Új Néplap, 1991. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1991-04-23 / 93. szám

4 Fiatalokról - fiataloknak 1991. ÁPRILIS 23. Hátországban A világra nyitott, olvasgató ti­zenévesek többségénél egyszer eljön a pillanat, amikor gondola­taikat sorokba, rímekbe szedik. Egy idő után aztán kiderül, tehet­séges-e a versfaragó, vagy oko­sabban teszi, ha az önkifejezés más módját választja. Annyi bi­zonyos: ha nincs hajlama ehhez a művészethez, akkor tanuljon bármennyi verstant, csak saját maga előtt lehet sikeres. Jenei Gyula már jócskán túl van a kezdeti próbálkozásokon. A húszas éveinek vége felé járó fiatal Hátországban című köteté­ben gyűjtötte össze verseinek legjavát. Különösebb magyarázat nél­kül is sejthető, hogy itt, az Alföl­dön mit tesz az: hátország. Még­is, kíváncsi vagyok, miért ezt a címet adtad a válogatásnak? - kérdeztem Jenei Gyulától.- Egyik versemnek ez a címe. Nem szerepel a kötetben, csak a címét használtam fel. Úgy ér­zem, szülővidékemen, a Kunság­ban, de mondhatnám azt, hogy az egész megyében nemcsak a föld kemény, hanem az emberek feje is. Lassan mozdulunk, távol va­gyunk attól a fronttól, ahol zajla­nak az események, ahol eldől a jövő sorsa. Lehet, hogy az egész ország hátország.- Mikor kezdtél el verset írni?- Mondhatnám azt, hogy gim­nazista korom óta foglalkozom a költészettel, de az olyan verse­ket, melyeket ma is vállalok, hat­hét éve írtam. Ezekből jó néhány átmentődött a mába.- Ha ez valóban így van, akkor tisztes távolságból kellett figyel­ned a napi politikát.- A művészetre mindig is hatott a politika, de szerencsétlen do­lognak tartom, ha egy író bekap­csolódik a hatalmi csatározások­ba. Véleményem szerint a jó iro­dalom, még ha kacérkodott is a politikával, sosem vált annak szolgájává. Én mindenesetre nem kívánok versíróként rossz­ízű pártpolitikai csatározásokba bekapcsolódni, ahogy ezt sokan teszik. Különböző irányzatokba se szeretném, ha beskatulyázná­nak. Bár érzékelem a népi-urbá­nus ellentét lényegét és mozgató­rugóit, nevetségesnek s egyben nagyon szomorúnak is tartom, hogy ma az irodalmi életben - ha egyáltalán van ilyen - ezen az alapon szerveződik a kiszorítós­di.- Mennyire veszed komolyan a visszajelzéseket?- Önbizalmat adnak, igaz, azt el is lehet veszíteni. Tisztában kell lenni azzal, mennyit ér a ko- rodbeli jó barát, az ismerős „kri­tikája”, és milyen súlyú azé, aki­re tudása, tehetsége miatt nézünk fel. Az a baj, hogy a megye iro­dalmi-kulturális életében nincse­nek jelen a fiatalok. Pedig lehet­nének, csak ez a vidék annyira taszít, hogy sokan inkább máshol keresnek érvényesülést. Sajnos ugyanez érvényes más alkotó, szellemi tevékenység esetében is.- Hogy kezdtél neki a kötet megjelentetéséhez?- A menetrend a szokásos: elő­ször támogatókat kerestem. Úgy terveztem, hogy a megyében élő költőkkel közösen adunk ki egy antológiát. Később változott az eredeti elképzelés, mert - anyagi okok miatt - az összegyűlt anya­gokat felajánlásként adtam a Jászkunság szerkesztőségének, ahol aztán az önálló verseskötet mellett döntöttek. Öt év munká­ját fogtam össze. A füzetben ki­sebb súllyal szerepelnek régebbi verseim, a közelmúltból válogat­tam nagy részét. Azt tervezem, hogy festő-grafikus barátommal közösen egy újabb kiadványt ké­szítünk. Úgy kezdjük, ahogy egy évvel