Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-27 / 121. szám
1991. MÁJUS 27. Sportextra 9 A Lőrinc házaspár Vart-e olyan szolnoki kosárlabdázó - akár a régmúltból, akár napjainkból -, ki ne ismerné Lőrinc Bandi bácsit és feleségét, Ilonka nénit. Nem valószínű, nevük szinte egybeforrt a sportág Ti- sza-parti meghonosításával. Kezdetben először játékosként, majd játékosedzőként, végül pedig az oldalvonal mellől vették - veszik - ki részüket a kosárlabdafejlődéséből. A II. világháborút követően már 1945. augusztus 20-án mérkőzést játszottak a Véső úti füves pályán. A MÁV akkori legendás csapatában többek között pályára lépett Balázs Márta, Szedő Aranka, a két Bakos lány, míg az ellenfélben, a frissiben verbuválódott Madisz együttesében Bíró Margit és Ilona, valamint Sztankó Ilona. Ettől az \______________ ______________ időp onttól számíthatjuk a sportág újjászületését (talán igazi megszületését) Szolnokon. Ilonka néni két esztendő kihagyással egészen 1965-ig az NB I-ben játszott. Egy hölygynél nem illik ugyan a kort szóba hozni, de az a tény, hogy 42 éves koráig képes volt az elsőosztályban szerepelni, talán a mi bűnünket is felmenti. A két évtized alatt végigjárta a válogatottak valamennyi lépcsőfokát, kezdve a vasutas gárdától egészen az Eb-csapattagságig. Hátvédjátékát, lelkesedését legendák övezik. A Szolnoki MÁV mellett a Légierő és a Vörös Meteor színeiben is pályára lépett egy rövid ideig. Bandi bácsi játékospályafutása kevésbé látványos volt, 6 inkább edzőként tevékenykedett, a női gárda trénereként. Egyik megalapítója a Szolnoki Olajbányász sportegyesületének, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének tiszteletbeli tagja. A házaspár fiatalosságát, munkabírását,, sportszeretetét jelzi, mind a mai napig nevelik a jövő nemzedékét a piros-fekete klub számára. Elődök és utódok A zsákolás magasiskolája Porondon az öregfiúk Egy kis történelem A feltevések szerint a játék eredete 1603-ig vezethető vissza, mikoris a floridai bennszülöttek póznára erősített kosarat dobáltak labdával. Magát a sportágat azonban csak jóval később, a múlt század végén, 1891-ben alakították Id, szabályait a spirngfieldi Testnevelési Főiskola tanára, dr. James A. Naismith alkotta meg. Az intézet igazgatója adott utasítást számára egy olyan játék felkutatására, mely a téli időszakban, fedett helyen, és esti világítás mellett is űzhető. Tulajdonképpen a véletlen sietett a testnevelő segítségére. Egy ízben a főiskola játékterén labdával a kezében várta az edzésre érkező hallgatókat, amikor sürgősen hívatták. A játékszert a pálya szélén lévő barackos kosarak egyikébe dobta. Mikor visszatért, meglepve vette tudomásul, tanítványai bőszen próbálkoznak mutatványa megismétlésével. A jó szemű pedagógus rögtön kapcsolt, két csapatot alakított ki, és játszatni kezdte diákjait. A rossz idő beálltával a kosarakat a terembe vitték, és a tornacsarnok 305 cm magas erkélyére rögzítették. így került mai helyére a gyűrű. A labdatartás és továbbítás lehetőségeit, az ütközésekért, személyi hibákért járó büntetéseket, a gól elérését és az eredmény számítását, a játék kezdésének és megszakítás utáni folytatásának módjait, menet közben alakítgatták ki. A pálya alakja, mérete kezdetben a teremhez alkalmazkodott, határvonalak sem voltak. Büntetővonalat 1896-ban rajzoltak először. A kosár az évtizedek során különféle formájú volt, eredetileg csak akkor ért a gól, ha a labda benne maradt. Hogy az erkélyen elhelyezkedő nézők ne tudjanak „besegíteni” a találat elérésébe, palánkot szereltek fel. A csapatlétszám a kezdeti 25-ről fokozatosan csökkent öt főre. A kosárlabdajáték nagyon gyorsan terjedt az egész világon, már 1904-ben, a St. Louisban megrendezett olimpián bemutatót tartottak. A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) három évtizeddel később, 1932- ben Genfben alakult meg, fő feladata a szabályok egységesítése volt. Jelenleg a legnagyobb létszámú szövetségek egyike, közel 150 országban, több mint 100 millióan űzik a sportágat. 1191-1991 Az elődök összecsapása után a jelen legjobbjain volt a sor. A játékvezetők sípszava pályára szólította a Magyar Kupa legjobb nyolcba kerüléséért vetélkedő két Tisza-paiti együttest. Szolnoki Olajbányász-Szeged SC 109-86(48-43) Szolnok, 2500 n., v.: Haityáni, Görgé- nyi. Olajbányász: Tyubin 22/15, Abelja- nov 15, Tóth Z. 3, Tóth A. 20/12, Ber- kics 19. Csere: Horváth 10/6, Kmézic 10, Judik 5, Mérész 5/3. Edző: Rezák László, Szalay Ferenc. Szeged: Walke 37, Jankauskas 9, Veress 16, Guóth 9/3, Jáhni 11/6. Cseközös ünnepe A kosárlabda születésének századik évfordulója alkalmából világszerte ünnepségeket tartanak a napokban. A sportág magyarországi új fellegvárában, Szolnokon is méltó kereteket biztosítottak szombat délután a megemlékezésnek. Megjelentek a Tiszaligetben az elmúlt évtizedek kiemelkedő egyéniségei, a játék Tisza-parti meghonosítói, a hajdani MÁV, Légió és Vörös Meteor tagjai, vezetői. Sajnos néhányan már nem lehettek jelen, rájuk fájó szívvel gondoltak vissza egykori társaik. Az egész délutánt betöltő program nyitótalálkozóján a nagy nyilvánosság elé lépett az újdonsült NB I-es női csapat, a Szolnoki MÁV MTE együttese. Két vegyes gárdát alkotva bemutató mérkőzést vívott, amelyen gyorsan kiderült, jó néhány tehetséges lány bontogatja szárnyait a piros-kék gárdában. Petróczi Edina, Cseh Karolina, Harmath Kata szép jövő előtt állhat, csak rajtuk múlik. A szebbik nemet az öregfiúk követték, az Olajbányász és Karcag negyven év feletti egykori sztárjai randevúztak. Pataki, Patay, Kurucz és a többiek bebizonyították, gyorsaságuk megkopott ugyan, de a kezük még nem remeg meg a palánk alatt. Az udvariatlan vendégek végül biztosan, 37-26 arányban legyőzték a hazaiakat. re: Kónya 2, Dokmanovics 2, Antal, Tiszai, Ország. Edző: Guóth Iván. Kedves ünnepséggel kezdődött a visszavágó, a Medicomp kft. által a bajnokcsapatnak járó 100 ezer forintot a piros-fekete legénység felajánlotta a Szolnoki Gyeremekváros alapítványa javára. A feldobást követően azonnal a hazaiak ragadták magukhoz a kezdeményezést, ami Berkics és Abeljanov révén pontokban is megmutatkozott. Walke buldog módjára követte Tyubint, de ez felemészetette minden energiáját, kevés veszélyt jelentett a szolnoki gyűrűre. Gouth edző időben észlelte a rossz taktikát, leváltotta válogatottját a szovjet légiósról, s ez a húzás jót tett az eredményességnek, rögtön több lett a kosár. Tóth Zoli nem váltotta ki a sípmesterek szimpátiáját, sorra fújták ellene a személyiket, minek következtében edzője kénytelen volt lecserélni. Míg Horváth belezökkent a kerékvágásba, két pontra feljöttek a vendégek (35-33). A talákozó ilyetén alakulása váratlanul érte az Olajbányászt, kapkodni kezdett, szerencsére azonban így is előnnyel térhetett pihenőre. Mintha nem ugyanaz a társaság jött volna ki a folytatásra, villámrajtot vett a szolnoki ötös. Tizenöt pontjukra mindössze Walke duplája volt a válasz, és ez jelezte, eldőlt a továbbjutás kérdése. Sziporkázott az aranyérmes együttes, Tóth Attila szórta a triplákat, Rasid szorgalmasan szedte a labdákat, még a fiatal Mérész Tamás is többször betalált. A századik pont megszületése után már a következő ellenfélre gondolt a közönség. „Reszkess Honvéd, add meg magad!”- csatakiáltással búcsúztak kedvenceiktől a B-közép tagjai. Folytatás szerdán kora este a Tiszaligetben. Géléi József Fotó: Novák Károly Tóth Zoli ismét vezér volt
