Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-06 / 103. szám

2 \ Hazai körkép 1991. MÁJUS 6. BELEKÜRTÖLNIA VILÁGBA: Tájfun Túrkeve önkormányzata felett? Hittel még valahogy, de hit nélkül sehogy Beszélgetés Tőkés István nyugalmazott erdélyi református püspökkel Tegnap délelőtt - mint arról már beszámoltunk - Tőkés Ist­ván nyugalmazott erdélyi refor­mátus püspök a tiszakürti refor­mátus templomban anyák napi megemlékezéssel egybekötött konfirmációs istentiszteletet tartott. Ezt követően kértünk tő­le interjút lapunk számára.-Püspök Úr! Hosszabb időre érkezett Magyarországra, vagy csak villámlátogatásról van szó?- így is mondhatjuk. Habár én nem nagyon szeretem a „vil­lámlátogatás” kifejezést, mert az a villámháborúkra emlékez­tet: De mégis erről van szó. Csak azért jöttünk, hogy a mos­tani istentiszteleten részt vehes­sünk. Idevaló, cserkeszőlői test­véreink hívtak meg bennünket feleségemmel és egyik uno­kámmal együtt.- Mikor érkeztek?- Szombaton és hétfőn már megyünk is vissza, Kolozsvár­ra.- A határon nem volt semmi gond?- Az útleveleinket alaposab­ban átvizsgálták, ám ez nálunk így szokás. Tudja, Romániában mindenki attól fél, hogy a Secu- ritate emberei tovább „dolgoz­nak” és beszélik, hogy a határ- állomásokon is ott vannak.- Ön hogy látja: változott-e valami Romániában a forrada­lom óta?- Hogyne. Sok minden. Jó és rossz irányban is. Jó, hogy ma már szabadon beszélhetnek, szabadon írhatnak az emberek. Persze, most is vannak tabu té­mák, amelyekről nem nagyon lehet hallani. Ilyen például az a kérdés, hogy miként képzelik el Erdély jövőjét, és így tovább . . . Másik oldaliról viszont éppen a szabadság ürügyén jelentkezik egyfajta szabadosság. Arról van szó, hogy felszínre tört sok-sok jó- és rosszindulat meg gonosz­ság. Ez jellemző az egyházon belül és azon kívül is. így aztán szabadon szidják egymást az emberek, de ahogy észreve- szem, ebben Magyarország sem marad el az erdélyiektől és a ro­mánoktól. Tehát egy ilyen egy­ségbontó szabadság is létezik.- Viszont Ön a szószékről pontosan arról beszélt, hogy nem a rosszal, hanem a jó­val kéne foglalkoznunk, és min­den nyomorúságunk ellenére is meg kell(ene) fognunk egymás kezét . . .- így van. Egymás mellett kéne mennünk, és nem szabad­na egymás ellen tennünk. Ezt úgy szeretném egy nagy plakát­ra felírni. Nekem tetszik ennek a községnek a neve: Tiszakürt. Jó lenne belekürtölni egész Er­délybe, de Magyarországra is, hogy az ellentét nem azonos az ellenségeskedéssel. Én a gyere­keimmel - közöttük László fi­ammal is - kerültem már ellen­tétbe, de nem vagyunk ellensé­gei egymásnak. Hiszen közösen akarjuk népünk, egyházunk meg a társadalom jövőjét építe­ni.- A forradalom óta hogy érzi: szabadabbak lettek az istentisz­teletek?- Nézze, a Ceausescu-rend- szerben sem zárták be a templo­mokat. Oda bárki bemehetett. Legfeljebb megjegyezték őket, s ha valaki fontosabb beosztás­ban volt, másnap már az utcán találta magát, mivel elvesztette az állását. Most viszont már tényleg mindenki bemehet a templomba, csakhogy megma­radt a nagy kérdőjel. Ez az, amit mondanak az emberek: nem tudni, hogy mi lesz, mert változatlanul ott a régi garnitú­ra. Magyarán: ugyanazok az emberek ülnek a fontos poszto­kon, mint Ceausescu idejében. Szóval a visszarendeződés gon­dolata az, ami mételyezi az em­beri kapcsolatokat. Ez az, ami­től mindenki tart. Fogalmazhatnánk úgy, hogy teljes a bizonytalanság?