Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-02 / 75. szám
1991. ÁPRILIS 2. SPORTEXTRA 7 Kézilabda NB I/B Pontmentés a hosszabbításban A vendégvédők feltartott keze nem azt jelenti, hogy nem ők segítették Medgyessit földközelbe. (Fotó: M.J.) Férfi ak:Törökszentmiklósi SE • Balassagyarmati Kábel SC 9-9 (7-6) Törökszentmiklós, 300 n. V.: Láda, Némedi. TSE: Köteles - Laki, Bukta, Medgyesi 1, Csuti 5 (1), Kocsis 2, Szécsi. Csere: Hoppál (kapus), Daróczi 1, Kiss, Zsíros, Gyáni. Edző: Felföldi Zoltán. Kiállítás: 10 ill. 16 perc. Gól hétméteresből: 2/1 ill. 5/1. A tartósan szemerkélő eső nem igazán kedvezett a szabadtéri pályának, az aszfaltréteggel burkolt játéktér ezúttal döntően befolyásolta az első tavaszi mérkőzés kimenetelét. Csúszós felületén szinte korcsolyáztak a játékosok, szerencsére komolyabb sérülés nem történt. A TSE ragadta magához az irányítást, Csuti és Kocsis átlövése, valamint Daróczi remek ejtése nyomán 3-0-ra vezetett. Bán csak a 10. percben tudott betalálni a kitűnően védő Köteles hálójába, Kürtössy követte őt gyorsan, majd megint Csuti következett, 6-3-ig meg sem álltak a csapatok. Ekkor azonban tartós gól- talanságot fogadtak hosszú időre, mígnem a játékrész végére Bán felkormányozta a Kábelt 7- 5-re, aztán egy büntetőt értékesített. Fordulás után még irreálisabbá vált a küzdelem, a labda szivacsként szívta meg magát vízzel, a játékosok nagy bosszúságára általában más irányt választott^ mint amit szántak neki. Láthatóan a TSE-t zavarta jobban ez a körülmény, hiszen a második félidő 23.percéig (!) nem tudtak gólt dobni Kocsisék. A vendégek hébe-hóba azért betalálgattak, öt perccel a vége előtt 7-9-et mutatott a kézi vezérlésű eredmény- jelző. A lelkes hazai szurkolók már nem bíztak, ám a még lelkesebb játékosok nem adták fel. Csuti ugyan hetest hibázott, de az 57. percben javított, 8-9-re közelített. Rendkívüli izgalmak közepette a gyarmatiak megpróbálták „lenyelni” a víztől dagadt labdát, azonban Medgyesi ellopta tőlük és a sérülés miatti hosszabbításban a hármas sípszó előtti másodpercben egalizált, a sírból visszahozva az egyik pontot. Az első félidőben jól startoló miklósiak nem tudtak megújulni a másodikban, több játékosuknak kedvét szegte a mostoha időjárás. Ha legalább Köteles, Csuti és Daróczi mellé a többiek is felzárkóztak volna lelkesedésben, s ha Laki kevesebb labdát lő el vaktában, akár hazai győzelem is születhetett volna. A vendégek közül Bán, Kürtössy és Miklóssy küzdött a legelszántabban. (ni) Bizonytalan kapusokkal Kisvárda SE-JTKF Lehel SC 22-22 (11-12) Kisvárda 300 n„ v.: Góg, Horváth. JTKF-Lehel SC: Lenhardt- Molnár 5, Krisztóf 1, Esztáriné 3, Tarjáni 2, Poljah 6/1, Ésik 1. Csere: Dőltl (kapus), Szegő, Patai 3, Vona 1. Edző: Ugrin György. Kiállítás: 2 ill. 2 perc. Gól 7 méteresből: 5/4, ill. 2/1. A bajnokság első és harmadik helyezettjének rangadója izgalmasnak ígérkezett, hiszen mindkét csapatot idegenlégiósok is erősítették. A hazaiaknál a négy kot láthatott a szépszámú közönség. Mindkét csapat tagjai sokat hibáztak, több volt az eladott labda, technikai hiba. Az első harminc percben fej-fej mellett haladt a két együttes, többnyire a jászberényiek vezettek. A második játékrész elején úgy tűnt, eldőlt a mérkőzés sorsa. A JTKF- Lehel SC a 40. percben háromgólos előnyre tett szert (15-12), és 5 perccel a találkozó Vége előtt is vezetett még, igaz már csak egy góllal. Feltűnő volt, hogy mindkét oldalon milyen sokat bizonytalankodtak a kapusok. lőnyben is játszottak. Egy perccel a vége előtt azonban Esztáriné góljával kiegyenlített a jászberényi csapat és így kialakult a végeredmény. A mérkőzés színvonala alaposan elmaradt a várakozástól, a tét nagyságát egyik csapat sem tudta igazán elviselni. A jászberényiek valós tudásuknál gyengébben játszottak a jó játékerőt képviselő hazaiak ellen, akik közül a 12 gólt szerzett Zagyirakát egyszerűen nem tudták tartani. A megszerzett bajnoki pont értéke majd akkor derül Méghogy női sportág a kézilabda? külföldi közül Zagyiraka - volt sokszoros válogatott - és Zubko lépett pályára, míg a jászberényi éknél először szerepelt bajnoki találkozón Larissza Poljah. Ideges hangulatban, idényeleji játéGyenge védekezés, kihagyott ziccerek borzolták a szurkolók idegeit. Az utolsó percek rendkívüli izgalmakat hoztak, hiszen 22-21 -re már a hazaiak vezettek, s Poljah kiállítása miatt embereki, amikor a nagy ellenlábas, a Postás is ellátogat Kisvárdára. A látottak alapján bizony ők sem számíthatnak sétagaloppra. (Szántai) Röplabda NB I Negyedikek a jászberényi lányok Magyar Kupa döntő A hét végén a Vasas SC Folyondár utcai csarnokában rendezték meg az 1991 évi női röplabda Magyar Kupa négyes döntőjét. A finálé mezőnye egy kivétellel a papírformának megfelelően alakult. Meglepetést egyedül a Lehel SC négy közé jutása jelentett. A Tungsramot is kiverő jászberényiek az elődöntőben a hazai döntőben már egy éve veretlen Vasas SC-t kapták ellenfélül. A bajnoki címet védő piroskékek szinte szóhoz sem engedték jutni a jászberényi lányokat. Macska-egér harc folyt a pályán, a kék-fehérek teljesen alárendelt szerepet játszottak. Jellemző a Vasas fölényére, hogy a 36 percig tartó mérkőzés három játszmájában a Lehel SC összesen sem tudort 15 pontot gyűjteni. A másik ágon az esélyesebbnek vélt BSE-Tavema meglepetésre sima, 3-0-ás vereséget szenvedett a BVSC-Miriad együttesétől. A harmadik helyért másnap a két vesztes lépett először pályára. Az előző napihoz képest sokat javult jászberényiek nem titkolt célja a bronzérem megszerzése volt, amely azonban nem sikerült. Kétszer - 0-1 -ről és 1 -2-ről - még kiegyenlítették a játszmák állását, de a 15-1-re nyert negyedik szett után az ötödik ismét a fővárosi csapat sikerét hozta. A BSE-Tavema 15-9-re nyerte a döntő játékrészt és ezzel 3-2-re a találkozót. A döntőben a Vasast a BVSC-Miriad sem tudta megszorítani. A mezőnyből kiemelkedő piros-kékek fölényesen nyertek 3-0-ra, s így az 1991. évi Magyar Kupa győztesei lettek. A jászberényiek fennállásuk legjobb eredményét érték el, s ha a tudásuknak megfelelően játszanak, akár harmadikok is lehettek volna. Ezzel együtt a kupasorozatban nyújtott teljesítményükért mindenképpen dicséretet érdemelnek. Sz. T. Nők, rájátszás a 9-12. helyért: Szolnoki Vegyiművek - Almásfüzitő TSC 3-0 (2,7,13) Szolnok, 100 n., v.: Fodor, Szabó K. Vegyiművek: Kovácsné, Kmézic, Göblyös, Illésné, Sü- lyösné, Pirókné. Csere: Cser- tán, Gergelyfi, Surányi. Edző: Vasicsek János. Almásfüzitő: Szépe, Barta, Meretei J., Árgyelánné, Csorba, Ónodi. Csere: Marosi, Meretei Á., Lendvai, Kara. Edző: Kerekes László. Szűk „baráti ” körben játszották az idei bajnokság utolsó hazai mérkőzését a Szolnoki Vegyiművek női röplabdázói, az Olajbányász kosarasain kívül szint alig akadt érdeklődő a tisza- ligeti zárófelvonáson. Pedig ezek a lányok ez évi produkciójuk alapján sokkal több nézőt érdemelnének, hiszen a szezon elején még a szakemberek is kevés esélyt láttak a feljutásra. A szív, az akarat, - no meg egy kis szerencse - átsegítette a gárdát a nehéz időszakon, s az ATSC ellen már mint A-csoportos csapat készülődhettek. Az első pár perc tapogatózása után gyorsan kiderült, nincs egy súlycsoportban a két együttes, a hazaiak klasszissal magasabb szinten művelik ezt a sportágat. Igazi játék nem is alakulhatott ki, A fiatal Surányi zökkenőmentesen illeszkedett a hazai csapatba a vendégek az első ütésváltást követően rendre rontottak, így nem volt meglepetés a Vegyiművek fölényes győzelemé. A folytatásban Vasicsek mester pályára küldte az eddig jobbára kispadon ült lányait, akik igyekeztek pieg- hálálni a bizalmat. Gergelyfi és Surányi zökkenő nélkül illeszkedett be a „gépezetbe”, míg rutinosabb társaik ezúttal a vonalon kívülről csendben szemlélték az eseményeket. A cserék hatása nyomán ugyan több pontot szereztek a Duna-partiak, de a szolnokiak újabb játszmanyerése egy pillanatig sem forgott veszélyben. Majdnem elaludtak a gyorsabb ritmushoz szokott vendéglátók a harmadik menetre. Meglepetésre az almásfüzitőiek ragadták magukhoz a kezdeményezést, s a találkozó folyamán először megszerezték a vezetést. Pünkösdi királyságuk nem tartott sokáig, látványos támadásokkal gyorsan fordítottak Göb- lyösék (13-4). Úgy látszik azonban elszámolták az eredményt a vegyisek, hiszen idő előtt megálltak, ezzel alkalmat adtak vendégeiknek a játszma szorossá tételére. Az utolsó pontot mégis a Tisza-partiak érték el, akik végül negyven perc alatt megérdemelten fektették kétvállra ellenfelüket. Az edzőmérkőzéssel felérő találkozón nem lehet senkit kiemelni, mivel az ATSC nem késztette különösebb erőbedobásra a hazaiakat. (GJ) Férfiak, rájátszás a 9-12. helyért. Szolnoki Vegyiművek-Du- naferr SE 3-1 (5, 10, -14, 13), Szolnok, 100 n., v.: Újhelyi, Máthé. Szolnok: Sármán, Gulyás, Hajdú, Illés, Tóth, Soós. Csere: Szűcs. Edző: Liszi Ferenc. Mérkőzés előtt azon töprengtem, vajon milyen gondolatok között lépnek pályára a hazai legények a rájátszás utolsó fordulójában. Tudvalevő, hogy győzelem híján már a korábbi meccseken le kellett mondaniuk az A-csoportba való feljutásról, de a dunaújvárosiaknak csak- csak illene visszavágni az egy héttel ezelőtti vereségért... Az első két szett alapján sima vegyis győzelem dukált. Igaz, nem játszottak kifogástalanul, de jól használták ki a fáradtnak tűnő vendégek hibáit. Tetszett, hogy a szolnoki sáncmunkának köszönhetően a Duna-partiak képtelenek voltak támadásaikat befejezni, s ha mégis sikerült nekik, akkor a Vegyiművek fogadott, vagy szedett fel földközelből menthetetlennek hitt labdákat. Következett a harmadik szett. Az utolsó? A rájátszás során nem egyszer előfordult, hogy nyert helyzetből veszítettek a Liszi-ta- nítványok. Mindenesetre egy lendületesen játszó Dunaferr lépett a pályára, azonban a visszatérő hibákat jól használta ki a Vegyi, 9-4-re elhúztak. A vendégek két pont különbségig még felzárkóztak, ám a lázasan játszó Soós leütéseivel megpecsételődni látszott sorsuk. Négy mérkőzéslabdája volt a vegyiseknek 14-10-nél. Az ellenfél sánca ütésállónak bizonyult és - leírni is rossz - ebből az állásból úszott el a szett. A következő is dunaújvárosi fölénnyel indult (0-3), ekkor azonban a Papír-Kalmár kft. által szponzorált Soós helyére Szűcs állt be. Kiegyenlítettb lett a játék, bár 5-9-re még elhúzott az ellenfél, sőt az üresen maradt területekre hulló labdák következtében 10-13 lett. De Szűcs jó cserének bizonyult, leütéseivel megfordította az állást. Jó:Illés, Tóth, Szűcs.- kocsis Soós lázasan is tartotta a frontot
