Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1991-04-30 / 99. szám
1991. ÁPRILIS 30. Azt beszélik a faluban... 7 Itt nem politizálnak Jászok vidékén - Kara homokján JÁSZKARAJENŐ A TÖRTÉNELEM VIHARÁBAN A magyarság történetében nagy szerepet játszó kunok, besenyők török nyelvet beszélő testvémé- pek voltakt 1239-ben egy világhódító fegyveres áradat tört Kunországra (a Déli-Kárpátok alatt, a Szörényi bánság és Bulgária között) - ekkor negyvenezer kun család menekült Magyarországra. IV. Béla örült a harcokban tapasztalt kunoknak, s letelepítette őket magánföldesúri birtokára, két nagy kerületbe, a Nagykunságba és a Duna-Tiszaközi Kiskunságba. Ezek közül a ceglédi járásba három kun szállás települt: Kocsér, Törtei és Kara. Kara egyébként kun nyelven feketét jelent. Egy történetíró a karai kunokat így írja le: „testi felépítésük harmonikus volt, arcuk különösen szép, megcsodált minden nép által.” Kara népe a tizenöt éves török háború zaklatott éveiben széledt szét, majd a török utáni időkben Karapuszta a jászok kezére került. Kapcsolataikat napjainkig tartják anyaközségeikkel, Jászalsó- szentgyörggyel és Jászfényszaruval. 1876-ban a jász-kun Karához csatolták Jenő községet. Ezért viseli a Jászkarajenő nevet. Az idén nehezen akar kitavaszodni. Címképünk is mutatja, hogy a csonkig metszett fák még meg se mozdultak, téli álmukban sokáig szenderegnek. Mit beszélnek egy ilyen csendes faluban? Miközben a helybéli plébánossal a szélrombolta templomtornyot igyekeztünk megnézni, megállítottuk az embereket:- Tessék mondani: igaz az, hogy Jászkarajenő jobban szeretne Szolnok megyéhez tartozni, mint Pest megyéhez?- Én nem tudom, én nem tudok semmit, dícsértessék, tisztelendő úr! Vagy egy másik járókelővel:- Ön mit szeretne? Hogy Jászkarajenő Szolnok megyéhez tartozzon vagy Pest megyéhez?- Nekem mindegy, mindegy az nekünk, dícsértessék tisztelendő úr! Néhány próbálkozás után feladtuk. Karán nem politizálnak. Na és Heimann Gyula polgármester? Neki ez a foglalkozása, majd ő megmondja, mit akar Jászkarajenő. Jönni vagy maradni Pest megyében? A polgármester valóban szívesen politizál. Nem közönyből nem érdekli az embereket - mondta -, hogy közigazgatásilag hová tartoznak: A vén gulyás temetése Vállalkozom, tehát vagyok- avagy ágyú helyett kenyeret? A jászkaraje- női önkormányzat is ösztönözné a vállalkozásokat, de vállalkozni nem is olyan könnyű. A ceglédi Sütőipari Vállalat tavaly lebontotta helybéli sütödéjét, pedig a karai ember megszokta á friss, meleg kenyeret. Ráfogták a tanácsra: az a hibás, ő rontatta le a sütödét, egye meg ő a fekete... kenyeret. Zombor István igaz, nem bent a faluban, hanem a közeli szőlőben lakik, mégis ő.lett a falu egyik vállalkozója: májustól ő süti a kenyeret két katonatiszt fiával együtt - családi vállalkozásban. Világbanki hitelből! Amíg a kemence felépül, másra vállalkozik a pékmester: ócskavasat szállít, s közben ellenőrzi műhelyének építését, mintegy vállalkozás gyanánt a vállalkozásban. Világbanki hitelből süti a falu kenyerét Zombor István- 53 millióforintból. A falunak 3.331 lakosa van, ez a pénz arra elég, hogy az intézményeket rendbe tudjuk tenni, nagyon nagy beruházásokra azonban nem készülünk.- Ön korábban is tanácselnök volt. Mi történt a tíz év alatt, amióta tanári állását elhagyva a falut igazgatja?- Például az iskolarekonstrukció 21 millió forintért - az iskola előtti műemlék jellegű harangláb felújítása, az orvosi rendelő megfelelő műszerellátása - és még sok egyéb. Tíz éve még nem volt víz, nem voltak pedagóguslakások, óvoda, ABC.- Terveik a jövőre vonatkozóan?- Kara és Tószeg között van egy 6 km-es földút. Ha ezt megcsináltathatnánk, szilárd útburkolattal télidőben is lerövidülne az út a környék ipartelepei felé. Szeretnénk rendbehozni a művelődési házat, orvosi rendelőt bővíteni. Helyi adót nem vetünk ki, de 1992-től elkerülhetetlen lesz.- A kormányhoz eljuttatott kérést, hogy tudniillik szeretnék az önkormányzati törvényt mielőbb a kezükben tudni, bizonyára Ön is támogatta.- Én is aláírtam, mert én, mikor megválasztottak, nagyon hittem benne, hogy az önkormányzati törvény után megszületik a földtörvény, ezek hiánya a napi munkában sokszoros gondot jelent, majdhogynem ellehetetleníti az önkormányzatokat. Hírek, érdekességek Szentirmay Ernő plébánostól megtudtuk, a tavalyi szélvihar-le- döntötte kereszt leszerelése többe került volna, mint maga a kereszt, tártógömbjével együtt. A munka elvégzéséért az alpinisták 150 ezer forintot kértek. Az egyháznak ennyi pénze nem lévén, a honvédséghez fordult segítségért, akik Für Lajos miniszter parancsára ingyen hajtották végre a bravúros „hadműveletet”. Az új kereszt felszerelését a közeljövőben hőlégballonnal kísérlik meg. Ennek óradíja 15 ezer forint.- Marosi Izidor István váci megyés püspök, aki Jászkarajenőn járt iskolába, ma is gyakorta fordul meg a faluban rokonlátogatáson, vagy a temetőben hozzátartozói sírjánál.- Más: Nemcsak a váci püspök jár rendszeresen vissza Jászkaraje- Ez jószerével ma már teljesen mindegy. Amikor a Pest Megyei Hírlap első oldalon hozta: Kara válni akar, akkor még ez számított. (Ennek már több mint egy éve.) A kapcsolatok miatt, hogy honnan tud az ember több pénzt szerezni a községnek. Szolnok megyével egy nagyon jó kialakult, élő kapcsolat van, de ennek a hovatartozáshoz már semmi köze. A köztársasági megbízottak sem a régi megyehatárok szerint vannak megválasztva, hanem régiónként (Pest - Jász-Nagykun-Szolnok - Nóg- rád). A fejkvóta dönt mostmár.- Mennyi pénzből gazdálkodnak? Heimann Gyula, a karai polgármester Hosszú évsor nyomja vállát, /Száz esztendőt emlegetnek;/ Elég volna hagyománynak, /Elég volna történetnek./... „Azt a régit, Marci bátya! ”-/S felkurjant a kedves nóta, / Ki tudná hányadszor fúja! / És ki tudná, hogy mióta!/ Arany J.: A vén gulyás Arany János A vén gulyás temetése című verse sokáig kötelező, kívülről megtanulandó vers volt az iskolákban. Ám maguk a tanárok rosszul tanítják, hiszen azt mondják: a költői képzelet szülötte. Pedig nem. A vers valóságos személyről, megtörtént eseményről szól. Csonka Márton karai gulyásról, aki kilencvenéves korában halt meg - nőtlenül, magányosan, de temetése annál nagyobb pompával zajlott. Arany János ebben az időben (1855 januárjában) Nagykőrösön lakott, s egészen Kőrösig híre ment a karai vén gulyásnak, akinek emlékét Arany egy másik versben is, A vén gulyás-ban is megörökítette. A vén gulyást olyan pompával temették el, mint a nomád fejedelmeket és pogány nemzetségfőket: kezes ménes ment a koporsója után, előtte szürke, nagy szarvú gulya. A tetétleni pusztától a karai s „Úgy élünk a világon, mintha csak szemlélői lennénk” Ellopták a harangot - de nem most, hanem a húszas években, és Cegléden találták meg. Ezt a megtalált harangot állíttatták fel most az iskola előtt. Környékét gyerekek tartják rendben. ,A legtöbb ember arra használja fel élete első felét, hogy a másodikat nyomorúságossá tegye." Dr. Lavicska Kálmán körzeti orvos négy gyermekével, feleségével 23 éve él a faluban. Mikor felkerestük, a délelőtti rendelés végén járt az óra. Idős úr (lásd képünkön) feküdt a kezelő- ^l> asztalon. Magne- toterápiás kezelés Jászkarajenőn?- Igen. A község vezetése és az egészségügy között nagyon jó a kapcsolat. Követjük a szakmát, igyekszünk közösen beszerezni a hozzá való műszeres hátteret, így többek között a 3 csatornás EKG-t, ultrahangos vizsgálókészüléket stb. ' - Fizikotherápiás kezelésre, látom, van lehetőség helyben. Azt is hallottam, hogy az alapvető laborvizsgálatokat is maguk végzik. Az embereknek lelki gyógyításra is legalább akkora szüksége van - sajnos már a nyugodtnak, csendesnek hitt falvakban is -, mint a testi bajok orvoslására. Mi tart Ön, mint a falu egyik orvosa legfontosabbnak ebben a kérdésben?- A családorvoslást, a megelőzést. Nagy hiba volt megszüntetni a házasság előtti orvosi tam mert nem ismerik egymást a házastársak, de nem ismerik még saját gyerekeiket sem. Ezeknek a problémáknak a megoldása szükséges. Ennek érdekében minden évben „Egészségnevelési hetet’’tartunk. Azok a témák szerepelnek, amik meglátásom szerint érintik a falu lakosságát: veszélyeztetett korosztályok, korai halálozások, az alkoholizmus, egészséges életmód a bölcsőtől a házasságig. Jászkarajenőn nem rutin receptírásból áll a körzeti orvosok munkája,azt láthattuk. Lavicska doktor egészségnevelési terveit, elképzeléseit akár az egész ország előtt szívesen viszontlátnánk, mert - sajnos - nagy szükség van rá. Reméljük, hallunk még róluk, nemcsak Jászkarajenőn! Komolyabban kell vennünk saját egészségünket A TSZ elnökét, dr Lakos László országgyűlési képviselőt /MSZP/ nem tudtuk elérni, helyettesét szintén nem. A titkárnő egy árva szót nem mond, a polgármester azt mondja, ez a téeszre tartozik... bennünket meg most már igazán érdekel, mi lesz az Árpád TSZ jövője? Legközelebb azért megyünk el Jászkarajenőre, hogy most már megtudjuk...- A lakosság legnagyobb része mezőgazdaságból, állattenyésztésből él. Az utóbbi az emberek súlyos problémája. Bár nem politizálnak, de véleményük van, s mint azt többen elmondták - a kormányzat felelőssége, hogy a túlsúlyos sertéseket november óta sehol nem veszik át tőlük. A húsügyben életre kelő maffiák árajánlata a szemtelenség határát is átlépi: 60 forintot ajánlanak a sertéshús kilójáért - beszélik az emberek faluszerte. nőre, de a volt pénzügyminisztert, Békési Lászlót is lehet itt látni néha teniszezni. /Szintén rokonlátogatás/.- Mi lesz az „Árpád” MGTSZ sorsa - ezt nem tudtuk meg. Vannak, akik nagy változásokról beszélnek, de a „karaiak nem politizálnak” elve alapján, mikor konkrétumot kérdeztünk, „én nem tudom, én nem mondok semmit, kérdezze meg mástól” - volt a válasz. Felső-Kara erdeiben ez a kopjafa, s rajta Arany János verse őrzi Marci bácsi emlékét kun temetőig kolompok és csengők szóltak, két pap imádkozott. Kinek az akarata volt ez az évezredes kultikus menet? Az agg Csonka Mártoné-e, aki régi pásztoroktól hallotta a századokon át őrzött hagyományt, vagy a hűséges gulyást, szolgát megtisztelő helyi uraság nemes nemzetes Farkas Elek ötlete, ezt ma már nem tudni. Egy bizonyos, ez volt az utolsó nomád temetés hazánkban. Jászkarajenő, noha Szolnoktól 20 km-re fekszik, nem Jász-Nagykun- Szolnok megyéhez tartozó község, hanem már Pest megyei település. Annak is egyetlen jászok lakta faluja, ahol ráadásul kunok is élnek. " V J Az oldalt írta: Kátai Szilvia Fotó: Korényi Éva nácsadást, mert azt látom, úgy élünk a világban, mintha csak szemlélői lennénk. Sokan nem tudják, hogyan kell felelősséget vállalni önmagunkért, másokért. A családok - falun is egyre gyakrabban - azért mennek tönkre,