- Egy biztos: a román nacio­nalizmus és sovinizmus tovább él, s hallgatólagosan közösséget vállal vele a kormány is.- Püspök Úr! Önnek, ugye, nyolc gyermeke van. Közülük kétségkívül László fia a legis­mertebb. ö az', akinek a nevét a jövő történetírása, ha majd a romániai forradalomról beszél, biztos együtt említi a kirobba­nás helyével, Temesvárral. Mi erről a véleménye?- Az első, amit ezzel kapcso­latban mondani szeretnék: László fiamnak az Úr egy törté­nelmi szerepet ajándékozott. Ezt nem ő csinálta, ezt ő fölül­ről kapta. Mostanában Lászlót a testvérei közül ki szokták emel­ni. Én nem teszem ezt, mert ne­kem mind a nyolc gyermekem egyformán megállja a helyét, ki-ki a maga szakterületén. László fiamat a Felséges Úr ar­ra szemelte ki, hogy a romániai forradalom gyújtószikrája le­gyen. De azért becsülöm őt, mert elég alázatos, és nem azt mondja, hogy „ezt én készítet­tem elő”. Esze ágában sem volt. Nagyon szeretném monda­ni, hogy tehát nem egy emberi érdemről van szó, hanem a tör­ténelmet formáló, élő Istennek a cselekedetéről. így fogadja el ezt mindenki. .- Ha Magyarországról esik szó, van-e, amivel elégedetlen?- Három dolgot emelnék ki. Nem tudok szaba­dulni tőlük. Amikor átléptem a határt, mondtam is ma­gamban: édes Iste­nem, itt van egy gyönyörű szép or­szág, és abban a pil­lanatban a lelkemen átviharzott ez a há­rom dolog: hogy egyrészt Magyaror­szág világszerte ve­zet az öngyilkossá­gokban, hogy más­részt az édesanyák nem vállalnak gye­rekeket, és többen halnak meg évente, mint ahányan szü­letnek, harmadrészt pedig, hogy Ma­gyarország világ­szerte a legpesszimistább nem­zet. Ebben a három dologban szeretnék én gyógyulást. Eszembe jut ezzel kapcsolatban egy anekdota. Azt kérdezi az Úr a székely embertől, hogy miként lehet itt élni? Hát, Uram - kezdi a székely -, ésszel még valahogy, de ész nélkül sehogy. Én pedig azt mondom, hogy ezeket az általam említett bajo­kat ésszel már nem tudjuk meg­oldani. Hisz gondoljon csak be­le, hány okos egyetemi tanár meg református lelkész lett már öngyilkos, és hány eszes ember nem tudja az élet terheit hor­dozni, s belerokkan. Ezért for­dítottam meg a székely mon­dást valahogy így: miként lehet itt élni? Hittel n;ég valahogy, de hit nélkül sehogy! Biztos vagyok benne, hogy ez, és csakis ez a gyógyulásunk és a holnapunk legfőbb biztosí­téka.- Püspök Úr! Köszönjük a beszélgetést. Nagy Tibor Fotó: Tarpai Zoltán A polgármester lemondott, visszavonta Túrkeve Város Önkormány­zati Képviselő-testülete csütör­tökön döntött az 1990. gazdasá­gi év pénzmaradványainak fel­osztásáról. Ennek alapján 1 millió 300 ezer forintot a posta építéséhez, egymilliót pedig a gázfogadó­állomás kapacitásbővítéséhez hagytak jóvá. Az önkormányzat szándéknyilatkozatot tett arról, hogy október második hetében jubileumhetet rendeznek a vá­rosban, melynek apropóját a gimnázium 40., a szakközépis­kola 20., a polgári iskola 75. és a Finta Múzeum 40. évfordulója adja. Az alpolgármester március 21-i felfüggesztéséről szóló ha­tározatot - melyet összeférhetet­lenség miatt mondtak ki -, a tes­tület nem módosította, ennek alapján nem helyezik vissza al­polgármesteri funkciójába dr. Szabó Zoltánt. Ezt követően dr. Thodory Zsolt képviselő önálló indítványában értékelte a testü­let eddigi munkáját, s megálla­pította, hogy a végzett munká­val nem lehetnek elégedettek. A hibák, hiányosságok ismertetése után lemondásra szólította fel a polgármestert, aki ezt meg is tette. Az ülés* vezetését Pápai Károly alpolgármester vette át. Azonban a képviselők többsé­gének kérésére, a város, a hiva­tal és a képviselő-testület műkö­dőképessége érdekében Németh István polgármester visszavonta lemondását. A viharfelhők tornyosulnak. Vajon hogyan tovább? N. K. Veszélyben a vajdasági magyarság Katona Tamás külügyi ál­lamtitkár a Borba című bel­grádi lapban szombaton meg­jelent interjújában állást fog­lalt a jugoszláv szövetségi kormánnyal, valamint az ösz- szes köztársasággal való kap­csolatok mellett, s megerősí­tette, hogy magyarországi lá­togatásra hívták meg Alija Izetbegovics boszniai elnököt és Szlobodan Milosevics szerb elnököt. Reményét fejezte ki, hogy a szerbiai belső nehézsé­geknek nem lesz áldozata a magyar kisebbség, s kijelen­tene: úgy látják, hogy nem­csak a koszovói autonómia, hanem a vajdasági is veszély­ben van. A fegyverszállítással kap­csolatban leszögezte, hogy úgy gondolja: még belgrádi útja idején tisztáztak minden kérdést. A fegyverkereskede­lemmel kapcsolatban a régi vegyes rendszert követték, s amikor megszűnt a politikai bizottság, amely addig ilyen­ről határozatot hozott, min­denben az a cég lett illetékes, amely a szállítást bonyolította. A Horvátországnak történő fegyverszállításnak nincs sem­milyen politikai háttere - szö­gezte le Katona Tamás. Sajná­latos és furcsa az, hogy a ma­gyar miniszterelnök a jugo­szláv televízióból kapott elő­ször hírt - mondotta az állam­titkár, majd hozzáfűzte, hogy az ő aláírása (Katona Tamásé) szükséges minden fegyver- szállításhoz. Az adott időszak­ban azonban - tette hozzá - nem voltam Magyarországon, előzőleg senki sem kért tőlem aláírást. Katona Tamás kije­lentette: „Úgy vélem, hogy már túlhaladtuk ezt. Most már új rendszerben történik a fegy­verkereskedelem, s lehetetlen, hogy hasonló dolog ismét megtörténjen”. Menekültügyi konferencia Hasznos eszmecserének mi­nősítette zárszavában Fodor Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke azt a nem­zetközi menekültügyi konferen­ciát, amely szombaton ért véget Budapesten.A menekültpoliti­Agrya - elnökségi ülés Szolnokon A hét végén tartotta Szolno­kon ülését az Agrya Szövetség Országos Elnöksége. A ’89-ben alakult Agrár és Falusi Ifjúság Szövetsége nem politikai jelle­gű szervezet. Pártpolitikai célja­ik nincsenek, ellenben - mint Nagy Miklós elnök elmondta -, a mezőgazdaságban dolgozó és a falun élő fiatalok sorsában kí­vánnak segítséget nyújtani. Je­lenleg 8142 nyilvántartott tagot számlálnak, az év végéig a lét­szám várhatóan 10-11 ezer kp- rül stabilizálódik. Vállalkozási szemléletre ké­szítik fel a fiatalokat, az ifjúság munkanélküliségét próbálják kezelni tanácsadással, vállalko­zás menedzselésé vek hitelga­rancia-alap létrehozásával. A Falusi Ifjúság Alapítvány a kö­zösségek támogatását tűzte ki célul. A szervezet felvételi ké­relemmel fordult az Európa Ta­nács ifjúsági szervezetéhez. Nyugati fiatalokat fogadnak nyári munkára és üdülésre, és hazánk fiai, lányai utaznak majd csereként oda.