Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-06 / 103. szám

1991. MÁJUS 6. Az Uj Néplap Szolnokon 5 Hasznos reklám • Városunkban kissé még szokatlan módon reklámoz a PHILIPS cég. Azzal a kéréssel keresték fel a szolnoki önkormányzatot, hogy szeretnének felújítani egy parkot vagy egy játszóteret. A szolnoki polgármesteri hivatal szívesen adta beleegyezését. Április 30-án, kedden a PHILIPS cég képviselője és Buday György alpolgármester rövid műsoros ünnepségen adta át a gyere­keknek a Tisza parkban felállított új csúszdát. Reméljük, többen követik a példát, s talán igy megszépül­nek tereink, parkjaink. Vízmérés lakásonként Kerül, amibe kerül? A víz drága kincs. Ma már ket­tős értelemben is. Használati ér­tékén túl főleg a forintban mért piaci értéke az, ami fokozottabb takarékosságra inti a fogyasztó­kat. S mivel nem vagyunk egy­formák (ki mennyi vízben szeret fürdeni, amúgy is magánügy), ha valaki csak a saját vízfogyasztá­sát szeretné fizetni akár a lakóte­lepen is, immár megteheti. A módosított vízszolgáltatási szabályzat értelmében a vízmű­nek - bizonyos feltételek teljesü­lése esetén - kötelessége laká­sonként is biztosítani a mérést. Természetesen ha kérik ezt. Elv­ben egyszerű a dolog - tájékoz­tat Németh Lajos, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Vízművek üzem igazgatója -, de a gyakor­latban rengeteg gazdasági, mű­szaki, jogi probléma merülhet fel. Pénzügyi kihatása sem lebe­csülendő e döntésnek. A család számára az olasz vízóra és a víz­mérőhely kialakíttatása több mint ötezer forintba kerülhet. A vállalat költségeit is növeli az újabb órák karbantartása, ami a víz árába beépítve, közvetve, új­ra csak a fogyasztóra hárul. Je­lenleg mintegy 300 nyilvántar­tott mellékvízmérő óra van Szol­nokon és környékén. Az üzemigazgató úgy ítéli meg, hogy kicsit hisztérikus jel­legű ez az igény. Aki mégis az óra felszerelése mellett dönt, az véletlenül se építsen be a lengyel piacról vett vagy „talált” víz­órát, mert a vízmű felé igazolni kell az eredetét. Ennek hiányá­ban nem köt a vállalat a víz mé­résére szóló szolgáltatási szerző­dést a fogyasztóval. A vízművek az óra felszerelésének feltétele­ként egy háromoldalú megálla­podást irattat alá a megrendelő­vel, a ház kezelőjével és a lakó­társakkal. Rengeteg probléma szokott adódni ugyanis a lakók között például az udvari közös víznyerőhelyek további haszná­latából, vagy a későbbi szivár­gó-, veszteségvizek fizetéséből. Ezt a lakóknak kell egymás közt rendezni, hiszen ha a főóra töb­bet mér, mint a mellékvízmérők összesen, akkor a különbözetet az adott lakóközösségnek kell megfizetni. A vízművek felelős­sége továbbra is csak a fő vízmé­rő óráig terjed. Az üzemigazgató véleménye: célszerű és olcsóbb megoldás megegyezni az egy házban lakóknak, hogy ki mennyi vízdíjat fizessen, mint­sem a vízművekhez szaladni egy kiadós összeveszés után. Annál is inkább, mert az indulat ilyen esetben csak folyik-folyik to­vább, mint a valami oknál fogva nyitva felejtett vízcsap. Az újságíró csak csendben jegyzi meg: igazi takarékosság ezen a területen is csak akkor lesz, ha egyéni érdeke fűződik ehhez mindenkinek, márpedig a mellékvízórák felszereltetése - ma még borsos áron ugyan, de - ezt a célt szolgálná. Csirke József