ezelőtt. Művészetbarát tá­mogatókat keresünk ... s Kérsz egy SzoFit? A nyomdagépek lassan végeznek! Csütörtöktől 12 oldalon ismét „utcán hever” a SzoFi. Gyűjtse be minden­ki gyorsan, nehogy a kötte- téshez csak ez az egy szám hiányozzon majdanán. Bár a lap még mindig keresi igazi arcát, formáját, ahhoz, hogy megtalálja, máris jó úton ha­lad. A mostani sokkal „sű­rűbb”, tartalmasabb lett, mint az előzők. Ha belelapo­zol, „elbeszélgethetsz” Tyubinnal, hallhatsz a Black Cadillac háza tája körüli per­patvarról (Fácán menni ké­szül?), a piros iskola metsző­köréről, a Vadkacsáról. Ben­ne görbe tükröt tartanak nemzedékünk elé, folytató­dik. ami folytatásos, no és persze sort kerítenek a szer­kesztők egy kis rejtvényre, tesztre, képregényre is. Vagyis a szokásos. Termé­szetesen az utolsó pillanat­ban egy-két költemény is be­lefért. Mozimesék Joel Schumacher: Egyenesen át (Flatliners) Jó nap ez a halálra! - hangzik el a sokat ígérő, sejtelmes mondat Kiefer, a Sutherland-csemete szájából; s ettől a perctől, úgy egy órácskára, valósággal eláll a lélegzetünk attól, amit látunk. ... Öt orvostanhallgató ismeretlen útra téved. Arra, amely átvezet az életen túli birodalomba, a csend rideg világába, oda, ahol ritka vendég az ember, mert visszafelé már nem mindig vezet ösvény. Öten ötfélék, de a közös eszmélés élménye, a fiatal gőg, a kételkedő tagadás bizsergető-bizarr érzése és a kíváncsiság mégis egymáshoz láncolja őket. Felváltva merészkednek Odaátra, az álmokon túli, halott világ­ba, az árnyékok, az élettelen agy képzeteinek földjére. S ott mind­annyian olyan valamit találnak, amire nem is számíthattak: sajgó bűntudatot. A filmgyártók hipotézise szerint a halál küszöbén múl­tunk kísért. A gyermekkor emlékképei, régmúlt napok elkövetett tetteinek súlya szakad hőseink lebegő leikeire. Szemük sorra lecsu­kódik egy restaurált múzeum hevenyészett műtőasztalán, s mögötte tágas tereken át suhan a kamera, rendkívüli képeket idézve a különös transzból. Ilyet mozinéző csak ritkán láthat. Hideg, túlvilági kék színek, vinnyogva kúszó-mászó kutyakísértet, virágzó repceföldek, árnyalakok, metróalagutak szűk folyosói, erotikus áttűnések, félho­mály. Vízióik nyomasztó képsorai, tompa zörejek kíséretében. És aztán mindig az újraélesztés. Ám egy idő után a kezdeti játékból kíméletlen, görcsös hajsza lesz, a kíváncsiságból őrület, kiolthatatlan tudásszomj. A medikusok nem akarják visszaadni a lángot, amit elloptak az istenektől. (Kevin Bacon remekül alakítja a pimasz, ősateista lángelmét.) Csakis emberi félelmeik, a bűneikkel való szembesülés tudja megállítani őket... . A film remekül indul, de meglehetősen bután ér véget. A történet egy ponton kicsúszik a rendező kezei közül, felesleges szálak gaba- lyodnak bele. Feltűnnek sorra a szokásos sémák, egyszerre régi ismerősökként „üdvözölhetjük”a helyzetmegoldásokat. Belekeve­redik a tiszta és élvezhető fantasztikumba a lehetetlen és az ésszerűt- lenség. Mindenesetre ez a film is bizonyítja: a hagyományos horror­filmek ideje lejárt, s jön helyettük feltartóztathatatlanul a sötét misz­tikum áradat. En és a barátnők Valljuk be, ciki, ha az embernek éppen nincs barátnője. Már-már kínos ... Mi több, égő! A nőnemű egyed hiánya jobbfelünkről a mar­cangoló érzések leggyötrelmeseb- bikeinek egyike. De