Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-04 / 102. szám

10 Szabadidőben—családi körben 1991. MÁJUS 4. Természetes életmód > Aktívan és passzívan? „Imádom a tétlenséget. Moz­gok eleget otthon főzés köz­ben.” - Sorolhatnánk tovább a hasonló véleményeket. Vajon helyesen gondolkodnak-e, akik ezeket az elveket vallják? Sokan azt hiszik, hogy a fáradtság csak alvással, semmittevéssel űzhető el. Ez nem így van. A munka és a pihenés arányát megfelelően kell szabályozni. Hiszen vala­mennyi munka - ha megszakítás nélküli, túlfeszített ütemű - kifá­raszthatja az embert. A pihenés az az állapot, amelynek során a szervezet a munka és más külső tényezők okozta fáradtságot megszünteti, a munkabírást helyreállítja. Min­denkinek egyformán szüksége van tétlen (passzív) és tevékeny (aktív) pihenésre. Tétlen forma például az alvás, amely alapvető biológiai szükségletet elégít ki. De helytelen - és nem is lehet - a fizikai és a pszichikai terhelést csak tétlen pihenéssel ellensú­lyozni. A szellemi kikapcsoló­dáson sem a tétlenséget értjük, hanem a szokásos szellemi tevé­kenységtől eltérő, más irányú el­foglaltságot. Ugyanez vonatko­zik a fizikai kikapcsolódásra is. A csak passzív pihenés során a szervezet nem regenerálódik. A megfelelő erőnlétet, a jó közérzetet az ésszerű munkabe­osztás mellett a rendszeres pihe­nés (alvás, szórakozás, olvasás, sportolás stb.) megfelelő aránya biztosítja. A természetes elfára­dás (nem a túlfáradás, kimerült­ség) kipihenését meggyorsítja az elfoglaltságtól eltérő, elsősorban más idegpályákat, izomcsopor­tokat foglalkoztató intenzív mozgás. A jól összeállított és helyesen végrehajtott testgyakorlatok közvetlen hatása a felfrissülés. Az egyoldali terhelés ellensú­lyozását az ellenkező oldali iz­mok erősítésével, az abba az irányba való többszöri erőteljes törzsfordításokkal, hajításokkal lehet elérni. Bizonyos munkafolyamatok kényszertesthelyzetet igényel­nek, egyhelyben állást, előrehaj­lást. Az ilyenkor kialakuló káros elváltozások elkerülését jól segí­tik a törzsgyakorlatok. Nagyon lényeges a hátrahajlítás helyes elvégzése: ne derékból, hanem felsőtörzsből hajlítsunk. így a hátizmokat erősíthetjük, és a mellizmokat nyújtjuk. Tehát el­lensúlyozzuk a görbe hát kiala­kulását. A felső és az alsó végta­gokat azok mozgassák meg, akik például iskolapad vagy íróasztal vagy munkagépek mellett sokat ülnek. / Nagyon fontos a folyamatos­ság és a rendszeresség - mint mindenben. dr. Katona Edit Női dolgok Baleczky Annamária otthon Majdnem két évtizede ismer­jük a képernyőről. Kedves, könnyen mosolygó arcával, szé­pen artikulált beszédével sokak kedvencévé lett. Hogyan él, mit csinál otthon? Negyedik éve él egy Pozsonyi úti tágas, szépen berendezett la­kásban. Vastag rács és zárak vé­dik az ajtót. A magyarázat? Ép­pen tizedik napja költözött be, amikor egy kora reggeli órán két hívatlan vendég szerette volna „meglátogatni”. Már az ajtót fe­szegették, amikor Annamária felébredt, és erejét összeszedve rájuk kiáltott... Szerencsére elfu­tottak.- Rendszertelen és idegileg igen kimerítő a munkám - mond­ja -, ezért örülök, ha itthon „ej­tőzhetek”, nyugodtan pihenhe­tek. Kényelmes, lezser öltözék­ben, egy kávé mellett - a cigaret­tát mindig utáltam, soha egy szá­lat sem szívtam - olvasgatok leg­szívesebben.- Miféléket?- Elsősorban újságokat. Ré­gebben pontosan tudtam, hogy melyiket vegyem, de mánapság alig tudok választani. Lemegyek az újságoshoz, aztán ott a stan­don kinézem, hogy melyiket is vegyem meg. Sok könyvet is ol­vasok, elsősorban a szép, roman­tikus regényeket szeretem, pél­dául Stendhal egyes műveit többször is újraolvasom. Pár éve a zene is fontos része lett az éle­temnek, főleg a klasszikusokat kedvelem, szívesen hallgatom akár órákon át. Rajzolni, festeni is szoktam. Bár szeretem az álla­tokat, nincs se kutyám, se macs­kám. Elárulom, hogy írni is szoktam. Gondolatokat, feljegy­zéseket, novellákat... Ha egyszer úgy érzem majd, hogy érdekes lehet mások számára is, akkor talán írok egy könyvet, bár na­gyon nem szeretek kitárulkozni.- Miért?- Hazudni nem vagyok hajlan­dó, őszintének lenni meg talán nem mindig hasznos.- Milyen ruhákat visel szíve­sen?- Csak az egyszerű, kényelmes ruhákat szeretem. A színem a fe­kete -, sajnos ezt a tévében nem­igen hordhatom. Aztán szeretem a szürkét, a fehéret, s olykor el­lenpontként felveszek egy vadí­tó tűzpiros blúzt vagy ruhát.- A frizurája is nagyon egysze­rű.- Igen. A rövid hajat kedve­lem, és ez a természetes hajszí­nem. Bár a bemondóságom kez­detén, amikor mindenki bele­szólt mindenbe, voltam platina- szőke is... Szörnyű volt. Most már vállalom önmagamat min­den vonatkozásban, nem akarok másnak látszani. Eöry Éva Melyik asztmás gyermekből lesz asztmás felnőtt? Napjainkban - minden va­lószínűség szerint a fokozott levegőszennyezés követ­keztében - egyre több azok­nak a gyermekeknek a szá­ma, akik egész kisgyermek koruk óta szenvednek ne- hézlégzéses rohamokban, asztmában. Mindmáig nem tisztázott biztonsággal az, hogy asztmásán fulladó gyermekek közül felnőtt ko­rukra hányán „növik ki” az asztmát, és hányán marad­nak életük végéig asztmá­sak. E kérdés eldöntésére svéd orvosok 123 gyermek sorsát kísérték figyelemmel felnőttkoráig. Ezek a gyere­kek valamennyien asztmás panaszok miatt kórházi ke­zelésre szorultak. Tapasz­talataik amellett szólnak, hogy felnőtt korban általá­ban azok maradtak asztmá­sak, akiknél a nehézlégzéses roham már szinte csecsemő korban jelentkezett, akik gyakran szorultak ilyen ful- ladásos panaszok miatt kór­házi kezelésre, és végül azok, akiknél más allergiára utaló elváltozásokat, például ekcémát mutattak ki. Ami­kor 23-31 éves kor között az időközben rendszeresen el­lenőrzött 123 gyermeket kontrollálták, kiderült, hogy közülük négyen meghaltak - igaz csak hárman asztma mi­att - viszont 58 százalékuk teljesen megszabadult az asztmától. Azoknál, akiknél fennma­radt az asztma felnőtt koruk­ban is, kisgyermek koruk­ban gyakran voltak kórház­ban, gyakran szenvedtek ek- cémás bőrjelenségek miatt, és asztmás nehézlégzésük igen korán jelentkezett. Ugyanebbe a csoportba tar­toznak, akiknek kisgyermek korukban gyakran volt fel­sőlégúti hurutjuk, és akik ál­lati szőrre nehézlégzési ro­hammal válaszoltak. (Szendéi) V __________________J S kótul csattan A skót fiú büszkén újságolja az apjának:- Képzeld, ma vendéglőben voltam egy kislánnyal!- Hm. És mennyibe került ez a kaland? - kérdezi az apa.- Négy fontba.- De hisz ez rettenetes! Mire a fiú: - Vízsz. 1., függ. 24. és 6. Vízszintes: 1. A csattanó első ré­sze (zárt betűk: Z,N, A,Á). 13. Tesz a tűzre. 14. Régi eredetű férfinév. 15. Cicero aranya! 16. Erdélyi tör­ténetíró, költő (Péter, 1676-1752). 17. Képtelen, lehetetlen. 19. Ró­mai 51-es. 20. Koncként vet. 22. Hosszú trombitahang. 23. Házikó. 24. Duplán: zagyva beszéd. 25. Gabonanövény. 27. Svéd, luxem­burgi és norvég autók jelzése. 29. Tortaszelet! 30. Erkély szélei! 31. Más, mint a többi. 32. A jövő nem­zedék. 34. Claude Anet hősnője. 35. Női név. 36. Háziszárnyas, névelővel. 38. Zalai sportklub. 40. Izlandi pátból készült prizma. 41. Lopva figyeli. 43. Ildának is becé­zik. 45. Felirat, jelszó. 47. Színpa­di szende. 48. Az indium vegyjele. 49. Gondban van! 50. Vesz a le­vesből. 51. Nyolc, idegen előtag­ként. 52. Akként. 53. Lombtalan. 54. Részleges tájismeret! 56. ... Lupin; krimihős. 58. Török autók jelzése. 59. Kiszáradó (forrás). 61. Olasz férfinév. 63. Francia énekes (Salvatore). 65. Papíron rögzíté. 66. Törtrész. Függőleges. 1. Korszak. 2. Napfényes olasz város. 3. Igazga­tói szoba. 4.... Simeoni; olasz at­létanő. 5. Európa-kupa, röv. 6. A csattanó második része (zárt be­tűk: V,H,I,E). 26. Olasz vígjáték- író'(Pietro, 1492-1556). 28. Becé­zett Eleonóra. 31. Vegyjele: Er. 33. Bantu néger törzs (Koko). 34. Zenei félhang. 37. ... da Vinci; a képzőművészet óriása. 39. Megre­kedés. 40. Színvonalas. 42. Eger latin neve. 44. Puskás Tivadar szü­lőhelye. 46. Műanyag. 48. Elfo­gad, beleegyezik. 52. Az olaszok egysége! 55. Elemi részecskék belső forgásimpulzusa. 57. Paradi­csom. 59. Idegen női név. 61. Fizi­miska. 62. Arra a helyre. 64. Az ezüst vegyjele. 66. Hon határai! Schmidt János Beküldendő a vízszintes 1., füg­gőleges 24., és 6. sorok megfejtése - május 11-ig. Hidegzuhany című, április 20-i rejtvényünk helyes megfejtése: - Ó igen, asszonyom, de nem tesz sem­mit. Ön azért nyugodtan folytassa! Könyvutalványt nyertek: ifj. Ádám István és Erzsébet, Karcag, dr.Falábú Károly, Jászberény és Szenti Emőné, Kisújszállás. (Az utalványokat postán küldjük el.) Tavaszi fáradtság ellen Sokan esküsznek a vitamintablettákra, pedig a friss zöldség, gyü­mölcs sokkal több vitamint tartalmaz, mint a pirulák. Fontos, hogy az ételeket fedő alatt vagy párolva készítse el, mert a helyes konyhatechnika - túlzott főzés helyett a párolás - kevésbé csökkenti az ételek vitamintartalmát. Érdemes különféle gyü- mölcsleveket is inni, mert ezek is többféle vitamint tartalmaznak. A nő és a divat a századfordulón Kiállítás a Nemzeti Múzeumbán A pesti nő nem volt emanci­pált, nem voltak jogai. Nem dol­gozott, nem tanult, nem maga Alkalmi ruha háta (1908 tavaszá­ról) vezette a háztartását, a gyermek- nevelésben dajka meg nörsz se­gítette. A pesti nő csak dísz volt, ék­szer, aki a maga csinosításával, öltözékével foglalkozott, vendé­geket hívott, társasági életet élt. Már aki tehette, vagyis, ha elég tehetős, nagypolgári családba született, házasodott. Mindez persze száz évvel ez­előtti igazság. Amit a Magyar Nemzeti Múzeum új, augusztus 20-ig nyitva tartó, A pesti nő a századfordulón című kiállításán tudhatunk meg. Korabeli dokumentumok, ké­pek, festmények, öltözékek, di­vatholmik, cipők, ruhák, ernyők, kalapok, lakberendezési tár­gyak, bútorok, textilek vallanak divatról, életmódról. Három te- remnyi az egész kiállítás: hangu­latteremtő lakásbelsőket, kora­beli üzleteket és egy korzón zajló jelenetet idéz fel. Az első terem az 1880-as évek nagypolgári lakásáról ad képet. Makart stílusú szalonban uszá- lyos, tuműrös, fodros ruhás nő­alakok libbennek. A hálószobát díszes, hímzett ágyneműkkel női fehérneműkkel népesítették be. Megtudjuk, milyen kosztümben léphetett a strand fövényére a száz évvel ezelőtt élt dáma, mi­lyen napernyőt, kesztyűt, kala­pot, tollat-boát viselt. A nappali szobának berendezett enteriőr­ben a házivarrónő kezenyoma látszik. A verandát már az 1910-es évek divatja szerint nagykala­pos, bukjel-szoknyába, selyem­be, bársonyyba öltözött hölgyek népesítik be. A második terem divatüzletek kirakatait, pultjait, választékát imitálja, csillogó, csábító, sze­cessziós holmikkal. Ékszereiket csipkés ingvállaikat a mai nők is megirigyelhetnék. A Híres Ger­beaud cukrászda, mint a társasá­gi élet egyik máig eleven, csábí­tó színhelye jelenik meg. Fino­man festett, díszített csomagoló papírjai, süteményes és cukorkás dobozai, no és a kellemes édes­ségei látványnak is szépek. Ahogy előre lépünk az időben, túl a századfordulón, már a dol­gozó nő figurája is helyet kér magának. Egyelőre csak egy banki pénztárban. Ha csak doku­mentumok által is, felidézi a ki­állítás a korszak híres nőalakjait, társasági dámákat, színésznőket, írónőket és a lázadó feministá­kat. Pompás ötlettel, a pesti korzó egy részlete zárja a tárlatot. Ele­gáns urakkal, hölgyekkel, nosz­talgiázásra csábítón. (Kádár) Dörre Tivadar: Az Operaház lépcsöháza című 1890 körül keletkezett festménye jól illusztrálja a korabeli ünnepi divatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom