Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-30 / 124. szám

2 Hazai körkép 1991. MÁJUS 30. Javítják a nagykun városok ivóvizét A nagykun városokban, Karca­gon és Kisújszálláson folytatják az ivóvizek arzénmentesítését. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat se­gítségével Karcagon az idén 14 millió forint költséggel befejező­dik az egészségre ártalmas ivóvi­zek tisztítási programja. Kisúj­szálláson, ahol - főleg a nyári időszakban - az ivóvízkutak fe­lében van határérték felett az ar­zén, 20 millió forintot költenek erre a célra. A teljes programhoz viszonyítva ez az összeg sze­rény. Ahhoz, hogy minden kút mellé víztisztítót építsenek, kö­rülbelül 100 millió forintra lenne szükség. A szűkösebb pénzből olyan kutak fúrásával próbál­koznak, amelynek vizében mini­mális az arzéntartalom. Pénzhamisítási bűnügyben kez­dett nyomozást ismeretlen tettes ellen a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya. A hamis 1000 schillinges bank­jegyek magyar állampolgároktól kerültek a rendőrség birtokába. Mostanáig hét hamis bankót fog­laltak le, amelyek ugyanazzal a módszerrel, fénymásoló eljárás­sal készültek, mint az alig két héttel ez-előtt Győrött forgalom­ba hozott hamis 5000 forintosok. Kosárlabda - Magyar Kupa Mégtépázták a bajnokot Szolnoki Olajbányász- Bp. Honvéd 76-85 (44-38) Szolnok, 3000 n., v.: dr. Gen- csev, Szamos. Olajbányász: Tyubin 42/24, Abeljanov 5, Tóth A. 10/6, Tóth Z. 3/3, Berkics 14. Csere: Hor­váth 2, Judik, Kmézic. Edző: Re- zák László, Szalay Ferenc. Honvéd: Halm 13/3, Kuzmin 13/6, Jermolinszkij 13, Dávid 9, Matus 12/3. Csere: Heinrich 14, Gáli 11/3. Edző: Lukács Sándor. A döntőnek is beillő kupamér­kőzést fokozott érdeklődés előzte meg Szolnokon, a hazai kedvencek mellett sokan voltak kíváncsiak ar­ra, hogy a bajnoki hajrára sérülések miatt megtizedelt - s ezért csak az ötödik helyen végzett - fővárosi le­génység, meggyógyult kulcsembe­reivel kiegészülve, mire lesz képes. Nos, megmutatta oroszlánkör­meit az egykor szebb napokat meg­élt Honvéd. Az első félidő ugyan még a piros-feketék elképzelése szerint alakult, de érezni lehetett, ha nem nő fel valaki a triplákat szóró Tyubin mellé, kellemetlen meglepetés érheti őket. Fordulás után percekig nem talált a gyűrűbe a bajnok, így ellenfele szép lassan átvette a vezetést. Taktikusabban, jobban játszott a Matus által diri­gált vendéggárda - hiába dobott Tyubin egyedül több pontot, mint társai -, folyamatosan elhúzott. A hajrában még arra is volt erejük Heinrichéknek, hogy ne engedje­nek ki, olyan előnyre tegyenek szert, ami elveszi az olajosok ked­vét a szombati visszavágótól. (GJ) Olcsóbban is lehet termelni Beszélgetés a tejipari vállalat új igazgatójával Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a Földművelés­ügyi Minisztérium ez év elején pályázatot írt ki a tejipari vállalatok igazgatói feladatainak ellátására. A szaktárca a je­lölteket levizsgáztatta, s az itt született eredmények figyelem- bevételével a napokban határozatlan időre kinevezték a tröszt megszűnésével immár önálló állami vállalatok új igazgatóit. A Szolnoki Tejipari Vállalat igazgatói posztjára öten pályáztak, közülük dr. Petri Tibor lett a „befutó”, akit először szakmai pályafutása főbb állomásainak ismertetésére kértem.