magyaráznom sem kell, tudja jól ezt minden ser­kenő, lánglelkű dalia, bika és kan­dúr. Hát hogyne számítana, hogy minél többen láthassanak ismerő­seid közül úton, útfélen, amint egy aktuális fruska karjaiba fonódsz, kézfejébe kulcsolod kézfejedet. Főleg így, tavasz derekán. Az sem árt, ha a Többiek néhanap mégpil­lantanak a lámpaoszlop gyér fé­nyében, s rád csodálkoznak illedel­mes, mentegetőző hangon, jelez­ve: felfedték kilétedet, miközben te apás-anyást mímelsz, szorosan egy fehéméphez viszonyulva. Il­leszkedve. Lapulva. Az sem baj, ha csattan egy-egy nyelves puszi . . . Satöbbi! Mert a nemek közti egészséges alapokra helyezett, megbonthatatlan kontaktus égető­en fontos. Sőt, lényeges. Tehát csöppet sem.elhanyagolható. Szó­val hagyjuk __Kimenni az utcára e gyedül, délutáni csúcsforgalom idején a legkritikusabb 17(10?)-18 (83?) éves kor kellős közepén egyenesen rendellenes magatartás. Aberrált perverzió! Freud, Fritz Kahn és Veress Pál (doctor) forog­na a zsírjában, ha látná ezeket a megtévedt, nyájtól elcsatangoló bárányokat. Mert ők mind azt taní­tották: hogy a libidó az libidó! Ér­demes hát intelmüket megemle­getni, s szert tenni hamar valami domború némber gyöngéd törődé­sére és kegyeire, aki tőle telhetőén meghálálja erős karjaid védelmező oltalmát. Az idősebbek - kvázi ta­pasztaltabbak - jelképes műarany karikagyűrűt sem árt ha húznak mellső végtagjuk jobb kettes ún. gyűrűs nyúlványára, megnövelve ezzel tekintélyüket, valamint szer­vezetük idevágó nyomelemtartal­mát. Állítólag imponál is! (Életü­ket a házasság oltárán feláldozni később is ráérnek.) Járkáljon csak szemlesütve mellettük a Magá­nyos, a facér, aki ellenkezni meré­szel a természet ősi rendjével, s lemond a Másik jelenlétével meg­édesített, intim éji órákról; egy kö­zös mozizás, fagylaltozás gyü­mölcsöző gyönyöreiről; a sikam­lós nyelvek puha érintéséről; a te­nyérbe helyezett tenyér nedves szorításáról. Kortársaim! Vessük meg egytől egyig mindazokat az érthetetlen viselkedésű, fölöttébb gyanús egyedeket, akik páratlanul bolyonganak az élet útjain, s van képük egyes egyedül megjelenni házibulin, falusi lagzik népes for­gatagában, Tulajdonképpen mit képzelnek ezek magukról? És mi lesz akkor a fajfenntartással?! Ezért javaslom, néhanap verjük kalodába, helyezzük pellengérre ezeket az erkölcsromboló devián- sokat, egyet-kettőt négyeljünk fel diszkréten, öntsünk ólmot fülükbe, mintegy ráébresztve őket hormon­zavarodott, bomlott agyú, kóros mivoltukra. Ne féljünk csöppet se példát statuálni, a Természet bi­zonnyal a mi oldalunkon áll majd! téesi Lógyulai Az üvegpultnál ácsorogva ráér az ember, Végre alaposan szemügy­re vehetem a bácskai mellett gőgösen pöffeszkedő marhanyelvet, gépsonkát és testvéreit. Épp egy csinos Herz-szalámirúddal szemezek, opálos pillantásomra mintha kacsintana is azebadta, amikor ráeszmé­lek, hogy szemtől szemben .állok az eladóval. Máskor előre elterve­zem, mit fogok kérni, melyik felvágott nevét ejtem ki tökéletes ma­gyarsággal, félhangosan, érthetően. Most zavaros tekintettel csak ennyit motyogok: - Tizenöt deka sertés-, akarom mondani disznósaj­tot. A hölgy késsel a kezében egy pszichiáter mosolyával próbál isrné- teltetni: - Mit adhatok? Zavaromban kategóriát váltok: - Tíz deka gyulait kérek! Ekkor az eladónő bizonytalanodik el - biztos összetéveszt valame­lyik ismerősével -, közel hajolva az arcomba suttogja: - Lógyulai! Pillanatokon belül visszanyerem éberségemet, beugrik az is, hogy olvastam valahol: a ló az egyik legtisztább állat. Azon nyomban korrigálok: - Akkor húsz dekát kérek, ha lehet, szeletelve! Soma Várjuk a jelet Az OMEN együttes május 4- én, 19 órakor lép fel Szolnokon, a Szabadtéri Színpadon. A zene­kar új, ám a hazai rockvilág fi­és koncertjein szereplő, állandó „figurát”? 4. Melyik neves együttesnek (illetve együttesek­nek) volt az énekese Ronnie Ja­gyelőinek annál ismerősebben cseng a tagok neve. A'történet ott kezdődik, hogy a múlt év végén szétszakadt a híres-hírhedt me­tálcsapat, a Pokolgép. A zenekar motorja, Kalapács József énekes és Nagyfi László gitáros új tár­sakkal (Nagyfi Zoltán dobos - ex- Ossian; Szekeres Tamás gitáros és Ács András bassusgitáros - ex- Szekeres Projeckt) készítette el a csapat első lemezét. A heavy me- tál-lemez megjelenésével egy időben 35 előadásból álló turnéra indulnak, melynek minden állo­másán egy power metal zenekar is bemutatkozik: az AKELA. (Az erő legyen velük.) Ha minden rosszul megy, azaz a koncertna- pon, május első szombatján sza­kad az eső (esőnap), akkor május 5-én lép színpadra és rezegteti meg a vastraverzeket az öt fiú. Jegyek elővételben a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ­ban válthatók. AMEN. * * * Rejtvény Az Omen-koncert kapcsán a kemény zene világából teszünk fel öt kérdést, s a helyes megfej­tők között öt jegyet sorsolunk ki az együttes május 4-i, szolnoki koncertjére. Kérdések: 1. Kinek az emlé­kére készítette az AC/DC együt­tes nagy sikerű „Back in black” című lemezét? 2. Melyik világ­hírű hardrock-együttes koncerte­zett februárban a Budapest Sportcsarnokban? 3. Hogy hív­ják az Iron Maiden lemezborítóin mes Dió szólókarrierje előtt? 5. Mi a heve annak a minden évben megrendezésre kerülő nagy heavy metal koncertsoro­zatnak, amelyen több együttes is fellép, és amely több országba is eljut (nálunk is volt már)? Téesi Zoltán * Azok a nézők, akik a közeljövőben borzongató újdonságra vágy­nak, „be kell hogy érjék”a Stephen King-regényből készített Tortú­rával. Igazi zaftos törteimet azonban csak a Boszorkányoké, produk­ció kínál majd. Ez a film elsősorban gyermekeknek készült... Akik vállalják a kockázatát annak, hogy soha nem tapasztalt ezoterikus élménnyel gazdagodjanak, keressék a videoforgalmazásban megje­lent Ken Russel remeket, a Változó állapotokat. A mozikban látható legfrissebb misztikus csúcsmű a Jákob lajtorjája, és állítólag az Ördögűző most elkészült harmadik része is ilyenfajta élményekkel kívánja az érdeklődők haját égnek állítani. Visszatérve Schumacher fentebb tárgyalt alkotásához: annak elle­nére. hogy a rendező szinte csak hajszálnyit valósított meg a témában rejlő lehetőségekből, akad két alkotó, akik miatt feltétlenül érdemes befizetni erre a mozira. Schumacher kettejüknek szabad kezet adott, és valljuk be, nélkülük bizony felejthető, sokadrangú alkotás lehetett volna csakis a darab. Eugenio Zanetti mint látványtervező régi korok stílusainak elegyítésével olyan díszletet álmodott filmszalagra, melynek atmoszférája híven szimbolizálja ember és a halál örök harcát. Ebben a környezetben kamatoztathatta három évtizedes