehet egy város boldogulását akadályozni azzal, hogy szemben álljunk egymás­sal. Erre nem jó példcl a parla­menti munka, amit próbálnak a képviselő-testületek néhol lemá­solni. Nem kell lemásolni, mert a parlamenti képviselők nem ta­lálkoznak olyan sűrűn a válasz­tóikkal, mint egy városi képvise­lő, aki ott lakik közöttük. Ha vi­szálykodást keltünk egy városon belül is, akkor ennek beláthatat­lan következményei lesznek. Aki egy ilyen funkciót vállal egy ilyen országban, ahol az élet- színvonal nem javul, hanem romlik, az árak emelkednek, lát­ni kell egy város lakóinak, hogy azok, akik funkciót vállalnak, összefognak, hogy a város bol­doguljon, mert ezeknek a kisvá­rosoknak a boldogulásától fog boldogulni az ország is. M. H. L. Virágzó mezőgazdaság Millió pipacs, pár szál búza (balra), millió bokor búza, egy szál pipacs (lenn) Felvételünk a Jászságban, az út két átellenes oldalán készült. Fotó: Nagy Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom