Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-20 / 115. szám
1991. MÁJUS 20. 5 Az Uj Néplap Túrkevén Tízmillió forog kockán Akadozik a város sertésexportja Túrkevén október óta mintegy nyolc-tízezer, szállításra kész sertés „halmozódott” fel - tudtuk meg Kontos Józseftől, a helyi termelőszövetkezet főkönyvelőjétől. Ez azért okozott gondot a gazdaságnak, mert a városban a téesz vásárolja fel a sertéseket. Ennek a munkának nagyságrendje évente a 130 millió forintot is meghaladta. Miután a piac bedugult, akár volt szerződése, akár nem, mindegyik állattenyésztő a termelőszövetkezethez fordult, mert korábban átvették a hízott sertést attól is, aki nem szerződött. Ilyen körülmények között jelentkezett a téesz egy országos exportpályázatra, amit meg is nyert. Előfeltételként birtokában volt egy szerződés a nagyszalontai húsfeldolgozó vállalattal. A pályázat elnyeréséhez le kellett tenni 1,7 millió forint kauciót is a szövetkezetnek. Ezzel a pályázattal 14 százalékos export- • támogatást is elnyertek, ami szintén a kistermelők zsebébe kerül, akiknek jó része nem is téesztag. Nyolcezer sertést ki kellett volna szállítani április 30-ig. Erre a határidőre azonban csak négyezer sertés került exportra. Sokat segített ez is, de nem oldotta meg a gondokat. Az emberek türelmetlenek, mert elfogyott a pénzük, elfogyott a takarmány, nem gyarapodnak a jószágok - szóval rengeteg a gond. És mint az ilyenkor lenni szokott, kósza hírek is terjenge- nek, személyeket gyanúsítgatnak, mondván, ezt fizetik le, azt fizetik le.v Úgy indult, hogy a négyezer sertésért cementet hoznak be, tehát barteiüzlet lesz, de a román hatóságok ezt nem engedélyezték, s ezért a szalontaiak dollárral fizettek. A sertések árával is huzavona van. Az első négyezer sertés árában a szerződéskötéskor megegyeztek, a másik négyezerre úgy szólt a megállapodás, hogy az árat később rendezik. Többször volt már üzleti tárgyalás a két fél között. Most még csupán annyi biztos, hogy májusban nem tudnak Bordács Jánosné (képünkön a jószágaival) szerint semmi sem kifizetődő Túrkevén. Tavaly libákat neveltek - nem volt ára a tolinak. Most sertéseket tenyésztenek - az eredmény ugyanaz. Reménykedve mondja: - Az idén uborkát termesztünk. Talán az... sertést szállítani. Az első négyezer sertésért tonnánként 776 dollárt fizetett a romániai húsfeldolgozó vállalat. Mostani ajánlata hat-hétszáz dollár közötti ár tonnánként. Az ár- csökkentést azzal indokolják, hogy Romániában duplájára nőttek az élelmiszerárak, s az ottaniak ezért kevés húst vásárolnak. A húsfeldolgozó szerint veszteségesen tudja feldolgozni termékeit. Ezért Magyarországról hús helyett inkább műszaki cikkeket vár, amit gazdaságosan tud továbbadni. A termelőszövetkezet vezetői most azon fáradoznak, hogy hosszabbítsák meg a pályázati határidőt, mert tízmillió forint forog kockán. A pályázat ugyanis kategorikus, minden feltételt teljesíteni kell. Nincs tehát olyan, hogy ha a megszabott mennyiség felét szállítják ki, akkor arra arányosan jár a támogatás. Ha nincs hosszabbítás, akkor veszélybe kerül a kaució és az exporttámogatás. Egyéb módon is próbálkoznak a téesz vezetői. Szovjet exportra is küldenek 2.800 sertést. Erre a célra viszont csak minőségi, tehát százszáztíz kilós setések kellenek. Romániába viszont nagy súlyú setések kerülnének. A juhásznak jól megy dolga? Dehogy megy jól. Főleg ilyen aranyat érő májusi esőben, amikor a birkák bokáig érő vízben gázolnak a legelőn.- Attól fájdul meg a lábuk - mondja Kiss Kálmán, a téesz egyik juhásza. - Lesántulnak, jöhet a körmük bicskázása, a hodályban száraz szalmán való tartásuk. Akkor van sok munka, meg elléskor. Ügyelni kell a bárányokra, mert csak hat-nyolchetes korban lehet leadni azokat, s jutalom csak a leadottakért jár. írásos források említik, hogy 1850 körül Túrkeve határában az állandó mocsár területe több mint hatezer hold volt. A tengernyi víz borította legelő erre emlékeztet. Meg a napi gondokra, amikből jócskán kijut manapság a juhásznak. Azt mondja erről Kiss Kálmán:- Tavaly hetven forintot adtak a gyapjú kilójáért, most meg csak tizenötöt ígérnek érte. Ha a téesz eladja a gyapjút - de csak akkor -, az ár tíz százalékát kapják a juhászok. Addig tíz fillért sem. Hiába dolgoztak egész évben. „Selejt” birkák tucatja béget mellettünk.- Ezeket a városban eladja a téesz. Tagjai olcsóbban vehetik, mint a kívülállók. Kiss Kálmán: - Télen-nyáron biciklivel jövünk ki a hodályhoz A juhász meg a birkapörkölt elválaszthatatlan fogalom a köztudatban. Kiss Kálmán szerint nem egészen az:- Tudok birkapörköltet főzni, de nem szoktam. Szeretem egyébként, de inkább csak lakodalmakkor, névnapokon fogyasztom. A termelők érdekében Megalakult a Kevetej Kft. Sok huzavona, tárgyalás és egyeztetés után a termelőszövetkezet, a tejtermelők egyesülete és a városi önkormányzat részvételével megalakult a Kevetej Kft. A törzstőke legnagyobb hányadával a tejtermelők egyesülete rendelkezik, így a szavazati jog is nagyobb súlyban az ő javukra billen majd. A kft. elsődleges célja a tejfelvásárlás megoldása a városiján, illetve a tejkezelési költségek csökkentése. Ez utóbbit bolt nyitásával akarják elérni, ahol kimért tej mellett egyéb élelmiszert is árulnak majd. Akik nem léptek be a tejtermelők egyesületébe, továbbra is fizetik a kezelési költséget. A társasági szerződést a városi képviselő-testület sokszor megvitatta - nem ritkán éles szócsaták közepette -, hiszen elsősorban nem vállalkozásról, hanem a tejtermelés támogatásáról van szó a kft. esetében. Az önkormányzat ezért úgy akarta befolyásolni a kft. megalakítását, hogy egy esetleges felszámolásnál a testületet a legkisebb veszteség érje. A kft. sorsa tehát nem közömbös, hanem támogatásra érdemes az önkormányzat részéről. Az oldalt írta: Simon Béla Fotók: Korényi Éva A város főterén lévő új épület földszintjén május 31-én nyílik a végre korszerű körülmények közé kerülő városi könyvtár Vakvágányon — de nem végállomáson Olvasóink rövid tudósításból értesülhettek arról, hogy a túrkevei képviselő-testület nem helyezte vissza jogaiba a korábban leváltott alpolgármestert, dr. Szabó Zoltánt. Ugyanakkor dr. Thodory Zsolt képviselő felszólítására Németh István polgármester lemondott, majd visszavonta lemondását. A városi képviselő-testületben tehát „áll a bál ”, Mik az események előzményei, mozgatórugói, s mik a kilátások? Ezekre a kérdésekre kérve választ kerestük fel az előbb említett három „főszereplőt”, akiknek válaszát - terjedelmi okok miatt - rövidítve, de a lényeget kiemelve közöljük: Dr. Thodory Zsolt: - A május 2-i képviselő-testületi ülésen, amikor a polgármestert lemondásra szólítottam fel, az volt a célom, hogy egy nagyon megrázó figyelmeztetést adjak a polgármester úr és a képviselő-testület számára, mondván, hogy amennyiben változtatást nem tudunk elérni az utóbbi hónapok lényeges problémáiban, akkor az egyértelműen a képviselő-testület működésképtelenségét és a város hátrányát jelenti. Dr. Thodory Zsolt A problémák gyökerét abban látom, hogy dr. Szabó Zoltán alpolgármester az MSZP városi elnöki tisztétől a törvény által előírt határidőre nem vált meg. Hozzáteszem, hogy szerintem jóhiszeműen járt el. A polgármester úr - szintén jóhiszeműen - arra várt, hogy megoldódik ez a helyzet. Sajnos, nem így történt, s a város egyértelmű hátrányára zárták le az ügyet. A képviselő-testületben megalakult kisgazdapárti frakció vezetője, dr. Samu István a március 21 -i ülésen előterjesztette dr. Szabó Zoltán leváltását azzal az indokkal, hogy az alpolgármesteri tisztség összeegyeztethetetlen a városi pártelnöki funkcióval. A ténnyel senki sem vitatkozhat, de többszöri hiba történt, s a reflexió beláthatatlan. Az egész ügy méregfogát ki lehetett volna húzni azzal, hogyha a polgármester úr a törvényes határidő lejárta után nagyon határozottan rendezi az ügyet. Ez sajnos nem így történt. Ez vezetett oda, hogy a májusi képviselő-testületi ülésen a kisgazdapárti frakció és a polgár- mester úr összeférhetetlenség címén kimondta, hogy dr. Szabó Zoltán nem lehet alpolgármester. Szándékosan mondom így, hiszen nem a képviselő-testület egésze döntött. Dr. Szabó Zoltán márciusi leváltása után a szocialista frakció- mert válaszként az is megalakult- a köztársasági megbízotthoz fordult, aki levélben hívta fel a polgármester úr figyelmét arra, hogy több jogsértés történt a márciusi összeférhetetlenségi határozat kimondása során, s azok megszüntetését kérte. Ezek után május 2-án, a képviselő-testületi ülésen történő szavazáson a március 21 -én hozott összeférhetelenségi határozat visszavonása ellen szavaztak kilencen - köztük a polgármester úr -, visszavonása mellett pedig szintén kilencen. Mivel szavazategyenlőség volt, a polgármester úr élt törvényadta lehetőségével, és minősített szavazatával a korábbi határozat visszavonása ellen foglalt állást. így azt nem vonták vissza, amit képviselő-testületi határozatként nem fogadok el. Ez az ügy március 21. óta nem a városé, hanem a polgármester úré és a Kisgazdapárté. A jogszabály durva megsértésének feltüntetése mesterkélt, céltudatos. A nem kellően tájékozottak figyelmét eltereli a lényeges dolgokról. Felelősséggel ezért tettem azt az önálló indítványt - elismerve a polgármester úr magas színvonalú munkáját -, hogy mivel ilyen pártösszetételű képviselő-testületben alkalmatlan, működésképtelen, mondjon le. Az ügy mozgatórugóiról azt gondolom, hogy többek részéről összeférhetetlenség, együttműködésre való képtelenség az indíték. A május 2-i szavazással világossá vált, hogy ez így nem megy tovább. Egyik képviselőtársam, Ozsváth László, a szocialista képviselőcsoport vezetője írásban bejelentette lemondását képviselői megbízatásáról. A sors iróniája, hogy én, aki soha nem voltam és nem vagyok most sem párttag, én lettem a szocialista képviselőcsoport vezetője. Sok igazságot látok Ozsváth László döntésében, mert a polgármester úr mindig a kisgazdapártiak oldalán szavazott. Ezért nem lehet szó testületi, hanem csupán kisgazdapárti és polgármesteri döntésekről. Testületi döntésekről akkor lehetne beszélni, ha nem mindig ugyanaz a két csoport állna szemben, hanem keresztbeszava- zás is lenne. Ha ebben a tekintetben nem lesz változás, én is fontolóra veszem a lemondásom. Németh István polgármester: - Az önkormányzati törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a polgármesterek és alpolgármesterek vezető pártfunkciót nem tölthetnek be. Az összeférhetetlenségi okokat harminc napon belül kell megszüntetni. Azt gondoltam, hogy dr. Szabó Zoltán ismeri a törvény ide vonatkozó részét, s anélkül, hogy figyelmeztetném, megválik pártelnöki tisztétől. Mivel ez nem történt meg, figyelmeztettek erre a Kisgazdapárt részéről. Hadd tegyem hozzá: nem vagyok tagja egyetlen pártnak sem, s nem is voltam. MDF, SZDSZ és a kisgazdák támogatásával indultam a választáson. Igyekeztem a kisgazdákat Németh István csitítani, nehogy a képviselő-testület tagjai^ szembeforduljanak egymással. Úgy érzem, teljes jóhiszeműséggel és a törvényeket betartva jártam el. Nem számítottam arra, hogy dr. Szabó Zoltán úgy elhúzza az ügyet. Én idejében szóltam, s ezért nem érzem azt, hogy nem a törvény, hanem valaki vagy valakik mellett szavaztam. Még januárban is figyelmeztettem Szabó doktort. Négyszemközt is beszélgettünk erről, de nem történt reagálás. Februárban kaptam levelet a köztársasági megbízottól, hogy ha összeférhetetlenség van a testületben, akkor azt meg kell szüntetni. E levél hatására a Szocialista