Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-10 / 82. szám

4 Nyílt tér 1991. ÁPRILIS 10. A kultúra értéke Jászalsószentgyörgyön Hallgattassák meg a harmadik fél is MSZP-kezdeményezés A felsőoktatás fejlesztéséről és korszerűsítéséről A jászalsószentgyörgyi ön- kormányzat pályázatot hirdetett a művelődési ház vállalkozás jellegű hasznosítására, de a szer­ződési feltételek pontosítását célzó megbeszélés félbeszakadt, mert a pályázó kevésnek tartotta az intézmény üzemeltetésének támogatására felajánlott össze­get. Ezt követően Tóth János - a pályázó - vitacikket írt a lap már­cius 6-i számában, melyre az al­polgármester március 13-án el­lencikkben válaszolt. Megyénk népművelőivel együtt én is felfigyeltem a nyílt levélváltásra és az egyik helybéli polgár közzétett véleményére. Az utóbbiak a művelődési ház igazi gazdái és használói. Tudják ezt a kultúrán vitatko­zó felek is. Ezért ha az ő műve­lődésük és szórakozásuk szolgá­latára vállalkozva (mert ez is vál­lalkozás) újra leülnének tárgyal­ni, akkor bizonyára meg is egyeznének, mégpedig az ön- kormányzati és vállalkozói köl­csönös érdekek és előnyök leg­teljesebb érvényesítésével, a polgárok javára. A vita helyben keletkezett, és jól vagy rosszul, helyben is fog megoldódni, ezért „kívülálló­ként” csupán a pályázóról és a községről akarok néhány jó szót szólni, hisz mindkettővel sokáig szoros munkakapcsolatom volt. Tóth János 1973 elejétől 1979 végéig volt a falu népművelője, majd népművelési és személyze­Észrevételek a március 27-i számában megjelent, Zsoldi La- josné által írt cikkhez. Úgy érzem, múltkori írásomnak igazán nem is volt hangneme, mocskolódó különösen nem, hi­szen száraz tényeket közöltem. Persze időnként némelyeknek az igazság bántó, de attól még az igazság marad. Nem állítottam Tóth Jánosról, hogy szellemileg és erkölcsileg le­épült, csupán feltételeztem, hogy vagy nem fogta fel, vagy pedig tudatosan elferdítette a történteket. Ezek eddig apróságok, az igazi „nagy” gondolat ezután követke­zik, mellyel azt hiszem, komolyan érdemes foglalkozni, ezért most idézem: „Azt hiszem, Tóth János sem „érdemelte ki” a hátrányos megkülönböztetést múltja miatt, bár a Gajdosné Rock Klára írásá­ból úgy tűnt, mintha ez lenne (már­mint Tóth János e$-pártfunkciója) ti előadónak a helyi mezőgazda- sági szövetkezethez került, ahol ma is dolgozik. Munka közben népművelő-könyvtárosi képesí­tést szerzett a főiskolán, és a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen fejezte be nép­művelési tanulmányait. Össze­hasonlító művelő­désszociológiai szakdolgozata Jászalsószentgyörgy alapos is­meretéről tanúskodik. Az elmúlt évben két tanul­mányt írt, korreferátummal sze­repelt a nemzetiségi kongresszu­son, középfokú állami nyelv­vizsgát tett, jelenleg fjedig dok­tori disszertációjának megvédé­sére készül. Megalapozott elmé­leti szaktudása jó népművelői rá­termettséggel, nagy munkabí­rással és kitűnő helyismerettel párosul. Igazgatása alatt lett 1977-ben országosan kiváló a művelődési ház, és vált ismertté megyénk határain túl is. Tóth János tehát nem akármi­lyen vállalkozó, de nem akármi­lyen község Jászalsószent­györgy sem. Az eredmények elérésében je­lentős része volt az ő nagy nép­művelő elődjének, a tanács, az intézmények és üzemek példás összefogásának, valamint érdek­lődő lakosságának. Még az át­utazónak is szemébe tűnik a köz­ség élénksége, rendezettsége, szép házainak sora, lakóinak szorgalma és életrevalósága. Ez az „adu ász” az alpolgármestemő kezében.” Először is: cikkemben én kom­mentár nélkül közöltem egy tényt, mármint, hogy János az általa szi­dott vezetők közé tartozott. Más­részt nagyon túlbecsülik a szere­pem, a képviselő-testület 11 tagból áll, és nekem is csak egy szava­zatom van. Bár ez ügyben ennek nincs nagy jelentősége, mivel a testület egységes volt, annak elle­nére, hogy ez politikai értelemben nem mondható el róla. (9 függet­len, ebből 4 volt MSZMP-tag és 2 MDF-képviselő). Harmadrészt: február 27-én üz­leti tárgyalás folyt, aminek nem lett a vége szerződéskötés. Hang­súlyozom, hogy üzleti és nem po­litikai tárgyalás. Lehet, hogy so­kak számára hihetetlen, de sem az előkészítés során, sem a tárgyalás­kor, de még a képviselők közötti magánbeszélgetésekben sem ke­rültek szóba politikai megfontolá­a település olyan vezetőket érde­mel, akikre hallgatnak, akiket követhet. És ilyen Tóth János is. A művelődési ház vállalkozás jellegű hasznosításának megbe­szélése az anyagiak szűkössége miatt szakadt meg, de éppen emiatt kellene folytatódnia. A vállalkozás önkormányzati támogatásának felajánlott össze­gét én is kevésnek tartom, és azt javasolom, hogy a képviselő-tes­tület által felkért bizottság tájé­kozódjék a hasonló nagyságú te­lepülések művelődési házainak támogatásáról. Elfogadható ajánlattal a tár­gyalás is folytatható, s talán a nézeteltérés is rendezhető. A pil­lanatnyi nehézségek ellenére is úgy vélem, hogy szakszerű veze­téssel eredeti rendeltetésének megőrzése mellett lehet még ez a művelődési ház újra kiváló, vállalkozásszerű, hasznosítása pedig mintaszerű az egész lakos­ság legnagyobb megelégedésé­re. Kiss Antal Jászberény sok. Sőt, a történtek után bármi­lyen meglepő, ha Tóth János elfo­gadná az önkormányzat által aján­lott szerződést, én még ma is igen­nel szavaznék. Mindezek bennem, ellentétben Zsoldinéval a következő általáno­sítható gondolatokat ébresztették. Miután tavaly elmaradt a „tava­szi nagytakarítás”, amit én egyéb­ként nem tartottam volna helyes­nek, most ha a régi vezetői gárdá­ból valakinek nem a szája íze sze­rint történik valami, rögtön politi­kai üldöztetésről, B-listázásról be­szélnek. Az emberi jogokra, jogál­lamiságra, alkotmányosságra hi­vatkozva védik sok esetben ér­demtelenül' elfoglalt helyüket, és eszükbe sem jut, hogy esetleg nemcsak másban van hiba, hanem ők. sem tökéletesek. Mivel a felsőoktatás egyre sür­getőbb reformintézkedései kés­nek, a Szocialista Párt elkészítette a felsőoktatás-politikai program­ját, amit tájékoztatás és megvitatás céljából nyilvánosságra bocsátott. A programban négy olyan problé­makör emelkedik ki, amelyek megoldatlansága súlyosan érinti a felsőoktatás és közvetve társadal­munk jövőjét. Liberális és humán irányultságú politika számára egy szociális típusú társadalmi beren­dezkedés érdekében lényeges: a felsőoktatás anyagi feltételeinek biztosítása; az esélyegyenlőtlensé­gek csökkentése; az intézményi önkormányzat megvalósítása és a politikai diszkrimináció megszün­tetése. Miközben az utóbbi évtizedek nemzetközi tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a korábban elmaradt országok felzárkózási stratégiája úgy vált eredményessé, hogy a fel­sőfokú képzésre jelentős összege­ket fordítottak, nálunk az 1991-es költségvetés nemhogy a fejlesztés, de még a szinten tartás költségeire sem nyújt fedezetet. A továbbtanulási esélyek nö­vekvő egyenlőtlensége ennek mér­séklésére irányuló intézkedéseket sürget. A fejlett országokban a te­hetséges és az anyagilag kevésbé tehetős fiatalok támogatására nem­csak a szocialista-szociáldemokra­ta, hanem a konzervatív kormá­nyok is törekednek, és kormányza­ti politikájuk szerves részét képezi a továbbtanulási esélyek egyenlőt­lenségeinek mérséklése. A felső- oktatás területén is hangsúlyozni kívánjuk az intézményi önkor­mányzat megvalósításának jelen­tőségét, hogy az egyetemek és fő­iskolák ne csak az értelmiség szak­mai felkészítésének, hanem a