Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-27 / 121. szám
1991. MÁJUS 27. Azt beszélik a faluban... 5 Jászkisér 600 éves • • Ünnepelt a falu Hat évszázad telt el azóta, hogy a Temesvári család birtokmegosztási levele írásban megemlítette Kysir nevét. Ha nagyobb távlatokban gondolkodunk, nem nagy idő ez a harminc emberöltő. Akár évre pontosan követhetőek az események. Ám egy csoport történetében jelentős fejlődést eredményezhet e hatszáz év. Az ekkoriban még a Nagykunsághoz tartozó falu elkülönült környezetétől, ezt erősítette a református egyház megalakulása is. A jómódú parasztok felvették a vallást, és 1650 körül már a templomukat is felépítették. Ma is sokan tartják, hogy a reformáció elfogadása segítette elő azt, hogy a község a környező falvaknál nagyobb ütemben fejlődött. A hívek ragaszkodtak az „egyke” rendszerhez, ez hozzájárult a nagyobb, jobban jövedelmező gazdaságok kialakulásához. A mocsaras föld az állattenyésztés és a halászat mellett a dohánytermesztésnek is kedvezett. Bizonyíték a fejlődésre az I. Ferenctől 1818- ban kapott mezővárosi alapító okirat, amely négy vásárrendezési jogot adott a településnek. Az 1848-as forradalmi hagyományok tovább éltek az itt élőkben, és élnek ma is. Büszke nép ez a ma már magát jásznak valló csoport. Tudatosan törekszenek a jó hímév megtartására. Két éve készültek a hatszázadik évfordulóra. Mostanában azonban jelentkeznek a gondok is. Szüksége lenne a falunak elfogadható telefonhálózatra. Megoldásra vár a szennyvízelvezetés problémája, és hiányzik a házakból a gázvezeték. De úgy érzik, ha mindezt akár áldozatok árán is, de meg tudják valósítani, nincs kilátástalan messzeségben az újra várossá válás lehetősége sem. Az egyén élete célok ösz- szessége, egymásutánisága. A megélhetési problémáktól az érzelmi kötődéseken, az alkotási vágyon át a nagy szerelemig ezek hozzák a fejlődést a világranyílástól a beteljesedésig. Ezek a jellemzők felismerhetőek a település viszonylatában is. Gondot okoz a munka- nélküliség kezelése, az etnikumok egymás mellett élése, az infrastrukturális fejlődés és végül a városiasodás problémájának megoldása. Ha belegondolunk, tudunk ezek nélkül él- ____________ n i? Sok sikert és újabb célokat a hat évszázados településnek. Bár az ünnepségsorozat már áprilisban kezdetét vette, mégiscsak szombaton csúcsosodtak az események. Kettő órától a hevesi fúvós- és majorette-együttes szórakoztatta az ünneplőket. Tizenkét órakor avatták fel az emléktáblát a polgármesteri hivatal falán, ezután kopjafát lepleztek le a református templom- kertben. Tizennyolc órakor költöztek be a falu lakói a művelődési házba, ahol dr. Skultéty Sándor köztársasági megbízott tartotta az ünnepi megemlékezést, ezt követte a Jászsági Népi Együttes műsora. Másnap orgonakoncertet hallhattak az érdeklődők a római katolikus templomban. Az elképzelések és megvalósulásuk szerint ezek a rendezvények ingyenesek voltak. A fellépők térítésmentesen vállalták a műsorokat, így tisztelegve az évforduló előtt. Az ön- kormányzat 500 ezer forintot különített el a költségvetéséből erre a célra. Csak azt fájlalják, hogy ’75-ben, amikor Szolnok ünnepelt, 850 ezer forintot kellett a falunak felajánlania, most, amikor ők kémek, nem mozdul a megyeszékhely. Abban viszont bíznak, hogy a következő nagy népünnepélyre, a városavatóra 2000-ig sor kerül. Hűvös szelek Megtartani a munkaerőt REFORMÁTUS BASTYA A KATOLIKUS SZIGETEN Az 1600-as évek elején alakult meg Kis-Éren a református egyház. A jómódú kun polgárok áttértek a új vallásra. Ezután vándoroltak be felesbérlőként, kishaszonbérlőként, cselédként a katolikusok. Az első papjuk, Gregor Imre 1773-ban jött a faluba, akkor épült a templom is. Ekkoriban, de még e század fordulóján is heves villongások folytak a külön vallásúak között. A folyamatos bevándorlás következtében 1849-ben egyforma számban éltek itt reformátusok és katolikusok. Jelenleg 6500-an laknak a településen, ebből körülbelül 4000-en katolikusok, a többiek reformátusok. A második világháború után ellentétük fokozatosan megszűnt, ma mar gyakori a vegyes házasság is. Kisér teljes N-----------------e gészében asszimilálódott, beleolvadt környezetébe, ma már jászoknak vallják magukat az itt élők. Ám a környékbeli falvaknál nagyobb arányú fejlődést a református vallás hatásának tartják. Azt beszélik a faluban, hogy a jászberényi Hűtőgépgyár új tulajdonosai elküldik a környékről bejáró dolgozókat. Amennyiben ez megtörténik, közel száz kiséri ember veszíti el megélhetését. Megkérdeztük néhány nagyobb vállalat, üzem, valamint az ön- kormány zat képviselőjét, milyen munka- lehetőséget kí___________ ' nál a falu a h elyben foglalkoztatásra, milyen arányú most a munkanélküliség? A MÁV Építőgép-javító üzeme foglalkoztatja a legtöbb falusi embert, de a környező falvak lakóinak is tudnak (tudtak?) munkát adni. Mostanában ide is betörtek az új idők hűvös szelei. Létszámstop akadályozza a felvételt. Azért kell újabbnál újabb ötletekkel előállniuk, hogy a régieket ne kelljen elküldeniük. Attól is tartanak, hogy a MÁV „leveszi róluk a kezét”. Bár optimisták, úgy érzik, önállóan is meg tudják szervezni a munkát. Már most importkiváltó termékeket állítanak elő a forgácsolórészlegen, és fejleszteni kívánják a diagnosztikai és egyéb szolgáltatásokat is. Továbbra is keresik a lehetőséget a létszám megtartására. Az áfész jászkiséri ügy vezetősége jelenleg 100 főt alkalmaz 11 kiskereskedelmi egységében és egy termelőüzemében. Vendéglátóegységet már nem üzemeltetnek. Szerződéses formában, valamint ez év februárjától bérletként kiadták azokat. Ez évi bevételük 155,5 millió forint, ez az elmúlt évinél magasabb ugyan, de a tervezett mértéket nem éri el. Az infláció hatásának tudják be, nem a fogyasztás tényleges növekedésének. A gazdasági vezetés felülvizsgálta az egységek termelékenységét, és megállapították, hogy szükséges a dolgozói létszám csökkentése, átcsoportosítása. Ezért az iparcikkboltban bevezették az 5 napos helyett a hatos munkahetet, amelytől a többletforgalom elérését várják, és ezzel a létszám stabilizálását. Megpróbálják elkerülni a drasztikus leépítést, ezért inkább az átszervezést választják. A polgármester, Bánlaki Zoltán tájékoztatása szerint a lakosság tíz százalékát kitevő cigányság eddig jól beilleszkedett a falu életébe. A téglagyárban, helyi üzemekben és távoli nagyvárosokban dolgoztak. Ám az elbocsátások első hulláma őket érintette igazán. Most a munkaképesek 70 százaléka munaknélküli-segély- ből él. Ez szociális feszültséget eredményez, hiszen a segélyek jó része hozzájuk vándorol. Folyamatosan kiszorulnak a termelésből. Ezért olyan munkalehetőségek megteremtése a cél, amelyek képességeiknek megfelelnek, és mégis gazdaságosak. Folynak a felmérések, kutatások e tárgyban. Eltéríthetetlen műköves munkásképzőbe, műkőkészítő szakra. Majdnem eltérítettek üvegesnek, mert csak négyen jelentkeztünk, de nem hagytam magam. Nem is bánom. Olyan komoly ez a szakma, hogy inkább hivatásnak is nevezném. Sokoldalú embert igényel. Önálló kisiparos 1979-től lettem itt a községben, tizenegy éve szereztem meg a mesterlevelet. Egy tanuló már ki is repült tőlem.- A sírkőkészítés az iparos munka, az egyéb megrendelések adnak lehetőséget az igazi kibontakozásra ?- Én sablont még nem vettem egyet sem, magam csinálok azt is. De nemcsak sírköveket készítek, jó pár egyedi megrendelésem is van.- Milyen munkái láthatók a közterületeken?- Legutóbb a második világ- háborús emlékműre készítettem az emléktáblát és a jászkiséri megemlékezőt. Csete Balázs szülőházát is az én táblám díszíti, valamint a gyülekezeti teremben és kívül is látható a református egyház egyetemes címere.- Mostani alkotása hová kerül?- Ez a kőből készült „kopjafa” a lebontott református parókia helyén köszönti a 600 éves települést. _____________ I smert ember a faluban Tóth György. Bár sokan nem szívesen veszik igénybe munkáját, de amiket készít, megcsodálEz a legújabb munka kerül a parókia kertjébe Hobbi? Mesterség? A művelődési ház galériáján hobbikiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Nem mondaná meg senki az itt látható kézi munkákról, hogy készítőik nem főfoglalkozásban űzik mesterségüket. Tet- szetősek a kiállított hegedűk, biztos a hangjuk is hasonló. A kovácsoltvas kandalló készítője igazi „ezermester”, működő esztergapadot is csinált már magának. Be is jönnek a falusiak szétnézni - mondta Varga József, az intézmény vezetője. Érdeklődnek társuk munkája iránt. Biztos sokan kedvet kapnak a népi kismesterségek felelevenítésére, gyakorlására. ( " ^ Készítette: Bakos Csaba Fotó: Illyés Csaba V J Gyűjtemény adományokból Húsz éve, hét parasztemberrel indult a Csete Balázs Helytörténeti Szakkör. Ma már 56 rendes és számos pártoló tagja van. A művelődési ház kebelén belül működnek, de kedves tanyájuk a „tájház”. Áz egyik részben egy jómódú református család lakhelyét mutatják be, az előszobát a szakkör névadója emlékének szentelték. A falusiak számára viszont igazán a nagyteremben lévő kiállítás az érdekes, ahol szüleik, nagyszüleik vagy még régebbi őseik szerszámaival, használati tárgyaival, dokumentumaival találkozhatnak. A jellemző helybéli kismesterségek, mint például a dohánytermesztés, cukrászat, cipészet eszközei kerültek kiállításra. Nedves, mocsaras vidék volt A tájház kedves tanya ják. Ő ugyanis a település műkőkészítő mestere.- Hol tanulta a szakmát?- Szolnokra jártam szakNéhány asszonyka fényképét is mellé lehetne tenni - sóhajtott fel a tanár úr tehetősebb emberek. Ők használhatták valamikor a szappanfőzőt, a disznóölés és a tejfeldolgozás szerszámait. Csodálatos selyemkendőt ajándékozott a gyűjteménynek országunk legidősebb asszonya. A 108 éves néni még tavaly is ellátogatott a házba. Csaknem minden tárgy adományként került ide, a varrógép az egyetlen, amiért fizetni kellett 12 mázsa fát. Most csütörtökön hozta haza Győri János tanár úr - aki feleségével irányítja a gyűjtemény kezelését - azt az eredeti alapító oklevelet, amelyben I. Ferenc 1818-ban mezővárossá nyilvánította Jász-Kis-Ért. Az egyetlen vásárolt tárgy a varrógép ez, jobban megéltek az állattenyésztők, mint a földművesek, közülük kerültek ki a