-b­kát és a menedékjog intéz­ményrendszerét el kell különí­teni a határon túli magyarság érdek- és jogvédelmétől. Továbbá az egész migrációs folyamatot áttekinthetővé, elle­nőrizhetővé kell tenni. A közeljövőben háromcsilla­gos szálloda épül Abony szívé­ben, a klasszicista stílusban épült kúriában működő Egész­ségmegőrző Központ és a strandfürdő előtti téren. A szál­loda tervét az abonyi önkor­mányzati képviselő-testülettel Tordai Ferenc mérnök ismertet­te, a MEDIMPEX Rész­vénytársaság egészségügyi fő- vállalkozói színeiben. A kelet­magyarországi gyógyprogram egyik állomása Abony lenne, hiszen termálvizének gyógyá­szati hatása nincs kiaknázva. Külföldi vállalkozókkal tárgyal­nak. A gyógyszálló rendelteté­se: gyógyászati szempontok szerinti kivizsgálása, kezelése, valamint szórakozási lehetőség biztosítása a leendő külföldi vendégek száinára. A külföldi vendég az Alföldet másképpen értékeli, a horizontális nyugal­mat biztosítja Svájc csodaszép hegyeivel szemben. Érdeklőd­nek az olaszok, finnek, svédek, dánok, németek és a kanadaiak is tőkebefektetésre. Az ötven­hatvan szobás, 100-120 férőhe­Népszerűtlen döntés (Folytatás az 1. oldalról) sikerült megnyugtatóan tisztázni a megrendezés pénzügyi feltéte­leit, és azok megoszlását a vál­lalkozók, illetve az állami és a budapesti önkormányzati költ­ségvetés között. Mint Kőszegh Ferenc szabad- demokrata képviselő az MTI munkatársának elmondta: a tár­sadalomnak már az a 30 milliárd forint is teher, amit a kormány a kiállításra megszavazott, ám ez az összeg az elkövetkező évek­ben még tovább növekedhet. Ha az ország nemzetközi kötelezett­ségeket vállal a megrendezésre, az Expóval is úgy járhat, mint az elmúlt rendszer elhibázott mamut beruházásaival. A kiállí­tás finanszírozása kapcsán az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a fővárosi költségvetés je­lenleg olyan állapotban van, hogy nem lesz képes plusz pén­zeket fordítani a beruházásokra. Kőszegh Ferenc szerint téves az a feltételezés is, hogy csak akkor tud az ország valamit megvalósítani, ha a arra rá van kényszerítve. A gazdaság ugyanis a világkiállítás kény­szere nélkül is fejlődhet, mint ahogy a külföldi működőtőke beáramlásának'sem feltétele az Expo megrendezése. A bécsi 1995-ös világkiállítás látogatóit pedig az idegenforgalmi kapaci­tás bővítésével, valamint külön­böző kereskedelmi, kulturális és sportrendezvényekkel Magyar- országra lehet vonzani. Az SZDSZ tehát vállalja, hogy idő­legesen népszerűtlen döntést hoz, ám meggyőződése, hogy ez a döntés kellően megalapozott. lyes szálloda mellett üzletsor ki­építését és Ibusz-iroda kialakí­tását tervezik. A lakosság me­zőgazdasági, illetve kerti termé­keinek értékesítése is lehetővé válna itt. Bázisintézmény, mely a szakmai hátteret adná, a ceg­lédi vagy a szolnoki kórház le­hetne. A gyógyszállóban lehe­tőség lenne vérvizsgálatra, tel­jes fiziológiai kivizsgálásra, sőt röntgen- és belgyógyászati ren­delést is terveznek. Ha a szállo­da megvalósul, megjelenik az Abony-füzet, mely színes fotók­kal illusztrálva tartalmazza azo­kat a lehetőségeket, amely a külföldi szabadidejét három hétre leköti a halászattól kezdve a vadászaton át különféle szóra­kozási, művelődési lehetősége­kig. Az egymilliárdos üzlet 6-8 százaléka az önkormányzat kasszájába fog kerülni. Addig még van némi tennivaló, mivel meg kell oldani a crossbar, tele­fax, csatornázás, szennyvízel­szállítás és az egészséges ivóvíz ügyét. Bálint Zsuzsa Gyógyszálló épül Abonyban Némi tennivaló még várat magára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom