Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1991-05-24 / 119. szám

Meplap II. évfolyam 119. szám 1991. május 24., péntek Ára: 7,90 Ft J Á S Z-N AGYKUN-SZOLNOK MEGY E I NAPILAP Pápalátogatás Egy hét múlva május 31-én lejár az augusztusi pápai szentmisékre szóló belépők igénylési határideje - mondta csütörtökön Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katoli­kus püspök, miskolci apostoli kor­mányzó, II. János Pál pápa ma­gyarországi látogatásának püspök­kari szervezője. Keresztes Szilárd elmondta még: fontos jelezni a résztvevőknek, hogy milyen jár­művel érkeznek a szentmisék szín­helyére. Az autóbuszok és a gépko­csik ugyanis megkülönböztetett jelzést kapnak a rendezőktől, s an­nak alapján irányítják őket a köz­utakon, illetve a szertartások he­lyén a parkolókba. A pápai misékre jelentkező mozgássérülteknek olyan szektort jelölnek ki, amelyet könnyen megközelíthetnek. Göncz találkozója Bush-sal Erkölcsi támogatásra van szükség Nagy tisztelettel adózunk annak, amit Magyarország tesz az ország nagyszerű, drámai útjának a de­mokrácia, a szabad piacgazdaság felé - jelentette ki csütörtökön az MTI tudósítójának kérdésére George Bush. Az amerikai elnök akkor nyilatkozott, amikor a Fehér Házban levő ovális irodájában fo­gadta Göncz Árpádot. Nagy örö­mére szolgál, hogy ismét a Fehér Házban üdvözölheti a magyar ál­lamelnököt - tette hozzá Bush. A mintegy 40 perces találkozón jelen volt Brent Scrowcoft nemzet- biztonsági tanácsadó, John Sunnu- nu kabinetfőnök, valamint Bollo­bás Enikő, a washingtoni magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivő­je.- Magyarország és a közép-euró­pai helyzet állt megbeszéléseink előterében - jelentette ki a tárgya­lások után a sajtónak Göncz Árpád, akit nagy érdeklődéssel faggattak az amerikai újságírók, tv-riporte- rek is. Bush elnök megígérte, hogy ezután is segítik a magyar fejlődést mindenütt, ahol erre lehetőség van. így - többek között - megvizsgálják a kérést, hogy vonják be a magyar élelmiszer-feleslegeket a Szovjet­unióba irányuló tervezett szállí­tásokba. Göncz Árpád egyébként hangsúlyozta: nem kért segélyeket, nem akarjuk az amerikai adófize­tők pénzét, hanem Bush elnök igen sokat ígérő erkölcsi támogatását. Felmerült többek között Jugo­szlávia helyzete is. A magyar elnök ezzel kapcsolatban felvetette: távo­labbi beruházók a szomszédban le­vő válságot ránk is vonatkoztatják, holott a bizonytalan kelet-európai helyzetben Magyarország válto­zatlanul a stabilitás bástyája. Bush elnök megbeszélésükön hangoz­tatta, hogy továbbra is nyomatéko­san bátorítja majd a magántőkét, a bankokat a magyarországi beruhá­zásokra - közölte Göncz Árpád. Nem kerek évfordulót ünnepel a Tisza II., hiszen tizennyolc év­vel ezelőtt kezdték meg a duz­zasztást Kiskörénél, ámbár ha emberi léptékkel mérünk, ez a kor éppen a felnőtté válás küszö­be. A megépítést már az ötvenes években fontolgatták - egyesek szerint a monarchia idején is szó­ba jött hasonló tervezet -, aztán az 1965-ös Országgyűlés sza­vazta meg a beruházási koncep­ciót. Nagyvonalúan, 15 milliár- dot szánva az építkezésre és a járulékos beruházásokra. Ké­sőbb kiderült, hogy kijön az öt- milliárdból is, méghozzá úgy, hogy egymilliárd elment a kisa­játításokra. Hogy mi indokolta a vízlépcső és a tározótó megépítését? Biz­tos, hogyyolt ebben a természet leigázásának szándéka is, mely keletről érkezett hozzánk. Volt A Tisza II. köszöni, jól van benne megalománia, hiszen nem kevesebb, mint háromszázezer hektár öntözésével számoltak. De volt benne józan realitás is: a Tisza vízgyűjtő területén szom­szédaink olyan prognózissal áll­tak elő, hogy elképzelhető, mi­szerint nem tudnak majd 50 köb- méter/secundumnál több vizet biztosítani a Tisza medrébe, a többit elhasználják ők. (Folytatás a 2. oldalon) Bank­privatizálás A kormány tervbe vette ugyan a magyar bankok pri­vatizálását, de ez nem vihető keresztül oly gyorsan - közöl­te dr. Botos Katalin tárca nél­küli miniszter Bécsben. Bár világos elképzelések vannak már, például arról, hogy a bankok többségének magyar, ha nem is feltétlenül állami tulajdonban kell maradniok, a keretek még tisztázatlanok. Magyarország hamarosan modern, nyugati mércével mérve is megfelelő banktör­vényt léptet életbe. Kárpótlási ügyek Az államosított üzemekért kárpótlást igénylők közül igen sokan jelentkeznek - az egykori alkalmazottak létszá­mának igazolásáért - a társa­dalombiztosítási igazgatósá­gokon. Mivel az igazgatósá­gok már 1958-ban áttértek egy új, egyénenkénti egysé­ges nyilvántartási rendszerre, s a korábban használt nyil­vántartási könyveket azok nagyarányú állagromlása mi­att az 1970-es évek végére az 1980-as évek elejére leselej­tezték, a munkáltatók szerint nem tudják kikeresni a kért adatokat. Hogyan tovább, mezőgazdaság? Ahogy az agrárközgazdász látja A megyei műszaki és közgaz­dászhetek rendezvénysorozata ke­retében tegnap a Technika Házá­ban „Élelmiszer-gazdálkodásunk a struktúra- váltás kényszerében” címmel dr. Varga Gyula, az Agrár­gazdasági Kutatóintézet főigazga­tó-helyettese tartott előadást a megjelent szűk szakmai körben. A neves agrárközgazdász mondani­valóját azzal nyitotta, nem okozna gondot új struktúrapolitika szár­maztatása, ha már lenne az ország­nak kidolgozott, komplex agrárpo­litikai koncepciója, amihez viszont nélkülözhetetlen egy megfelelő gazdaságpolitikai közeg. Ennek hí­ján sokkal nehezebb, de mégis el­kerülhetetlen a strukturális váltás. Furcsa, hogy az átalakulás mintája­ként elénk sorakozó tőkés piacgaz­daságok, magát a piacot számolják fel fejlődésük során - persze jól megfontolt agrárökonómiai érde­keik folytán. Ezek a világtendenci­ák ránk is érvényesek kell, hogy legyenek, hogy e színtéren megje­lenhessünk. Ilyen általános trendek sorrendi­ségben: a hatékonyság, (leghang- súlyozottabban a tőke és élőmunka tekintetében), a minőség (legtá­gabb értelmében), a környezeti vé­delem, a koncentráció. A felsorol­takat kiegészíti, hogy a világban mindenütt csökken a mezőgazda­ságban foglalkoztatottak száma (a szorosan vett termelésből 250 ezer embert kíván „elbocsájtani” a ha­zai ágazat is) ezen túl egy erőteljes nyomás is érvényesül az agrárter­melés támogatásának csökkentésé­re. Mindezek mellett hatnak külön­böző speciális külső és belső ténye­zők is. (Folytatás a 2. oldalon) Szolnokon járt az Országos Munkaerőpiaci Bizottság küldöttsége Kalmár Lászlónak, az Országos Munkaügyi Központ vezetőjének kíséretében a megye munkaügyi apparátusa elhelyezkedésének kö­rülményeit tanulmányozta Szol­nokon az OMB küldöttsége. A Megyei Munkaügyi Központ he­lyiségeit országos szinten köze­pesnek ítélték, nem úgy a Szolnok és környékének munkanélküliéi­vel foglalkozók elhelyezését. A felfutóban lévő szervezet techni­kai és épületfelszerelése igen egyenetlen, bár Szolnokon ezt ki­emelkedő tartalmi munkával el­lensúlyozzák, s ez más szerveze­tek érdeklődését, együttműködési igényét is felkeltette. Ide tartozik még az a hír is - amelyről Kalmár Lászlót kérdeztük meg -, mi a va­lós helyzet az MMK vezetőjét érintő elutasított pályázatot illető­en. A hivatalos verzió szerint ke­vés számú értékelhető pályázat ér­kezett be, illetve a köztársasági megbízott előzetesen nem tudta a javaslatot véleményezni. Ezért kell új pályázatot kiírni. Moszkvai találkozó Magyarország és a Szovjetunió szabad elhatározásból alakítja kap­csolatait, ezért közelebb kerülhet­nek egymáshoz, mint a történelem során bármikor - jelentette ki moszkvai látogatását záró sajtóér­tekezletén Jeszenszky Géza. A ma­gyar külügyminiszter hangsúlyoz­ta: Magyarország nem pusztán ori­entációt kíván váltani, hanem ki­egyensúlyozott viszonyra törek­szik a világ országaival. A mostani moszkvai eszmecse­rék lényegében az eddigi államközi érintkezések „hasznos kiegészíté­sét” jelentik. A magyar miniszter hozzátette, hogy bizalmi viszony alakult ki a szovjet és a magyar fél között, és ennek fontos eleme volt a szovjet fővárosban tartott kül­ügyminiszteri találkozó. A kormányszóvivő sajtótájékoztatója * „Uj korszakot nyitottunk” Ez a kabinet egy új korszak, az alkotmányos rend első kormá­nyaként kerül be a történelembe. Tagjai szinte új honalapításra vállalkoztak. A kortársi ítélet le­het kritikus, sőt kegyetlen, de az utókor objektív történészei érté­kelni fogják majd, mit jelentett ebben a helyzetben egy új kor­szakot nyitni. Ezekkel a szavak­kal mondott köszönetét Antall József miniszterelnök - László Balázs kormányszóvivő tájékoz­tatása szerint - a csütörtökön egy éve hivatalba lépett kormánya minden tagjának. Az ünnepi ülésre meghívták a testületből az elmúlt 12 hónap alatt kivált mi­nisztereket: Rabár Ferencet, Győriványi Sándort és Gerbo- vits Jenőt is. A kormány eztán elfogadta az ügyészségről szóló törvény mó­dosításának javaslatát. Ennek ér­telmében lehetőség lesz az ügyé­szi állásokat a jövőben nyilvános pályázat útján betölteni. A pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter terjesztet­te elő a tavalyi állami költségve­tés végrehajtásáról szóló tör­vénytervezetet, ez majd - az ülé­sen elhangzottak értelmében - átdolgozva kerül az Ország- gyűlés elé. Az adatok szerint a bevételek 640 milliárd 897 mil­lió forinttal, a kiadások 642 mil­liárd 266 forinttal zárultak, tehát a költségvetési hiány kisebb, mint 1,4 milliárd forint. A gaz­daság GDP-ben, vagyis a bruttó nemzeti termékben kifejezett re­álértéke 4,5 százalékkal csök­kent, az egy főre jutó reáljövede­lem 2-3 százalékkal, a lakossági fogyasztás 4 százalékkal esett vissza. Az infláció felgyorsult, a fogyasztói árindex tavaly 29 szá­zalékkal, a termelői pedig 24 százalékk.kal emelkedett. László Balázs arról számolt be, hogy a hozzászólások során kifejezésre jutott: a gazdasági folyamatok jellege kedvezőbbnek értékelhe­tő, mint amit a számok mutat­nak. Ezt követően a társada­lombiztosítási rendszer megújí­tásának koncepciójáról tárgyalt a kormány. A tervezet egyik fon­tos pontja az, hogy a társada­lombiztosítás és az állami szoci­álpolitika már jövőre különvá­lik. Jövő év elején elvileg elkép­zelhető lesz a biztosítási ágak - a nyugdíj-, a beteg- és a baleset- biztosítás - különválasztása. A tervezett nyugdíjrendszer fix összegű alapnyugdíjat biztosít, ehhez járul majd a szolgálati idő­nek és a keresetnek megfelelő kiegészítés. A sajtótájékoztató idején a kabinet még folytatta a tervezet vitáját. A BNV-n jártunk Fordult a kocka: Vevők kerestetnek Május 22-e, szerda délelőtt 10 óra. A kőbányai vásárváros fő terén ember, ember hátán. Zsú­folódunk a placcon. Dr. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere a mikro­fonhoz lép, s mielőtt még hivata­losan megnyitná a 93. Budapesti Nemzetközi Vásárt, arról beszél, hogy ez a seregszemle ötvözi a folyamatosság és a változás ele­meit. Hisz egyrészt a múlt évszá­zad vége óta felgyülemlett ma­gyar tapasztalat, tudás és (Folytatás a 2. oldalon) mmm mmammm SZENZÁCIÓ! Amíg a készlet tart! 50 %-os árengedménnyel 160 széles frottíranyagok. Pamut anyagmaradék géptisztításra 60 Ft/kg-os áron. , , Méteráru Szolnok, Jókai u. 3. nap múlva nyílik a FEHER HÁZ! *55386/1* 3. t* >6) 34^55 34-743 Fax: (56) A Szotév biztonsági ajtói alaposan megnehezíthetik a betörök dolgát. (Fotó: M. J.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom