Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-24 / 94. szám

2 Megyei körkép 1991. ÁPRILIS 24. Interpellációk a plenáris ülésen (Folytatás az 1. oldalról) melyek szerint a kárpótlási jegy fizetőeszközként funkcionálna a volt tanácsi lakások megvásárlá­sánál - korlátozzák az önkor­mányzatok alapjogait. Ezért az ilyen irányú indítványokról a parlamentnek kétharmados többséggel kellene határozatot hoznia. Szabó Iván (MDF) a gazdasági bizottság nevében nem vitatta ugyan, hogy az ön- kormányzati alapjogokat érintő javaslatok ügyében kétharmados többség kell, de álláspontja sze­rint erre most mégsem lesz szük­ség, hiszen az indítványok nem kötelező érvényű előírásokat tar­talmaznak. Szigethy István ezzel szemben rámutatott: némely in­dítványok kötelező érvényűek lennének. Balás István (MDF) másfelől közelítette meg a prob­lémát. Álláspontja szerint nem érthető az önkormányzatok érzé­kenykedése, hiszen a parlament tagjai az egykori állami tulajdon lebontására szövetkeztek, s az önkormányzatok maguk is „po­tya” állami tulajdonhoz jutot­tak. Józsa Fábián (MDF) prag­matikusnak tűnő álláspontot képviselt: az önkormányzatok egyelőre nem rendelkeznek la- kásvagyonnal, tehát probléma sincs. A törvényjavaslat jelenlegi formájának kialakulását meg­előző vitákat összegezve a mi­niszter emlékeztetett arra, hogy a tervezet végső soron kompro­misszumos megoldásokat tartal­maz két szélsőség, a „mindenki­nek mindent” és a „senkinek semmit” között. Utalt arra is, hogy a törvényjavaslat kimunká­lása során gyakran keveredtek a kárpótlással, illetve az általában vett privatizációval kapcsolatos elképzelések. Ennek tudható be, hogy számos olyan elképzelés vetődött fel, amely egyfajta ál­lampolgári jogú juttatásként fog­ta fel a kárpótlást. Sokan úgy érveltek, hogy az elmúlt évtize­dekben a legnagyobb igazságta­lanságot azok a munkavállalók szenvedték el, akik hosszú éve­ken keresztül nem kapták meg munkájuk ellenértékét. Balsai István nem tagadta ennek az ér­velésnek a jogosságát, ám úgy vélte, hogy a munkavállalók ér­dekeit elsősorban a készülő pri­vatizációs jogszabályok kereté­ben lehetne figyelembe venni, úgynevezett vagyoni értékű jog juttatásával: A viták megerősítették a kor­mányt eredeti álláspontjában, miszerint az állam által és a ma­gánszemélyek tulajdonában okozott károkat kell orvosolni, mégpedig korlátozott mérték­ben. Ezzel együtt a kormány nem zárkózik el az elől, hogy a közel­jövőben tnás jogszabályokban rendezzék a kisebbségeket ért különféle károkat, illetve külön jogszabály intézkedjék a szemé­lyes szabadságukban korláto­zottak jóvátételéről. A honatyák Balsai István vá­lasza után megkezdték a szava­zást a törvényjavaslathoz be­nyújtott több mint 400 módosító indítványról és csatlakozó mó­dosító indítványról. A keddi zá­rásig szavazásra bocsátott 150 javaslatból alig néhányat foga­dott el a T. Ház. Az Országgyűlés szerdán reg­gel 9.00-kor folytatja a szavazást a kárpótlási törvényhez beter­jesztett módosításokról. A tör­vény egészéről a képviselők név szerint voksolnak majd. (MTI) Törökszentmiklóson Torgyán doktorral Nagyválasztmány előtt A Kisgazdapártban a közelgő nagyválasztmányi ülés előtt újra fellángoltak - nem ritkán szemé­lyeskedésekbe torkollva - a belhar- cok. A konfliktusok egyik csomó­pontja dr. Torgyán József szemé­lye. Torgyánnal, vagy Torgyán nélkül tovább? Erre a kérdésre az egy héttel ezelőtti, Törökszent­miklóson megtartott nagygyűlés résztvevői így válaszoltak: Tor­gyánnal! A megnyilatkozások már akkor előrevetítették a múlt hét vé­gi megyei választmányi ülés dön­tését. A törökszentmiklósi nagy­gyűlés után kértünk rövid interjút dr. Torgyán Józseftől.- Torgyán úr! A nagygyűlés han­gulatát tapasztalva merült fel ben­nem: lehet, hogy Önnek jól jött a frakcióvezető posztról történő le­váltása a párt nagyválasztmányi ülése előtt?- Az igazságtalanság és a mél- tánytálanság soha sem jön jól - ezt szeretném nagyon határozottan le­szögezni - sem az én szempontom­ból, sem azok szempontjából, akik hittek a Kisgazdapártban. Teljesen egyértelmű, hogy a lakosság egy nagyon jelentős része, amelyik hitt bennem meg a Kisgazdapártban, az mélységesen megdöbbent ezen az eljáráson.- A leváltását éppen ebből a me­gyéből kezdeményezték. Ezután milyen érzésekkel jött ide?- Nagyon nagy szeretettel jöt­tem, és nagyon boldogan, annál is inkább, mivel Vincze Kálmán úr számomra érthetetlen gyűlölettől táplálva tett olyan kijelentéseket, hogy azt sem engedi meg, hogy én Szolnok megye területére bete­gyem a lábamat. Mintha hűbérura lenne ennek a megyének, ahol sze­retettel fogadtak engem. Vincze Kálmán úr olyan támadást indított ellenem, amely alapját egy beszéd képezte, amelyet ő nem is hallott. Ez önmagában súlyozza, hogy mi­lyen tárgyilagos volt ez a támadás.- Számított arra, hogy sokan lesznek a nagygyűlésen és ilyen hangulat alakul ki?- Igen. Tudniillik ez nem ennek a megyének a sajátja, hogy forró hangulatú gyűlésen fogadnak en­gem, hanem ez most már országos­nak mondható.-Hallani olyan híreket, hogy Ön miniszterelnöki pozícióra törek­szik.- Engem már épp eléggé reklá­moztak azzal kapcsolatban, hogy köztársasági elnök, miniszterel­nök, igazságügyi miniszter akarok lenni. Azt is állították, hogy Buda­pest főpolgármestere leszek, vagy a MÁV vezérigazgatója, az Opera­ház főigazgatója.- Tényleg miniszterelnök akar lenni?- Hajói tudom, a miniszterelnö­ki poszt be van töltve.- Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a Kisgazdapárt kilép a kormány- koalícióból?- Az emberek nem veszik jó né­ven, ha becsapják őket. Tehát egy koalíció nem alapulhat a hazugsá­gon. Ha a koalíció nem a hazugsá­gon alapul, akkor nyilvánvaló, hogy a Kisgazdapártnak semmi oka sincs lenne arra, hogy a koalí­cióból való kilépést fontolgassa. De olyan módon, ahogy jelenleg nem működik ez a koalíció - tehát hogy ne legyen függetlenségünk, ne tudjunk beleszólni a politikába, ne tudjuk kinevezni a saját embe­reinket -, a körülmények lehetet­lenné teszik a bennmaradást. Ezért én javasoltam, hogy május 31-ei határidővel hívjuk vissza a minisz­tereinket, államtitkárainkat, majd üljünk le és tisztázzuk a miniszter- elnökkel, hogy lehetséges-e igazi koalíciós együttműködés.- Torgyán úr, mit vár a közelgő nagyválasztmányi üléstől?- Azok a vezetők, akik a Kisgaz­dapárt pénzét Csáki szalmája mód­jára kezelték, rettegnek, és minden módszerrel megkísérlik megaka­dályozni azt, hogy a mi pártalkot­mányunknak megfelelő módon folyjon le a nagyválasztmány. Nem akarják pl. engedni, hogy száz főnek megfelelő küldöttdele­gálás történjen, tehát minél keve­sebb küldöttet akarnak, hogy job­ban lehessen manipulálni. Félnek a tömegektől, nem mernek eljönni gyűlésre az érintett képviselők a saját megyéjükben sem. Azt kell hogy mondjam, a nagy választ­mány ezen vezetők által részben manipulált lesz. Ettől függetlenül olyan mértékű a tömegek felháborodása, hogy megítélésem szerint elsöpri őket a nagyválasztmány. BI. Jut eszembe! Hajói emlékszem hétfőn, a tévé kettes csatornájának híradó­jában került képernyőre az a krimi, aminek a tálalása alaposan felkavarta az én nézői kedélyemet. Egy szimpatikusfiatal rendőr elmondta, hogy utazott egy tömegközlekedési járművön, amikor valami balhé történt. Egy ......pont férfi meg egy.......nő randa­l írozott, mire ő, aki civilben volt, azonnal szolgálatba helyezte magát. Vesztére, mert a......férfi elvágta a torkát. Szerencséje v olt, hogy a kés a nyaki ütőértől egy milliméterre állt meg. Na már mostan, ez a tálalás engem elgondolkodtatott. Úgy hallot­tam ugyanis, hogy nálunk már nincsen diszkrimináció sem pozitív, sem negatív értelemben. Tehát, ha valaki egy rendőr torkára kést szegez, azt állampoglári jogon teszi, és nem kisebb­ségi színekben. így a hovatartozását elkonspirálni mi a fenének kellene. Gondolom, ha Lakatos Menyhért megkapja a Nobel-dí- jat - aminek szívből örülnék -, nem úgy adnánk a világ tudtára, hogy ő .......író. Mert mint írtam korábban, nálunk diszkriminá­ció pedig nincsen!. - pb ­Be mutatkozott az új agrárkoncepció A termelők védelmére (Folytatás az 1. oldalról) Nos, mint megtudtuk, a még „csiszolandó” program leglé­nyegesebb eleme az agrárpiaci rendtartás. Ennek keretében a jö­vő évtől garantált árak fogják vé­deni a termelőket, tovább csök­kennek az állami szubvenciók, s az eddigi passzív támogatási rendszert aktívvá alakítják át. A dotációk mérséklése - hangsú­lyozta az FM helyettes államtit­kára - azért indokolt, mert a hazai költségvetés a fejlett iparral ren­delkező országokkal ellentétben nem bírja a nyugat-európai tá­mogatási versenyt. Példaként Új-Zéland és Ausztrália szolgál­hat, ahol fokozatosan ugyan, de állami szubvenciók nélkül is versenyképessé tették az ag­rárszférát. Az induló vállalkozások gaz­dasági infrastruktúrájának meg­teremtéséhez maximum 50 szá­zalékos, hosszú lejáratú hitelka­mat-támogatást tervez a tárca. A kárpótlási törvény kapcsán dr. Raskó György elmondta, hogy a szakminisztérium a mindenkori föld bérlőjét és hasznosítóját fogja védeni, s nem pedig a tulaj­donost. Ezért - holland mintára - szigorúan ellenőrizni fogják a bérleti szerződéseket, és megha­tározzák a bérleti díjakat. A valós földpiac kialakulásáig szintén kemény állami beavat­kozásra lesz szükség, hisz a föld értéke megjelenik az élelmi­szerek árában, ezzel gerjeszti az inflációt. A tárca emellett szabá­lyozni óhajtja az üzemmérete­ket, mégpedig úgy, hogy csak az kaphat preferált hitelt, aki - nö­vénykultúrától függően - az elő­írt minimális földterületen gaz­dálkodik. A kárpótlási törvénnyel vár­hatóan egy időben hatályba fog lépni a téeszek átalakulásával kapcsolatos jogszabály és az új szövetkezeti törvény, amely csak 100 százalékban magántu­lajdonú szövetkezést tesz lehető­vé. Az állami gazdaságokra 1992 végéig a gazdasági társaságokká történő átalakítás vár, de közü­lük mintegy 30 kincstári birtok­ként működik tovább. Az élelmiszeripar privatizáci­ója viszont a vállalati méretek­ből és az alacsony jövedelmező­ségből fakadóan főként külföl­di tőke bevonásával oldható meg. L. Z. A Tiszamenti Vegyiművek * • az On partnere Ha Ön elsősorban ömlesztett árut kíván hosszabb - rövitlebb ideit»-, zárt térben tárolni, jól megközelíthető, gazdag infrastruktúrával (ki- és berakó berendezések, közút, vasút, infor­mációs kapcsolatok, közúti - vasúti mérlegelés) ellátott helyen. Bővebb információkkal MiU'tOll LúSZÍO főosztályvezető-helyettes szolgál a (ö6)3ó-lÍl-es telefon, 23-Ó58 -as telex vagy a (56)36-732 -es telefax számokon. 5ÖÖ7 Szolnok Pf.: 1. LAKÁSÁBAN A VILÁG! ÉRDEKES, SZÍNES MŰSOROK KÖZÖTT VÁLOGATHAT! GYAKOROLHATJA AZ IDEGEN NYELVEKET! Műholdvevő- és kábeltévé-hálózat kiépítése, egyéni és közösségi rendszerek telepítése az Alföld bármely településén! A vételi lehetőség biztosítása bármely műsorszóró műholdról meg­oldható! IRÁNYÁRAINK: Egyéni rendszer telepítési díja: 1-30 lakásig 55.000-24.000 Ft/lakás + áfa Közösségi rendszer telepítési díja: 40-100 lakásig 23.000-12.000 Ft/lakás + áfa 100 lakás fölött 15.000-12.000 Ft/lakás + áfa Kérésre községi vagy városi STÚDIÓT is létesítünk A TELEPÍTETT RENDSZERRE EGY ÉV GARANCIÁT ÉS FOLYAMATOS SZERVIZSZOL­GÁLTATÁST BIZTOSÍTUNK. LEVÉLCÍMÜNK: TELE-COOP Kft., 5001 SZOLNOK, Pf. 137. ÜGYINTÉZŐ: KARMAZIN ZOLTÁN műszaki vezető v. Czifka József szervező. TELEFON: 06-56-38-422/285 35-111/357 MEGRENDELÉS! MEGRENDELEM LAKÁSOMBA, ill..................................................................LAKÁSSZÁMÚ KÖZÖSSÉGÜNK SZÁMÁRA AZ EGYÉNI vagy KÖZÖSSÉGI MŰHOLDVEVÖRENDSZER TELEPÍTÉSÉT. (A kívánt rész aláhúzandó!) Kérem a helyszín ismeretében a pontos telepítési ár megállapítását! Név: .......................................................................................................................................................... L akáscím: ....................................................................................'.......................................................... Gazdanapok Török­szentmiklóson

Next

/
Oldalképek
Tartalom