- Budapesten születtem, Gö­döllőn szereztem agrármérnöki diplomát. Mivel azonban sem én, sem a feleségem nem kapott ál­lást a fővárosban, ezért vidékre költöztünk. Az eleki téeszben kezdtem a pályámat 1969-ben, szarvasmarhaágazat-vezetőként. Innen vezetett az utam Jánoshi- dára, ahol családommal jelenleg is élek. A Vetőmag Vállalatnál eltöltött tizennégy év után ’87- ben kerültem a tejiparhoz. Köz­ben vetőmag-termesztési és vál­lalatgazdálkodási kérdésekből ledoktoráltam a gödöllői egye­tem rektoránál. A Szolnoki Tej­ipari Vállalatnál mezőgazdasági osztályvezető voltam, és szoros kapcsolatot sikerült kialakíta­nom a kistermelőkkel, illetve a nagyüzemekkel, hiszen a felvá­sárlás minden ügyes-bajos dolga hozzám tartozott. Tavaly január­ban kiváló minősítéssel végez­tem el a tejipari szakmérnökit. Ezután áprilisban megpályáztam a jászapáti Tartós Tej Kft. veze­tői állását, mert vonzott a feladat. Az üzemi csapatot én választot­tam ki, majd augusztustól beindí­tottuk a termelést. Jugoszláviába is sikerült exportálni, de az igaz­ság az, hogy szerintem ez a dobo­zos tej belföldön megbukott, mert a hazai vásárlók az infláció miatt nem tudták megfizetni. Rö­videsen megpályáztam a Szolno­ki Papírgyár kereskedelmi igaz­gatói állását, amit szintén meg­nyertem. Ezután pedig a tejipari pályázat következett.- A rosszmájúak azt mondhat­ják, hogy a tejipari vállalat új igazgatójaként most már könnyű dolga van, hisz megszűnt a tröszti bábáskodás, és szabad mozgás­tere van a cégnek. Ugyanakkor majdnem 300 milliós forráshi-_ ánnyal kell szembenéznie, a tej­vertikum általános válságáról nem is beszélve.- A vállalat tavalyi gazdálko­dásáról szóló beszámoló jelen­tésben már megfogalmazódott a gyökeres változtatás igénye. A fizetőképességre és a hitelképes­ségre vonatkozó mutatók mérő­számai ítéletet alkotnak abban az értelemben, hogy ez így nem me­het tovább. A cég a harmadosztá­lyú adósok sorába lépett.- A vállalat gazdasági helyze­tének ismeretében miért pályázta meg az igazgatói állást?- Mindig is tejiparosnak érez­tem magam, és sohasem féltem a versenytől, valamint a megmé­rettetéstől. Az újat, a jobbat sze­retném, és azt vallom, hogy fo­lyamatosan tanulni kell ahhoz, hogy az akarat és az alkotókedv megmaradjon, ezáltal a munka örömet és ne kényszert jelentsen. A Magyar Vöröskereszt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vezetőségének titkára pályázatot hirdet Szolnok Megyei Jogú Város Vöröskereszt titkári állásra. Pályázati feltételek:- felsőfokú iskolai végzett­ség- vöröskeresztes munkában jártasság A pályázathoz szükséges- iskolai végzettség igazolá­sa- szakmai önéletrajz- erkölcsi bizonyítvány- a Vöröskeresztes szervezet tevékenységére vonatkozó el­gondolásai A pályázat benyújtásának határideje: 1991. június 20., helye: Szolnok, Mária u. 38. Érdeklődni lehet: 35-104-es számú telefonon. *55805/ 1*- Vannak, akik úgy vélik, hogy az igazgatói teendők ellátásához nincs meg a kellő szakmai gya­korlata ...- A szakmai gyakorlatot ille­tően nincs mit mondanom, mert egyetlen üzemvezető kollégámat sincs szándékomban megbánta­ni. Tény viszont, hogy ez egy fiatal csapat, és tagjai képesek arra, hogy tejiparos múlt és vég­zettség nélkül is jó menedzserek­ké váljanak. Ebben segíteni fo­gom őket, hiszen ők is segítenek nekem, már most. Csaknem úgy, mint régen! Sőt, a pályázatom­hoz a legtöbb segítséget a legidő­sebb, kisújszállási üzemvezető­től kaptam.- Ha jól értettem, a cég pénz­ügyi helyzete semmiképpen sem nevezhető rózsásnak, ezért való­színűleg egy vállalati szintű vál­ságmenedzselés lesz a fő felada­ta. Milyen vezetői koncepcióval lát munkához?