A sportcsarnokban Jótékonysági műsor A múlt héten egy jótékonysági műsor megrendezéséről tárgyal­tak a Rock Színház képviselői a szolnoki városházán. A társulat egy országos turnét indít, mely­nek második állomása lesz a Ti- sza-parti város. Az előadássoro­zat bevételeit a Nemzeti Alapít­ványnak ajánlják fel. Talán nem ismeretlen olvasóink előtt, hogy az itt felhalmozott pénzből ha­gyományőrző tevékenységeket, a magyar kulturális életet támo­gatják. Az alapnak egyébként az lehet tagja, aki egy összegben vagy részletekben felajánlja egy­havi jövedelmét. A Szabadtéri Színház vállalkozott a program megszervezésére. Arra, hogy a fellépésekből származó bevéte­leikből így - közvetett úton - tá­mogatják a hazai kulturális éle­tet. Elképzeléseik megvalósítá­sához sikerüli megnyerniük a Rock Színház társulatát. Június 11 -én 19 órakor a sportcsarnok­ban részleteket adnak elő az Evi- tából, a Jézus Krisztus szuper­sztár és a Nyomorultak című rockoperákból. A műsort Antal Imre és Rudiik Júlia vezeti. Az est második felében pedig Szöré- nyi-Bródy Kőműves Kelemen című rockballadájáböl és az Ist­ván a király rockoperából adnak elő részleteket az eredeti szerep- osztásban közreműködő művé­szek részvételével. A helyszínen kazettákat és lemezeket is lehet vásárolni. Aki jegyet vesz, az a Nemzeti Alapítványt is támogat­ja. A város vezetői jelentős segít­séget nyújtanak a társulatnak. Nem kémek bérleti díjat, szállást biztosítanak a szereplőknek, ér­tékesítik a jegyeket és részt vesz­nek a propagandában. Óvodai beíratás Szolnok. A város óvodáiban a következő tanévre szóló felvéte­lek előjegyzése május 6-7-S-9- 10-én, naponta 8-tól 18 óráig lesz. Felvételre kell előjegyeztet­ni azt a gyermeket, aki a jelent­kezésig már elmúlt 3 éves, vagy 1992. augusztus 31-éig betölti a harmadik életévét. A jelentke­zéshez szükséges nyomtatványt az óvoda és a polgármesteri hiva­tal ügyfélszolgálati irodája bizto­sítja. A felvételekről, a felvételi előjegyzésekről az óvodákban kifüggesztett névsor alapján érte­sülnek a szülők június első heté­ben. Az utódok és a köszöntők között. Ajándékokat adnak át az önkor­mányzat, a társadalmi szervek képviselői. A mama még csak 101 éves Mi történik már itten? Vénsé- gemre sztár leszek? - nevette el magát Mária néni. Szobájában süteményekkel teli tálcák, a má­sik helyiségben virágcsokrok, és az asztalon egy gyertyából kiön­tött mesés szám: 101. Mellette köszöntőlevél Göncz Árpád köz- társasági elnök aláírásával. Cím­zettje, Hoppál Jánosné 101 esz­tendeje, 1890. május 2-án szüle­tett. A szó köznapi értelmében ha nem is sztár az ünnepelt, annyi bizonyos, ritka jelenség. Kevés a hozzá hasonló kort megélt halan­dó. Nem kapálózott semmiféle praktikával a sors ellen. Úgy élt, ahogy a többi szegény ember. Csak azért fohászkodott, hogy legalább addig megmaradjon, míg gyermekeit felnevelheti. A természet bőkezűen bánt a Mária nénire szabott idővel. Kislány volt a millennium idején, kamasz az első világháború kitörésekor. 