Új Néplap, 1991. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1991-05-14 / 110. szám
4. Az Üj Néplap Kisújszálláson 1991. MÁJUS 14 Nyolcórás tanácskozás Halandóbbak az itteniek A város honatyái legutóbbi ön- kormányzati ülésükön ugyancsak belehasítottak az éjszakába, hiszen nem kevesebb, mint nyolc és negyedórás maratoni összejövetelt tartottak. Az ülés minden bizonnyal azért is kerekedett ennyire hosszúra, mivel a határozatok meghozatalához szaknyelven fogalmazva: minősített, kétharmados többség szükségeltetett. A helyi telefonhálózat fejlesztésével kapcsolatban a debreceni igazgatóság egyik csoportvezetője igyekezett megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Azt, hogy miért épül úgy a hálózat, akár a Luca széke. Noha a központ december 13-ra elkészült, a bekötéseket április 13-án kezdték, amelyet 1034 személy már epedve várt. Tették ezt azért, mert nem kevesebb, mint 28 ezer forintot pengettek le lakásonként, tehát joggal, okkal akartak volna minél előbb a készüléktulajdonosok nálunk még irigyelt táborába tartozni. A miértek bo- gozgatása, a válaszadás után is annyira lett világos az ügy, a többhónapos késés, mint amikor rövidzárlat keletkezik a kilences aknában. Mindezek ellenére a helyiek derűlátóak, és bíznak abban, ha már végre elkezdődött a bekötés, halad töretlenül. Arról is döntöttek, hogy az első lakáshoz jutó fiatalok polgári, Öt forduló - öt kérdés A megyei első osztályú focibajnokságban még öt forduló lesz. Éppen ezért stílszerűen Kádár József tanár urat, a csapat edzőjét öt kérdéssel bombázzuk.- Hányadik helyen végeznek?- Az első hat valamelyikén. Úgy tűftik, az idén Karcag lesz a győztes.-Mi az oka a jelenlegi mélyrepülésnek? '- Lett négy sérült játékosunk, akiknek a pótlása komoly gondot okoz. Egy pedig tartósan beteg, ezért szinte állandóan változik a csapat szerkezete.- Kikkel elégedett?- A csapattal igen, a körülményekkel nem.- Mi, ki hiányzik ebből a tizenegyből?- Két-három rutinos, NB III- as szintű focista.- Hogyan tovább a bajnokság után?- Mindenképpen együtt ktell tartani a kollektívát, hiszen most jutottunk fel és úgy tűnik, sikerült megfelelő rutint szerezni a megyei I. osztályban. Ez pedig jó alap a továbblépéshez. azaz városi jogon - ha még nem volt saját fészkük és 35 év alattiak - 120 ezer forint vissza nem térítendő lakásvásárlási, építési kölcsönben részesülnek. Érdekes pillanatokat hozott az a visszatekintés, ahol a város díszpolgára és a Kisújszállás városért kitüntetés elvi szempontjairól, odaítéléséről volt szó. Kiderült, hogy a város díszpolgára címet többek között Kossuth Lajos, Jókai Mór, Gömbös Gyula is megkapta. Az utóbbi ellentételeként azután 1945 után több olyan baloldalinak minősített helyi lakos, akik közül nem kimondottan mindenkit övezett tartós és maradandó köztisztelet. Magyarul mondva: akadnak közöttük, akiket ma is becsülnek, míg mások politikai értéke enyhén szólva múlandó. A városatyák mindezek tudatában úgy döntöttek: a fenti személyek már eltávoztak az élők sorából, ezért akiknek ezt a díjat valaha odaítélték, azoknak meghagyják. Mai szemmel nézve akár megérdemelték, akár nem. Ugyanakkor a nevek, a díjak felsorolásából az is kitetszik, hogy nem egyszer múló politikai divatok, szempontok érvényesültek az emberi értékek helyett, így akik majd ezután részesülnek akitüntetésben, remélhetőleg kivétel nélkül olyan emberi tetteikért, cselekedeteikért veszik át ezen elismeréseket, amelyek Majd dugnak neki is Bájos történetet hallottunk az egyik boltban. A legszebb hónap első reggelén két szomszédasszony az utcán a járdát sepregette. Az egyik büszkén mutatta.- Hun vagyok tik? Ide nézz, mekkorát dugtak a jányomnak! A tiednek vlkony se jutott? A válasz nem késett. ■ - Kicsi még. Majd dugnak neki is, még vastagabbat, mint a tiednek, ha betöti a tizenhatot. Azért megfordult és egy irigykedő pillantást vetett a májusfára, amelyik felpántlikázva, lobogózva, sudáran állt a szomszéd kiskapuja mellett. A kerítéshez drótozva, jobban mondva dugva... húsz, negyven vagy nyolcvan esztendő múlva is értéknek számítanak. És akkor nem lesz mit restellni egyetlen korábbi döntés meghozataláért sem. Egyébként a következő önkormányzati ülés május 21-én délután egy órakor kezdődik a városházán, amelyre ezúton tisztelettel hívnak minden érdeklődőt. A teljesség igénye nélkül szó lesz ezen ösztöndíj, alapítvány létesítéséről, arról, hogy a Nagykunságért kitüntetés odaítélésénél kit támogat a helyi testület, továbbá miképpen oldható meg a képviselők költségtérítése, majd a polgári védelmi törzsparancsnok is tájékoztatót tart. Korábbi városi oldalunkon írtunk arról, milyenek is valójában a kisújszállási emberek. Ott elhangzott: egy szomorú statisztika élén állnak, mivel a lélekszámúkhoz viszonyítva itt történik a legtöbb öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet. Minderről dr. Zsembeli József osztályvezető főorvost kérdezzük, aki „mellesleg” tizennégy évig a karcagi kórház igazgatója is volt. Az sem közömbös, hogy tulajdonképpen 21 éve gyógyítja, ismeri az itteni embereket.- Elsősorban belgyógyászként tapasztaltam, hogy egyedül Kisújszálláson egyszer annyi az ön- gyilkosság, és a komoly öngyilkossági kísérletek száma, mint Szenet is lapátolt A 41 éves Brankovics László, az önkormányzat most bemutatott tagja eddig szerfölött érdekes életutat járt be. Tizenhét évesen - finoman fogalmazva - eltanácsolták a rákos- palotai gimnáziumból. Gyorsan keresnie kellett egy latin-orosz tagozatos középiskolát, és mivel az édesapja is ebben a nagykun városban érettségizett, a kisújszállási alma mater kiválóan megfelelt. A „leköltözés” véglegesnek bizonyult. Brankovics László nős, két lányuk van: az ,idősebbik képesítés nélküli óvónő, a kisebbik most érettségizik. Amíg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem népművelői szakán diplomát kapott, addig mozgalmas életutat járt be. Dolgozott Tisza- roffon é»Pesten a Compacknál, a Fékonban, a téglagyárban. Lapátolt szenet, volt darukezelő, és közel három évig a városi pártbizottságon a művelődéspolitikával foglalkozott. Innen a városi tanácshoz került, és jelenleg az egészségügyi intézmény vezetője. A város azon északkeleti részén öten versengtek a mandátumért, amelyet az SZDSZ támogatásával ő szerzett meg. Szerinte ezeknek a Karcag felőli peremkerületeknek az egyik legnagyobb gondja ugyanaz, mint a településnek. A házak, á létesítmények szinte bel- és szennyvíztengeren állnak. Ennek a megoldása bármennyire is költséges, hovatovább halaszthatatlan. Azután kellenaegy olyan választékú élelmiszerüzlet, ahol tőkehúst is árusítanának. Ugyanis Kisújnak nincs belső buszközlekedése, ezért a peremrészeken élő idősebbeknek olykor negyven deka húsért is kilométereket kell gyalogolniuk. Városi szinten jónak ítéli az önkormányzatot, hiszen nincsenek személyeskedő pártharcok, és egységes a testület. Amit sajnál, az az, hogy igazából nem tudnak vállalkozni, elvégre többek között az a törvény is hiányzik, amelyik fehéren-feketén megmutatná, hogy milyen javakkal rendelkeznek. Legyen szó földről, erdőről, legelőről. Sovány vigasz, hogy ez nem csak kisújszállási észrevétel. Megelőzni a nagyobb bajt Dr. Kőrizs Tamás, az új városi szülész főorvos még fiatalember, hiszen mindössze 31 éves. Diplomáját Debrecenben, az ottani orvostudományi egyetemen szerezte, majd ezt követően hat évet a mezőtúri kórházban töltött. Két éve szakorvos, és nem egészen hat hónapja a városi szülőotthon vezető főorvosa. Nő?, egy hétéves kisfiú és egy két és féléves ifjú hölgy édesapja. Hogy hivatását, szakmáját, a várost mennyire komolyan veszi, mi sem bizonyítja jobban: lakást vásárolt itt. A szülőotthonban szívügyének tekinti a műszerezettség bővítését, a létesítmény korszerűsítését. Ez már el is kezdődött, és mintegy három és félmillióba kerül. Az összeg többségét az önkormányzat biztosítja. Elkezdte a nőgyógyászati-onkológiai szakrendelést, amelyet nagyon fontosnak, a megelőző munka részének tart. Amikor letel ik a napi műszakja és valahová elmegy a városba, kis URH rádióját mindig magával viszi. Ez az ügyes masina pótolhatatlan társa, hiszen segítségével ötkilométeres körzetben hívható. Erre azért van szükség, mert úgy néz ki, hogy a helybeli szülések száma az idén nemcsak eléri, de meg is haladja a százat. És ahol ugye egy a szakorvos, ott a készenlét kis túlzással szinte állandó. például Kenderesen, Tiszagyen- dán, Bánhalmán és Kunhegyesen együttvéve.- A nők vagy a férfiak követik el ezeket?- A nők közül szinte kivétel nélkül a fiatalabb korosztály az érintett. Ők általában gyógyszert vagy gyógyszert és alkoholt, ritkábban vegyszert isznak, vesznek be. A kisújszállási férfiak felakasztják magukat. Sajnos olyan magasak ezek a számok, hogy országosan is ott vannak az élen.- Főorvos úr, mivel magyarázza mindezt?- Nem tudom a pontos okokat. Talán ezek az emberek esendőbbek, halandóbbak, és egy bizonyos idő után feladják. Döbbenetesek á búcsúlevelek, vagy ha sikerül megmenteni őket, az első beszélgetések. Arról vallanak, nem akarnak valami miatt a hátramaradottak terhére lenni, ezért sietnek elébe a halálnak. * * * Szinte egybecsengenek az elmondottak azzal az esettel, amelyet ottjártunkkor hallottunk. Az ereje teljében lévő 60 év körüli férfi pontosan egy éve veszítette el a feleségét. Hónapokig oda- adóan ápolta, de végül a gyilkos kór legyűrte asszonyát. Háromszázhatvanöt napot bírt ki az özvegy férj, és a halál első évfordulóján a kötélhez nyúlt. Mire az unokája vitte volna neki az ebédet, már nagyapja nem volt az élők sorában. Talán nem akart terhére lenni a gyerekének, az unokájának, rájuk szorulni. Esetleg elege volt már a magányos estékből, abból, hogy nincs kihez szólnia. Nem tudom. Egy viszont tény: amellé az asszony mellé vágyott a föld alá, akivel évtizedekig jóban, rosszban együtt volt. Ezért a pihenésért párjától a legdrágábbat, a saját életét sem sajnálta... 68 éves tanulóvezető A városban mintegy húsz éve kezdődött az autósoktatás és a jelenleg ATI névre hallgató intézmény hosszú, hosszú idő óta a Nyár utcában várja a vezetői engedélyre áhítozókat. Az érdeklődés rendszeres, elvégre napjainkban is hétszázan igyekeznek itt ellesni, megtanulni a vezetési ismereteket. A helybelieken kívül akad tanuló Kunhegyesről, Püspökladányból, Kenderesről, Tiszafüredről, Mezőtúrról, Karcagról, Túrkevéről. A szebbik nem képviselői számszerű fölényben vannak, ők többen próbálkoznak. Igaz, a vizsgadrukk megtizedeli soraikat, mert a tapasztalatok azt mutatják, esetenként valós ismereteiknél 30-40 százalékkal kevesebbet nyújtanak a bizonyításkor. A statisztikák szerint az itt próbálkozók 75 százaléka előre átmegy elméletből és 60 százalékuk rögtön megfelel a gyakorlati vizsgákon is. Ismételni itt is - mint mindenhol - ötször lehet. Egyébként náluk a korelnök egy 68 esztendős öregúr volt, aki végre-valahára ötödszörre ment át. Látni jól látott, csak a füle volt annyira rest, hogy állandóan hallókészüléket kellett viselnie. A készülék azután olykor egy-egy erősebb hangra berezonált és zúgni kezdett. Erre az öregúr rendszerint csak legyintett: látják, senki se tökéletes... Mi lett veled, fűtőház? Gyerekkoromban mindig irigykedve figyeltem a kisúji állomást. Azért, mert ott már fővonal volt, temérdek jövő-menő robogó gőzössel, csattogó szerelvénnyel. A túloldalon, Kenderes irányában pedig egy füstös, kormos, apró épület, a fűtőház feke- téllett. Ide óvakodtak be valamilyen reperálásra lassú menetben a sistergő 275-ös és 375-ös masinák. Az előbbi mozdony hatva- nat is repesztett, az utóbbi tudománya viszont negyvenig terjedt. A fűtőház azóta alaposan megváltozott. Eltűntek a gőzösök, és őkelme kívül-belül felújítva, sóvárogva nézi, hogy naponta a fővonalon 80-90 szerelvény robog el mellette. Legtöbbje pillantásra se méltatja: szeretik viszont a kisúji-káli vonal piros motorvonatai, kocsijai, mert sűrűn betérnek falai közé. Pedig az átszervezések eredményeképpen az ottani brigád írd és mondd: 1 azaz egy emberre szűkült. Ő karbantartó-lakatos és a 12 piros szerelvény, iletve a három mozdony, azaz motorkocsi apróbb hibáit itt reperálja. Ugyanis az ártatlan csehszlovák gyártmányú szerkezeteknek sok a hibája: hol az ajtójuk nem nyílik, hol csak előre, hol pedig hátra akar menni valamelyik. Legtöbbször a hiba helyben javítható, de ha komoly a baj, irány Püspökladány. Szaknyelven szólva itt a vontatókocsi főnökség, azaz a mozdonyok, motorvonatok „kórháza”, ahol esetleg már komolyabb „operációkat” is elvégeznek rajtuk. Úgy, ahogyan egy kórházhoz illik. írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János