- Véleményem szerint a válla­lati termékszerkezet alapjaiban jó, és kiváló minőségű terméke­ket is elő tudunk állítani. A tej­iparos szakembergárda jól kép­zett, és a piaci részesedés is meg­felelő. Ezért közvetlen vezető munkatársaim kiválasztásában csekély változtatásra gondolok. A kapacitások minél jobb kihasz­nálása érdekében nemcsak tejter­mékeket szeretnénk előállítani, hanem bármilyen más élelmi­szert is, amire csak alkalmasak a gépeink. így elképzelhetőnek tartom, hogy gyümölcslevet ugyanúgy fogunk gyártani, mint például sajtot. Emellett úgy hi­szem, kereskednünk kell min­dennel, ami megfér a tejtermé­kek mellett. Boltjainkban akár sört is árulhatunk.- Milyen intézkedéseket tervez a vállalat eredményessé tétele, a forráshiány megszüntetése, s nem utolsósorban az olcsóbb ter­mékek előállítása érdekében?- Először is érdekeltté kell tennünk a dolgozóinkat, hogy ja­vulhasson a gazdálkodás színvo­nala. Ha résztulajdonossá válnak a dolgozók és a minőségi tejet előállító termelők, akkor ver­senyképesebb árú termékkel tu­dunk megjelenni a piacon. Min­denáron javítanunk kell a kész­letgazdálkodást és növelnünk a tőke forgási sebességét. A racio­nálisabb költséggazdálkodás eredményeként nem lenne szük­ség a tehenek levágására, mert az elérhető árú tejtermékekből nö­vekedni fog a kereslet. Rendkí­vül fontosnak tartom, hogy to­vábbfejlesszük az egy árrést megtakarító közvetlen kereske­dés lehetőségét, és meg kell ke­resnünk a keleti export újabb módjait, különös tekintettel a szovjet piacra. A barter ugyan már letűnt kereskedelmi forma Nyugaton, de mi sajnos rá va­gyunk utalva. Törekedni akarok a sokat áhított vezetői egység megteremtésére, és a rátermett­séget nem években, hanem forin­tokban fogom mérni, valamint elismerni. A privatizációt illető­en részvénytársasági formában gondolkodom, és úgy vélem, egy éven belül eljuthatunk olyan szintre, amikor ez megvalósítha­tó.- A vállalat dolgozóit bizo­nyára foglalkoztatja, hogy vár­ható-e karcsúsítás, létszámleépí­tés?- A létszámgazdálkodást ér­zem a legkritikusabbnak, de le­hetőség szerint minden dolgozó­nak biztosítani szeretném a mun­káját. Ha mégis sor kerülne né­hány ember elbocsátására, akkor erről egy személyben nem fogok dönteni.- Úgy tűnik, a tejiparnak ko­moly konkurenciát jelent a ,,mű­boci” -jelenség, a termelői tejki­mérés. Hogyan vélekedik erről?- Egyrészt örülök, hogy a vá­sárlók olcsóbban juthatnak hoz­zá a tejhez, de szerintem a műbo- cirendszer elterjedése korlátok között van. Másrészt ez verseny- helyzetet teremt számunkra, amit nem lehet kikerülni. Ezért be kell bizonyítanunk, hogy a jövő útja a zacskós és a dobozos tej, csak­úgy, mint a sokat emlegetett Európában. Laczi Zoltán Nagyvállalat piackutatási, üzletkötői, szov­jet partnerekkel való kapcsolattartási fel­adatainak ellátására FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰ MUNKATÁRSAT KERES! Elsősorban olyan szakember jelentkezését váijuk, aki huzamosabb ideig tanult, vagy dolgozott a Szovjetunióban. A feladat ellátása hely- és nyelvismeretet igényel, tartósan a lakóhelytől távol végzett munkavégzéssel jár. A pályázatokat “Nagyvállalat” jeligére a kiadóbakérjük eljuttatni 1991. június 8-ig. *55436/1* Egy vásár ürügyén M iTla bezárja kapuit a 93. Budapesti Nemzetközi Vásár. Az ered­ményekről nyilván korai lenne még beszélni, ám a krónikásnak mégis akad néhány megjegyzése. Már csak azért is, mert a kiállítók standjai között téblábolva, sokszor olyan érzésem támadt, hogy mintha a sok bába közt éppen a gyerek veszett volna el. Hisz főleg a vásári szabad területeken, pár száz négyzetméteren belül, ezerféle dolgot láthatott az ember. A bádogosipar legújabb zúgó, zakatoló és csattogó remekei mellett daruk ágaskodtak, targoncák pöfögtek, építőipari berendezések terpeszkedtek. Úgy nézett ki az egész, mint egy jól menő szatócsbolt, ahol kis területen vegyesen jelenik meg minden. Mennyivel könnyebb lett volna eligazodni, ha egy kicsit