ope­ratőri tapasztalatát az egykori hollandus fényképészmágus, Jan De Bont. A sekély sztori dacára ennek a nagyszerű párosnak sikerült helyenként egyenesen átjuttatni a nézőt abba a másik birodalomba. Ám annak, aki halál utáni élményeiről kíván filmet készíteni, nem árt szembenézni a mozi nagy kihívásával, miszerint olyan világot kell teremtenie, amit ember még nem láthatott. Hollywoodi álomforga­tókönyvvel ez aligha lehetséges. Az Egyenesen át így olyan felemás filmmé sikeredett, mintha teszem azt a Mackó Misi a világűrben című mesét Salvador Dali illusztrálta volna. Hatvani Tamás Futás! Olimpiai ötpróba Ki ne szeretne egy autóbuszos nyugat-európai társasutazást nyer­ni, amelyen még a Barcelonai Nyá­ri Olimpiai Játékok néhány ritka eseményeit is megtekinthetné. Aligha utasítana bárki vissza egy ilyen ajándékot. Hogy esély le­gyen erre, részt kell venni a Barce­lona '92. Olimpiai Ötpróba sport- akcióban. Most, legelőször, futás­ban kell bizonyítani. Különösen szerencsés helyzetben vannak a Jász-Nagykun-Szolnok megyei sportemberek. Az ország öt ver­senyhelyszíne közül Szolnok Vá­ros az egyik. Április 27-én, szom­baton 11 órakor iramodnak neki a résztvevők a 7. 14, 28 kilométeres távoknak. Természetesen külön­böző hosszat futnak a hölgyek és a férfiak. Választani lehet továbbá a rövidebb és a hosszabb útvonalak között is. A gyülekező reggel 7 órától az Áchim András úton talál­ható Ruhaipari Szakközépiskolá­ban lesz, ahol orvosi vizsgálatot kérhetnek az indulók. Előző estére a tiszaligeti Turisztikai és Szabadi­dő Központban biztosítanak szál­lást. A nevezési díj felnőtteknek 100 forint, diákoknak ötven forint. A részvétel feltétele az ötpróbás- igazolvány, amely a helyszínen 200, illetve iskolásoknak 50 forin­tért vásárolható. A futásban az in­dulhat, aki 1980-ban vagy annál korábban született. Felső korhatár nincs! A Szolnok Városi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány szervezésében sorra kerülő sportesemény meg­rendezéséhez három spanyol cég is . adott pénzügyi támogatást. Rend­hagyó módon oktatási intézmé­nyek is nyerhetnek pénzt. Azok az általános, közép- vagy felsőfokú iskolák, melyeknek a tanulói hal- gatói igazolványukon első alka­lommal feltüntetik tanintézetük nevét, 100 próba teljesítése esetén külön sorsoláson vesznek részt, melynek díja háromszor százezer forint pénzjutalom. Ez annyit tesz, hogy ha az iskola már a futásnál 100 diákot tud indítani, akkor van esélye arra, hogy százezer forintot nyerjen. Akik bekapcsolódnak az ötpró­ba sportakcióba, azok ősszel fi­gyeljék az újabb kiírásokat, mert szeptemberben az evezés, októ­berben a kerékpározás következik. A helyszín akkor is Szolnok lesz. TINITÜKÖR 1INIJLÍ1NOH Ezúttal kóstoljunk bele Sza­bó Georgina Szolnok, Gyökér út 7. 1/10 szám alatti fiatal hölgy által kevert koktélba. Könnyűzenék szerepelnek, nem fájdul jneg tőlük a fejünk. 1. I’m Your Baby Tonight (Whitney Houston), 2. Pray (Me Hammer), 3. Don’t Worry (Kim Appleby) 4. Vogue (Ma­donna), 5. Bányászdal (Exo­tic), 6. Búcsú (Moho Sapiens), 7. A jel (Bonanza Banzai), 8. Ice Ice Baby (Vanilla Ice), 9. Mary Had A Little Boy (Snap) 10. Megamix (Technotronic) ■ " 1 ............. .......... .... A z oldalt összeállította: Szurmay Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom