Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-30 / 99. szám

1991. ÁPRILIS 30. Szabadidőben—-családi körben 11 Házasságban könnyebb leszokni a dohányzásról Házasságban élőknek jobbak az idegeik. Erre a következte­tésre jutott az amerikai Fra- mingham-stúdió, ahol 34 éven át tartó kutatással megállapítot­ták, hogy a házasságban élő fér­fiak és nők háromszor köny- nyebben szoknak le a dohány­zásról, mint az egyedül állók. A vizsgált 1500 férfi és 1200 nő 40 százaléka szokott le a do­hányzásról. Meglepő azonban, hogy be­tegségek, például krónikus kö­högés, tüdőbaj, rák nem játszot­tak szerepet a dohányzásról va­ló lemondásban. Viszont férfi­aknál - de nőknél nem - szív­megbetegedés volt az oka gyakran a dohányzás feladásá­nak. Azok a nők könnyebben mondanak le a dohányzásról, akik csak kevesebb (napi fél doboz vagy ennél kevesebb) ci­garettát szívnak, viszont a férfi­aknál a mennyiség nem játszik szerepet. Erős dohányosok, például olyanok, akik napi két dobozt szívnak, ugyanolyan könnyen mondanak le a dohányzásról, mint azok, akik csak tíz szál cigarettát fogyasztanak. kvarcórákat ontani. A chipek alkalmazása jelentősen megnövelte a kisméretű karórák szolgáltatásait, amikor is naptárral, ébresztő­vel, időtartammérővel stb. egészítették ki a hagyományos óra szerepet. Talán ennek ellenhatásaként jelentek meg az „órán túli órák”, amelyek nem mérnek, nem mutatnak semmit - vagy ha mégis, azt a felismerhetetlenségig elrejtik. S szerepük már csak a díszítés, legalább is, ha női órák­ról van szó. Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet Sose menjünk éhesen vásárolni Autósoknak Óra - nem időmérésre Mitől csillog az ezüst? Az ókorban és a középkorban a napkeltétől napnyugtáig terjedő időt 12 egyenlő részre osztva - az évszaktól függően hosszabb vagy rövidebb órákban mutatták az időt az akkor ismert napórák. A 13. század találmánya volt a gépóra, amelyet súly hajtott, és szerkezeti felépítésénél fogva egyenlő hosszúságú órá­kat mutatott. Magyarországon a legkorábbi napóráról, az 1420-as évekből, a bánfai számadás­könyv bejegyzése őriz adatot. A középkor szellemes találmánya volt a rövid időtartamok mérésére szolgáló ho­mokóra. Gépóra. toronyóra, ütőóra, konzo­los óra, lábas óra után a 15. század Németor­szágából származik a zsebóra. Már csak né­mi lelemény kellett, hogy a karóra is megje­lenjen. De ez korántsem volt olyan régen. A karperecbe foglalt kis női karórák az 1850-es években jelentek meg, de általános haszná­latuk, divatjuk csak a 20. század első évtize­deiben terjedt. A férfikarórát pedig az első világháború­ban harcoló katonák kezdték viselni, mert ez karra csatolva kényelmesebb volt, mint a zsebóra. A karóragyártó ipar az 1950-es években kezdte a gombelemes, majd az elektromos meghajtású szerkezeteket, s még később a Hazánk lakossága meglehetősen sokat áldoz az evés örömeinek. Bőségesen fogyasztanak zsíros, szaftos húsokat, szalonnát, tésztaféléket, burgonyát, édességet, szeszes italokat. Ezek az élelmiszerek fölös mértékben tartalmaznak kalóriát. Ezért aztán nem csodálkozhatunk, hogy a statisztikák szerint minden harmadik hazánkfia túlsúlyos. Hét végi miértek Télen és nyáron, de különösen ilyenkor, tavasszal kell egy kis- kabát. Ezt diktálja most a divat és az ésszerűség egyaránt. Ruhához, szoknya-blúzhoz, nadrághoz derékig, csípőig érő kabátkát aján­lanak a divattervezők. Igen sokféle változatban, magasra szabott nyakkal, japán ujjal, felszabott vállal, válltömőzve, széles rever- rel vagy pici gallérral egyaránt divatos. Amilyen sokféle a fazon, annyi az anyagvariáció is. Még mindig kedvelik a nők a fényes, selyem kabátkákat, a fémszállal átszőtt textileket, a nagymintás vásznakat, a szolid szöveteket, a puha bársonyokat. Ezekkel a kabátkákkal kosztümmé varázsolhatjuk a megunt szoknyákat, feldobhatjuk a sima fazonú ruhákat. Nagyon prakti­kus, ha a kis kabát és blúz vagy a ruha és a kabátka azonos vagy harmonizáló színű, mintájú anyagból készül. Ezeket aztán variálhatjuk, cserélhetjük, s mindig új öltözékben vélnek látni ismerőseink. Nagyon szép az estélyi arany kabát, vagy a gyönggyel, flitterrel kivarrt zakó. Ha van egy szép selyemblúzunk, azt is hordhatjuk a színben hozzá illő ruhához - kabátként. (k.m.) Óra a fülben, a nyakban, az övön, a gyű­rűben és a hátközépen. Az órát manapság bárhol lehet hordani. Még az sem fontos, hogy viselője lássa a számlapját. Az óra ugyanis manapság nem időmérésre szolgál. Sokkal inkább dísz, bizsu, dekoráció a ruhán, a hajban, fantáziátlan esetben a karon. Sze­repe annyi, hogy fényt, csillogást kölcsönöz viselőjének. A mutató nem körbe jár, a szá­mok - ha vannak - össze-vissza kevertek. Minél kevésbé áttekinthető, annál „me­nőbb” az órának csúfolt darab. A kerete - lehetőleg arany csillogású, strasszal körbe­kerített, vagy a szivárvány színeiben tündök­lő. A számlapon mindenféle történetek, állat- és mesefigurák, feliratok - I love you, Be happy - zavarják az időszámlálást. Hasonló­an változatos az óraszíj, afnely igazi karcsat, egybeépítve vagy külön csatlakoztatva az icipici vagy az éppen malomkeréknyi órá­hoz. Mert a karóra nem lehet közepes méretű. Csak ormótlanul nagy (ezt legalább lehet látni), vagy észrevétlenül pici. Pedig az órát, mint az időmérés eszközét már meglehetősen régen kitalálták. Az em­ber már a történelem előtti időben is mérte, jelezte az idő múlását. A kőkorszakban Bor­neo szigetén földbeszúrt pálca árnyékának hosszával következtettek az idő múlására. Felesleges kilókat cipelnek a fiatal és idős nők, férfiak, de sok a kövér gyerek is. Mi lehet az oka a kövérség­nek? A sok ésszerűtlen evés- jvás, a kényelmesség, de olykor hormonális eredetű oka is lehet az elhízásnak. Ez-utóbbi orvosi eset. Ezért itt csak az előbbi két okról, a magunk teremtette kö­vérségről beszélünk. Sokan válogatás nélkül esz­nek, mindent és mindenkor. Nem törődnek gyomruk „menet­rendjével”. A bőséges főétkezések mellett magukba tömnek édességet, cukrozott üdítőket, szeszes italo­kat. Az utca - megannyi cseme­gével - olykor valóban csábít az evés-ivásra. Az egyik sarkon lángost árulnak, a másikon sült­kolbász illata csábít, odébb fagy­ialtos, cukorkaárus kínálja a por­tékáját, itt hot-dogot esznek, amott főtt kukoricát. Ember le­gyen a talpán, aki ennyi csábítás­nak ellenáll! S hol van akkor még a cukrászdák, közértek, cseme­geboltok kínálata! Megszívlelendő tanács, soha­se menjünk éhesen vásárolni! Akkor ugyanis megkívánunk, s össze-vissza vásárolunk min­denfélét. Nem fogyókúrás, csu­pán mérsékletre intő az az oszt­rák szólás, amely arra biztat: edd a felét! Az M7-es autópályán miért hajtott át a másik pályára egy német állampolgár, halálát okoz­va ezzel egy jugoszláv autósnak, feleségének és gyermekének? A baleset okozója és további két személy súlyosan megsérült. A baleset okát vizsgálják, de az biz­tos, hogy akkor esett az eső, az út csúszós volt. Hasonló eset történt Jánosháza külterületén, ahol egy osztrák ál­lampolgár szabálytalan előzésé­nek egy magyar nyugdíjas házas­pár és 3 unokájuk volt az áldoza­ta. Az okozó és további két sze­mély súlyosan megsérült. Egy ütközésnél 5 halott! Visszatérő okok: a túlzót se­besség miatt a vezető kocsijával átsodródott, kisodródott, árokba hajtott, fának vagy álló jármű­nek, villanyoszlopnak ütközött! Miért ez a sietség, ami nem csak a fiataloknál, de az idősebbeknél is tapasztalható? De van ellenpéldám is. A Budaörsi úton a laktanya előtt négy személygépkocsi üt­között össze a belső forgalmi sávban. Láthatóan nem sérültek meg súlyosan a gépkocsik, „min­dennapos” koccanásos baleset volt. Érdekes módon a járművek vezetői már nem siettek, a sáv forgalmát megbénítva nyugod­tan cserélgették a betétlapokat, vitatták az eseményeket. Miért nem álltak félre az útból, szabad­dá téve az utat a kiáramló hatal­mas forgalomnak? A következ­mény ugyanis az volt, hogy a B AH-csomóponttól az autópálya kezdetéig csak félórányi araszo­lással lehetett eljutni. A folyta­tást nem is kell magyarázni, az elvesztegetett időt mindenki a városban próbálta meg behozni. Számít fél óra nyereség vagy veszteség, amikor a másik olda­lon a tét saját, szeretteink, vagy idegen emberek élete? Úgy tű­nik, sokaknál ez nem túl nagy kockázatot jelent. A baj ott lehet, hogy ezekre a miértekre mindig csak a szakem­berek keresik - utólag - a magya­rázatot, valamint a baleset-hely­színelő és vizsgáló rendőrök, az eseteket tárgyaló bíróságok, a visszamaradt hozzátartozók. A magyarázatokat nekünk, a nap mint nap útra indulóknak kellene megfontolni, mielőtt túl­lépjük a sebességet, vagy sza­bálytalanul előzünk. Kalanovics László r. ezredes az OKBT titkára A felét annak, amit eléd rak­nak, a felét annak, amennyit szoktál. A nagy mennyiségű étel hirte­len felvétele gyomortágulást okoz. Ezért tanácsos kisebb ada­gokban elfogyasztani a szerveze­tünk számára szükséges táplálé­kot. Aki csökkenteni akarja étvá­gyát, fogyasszon ebéd vagy va­csora előtt egy csésze cuRortalan teát. A három főétkezés előtt el­fogyasztott kalóriaszegény táp­lálék, egy-egy szem gyümölcs, paradicsom, répa vagy retek szintén mérsékli az étvágyat. A helytelen táplálkozási szo­kások egy részét a szülői házból hozzuk magunkkal, más részét magunk alakítjuk ki. Sok család­ban szokásos a nagy ünnepi dí- nomdánom, evés-ivás, gyakran sütnek vagy vásárolnak édessé­get, süteményeket, söröznek, ita­loznak. Másutt elhagyják a reg­gelit, de annál bőségesebb va­csorát esznek. így szoktatják a gyerekeket is, akik ha felnőnek, tovább örökítik ezeket a helyte­len szokásokat. Ünnepeken is megfelel a két fogásból álló ebéd. (A háziasz- szonynak sem kell egész napját a konyhában töltenie). Az édes­ségnél egészségesebb a gyü­mölcs. A szeszes italoknál üdí­tőbbek a gyümölcslevek. Az es­tére tett főétkezések szerepet játszhatnak a súlygyarapodás­ban, nem segítik elő az emész­tést, rossz közérzetet, nyugtalan alvást okoznak. Az eddigieket tetézi a mozgás­hiány. Kényelmesén élünk, ke­veset mozgunk. S ahogy növek­szik a testsúlyunk, úgy csökken a mozgásigényünk is. A kövér ember többnyire lusta, keveset mozog. Pedig a súlyfelesleg le­adásának legalább olyan fontos feltétele a mozgás, a sportolás, mint a mérséklet evésben, ivás- ban. (kádár) Ha az ékszerei már nem olyan szép fényesek, mint új korukban, akkor az azt jelenti, hogy itt az ideje egy tisztítókúrának. A megfeketedett ezüstékszert a kereskedelemben kapható ezüsttisztító szerrel vagy spiri­tusszal tisztíthatja meg. A szert öntse rá egyszerűen az ezüstre, majd öblítse le, és ezután finom kendővel polírozza fényesre. Drágakövek finom ecsettel és meleg öblítőszeroldattal tisztít­hatok. Az opálnál különös figye­lemmel kell lenni arra, hogy ez a drágakő nagyon érzékeny. A bri­liánsköves ékszereket öt percig főzze felhígított öblítőszeroldat­ban. (Ez a módszer csak akkor alkalmazható, ha a kő nem ra­gasztással van beerősítve a fog­lalatba.) A felhevült briliánsokat lassan hűtse le, nem szabad hi­deg vízbe tenni, mert akkor az ékszer foglalata összehúzódik. Igazgyöngy akkor tartja meg a fényét, ha közvetlenül a bőrön viselik. A tanulságok kedvéért érde­mes visszatekinteni az elmúlt időszak baleseti krónikájának legfájóbb fejezetére, a húsvéti ünnepekre. A nagypéntektől hét­főig tartó négy nap baleseti ada­tai: 17 halállal, 92 súlyos, 87 könnyű sérüléssel járó baleset. Pénteken és vasárnap 6-6 halálos baleset volt, gondolom, a legtöb­ben e napokon ültek a volán mö­gé. A baleseti jelentések és az utakon látottak számos miértet fogalmaznak meg bennem. Az egyik: miért sietünk min­dig annyira? Ezt a kérdést feltehetném egy fehér BMW vezetőjének, aki a szombati közepes forgalomban a Fradipálya melletti felüljárón úgy előzött meg (magam is kb. 60-as tempóban haladtam), hogy a szembejövők forgalmi sávját vette igénybe, átlépve a záróvo­nalat. Ezt követően a Nagyvárad térig legalább hatszor váltott sá­vot, hogy előbbre jusson. Jobb helyeken ez minimum 3 havi jo­gosítványelvonás, feltéve, hogy elcsípik. Erre ma nálunk kevés az esély! _______________________ F ülben, nyakban, hátközépen Kell egy kiskabát! Divatos órák

Next

/
Oldalképek
Tartalom