áttekinthetőbb ez a vásár. Ehhez persze az kellene, hogy a BNV ne egy olyan népünnepélyhez hasonlít­son, ahol a bóvliárusok, a diszkósok, a divatbemutatók meg a lacipecse- nye-sütögetők viszik a prímet, hanem azzá váljon, amiért tulajdonkép­pen eredetileg is életre hívták: szakvásárrá, ahol érdemi tárgyalások folyhatnának eladók és vevők között. Ezzel persze nem szeretném azt sugallni, hogy a most befejeződött beruházási javak vásárán egyetlen üzlet sem köttetett. Nem, nem erről van szó. S ezért nem is az a cél, hogy most aztán jól elverjük a port a BNV-n, mert ha belegondolunk, talán még érthető is ez a mostani nagy összevisszaság. Hisz napjainkban lassan már másról sem hallunk, csak a piacgazdaság fontosságáról, s így sorra alakulnak a legkülönfélébb cégek, rengetegen fognak kisebb-nagyobb vállalkozásokba, s nyilván mindenki szeretné eladni a portékáját. És ki tagadná, hogy itthon erre ennél jobb alkalmat, mint a BNV, aligha lehetne találni. Mert végül is egy ilyen seregszemle a sűrített piac szerepét tölti be, tehát aki valamit is ad magára, és hosszabb távon gondolkodik, biztos megjelenik ott. S ha a résztvevők is így hitték, akkor ez már valami. Sokkal jobb, mint ahogy korábban mentek a dolgok. Mert én még jól emlékszem azokra a vásárokra, ahol tényleg mindent megtalálhatott az ember, csak éppen a lényeg sikkadt el: egyik vállalatvezető ismerősöm mesélte el, hogy ők a BNV-n tíz év alatt egyetlen üzletet sem kötöttek. Persze mai fejjel már nincs mit csodálkozni ezen, hisz még pár esztendővel ezelőtt is a paternalista - atyáskodó - államigazgatás gépezetében nem mindig a valódi érték, hanem sokkal inkább a jó kapcsolat volt a döntő, és az ismeretség elve uralkodott a teljesítmények fölött. S így például a vállalatvezetők többsége is árgus szemmel figyelte, hogy miként tudna a vásárra látogató megyei párttitkár, netán miniszter vagy bármilyen főember kedvében járni, akár úgy is, hogy osztályon felüli fogadásokat adtak számukra. Mert nagyon jól tudták, hogy előbb-utóbb megtérül a befektetés, akár állami támogatás vagy bármilyen más kiváltság formá­jában. Tulajdonképpen jól gondolkodtak, mert fehér asztal mellett, nem egyszer lehetett hallani róla, milliós ügyletek dőltek el. N 1 v os, ennek úgy tűnik, vége. S akikből hiányzik az alkotókedv, az alkotó szellem, és akik nem piacban, pénzben, termékben és árban, hanem kapcsolatokban meg felsőbb összeköttetésekben gondolkodnak - nos, reméljük, hogy számukra a jövőben nem sok babér terem. Magya­rán: jó volna mielőbb megszabadulni a régi beidegződésektől, mert ha nem így történik, akj^or hiába bontottuk le a korábbi törvények szabta korlátokat, azok helyébe nagyon könnyen a korlátoltság léphet. N. T. HAGYOMÁNYOS ÉPÍTŐANYAGOK - KORSZERŰ OTTHON!! Lakásonként telekkönyvezett, földszint + tetőtér-beépítéses sorházban 4 SZOBÁS LAKÁSOK AUGUSZTUSI BEKÖLTÖZÉSSEL garázzsal és kerttel eladók SZÁNDASZÖLŐSÖN, a Ferency Károly utcában. Az épület a helyszínen megtekinthető. Érdeklődni lehet: SZOLNOKTERV titkárság Szolnok, Kossuth L. u. 6-8. Telefon: (56)41-505. *55527/1* ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! A SZOTÉV Ipari és Építőipari Rt. Raktár- áruházában (Szolnok, Landler J. út 29.) FESTEKVASART RENDEZ 1991. Június 3-30-lg 20-40 % engedménnyel kerül árusításra- diszperzit (fehér)- olajfesték (fehér)- zománcfesték- faátvonó késtapasz- syloplast- háztartási tisztítószerek Továbbra is árkedvezménnyel kaphatók padlólapok, csempék, szalagparketták, víz­villany felszerelési anyagok. Nyitva tartás: hétköznap 7-15 óráig .*55406/1* Hamis 1000 schillingesek

Next

/
Oldalképek
Tartalom