Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-25 / 120. szám

2 Hazaii körkép 1991. MÁJUS 25. Jeszenszky Géza a pápánál Vatikánváros. II. János Pál pápa tegnap magánkihallgatá­son fogadta Jeszenszky Géza külügyminisztert. Thürmer Gyula az agrárexportért Budapest. „A Munkáspárt, sa­ját lehetőségeit kihasználva, az SZKP KB főtitkárához, Gor- bacsovhoz, valamint Csiang Cö-minhez, a Kínai Kommu­nista Párt KB főtitkárához for­dul, hogy a politika eszközei­vel teremtsenek országukban piacot a magyar agráripari ter­mékeknek” - jelentette be teg­nap sajtótájékoztatón Thürmer Gyula, a Munkáspárt (MSZMP) elnöke. Camogursky Bősről Pozsony. A szlovák kormány - keddi ülésén - még nem döntött arról, hogy ténylegesen foly­tatni kell a bősi vízlépcső meg­építésének C változat szerinti munkálatait, csupán az ezt megelőzően szükséges lépések megtételéről határozott - jelen­tette ki pénteken Pozsonyban Jan Camogursky szlovák mi­niszterelnök. Jut eszembe! Ahány nyelvet beszél va­laki, annyi ember, tartja egy mondás. Lelke rajta, aki ki- ötlötte. Szerintem egy em­ber mindig egyazon ember, bárminő nyelven fejezi ki magát. Mindazonáltal vég­telenül szimpatikus szá­momra, ha valaki nem tol­mácsok hadával körülvéve vág neki egy politikai külde­tésnek. A napokban német sportolók vendégeskedtek Szolnokon, és számukra is - számomra is - rokonszenves volt, hogy a polgármester anyanyelvükön köszöntötte őket. Kapcsolgatva a tévét, a CNN adóján éppen Göncz Árpád köztársasági elnök adott interjút, természetesen angolul. Hát persze, ettől még nem dől össze - és saj­na’, fel sem épül - a világ. De azért a nyelvtudó emberrel már könnyebb szót érteni. Még magyarul is.-pb­Fél százalékot se a bérből! Országos érdek-képviseleti szövetség alakult Szolnokon A munkavállalók képtelenek a további terhek vállalására - szö­gezték le azon az országos jelentő­ségű találkozón, melyre a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei és a Szolnok Megyei Jogú Városi Munkavállalói Érdekegyeztető Fórum hívta meg az alkalmazotta­kat és a munkásokat képviselő szervezetek vezetőit. Szolnokon a Szakszervezetek Házában tegnap a megyei szakszervezeti kerék­asztalok soros elnökei, és az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács (OET) munkavállalói oldalának képviselői mondták el véleményü­ket a júliusban bevezetendő mun­kavállalói járulék ellentételezésé­nek módjáról. A szervezett dolgo­zók megbízásából és az ő érdekeik védelméről tanácskoztak, ám az ülés témái és az elhangzott javas­latok minden kereső, illetve adófi­zető magyar állampolgárt érintet­tek. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló jogszabály, az 1991. évi IV. törvény alapján ugyanis minden munkavállaló köteles aföfoglalko- zásszerü munkaviszonya alapján a bruttó munkabér 0,5 százalékát munkavállalói járulék címen meg­fizetni. Az így felhalmozódott összeg a Szolidaritási Alapba ke­rülne. Az alapszervezetek többsé­ge jelezte, hogy az Országgyűlés döntésével nem értenek egyet, mert a dolgozók megélhetését újabb teherrel nehezítik, továbbá nincs garancia arra, hogy a levonás mértéke a jövőben is ekkora ma­rad. A munkavállalókat egyébként egész pontosan 2 százalékkal rövi­dítik meg - jegyezték meg -, ugyanis a befizetendő 15 százalé­kos munkaadói járulék is a bérala­pot terheli majd. Az ülés első részében Boros Pé- temé, a Megyei Munkavállalói Ér­dekegyeztető Fórum soros elnöke ismertette a szakértők által kidol­gozottjavaslatokat. Az általa is tá­mogatott változat lényege az volt, hogy az állami költségvetés 1991. 11. felében a személyi jövede­lemadóból finanszírozza a munka- vállalói járulékot. Ebben az eset­ben három törvényt is kell módosí­tani. E körülményt ellensúlyozná az, hogy ezzel minden SZJA-tfizető állampolgár részese lehetne a munkanélküli-biztosítási rend­szernek. Egy másik felvetés szerint a privatizációból befolyt összeg egy részének átcsoportosításával kell helyettesíteni a fél százalékok­ból képződő összeget. A harmadik változat, a társadalombiztosítási pénzek igénybevétele és a járulék átrendezése mellett szólt. Az ülés végül együttes alkalmazásuk mel­lett foglalt állást. A nap folyamán több ízben el­hangzott: a találkozó jó alkalom az érdek-képviseleti szervek együtt­működésének javítására, a meg­osztottság oldására. A kapcsolat- tartás rendszerességéről, annak in­tézményesítéséről szavazással döntöttek. Új középszintű szövet­ség alakult, melynek a megyei szakszervezeti kerékasztalok a tagjai. Megállapodtak abban, hogy ügyrendjüket a következő ülésen dolgozzák ki. Több kérdés megítélésében kü­lönbözött az ÓÉT tagjainak és a megyei vezetőknek a nézete. Ab­ban viszont megegyeztek, hogy a közös álláspontokat kell erősíteni, és nem a különbséget kell hangsú­lyozni. Hosszas vita után abban egyeztek meg, hogy a Megyei Munkavállalói Érdekképviseletek Fórumának feladata többek kö­zött, hogy működjön együtt az Or­szágos^ Érdekegyeztetői Tanács­csal. Állásfoglalásuk megfogal­mazásakor eleinte eltértek a véle­mények, de a megyékben működő szakszervezeti kerékasztalok elnö­kei többé-kevésbé hasonlóképpen ítélték meg közös feladataikat. Közleményt fogalmaztak meg, melyben kiemelték, hogy a fórum biztosítani kívánja, hogy az Érdek­egyeztető Tanács tevékenysége eredményesebb legyen. Elvárják a kormánytól, hogy a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek jog­állására, törvényes működésére vonatkozó jogszabályok terveze­teit terjessze elő, és garantálja, hogy ezen törvények kizárólag a munkavállalói érdekképviseletek egyetértésével kerülnek a parla­ment elé. Aláírásgyűjtési akciót kezdtek, melynek célja a jogszabályi felté­telek megteremtése annak érdeké­ben, hogy a munkavállalói járulé­kot az állami költségvetés a szemé­lyi jövedelemadóból finanszíroz­za. Az íveket aláírók lemondanak arról, hogy adóalapjuk megállapí­tásakor levonható tétel legyen az általuk fizetett összeg. A fórum tiltakozott az energia­árak tervezett növelésével szem­ben. Kinyilvánították: ha a kor­mány a munkavállalók jogos köve­teléseinek nem tesz eleget, a tör­vényes keretek között mozgósítani fogják tagságukat. Sz. Z. Nincs béke a Tüzép-telepeken Tárcaközi megegyezés híján szidjuk a kereskedőket? Mint minden áremeléssel kapcsolatos hír, a tüzelőszerek június 1-ji, átlagosan 176 szá­zalékos árdrágulásának beje­lentése is megtette a magáét: százak várakoznak reggelen­ként - mit reggelenként, sok­szor már hajnalonként - az áru­sítóhelyek bejáratánál. Leg­többször hiába való az igyeke­zet, hogy még a régi áron hoz­zájussanak a téli szénhez, mert a felvásárlási láz következté­ben olcsó hazai árut már nem nagyon találnak a telepeken. Hiába rendelt ugyanis bányá­inktól az állami és szövetkezeti kereskedelem, az utóbbi hetek­ben csak drága - 500 és 700 forintos mázsánkénti áru - szén kapható a telepeken. A szénutalvánnyal rendel­kezők - többségükben kispén­zű nyugdíjasok - körében külö­nösen nagy a pánik. Névérté­ken szeretnék ugyanis beválta­ni utalványaikat, azaz a régi áron hozzájutni a szenükhöz. Ami nincs, azt persze nem szolgálhatnak ki a Tüzép-tele­peken utalványra sem. Hiába döntött a kormány arról, hogy a júniusi áremelés miatt, előér- tékesítés formájában május 31 - ig azok beválthatók. Kikerült ugyan a köztudatba egy olyan központi döntés is, miszerint a május 31-ig leadott utalvá­nyokra később az áremelés után is a régi áron lesz kiadható a tüzelőanyag. Csakhogy a Tü- zép-telepeknek - minisztériu­mok közötti megegyezés híján - senki nem igyekszik garanci­át biztosítani arra, hogy milyen mennyiségű utalványos szén után és ki fogja megtéríteni a megszűnő állami dotációt, azaz a régi és az emelt ár közöt­ti különbözetet. A vásárlói fogyasztói köz­harag persze, mint áremelések idején mindig, ezúttal is a ke­reskedőkre, a Tüzép-telepek vezetőire zúdul. Van olyan szénelárusító helye a megyé­nek, ahol a napokban már-már tettlegességre került sor a szén­re várakozók között. Nem egy helyütt a vásárlók jogos türel­metlenségére alapozva, az ön- kormányzatok is a kereskedel­met marasztalják el, pedig hát melyik állami, szövetkezeti vagy éppen magán tüzépestől várható el, hogy mindaddig amíg az állami támogatás el­számolásának módjáról és mértékéről központi döntés nem születik, ígéretet tegyen: június elseje után is a régi áron szolgálja aki a szenet az utalvá­nyokra. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Szövetségétől kapott információ szerint teg­nap miniszteri értekezlet fog­lalkozott a szénhelyzettel, az illetékesek döntéséről lapzár­táig nem kaptunk hírt. Elkészült a törvényjavaslat a szövetkezetekről (Folytatás az l. oldalról) ja a megszűnést, a szövetkezet va­gyonát ezután fel kell osztani. Mivel az Alkotmánybíróság döntése értelmében a személyi szám használata alkotmányéi lenes, a kormány csütörtöki ülésén úgy határozott, hogy szeptember 30-ig a parlament elé kell terjeszteni azt a három törvényjavaslatot, amely a személyi adatok védelmét, az álla­mi népesség-nyilvántartás (a lak­cím- és az anyakönyv-nyilvántar- tás rendjét), valamint statisztikai adatgyűjtést szabályozza. A kabi­net két előterjesztést hallgatott meg a társadalombiztosítási rendszer át­alakításával kapcsolatban. Az eyik a TB megújítási koncepciójának elvi kérdésevei, a másik a TB ön- kormányzatával foglalkozott. A TB-koncepció egyik lényeges vonása az, hogy a biztosítási elvre való átállás sem jelentheti azt, hogy egyes csoportok ellátatlanul ma­radnak. A terv szerint már 1992. január 1 -tői szabad lenne az orvos- választás. A kormányszóvivő tájékoztatott arról, hogy a kabinet a közeljövő­ben tárgyalja tulajdonlási és priva­tizációs stratégiáját, és csütörtöki ülésén ezzel kapcsolatban előter­jesztést hallgatott meg. Mivel ki­emelkedő fontosságú gazdasági törvényalkotásról és stratégiáról van szó, az összehangolt és színvo­nalas jogszabályalkotás érdekében a kormány elhatározta egy előké­szítő kormánybizottság felállítását. László Balázs elmondta: a kor­mány egyetértett azzal, hogy jövő évben Magyarországon rendezzék meg a miniszteri -szintű európai családjogi konferenciát, és erre a célra jóváhagyott négymillió forintot. Szolnokon a Széchenyi-lakótelepi 100-as ABC-ben ezen a héten, máig, bébi- és gyermekruhákat árusí­tottak, illetve még árusítanak gyermeknapi előzetesként lANYAGBIZTOSiTÁS = ECONOMOS + AGROKER 5001 Szolnok, Kombájn u. 1. Telefon: 56/32-805, telex: 23-314, telefax: 56/41-843 Mezőgazdasági erő- és munkagépek, ipari berendezések, járművek javításához:- hidraulikus és pneumatikus tömítések- ékszíjak- csapágyak- szimmeringek SZÉLES VÁLASZTÉKÁT ________KÍNÁLJUK! T ÖMÍTÉSEK elkészítését egyedi igények SZERINT, RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLAUUKI Economoi Minőség * szerviz * finanszírozási segítség i|

Next

/
Oldalképek
Tartalom