Párt városi szervezetében az elnöki funkciót két ügyvezető vette át, dr. Szabó Zoltán pedig felfüggesztette elnöki funkcióját. Ezt én elfogadtam, s őszintén megmondom, nem is problémáztam rajta. Ezt követően a Kisgazdapárt frakcióvezetője március 19-én tájékoztatott arról, hogy az összeférhetetlenség továbbra is fennáll, mert a felfüggesztés nem lemondás. Elfogadtam érvelését, s melléálltam. Úgy érzem, igazságosan jártam el akkor, amikor szavazatommal az összeférhetetlenség kimondását segítettem. Igaz, hogy a köztársasági megbízott eljárási hibák miatt kifogást emelt, de véleményem szerint ennek az esetnek a tárgya képviseli a súlyt, nem pedig az eljárás. A köztársasági megbízott joga egyébként, hogy a bíróságon keresetet nyújtson be határozatunk ellen. Én mindenképpen szeretném fenntartani a testület politikai egyensúlyát. Sokszor éjfélekig tárgyalok erről a képviselőkkel. Megítélésem szerint csak akkor teremtődhet meg az a konstruktív légkör, ami eddig a testületet jellemezte. Ha a személyi kérdést sikerül rendezni, akkor a város érdekében nagyon jól együttdolgozó képviselő-testület lehet a miénk. Szükségesnek érzem, hogy az egyik alpolgármester továbbra is szocialista párti legyen. Tárgyalásaim ez irányban folynak. Az arányokat tekintve lehetne választani kisgazdapárti alpolgármestert, de az nem jelentene megoldást. Nagy ellenállást váltana ki a szocialista képviselőkből, s nagyon keményen akadályozná a konstruktív munkát. A tárgyalások tehát folynak, de meg kell vámunk, hogy a köztársasági megbízott átadja-e az ügyet a bíróságnak. Dr. Szabó Zoltán: - Október után két hónap telt el úgy, hogy a polgármester egyetlen percre nem ült le a két alpolgármesterrel azért, hogy a munkát elosszuk, megbeszéljük: ki mit fog csinálni. Gyakorlatilag tehát egyedül állította Dr. Szabó Zoltán fel a szervezetet. Tehát formális volt az alpolgármesteri tevékenység. Én egyébként sokirányú elfoglaltságomra hivatkozva már a választások előtt kértem felmentésemet a pártelnöki funkcióból, de kérelmemet a tagság nem fogadta el. Később azt mondták, tisztában vannak az önkormányzati törvénynyel, de várjunk a lemondással, mert ha alpolgármesterként nem végezhetek érdemi munkát, akkor inkább attól a tisztségtől váljak meg. Több mint két hónap „türelmi időnk” volt. Több képviselőtársunk kérte a polgármestert, hogy változtasson munkastílusán. Amikor megérkezett a köztársasági megbízott levele, ismét kikértük a párttagok mellett a bennünket támogató választópolgárok véleményét. Azt mondták: maradjak alpolgármester. Ezzel értett egyet a polgármester is. Levélben közölte a köztársasági megbízottal (februárban), hogy felfüggesztettem pártelnöki funkciómat. Erre a levélre kifogás azóta sem érkezett. Úgy éreztük, ezt az ügyet levehetjük a napirendről, s most már tartalmi része is lesz az alpolgármesteri megbízatásnak. Jelen voltam az apparátusi megbeszéléseken, s kezdtem megismerni, hogyan működik a polgármesteri hivatal, mert előzőleg nem volt ebbe bele- tekintésem. Kedvezőnek és biztatónak ítéltük a munkakapcsolatot. Fogadóórákat is tartottam. Ezért ért bennünket úgy, mint derült égből a villámcsapás az ominózus március 21-i ülés, ahol leváltottak tisztségemről. A polgármester sem volt hajlandó kiállni írásos egyezségünk mellett. A kisgazdák részéről minden kezdeményezésemnél tudatos keresztbetéteit éreztem, aminek végkonklúziója az, hogy a város látja kárát. Sok olyan tevékenység van, amit „aktív” alpolgármesterként elkezdtem, s amikről most semmi információm nincs. A hivatal dolgozói kerülik társaságomat. Meggyőződésem, hogy az a mély szakadék, amely a képviselő-testület tagjai között húzódik, áthidalhatatlan pillanatnyilag. * Mit fűzhet mindehhez az újságíró? Csak annyit, hogy a folytatás elkerülhetetlen. A következményekről is tájékoztatjuk majd olvasóinkat.