de­mokráciának is iskolái legyenek. A Szocialista Párt elvi alapon elítél minden politikai diszkrimi­nációt, ezért a vezetők kiválasztá­sa, az előléptetés és minősítés kri- tériumának a szakmai-tudo­mányos kvalitásokat és vezetői rá­termettséget tekinti, és a leghatáro­zottabban elutasítja a politikai in­dítékú leváltásokra irányuló törek­véseket. A párt megyei és Szolnok városi szervezete a város és a megye ér­deklődő főiskolai oktatói részvéte­lével március 23-án vitát szerve­zett. A résztvevők sokoldalúan vi­tatták meg a felsőoktatás helyzetét, fejlődésének lehetséges alternatí­váit, bírálták a párt programját, ja­vaslataikkal kiegészítették azt. Felvetették, hogy már hosszabb ideje nincs szinkronban a tényle­ges társadalmi szükséglet és a fel­sőfokú képzés. Nem tudjuk, hogy a társadalmi-gazdasági átalakulás során milyen diplomásokra van szükség. Ehhez hiányoznak az or­szág és a régió fejlesztési program­jai. Ebben az átmeneti helyzetben legfontosabb követelmény az álta­lános képzés színvonalának növe­lése, a rugalmas képzési struktúra és az alternatív oktatási programok kialakítása. A képzés nyújtson konvertálható tudást, hogy kevés átképzéssel igazodni lehessen a változó társadalmi szükségletek­hez. A jó oktatási rendszer teremti meg a társadalmi mobilitást, ezért az új oktatáspolitika lényeges ele­me kell legyen az iskolarendszer átjárhatósága és nyitottsága. Nem lehet egymástól függetlenül kezel­ni a felsőoktatás és közoktatás re­formját. Ezzel kapcsolatban derült ki, hogy a Szocialista Párt helyi szervezete a közeljövőben vitára bocsátja a város pedagógusai szá­mára az Országos Elnökség által kiadott közoktatási állásfoglalást. Megfogalmazódott a tanárkép­zés reformja kapcsán, hogy nem annyira a tanulmányi idő felemelé­sén múlik a színvonal emelése, ha­nem az egyetemi és főiskolai ta­nár- és tanítóképzés merev szétvá­lasztásának felszámolásán. így ér­hetnénk el, hogy az iskolarendszer különböző típusaiban és fokozata­in azonos szintű képzett tanárok tanítsanak. Szó esett a város főiskolai tago­zatainak helyzetéről. Amikor a gazdasági életben, de még a főha­tósági irányításban sincs elkülönü­lés a bel- és külkereskedelem kö­zött, anakronizmus két elkülönített tagozatot fenntartani. Úgy látják, hogy a város, a megye és a széle­sebb régió igényeit figyelembe vé­ve gazdasági jellegű főiskolára lenne szükség rugalmas képzési profillal, amelybe még a gazdasági tanárképzés is beletartozhat, mert a középiskolákban a nyugat-euró­pai példák alapján előbb-utóbb be kell vezetni a gazdaságtan oktatá­sát. A vita résztvevői szóltak a fel­sőoktatás finanszírozásának kér­déseiről, a hallgatói fejkvóta beve­zetéséről és még sok mindenről. Miközben felelősséggel és el­kötelezetten beszéltek a hallgatók szociális támogatásáról, hallgattak saját anyagi helyzetükről, a roha­mosan romló keresetükről, aminek következtében egyre többen hagy­ják el az egyetemeket és főiskolá­kat - akik tehetik, az országot -, és a tehetséges fiatalok sem választ­ják az oktatói hivatást. A Szocialista Párt szükséges­nek tartja a felsőoktatás érdekérvé­nyesítő képességének javítását, és követeli, hogy a felsőoktatási tör­vény adjon garanciákat a költség- vetési részesedés növelésére, ezen belül az oktatók reálkeresetének felemelésére és megfelelő szinten tartására. A törvény gondos előkészítésé­hez ezzel a szakmai vitával is igye­keztünk hozzájárulni. Dr. Keresztes Eszter a Szocialista Párt Országos Választmányának tagja Gajdosné Rock Klára Jászalsószentgyörgy Egy elmaradt vita kapcsán TAVASZI MŰAN Y AG VÁSÁR A METALLOGLOBUSNÁL! Ha épít, ha korszerűsít, most vásároljon MŰANYAG ÉPÍTÖTERMÉ- KEKET a METALLOGLOBUS gazdag áruválasztékából Készpénzzel fizető kedves vevőinknek április 8 - 30-a között 15 százalék kedvezményt adunk a PVC-padlók, lefolyócsövek, nyomócsövek, csa­tornacsövek, belső falburkolók, redöhylécek és THERWOOLIN hő- és hangszigetelő üveggyapot árából. METALl OCLOBUS B-listázás Szentgyörgyön? Ez már nem kultúrház-ügy Az Új Néplap politikai vitafóruma Példamutatásból elégtelen Az Új Néplap április 4-i száma közli Jakatics Árpád úr „Egy vita elmaradt, de volt több” c. levelét, amelyben sérelmezi, hogy az el­maradt vitáról szóló cikkben az új­ságíró a pedagógusok fásultságá­ról, érdektelenségéről beszél. Ázt állítja, hogy a megye városaiban több helyen megvitatták a közok- tatásitörvény-tervezetet, és észre­vételeiket változtatás nélkül el­küldték a törvénytervezetet előké­szítő munkacsoporthoz. Ez bizo­nyára így van, csakhogy arról nem írt egyetlen sort sem, hogy azokon a vitákon az igazgatókon kívül a megyei pedagógusok összességé­nek hány százaléka vett részt, ill. hányán mondtak véleményt a ké­szülő törvényről. Ugyanis egy olyan törvénytervezetről, amely hosszú távon meghatározza a fel­növekvő nemzedék nevelésének, fejlődésének irányát és tartalmát, nem elégséges egyszeri, egy néző­pontból, egy szellemi beállított­ságból történő megvitatása. Egy ilyen törvénytervezetet a legszű­kebb iskolai közösségektől az egyes társadalmi rétegeken és cso­portokon át a legszélesebb orszá­gos fórumokig meg kell vitatni ah­hoz, hogy a leendő törvény a ma­gyar társadalom közmeg­egyezésén alapuló nemzeti tör­vény legyen. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a pedagógusok, akik az elmúlt több mint négy év­tized alatt „észrevétlenül” és aka­ratlanul az értelmiségi társadalom perifériájára sodródtak, minden le­hetőséget kihasználnak vélemé­nyük kinyilvánítására, a jelenlegi oktatási rendszer megváltoztatásá­ra, tevékenységük társadalmi elis­mertetésére. Úgy látszik azonban, hogy ez még nem lehetséges, mi­vel a pedagógusokat visszatartja valami láthatatlan és érthetetlen (vagy tán nagyon is érthető?) visszahúzó erő az iskolán kívüli társadalmi fórumokon való rész­vételtől. E láthatatlan és „érthetet­len” erő „terméke” hiúsította meg a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum megyei szervezetei által március 20-ára meghirdetett pedagógusfó­rumot, amelyet az említett cikk szerzője fásultságnak, érdektelen­ségnek nevezett. Ez ellen emelt szót, illetve fogott tollat Jakatics úr, mondván, hogy: „. . . amíg valaki érdemesnek látja, hogy hangot adjon kételyeinek, talán mégse nevezzük fásultnak.” Hát éppen ez az! A pedagógusok ugyanis nem tartották érdemes­nek, hogy hangot adjanak kételye­iknek, mert ellenkező esetben el­mentek volna a fórumra. De mint köztudott, nem mentek el, s így a formális logika törvénye szerint, Jakatics úr kijelentésének pre­misszái alapján levonható konklú­zió nem lehet más, mint fásultság, érdektelenség. Megjegyzésként <?sak annyit: ha ezt a logikai „bukfencet”, azaz e téves konklúziót egy gyakorló pedagógus követi el, akkor hiba, de ha egy megyei pedagógiai inté­zet vezetője követi el és még nyil­vánosságra is hozza, akkor szán­dékosmegtévesztés. Egy vezetőtől mindig elvárható a személyes pél­damutatás. Az ilyen példamutatás elégtelen! MDF Városi Elnökség A megjelent írások tartalmá­ért felelősséget nem vállalunk. BUDAPESTEN: MŰANYAGBOLT címe: Budapest, XIII. Mór utca 2. Telefon: 1/120-1830. MŰANYAGTELEP címe: Budapest, X. Sírkert utca 2. Telefon: 1/127-1099. VIDÉKEN: TARNASZENTMIKLÓS, METALLOGLOBUS TELEP Telefon: 39/11-800. SOLYMÁRI TELEP címe: Solymár, Tersztyánszky út 89. Telefon: 26/39-356. SZEKSZÁRDI TELEP címe: Szekszárd, Palánkai út 6. Telefon: 74/16-538. AZ ÁRUKÍNÁLATRÓL ÉS AZ ÁRAKRÓL RÉSZLETES

Next

/
Oldalképek
Tartalom