1935-ben özvegy lett, túlélte a második világégést és a szocia­lizmust. Az ő történelme a gyere­kekért vállalt munkák véget nem érő sorozata. Romániában volt egyszer, de a Balatonhoz már - úgy emlékszik - sosem jutott el. Kilenc véné vesen még olyan jó látása volt, hogy fehér anyagot fehér cérnával hímzett, s még szemüveg se kellett hozzá. Férje halála után ezzel kereste a kenye­rét, meg a mosással, vasalással és takarítással. Rendszeres szociá­lis segélyt kilencvenéves kora óta kap. - Tíz gyereket neveltem, három ember helyett dolgoztam. Kevés pénzünk volt. Rendőrnek soha nem kellett kijönni oda - mondja büszkén. - Egy hivatalba sem jártam panaszkodni - teszi hozzá. A tévét csak homályosan látja, s a rádióhoz már kevés a fülhall­gató is. Hallása erősen megrom­lott, a szeme gyenge, de a tekin­tetén nem venni észre. Az eleven maradt. - Tudja, az fáj nagyon ­panaszolja -, hogy nem bírok dolgozni. Legalább a rétestésztát meg tudnám gyúrni. - Felemeli előttem kinyújtott kezét. Meg se rezdül.- Idegeskedett-e a pénz miatt? - kérdezem.- Nyugodtan éltem én mindig. Látta, a kezem nem remeg. Ha emésztettem volna magam a gondok miatt, hogy neveltem volna fel a gyerekeket? Képzeletben majdnem a XVIII. századig kell visszamen­ni, amikor szüleiről, nagyszülei­ről esik szó. Anyukája 89 évet élt, s e tekintetben a nagyapa sem sokkal maradt el mögötte. - A rekordot én tartom - jegyzi meg somolyogva. - Addig éljen az ember - folytatja amíg egész­séges, míg tud dolgozni, és míg élvezi az életet. Bizony, a „szűk” családi kör­nek kicsi lenne a Várkonyi téri lakás. Számolgatjuk, hányán is lehetnek, de száz fölött abba­hagyjuk. Az egyik ükunoka épp egy héttel ezelőtt jött a világra. Á két ünnep majdnem egy napra esett. Közte „csak” egy évszá­zad és egy év van. / \ Az oldalt szerkesztette: Szurmay Zoltán V _________________________/ • • Ónálló szolnoki tömegközlekedési vállalat? Amikor az év elején a szolnoki önkormányzat döntött a városi közlekedés tarifáiról, a város­atyák (és anyák) tisztában voltak azzal, hogy döntésükkel senkit sem elégítenek ki. A lakosságot azért nem, mert az állami dotáció leépítése a jegyek jelentős drá­gulásával járt együtt, a Volán Vállalatot azért nem, mert szá­mára a szükséges beszerzések anyagi fedezete a drágább je­gyek ellenére sem teremtődött meg, az önkormányzat pedig tisztában volt azzal, hogy fele­más döntést hozott. Nem voltak meg a kellő információk, nem körvonalazódtak a kibontakozás irányai, nincs pénz az állami do­táció átvállalására stb. így az­után nem véletlen, hogy azóta is állandóan felmerültek olyan hí­rek, amelyek arra utaltak, hogy esetleg születik megoldás példá­ul egy önálló szolnoki tömeg- közlekedési vállalat létrejötté­vel, amely ráadásul a magántőke segítségével valósulna meg. Ezért is kértük meg Kéri Józse­fet, a város alpolgármesterét, egy beszélgetés keretében tisztáz­zunk néhány alapvető kérdést. Az alpolgármester először is ki­emelte, hogy a magáncégek be­vonásának egyelőre törvényi akadályai vannak. Magyarul hi­ányzik a koncessziós törvény. Az igaz, hogy néhány magáncég bejelentkezett, de ők eleve nem tudnák az egész város járatháló­zatát üzemeltetni. Nyilván nekik csak a legsűrűbb járatokon érné meg közlekedtetni buszaikat, de akkor ki üzemelteti a gazdaság­talan járatokat? Ez az út tehát nemigen járható, a monopol­helyzet ilyen értelemben fenn­tartandó. Ha a monopolhelyzet­ből indulunk ki, akkor viszont látni kell, hogy a közlekedés igen nagy befektetést igényel. Ilyen tőke pedig nincs ma Ma­gyarországon. Ezzel a problémá­val nyugaton is küszködnek, de a magyar tapasztalatok, például Miskolc városáé is azt bizo­nyítják, hogy az önkormányza­tok nem képesek hatékonyan be­lépni e területre. Erre hosszabb távon sem lesz pénz, mert akkor más területen kell a lakossági igények kielégítését szűkíteni, vagy pedig oly mértékben fel kell emelni a jegyek árát, hogy egyszerűen nem lenne fizetőké­pes kereslet. Az elmondottak alapján végül is marad a jelenlegi Volán Vál­lalat. Velük kell megtalálni azo­kat a formákat, módozatokat, amelyek alapján a jó együttmű­ködés megvalósítható, alapcél­nak tekintve a lakosság igényei­nek mind teljesebb kielégítését. A leírtakból az is következik, hogy a tömegközlekedést to­vábbra is szolgáltatásnak kell te­kinteni, ahol a vállalkozást mint­egy kívülről célszerű bevinni. Ilyen lehet az autóbusz-beszer­zési források versenyeztetése. Jelenleg az Ikarus dominál. Ez a cég képes világszínvonalon is termelni, ugyanakkor hajlamos hazai monopolhelyzetével visszaélni. Vállalkozásba lehet­ne kiadni az autóbuszok javítását is. Elvileg járható út a magáncé­gek bevonása a közlekedtetésbe is, de éppen az alapprobléma mi­att - a magas költségek miatt veszteséges járatok üzemelteté­sének szükségessége - ez csak a fő üzemeltetővel való megegye­zés alapján lehetséges. Ez pedig jelenleg a Jászkun Volán. Mind­ezekkel együtt a szolnoki önkor­mányzat e kérdést hamarosan is­mét napirendre tűzi. F. I. Jó ideje ez a jellegzetes kép fogadja a Keskeny János úton közlekedőket. A környékbeliek már nagyon unják a pusztulás hangulatát idéző panorámát. Többen fizetnének is érte, hogy végre eltűnjön ez a gusztustalan és a gyer­mekek számára életveszélyes rom. Igaz, annyit, amennyit a fővárosi társtu­lajdonos kérne érte, azaz kétmillió forintot senki nem ad meg a telekért. A város illetékes vezetői is felfigyeltek eme „épületes” látványra, és megoldást keresnek a bontásra. Mihelyt megtalálják, eltűnik a város képét és a környék lakóinak ízlését romboló patkánytanya.- b - Fotó: M. J. Hogy jó medrükben folyjanak a dolgok Mostanában a Tisza-hídon át­kelők kőszállító uszályhajókat láthattak a vízen, a part közelé­ben. A KÖTIVIZ1G illetékes osztályától megtudtuk, hogy á tavaly már részben megkezdett folyószabályozó építési munkák folytatása zajlik, az árvízvédel­mi támfal felújításával párhuza­mosan. Jelenleg a Zagyva-torok alatt a jobb part megerősítéssel összekötött rekonstrukciója tart, s ebben az évben már feltehető­leg a Magyar utca magasságáig hatolnak a javításokkal. Mivel városképileg is meghatározó a látvány, ami a hídról fogadja az érkezőt, átutazót, ehhez mérten nagy hangsúlyt fektetnek az ala­posságra. Az elképzelések el­őzetes tárgyalásos egyeztetése után a SZOLNOKTER V-vel ko­ordinálva, mindez a városi ön- kormányzat saját pénzéből való­sul majd meg. A munkák ered­ményeként felszámolják, feltöl­tik azt a meglehetősen csúnya és nehezen tisztítható vízmosást is a híd város felőli pillérének tövé­ben, ahol áradásokkor rendre zárványvíz képződött. A kőszó­rásra vékony betonréteget hor­danak majd fel, minden bi­zonnyal a horgászok nagy örö­mére, akik ezzel egy újabb re­mek „stéget” vehetnek birto­kukba. técsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom